A munkavédelmi oktatás – valljuk be őszintén – nem tartozik a kedvenc időtöltéseink közé. Pedig annál sokkal nagyobb a tétje, hogy csupán csak egy kötelező előírás legyen. Nem csak a balesetmentes munkavégzés miatt kellene komolyan venni. Mi az, amiért még jobban figyeljünk oda a munkavédelmi oktatásnál? Mi foroghat még kockán?
Kötelező a munkavédelmi oktatás?
A munkáltató jogszabályi kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. Ennek keretében nem elegendő, ha biztonságosak a munkaeszközök, gépek, vagy megkapjuk a szükséges védőfelszerelést.
A munkavédelmi törvény előírja, hogy a munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Ezt az oktatást ismerhetjük munkavédelmi oktatásnak.
Mikor kell(ene) munkavédelmi oktatást tartani?
Nem véletlen elírás a címben a „kell(ene)”. Az általában köztudott, hogy egy új munkatárs esetén szükség van a munkavédelmi oktatásra, bár itt is vannak téves elképzelések. Az oktatásnak ugyanis a munka megkezdését megelőzően kell megtörténnie, nem pedig azután, hogy az új kolléga már javában dolgozik. Ha belegondolunk, ebben van némi logika. Az oktatásnak pont az a célja, hogy a dolgozó megismerje, hogyan tudja majd biztonságosan végezni a feladatait.
Nem csak munkába álláskor kötelező a munkavédelmi oktatás. A törvény kimondja, hogy oktatásra van szükség a következő helyzetekben:
- munkába álláskor,
- munkahely vagy munkakör megváltozásakor,
- az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
- munkaeszköz átalakításakor,
- új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
- új technológia bevezetésekor.
A felsorolásból láthatjuk, hogy minden esetben valami változás következik be a munkavégzéssel kapcsolatban, ami indokolttá teszi, hogy a munkavállaló megismerkedhessen az új munkafolyamatokkal, eszközökkel, környezettel, feladattal és az azokhoz kapcsolódó, a biztonságos munkavégzéshez szükséges információkkal. Hiába ismeri valaki a régi gépet és tudja biztonságosan üzemeltetni, ettől egy új gép még okozhat számára problémát. Nem csak az a fontos, hogy számára okozna-e problémát.
Hogyan dolgozzunk a munkahelyen?
Bár a munkáltató kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, nem minden rajta múlik. A munkavédelem nem csak a munkáltató kötelezettsége. A dolgozónak is oda kell figyelnie, hogy a munkáját megfelelően, a szabályokat betartva, a biztonságra ügyelve végezze.
A munkavédelmi törvény a munkavállalóknak is előír kötelezettségeket.
A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. – mondja ki a törvény.
A munkatársaknak együtt kell működniük. A „majd én borsot török az orra alá”, vagy „kit érdekel, hogy mit csinál a másik” hozzáállás a munkahelyen sem kifizetődő. A munkát úgy kell végezni, hogy ez a dolgozó saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
Mire kell figyelnie a dolgozónak?
A törvény megad olyan eseteket, példákat, amire a dolgozónak oda kell figyelnie. Ez nem azt jelenti, hogy ami a törvényben nincs felsorolva, az nem is számít. A lényeg, hogy a munkát úgy kell végezni, hogy ez saját magunk vagy mások egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse.
- Például a munkavállalónak a tőle elvárható módon meg kell győződnie a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy a karbantartáshoz egyébként nem értő szövőnőnek kellene a szövőgépet az utolsó csavarig átnézni. Az azonban elvárható tőle, hogy ha hibát, hibás működést lát, tapasztal, akkor azt jelezze és megtegye a szükséges lépést. Ne csak némán várja, míg egy munkabaleset történik, mondván „nem az én feladatom”.
- Fontos az eszközök rendeltetésének megfelelő használata. Így például ne a szekrény tetejéről akarjuk kicserélni az égőket, vagy leszedni az irodai függönyt, ahogy esetleg – jobb híján – otthon tennénk.
- A dolgozó feladatai közé tartozik a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása is. Nem elég csak fél füllel hallgatni a munkavédelmi oktatást, miközben a mobilon éppen játszunk. Fontos, hogy az ismereteket később a munkavégzés során alkalmazni is kell. A megfelelő alkalmazás hiánya ugyanis nem csak balesethez vezethet, de a pénztárcánk is bánhatja.
Nem csak a munkáltató kaphat bírságot?
Valószínű nem hallottál még róla, hogy bírság nem csak a munkáltatónak járhat. Néhány éve a munkavédelmi törvény úgy rendelkezik, hogy a munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt (vagyis nem a céget), aki a szervezett munkavégzés során a törvényben meghatározott „vétségeket” követi el.
Ezek a kötelezettségszegések például a következők lehetnek:
- A munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályok megszegése.
- Az is ide tartozik, ha valaki eltűri, hogy a feladatkörében a szabályokat mellőzik, nem tartják be, nem hajtják végre.
- Az sem dicsérendő, ha valaki a munkabalesetet nem jelenti be, valótlan adatot közöl, a valódi okot eltitkolja, vagy a vizsgálatot akadályozza.
A bírság összege egy-egy kötelezettségszegés esetén félmillió forintig terjedhet. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén azonban a bírság újra kiszabható.
Bár a bírság sem örömteli, ne csak azért figyeljünk magunkra, egymásra és a szabályokra, hogy megússzuk a büntetést. Sokkal fontosabb a biztonság.