Pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz

forrás: https://osha.europa.eu/hu/themes/psychosocial-risks-and-stress

A pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz a munkahelyi biztonság és egészségvédelem legnagyobb kihívásai közé tartoznak. Jelentősen befolyásolják az egyének, szervezetek és nemzeti gazdaságok egészségét.

Az európai munkavállalók mintegy fele véli úgy, hogy a stressz gyakori a munkahelyén, és az elveszített munkanapok megközelítőleg fele a stressznek tudható be. A mentális egészséghez kapcsolódó számos egyéb problémához hasonlóan a stresszt is hajlamosak vagyunk félreérteni vagy egyfajta stigmaként értelmezni. Ha azonban emberi hiba helyett inkább szervezeti problémaként kezeljük, a pszichoszociális kockázatok és a stressz éppúgy kezelhetők, mint bármely más munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázat.

Mit nevezünk pszichoszociális kockázatoknak és stressznek?

A pszichoszociális kockázatok a nem megfelelő munkatervezésből, -szervezésből és -irányításból, valamint a rossz munkahelyi szociális közegből fakadnak, és negatív pszichológiai, fizikai és szociális következményekhez, például munkahelyi stresszhez, kiégéshez vagy depresszióhoz vezethetnek. Néhány példa a pszichoszociális kockázatokhoz vezető munkakörülményekre:

  • túlterheltség;
  • egymásnak ellentmondó elvárások és tisztázatlan feladatkör;
  • a munkavállaló nem vesz részt az őt érintő döntések meghozatalában és nincs befolyása a munkavégzés módjára;
  • rosszul irányított szervezeti átalakítás, munkahelyi bizonytalanság;
  • nem hatékony kommunikáció, a támogatás hiánya a vezetők és a kollégák részéről;
  • pszichológiai és szexuális zaklatás, harmadik fél által elkövetett erőszak.

Fontos, hogy a munkaköri követelmények mérlegelésekor a pszichoszociális kockázatokat – például a túlterheltséget – ne tévesszük össze az olyan stimuláló és időnként kihívásokkal teli helyzetekkel, ahol a munkavállalót támogató munkakörnyezet veszi körül, és megfelelő képzésben és ösztönzésben részesül annak érdekében, hogy a legjobb tudása szerinti teljesítményt nyújthassa. A jó pszichoszociális környezet jó teljesítményre és egyéni fejlődésre ösztönöz, és hozzájárul a munkavállalók mentális és fizikai jóllétéhez.

Darbuotojai patiria stresą tada, kai jiems keliami darbo reikalavimai yra pernelyg dideli ir viršija jų gebėjimą tuos reikalavimus įvykdyti. A tartósan stressznek kitett munkavállalóknál a mentális problémákon túl komoly fizikai problémák is jelentkezhetnek, például szív- és érrendszeri megbetegedések vagy váz- és izomrendszeri problémák.

A szervezet vonatkozásában a negatív hatások közé tartozik az általánosan gyenge üzleti teljesítmény, a munkahelyről való gyakoribb hiányzás, a beteg állapotban és emiatt nem hatékonyan végzett munka („presenteeism”), illetve a több baleset és sérülés előfordulása. A hiányzások időtartama általában hosszabb, mint más kiváltó okok esetében, és a munkával kapcsolatos stressz hozzájárulhat az előrehozott nyugdíjazások arányának növekedéséhez. A vállalkozások és a társadalom becsült költségei jelentősek, nemzeti szinten több milliárd euróra rúgnak.