Munkaegészségügy a fémiparban

Munkaegészségügy a fémiparban: Mire kell figyelnünk az ellenőrzésnél?

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/munkaegeszsegugy-a-femiparban-mire-kell-figyelnunk-az-ellenorzesnel

A nehéz fizikai munka, a veszélyes anyagok használata és a kedvezőtlen munkakörülmények miatt a munkavédelmi és munkaegészségügyi intézkedések különösen fontosak ebben az iparágban. A fémiparban 2022-ben 19 súlyos munkabaleset történt, amelyek közül 4 halálos kimenetelű volt.

Milyen veszélyek fenyegetik a fémiparban dolgozókat?

A fémipari tevékenységek során többféle kóroki tényező is megjelenik, amelyek rövid és hosszú távon is veszélyeztethetik a dolgozók egészségét. Ezek közé tartoznak a következők:

  • Kémiai kockázatok: A fémmegmunkálás és felületkezelés során keletkező füstök, gázok, oldószerek és egyéb vegyi anyagok komoly légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak. A hegesztés közben felszabaduló füst különösen veszélyes lehet, hiszen rákkeltő anyagokat tartalmazhat. A festési és felületkezelési munkák során alkalmazott szerves oldószerek belélegzése hosszú távon idegrendszeri károsodáshoz vezethet.
  • Zaj és rezgés: A zaj és a rezgés egyaránt jelentős egészségkárosító tényezők. A tartósan magas zajszint nemcsak halláskárosodást okozhat, hanem ronthatja a koncentrációt, megzavarhatja a kommunikációt, ami a munkavégzés során balesetekhez vezethet. A rezgés a kézre, karra, illetve a teljes testre hatva hosszú távon ízületi és keringési problémákat okozhat.
  • Fizikai terhelés: A nehéz fizikai munka, mint például az anyagmozgatás, súlyos mozgásszervi megbetegedéseket okozhat. A dolgozók gyakran kényelmetlen, természetellenes testhelyzetben végzik a munkájukat, ami további terhelést jelent a gerincre és az ízületekre. Az ismétlődő mozdulatsorok, a repetitív munka szintén komoly kockázatot hordoznak magukban.

Munkaegészségügy: Miért elengedhetetlen?

A munkaegészségügy célja, hogy azonosítsa és kezelje a munkahelyi környezetből eredő egészségügyi kockázatokat. A fémiparban különösen fontos a káros hatások folyamatos figyelése, és a megelőzés érdekében végzett munkavédelmi intézkedések bevezetése. Az egészségi állapot felmérése, a kockázatok kezelése, és a megelőző intézkedések rendkívül fontos szerepet játszanak a munkavállalók biztonságában és hosszú távú egészségvédelmében.

  • Kóroki tényezők azonosítása: A munkaegészségügyi vizsgálatok során a fémiparban dolgozók ki vannak téve különféle vegyi, fizikai és ergonomiai hatásoknak. A cél az, hogy ezeket a kóroki tényezőket korai fázisban azonosítsák, és olyan megoldásokat találjanak, amelyek minimalizálják a veszélyeket.
  • Egészségügyi szűrővizsgálatok: Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatokkal ellenőrzik a dolgozók egészségi állapotát, különös tekintettel a légzőrendszer, a hallás, a mozgásszervek és az idegrendszer állapotára. Például a kémiai anyagok okozta expozíció esetén vizeletvizsgálatokkal (BEM-vizsgálat) mérik a szervezetbe jutott káros anyagok mennyiségét.
  • Foglalkoztathatóság felmérése: A munkaegészségügyi vizsgálatok nemcsak a jelenlegi állapotot mérik fel, hanem azt is vizsgálják, hogy a munkavállaló fizikailag és mentálisan képes-e megbirkózni a munkakörnyezet követelményeivel. Ha szükséges, a foglalkoztatás időbeni vagy egészségügyi korlátozásokkal történhet.

Hogyan csökkenthetők a kockázatok?

A munkaegészségügy és munkavédelem területén az egyik legfontosabb feladat a prevenció, azaz a megelőzés. A veszélyek minimalizálására a következő intézkedések tehetők:

  • Munkavállalói oktatás: A dolgozóknak tisztában kell lenniük a munkakörnyezetükben rejlő veszélyekkel, és ismerniük kell a megfelelő védelmi intézkedéseket. A rendszeres oktatások során nemcsak a védőeszközök helyes használatát tanulhatják meg, hanem azt is, hogyan dolgozhatnak biztonságosabban.
  • Védőeszközök alkalmazása: A megfelelő védőeszközök használata elengedhetetlen a fémiparban. A fülvédők, maszkok, kesztyűk és egyéb speciális védőfelszerelések minimalizálhatják a vegyi anyagok, zaj és rezgés okozta egészségkárosodást.
  • Ergonomikus munkahely kialakítása: A kézi anyagmozgatás, a kényszertesthelyzetek elkerülése, valamint a megfelelő munkafolyamatok és eszközök használata csökkenthetik a mozgásszervi megbetegedések kockázatát. A munkahelyek ergonómiai szempontból történő optimalizálása segíthet abban, hogy a dolgozók kényelmesebben, biztonságosabban végezzék munkájukat.

A fémipari munkavállalók rendkívül veszélyes körülmények között dolgoznak, ahol a munkaegészségügyi és munkavédelmi intézkedések kiemelt szerepet játszanak. Az egészségügyi kockázatok folyamatos figyelése, a dolgozók rendszeres szűrővizsgálatai, valamint a megfelelő védőeszközök és munkakörülmények biztosítása létfontosságú ahhoz, hogy a dolgozók hosszú távon egészségesek maradjanak.

