forrás: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=773
Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én világjárvánnyá minősítette az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 betegséget. A járvány terjedése folyamatosan gyorsul: míg az első 1 millió esetet 100 nap alatt regisztrálták, addig 2020 késő nyarán már 100 óra elég volt a milliós ugrásokhoz.
A COVID-19 világjárvány gyorsuló terjedése miatt Magyarországon sincs olyan munkahely, amely valamilyen módon ne lenne érintve a járvány hatásaival. Az általános munkakörülményekhez hasonlóan a COVID-19-cel kapcsolatos munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések kiindulópontját is a kockázatértékelés jelenti. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásai alapján a kockázati tényezők megváltozását nyomon kell követni és minden munkahelyi kockázatot együttesen kell figyelembe venni és értékelni.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. § (3) bekezdése értelmében a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.
A munkahelyi egészség és biztonság tekintetében a 89/391/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: keretirányelv) 6. és 9. cikke minden munkáltató esetében előírja azt az általános kötelezettséget, hogy teljes körű és naprakész kockázatértékelést végezzen.
A munkáltatói feladat teljesítéséhez be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot és a munkavédelmi szakembert (munkabiztonsági szaktevékenység ellátására jogosult személyt). Fontos a munkavállalók és képviselőik bevonása a kockázatértékelési folyamatba és a megelőző intézkedések meghatározásába. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat elsősorban a járvány munkahelyi kezelésével kapcsolatos munkaegészségügyi szempontokért, a munkavédelmi szakember pedig a munkahely/tevékenység átalakításából adódó megváltozott munkabiztonsági kockázatok (baleseti veszélyforrások) értékelésért felelős.
A SARS-CoV-2 vírus fokozott kockázatának kitett tevékenységek (pl. egészségügyi és szociális ellátás, klinikai diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák) esetén a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) előírásait is figyelembe kell venni.
A Magyar Közlöny 2020. november 4. napján megjelent 239. számában kihirdetésre került a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet módosításáról szóló 40/2020. (XI. 4.) ITM rendelet (a továbbiakban: ITM rendelet), amely 2020. november 5. napján lépett hatályba. Az ITM rendelet alapján az EüM rendelet 3. számú melléklete kiegészült a SARS-CoV-2 vírussal, a biológiai tényezők 3. csoportjába sorolva, erre a biológiai tényezőre is el kell végezni a kockázatbecslést.
A kockázatértékelés aktualizálása és a kockázatkezelési intézkedések összehangolt tervezése, az egyéni és közösségi megelőző intézkedések időben történő meghozatala, és azok fegyelmezett végrehajtása elősegítheti a munkahelyi fertőzések megelőzését és a járvány terjedésének lassítását is. A Munkavédelmi Főosztály tájékoztatója ehhez kíván segítséget és szakmai iránymutatást adni a munkáltatók, munkavédelmi szakemberek és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók számára.
A tájékoztató letöltése.
további hasznos tartalmak:
tanácsok és előírások a WHO honlapján (magyar nyelven): https://who.canto.global/v/coronavirus/album/PAJUH?display=thumbnail&viewIndex=1&gSortingForward&gOrderProp=name&from=thumbnail