Pszichoszociális kockázatok és mentális egészség a munkahelyen

forrás: https://osha.europa.eu/hu/themes/psychosocial-risks-and-mental-health

A pszichoszociális kockázatok és azok mentális és fizikai egészséget érintő következményei a munkahelyi biztonság és egészségvédelem legnagyobb kihívásai közé tartoznak. Az emberek egészségre gyakorolt káros hatásuk mellett a pszichoszociális kockázatok a szervezetek és a nemzetgazdaságok hatékonyságát is negatívan befolyásolhatják.

A stressz, a szorongás és a depresszió a második leggyakoribb munkahelyi egészségügyi probléma, amely az európai munkavállalókat érinti. A mentális egészségi szempontok felvetéséhez és a munkahelyi kihívások megemlítéséhez még mindig az társul, hogy az érintettek félnek a megbélyegzéstől. Mindazonáltal közel 45% azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik arról számolnak be, hogy olyan kockázati tényezőkkel szembesülnek, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják mentális egészségüket. Ha azonban a pszichoszociális kockázatokat nem egyéni hibának, hanem szervezeti kérdésnek tekintjük, akkor ugyanolyan strukturált és szervezett módon kezelhetők, mint a többi munkavédelmi kockázat. 

Melyek a pszichoszociális kockázatok?

A pszichoszociális kockázatok a munka rossz tervezéséből, szervezéséből és irányításából, valamint a munka rossz társadalmi környezetéből erednek, és negatív pszichológiai, fizikai és szociális következményekkel járhatnak. Néhány példa a pszichoszociális kockázatokhoz vezető munkakörülményekre:

  • túlzott munkateher;
  • egymásnak ellentmondó elvárások és az egyértelmű szerepkörök hiánya;
  • a munkavállalók nem vesznek részt az őket érintő döntésekben;
  • a munkavállalóknak nincs ráhatása a munka elvégzésének módjára;
  • rosszul irányított szervezeti változás;
  • a munkahely bizonytalansága;
  • nem hatékony kommunikáció;
  • nincs támogatás a vezetőség vagy a kollégák részéről;
  • pszichológiai és szexuális zaklatás; és
  • nehezen kezelhető ügyfelek, betegek, diákok stb.

A munkahelyi követelmények vizsgálatakor fontos, hogy ne keverjük össze az olyan pszichoszociális kockázati tényezőket, mint például a túlzott munkaterhelés, azokkal a körülményekkel, amikor a munkafeladatok ugyan ösztönzőek és néha kihívást jelentenek, de olyan támogató munkakörnyezet van, amelyben a munkavállalók kellő önállósággal rendelkeznek, és jól képzettek és motiváltak ahhoz, hogy legjobb képességeik szerint teljesítsenek. A jó pszichoszociális környezet elősegíti a jó teljesítményt és a személyes fejlődést, valamint a munkavállalók mentális és fizikai jóllétét.

A munkavállalók akkor élik meg a stresszt, amikor a munkájukkal járó általános követelmények túlzottak, és meghaladják azt, amivel meg tudnak birkózni. Az olyan kapcsolódó mentális egészségügyi problémákon túl, mint a kiégés, a szorongás, a depresszió és akár az öngyilkossági szándék, a tartós stressztől szenvedő munkavállalóknál súlyos fizikai egészségügyi problémák, például szív- és érrendszeri betegségek vagy váz- és izomrendszeri zavarok is kialakulhatnak.

A szervezetre nézve a negatív hatások közé tartozik a rossz általános vállalati teljesítmény, a megnövekedett távollét és kimerültség (a munkavállalók betegen jelennek meg a munkahelyükön, és nem képesek hatékonyan dolgozni), a magasabb fluktuáció, valamint a megnövekedett baleseti és sérülési arány. A mentális egészséggel összefüggő távollétek általában hosszabbak, mint az egyéb okokból eredő távollétek, és a munkával kapcsolatos kockázati tényezők fontos szerepet játszanak a korengedményes nyugdíjba vonulás arányának növekedésében. A vállalkozásokra és a társadalomra háruló költségek a becslések szerint jelentősek, és nemzeti szinten több milliárd euróra rúgnak.

Rákkeltő anyagokról

forrás: https://osha.europa.eu/hu/highlights/stop-carcinogens-work-new-roadmap-carcinogens-website-goes-live

Számoljuk fel a rákkeltő anyagokat a munkahelyen! Indul a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos új ütemterv weboldala!

Ismerje meg a kockázatokat, és tegyen lépéseket! Az új weboldal (https://stopcarcinogensatwork.eu) célja annak megakadályozása, hogy a munkavállalók a munkahelyükön rákkeltő anyagoknak legyenek kitéve.

Az új eszköz gyakorlati munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági információkat nyújt azoknak a vállalatoknak és munkavállalóknak, akik a rákkeltő anyagoknak lehetnek kitéve. Emellett segít azonosítani az expozíció potenciális kockázatát, és célzott megoldásokat kínál a munkáltatók védelmére vonatkozóan.

A foglalkozási eredetű rák elleni küzdelemben az EU-OSHA által végzett,a rák kockázati tényezőivel kapcsolatos munkavállalói expozíciós felmérés (WES) célja, hogy jobban meghatározza a legtöbb expozícióért felelős rákkockázati tényezőket, hozzájárulva ezzel a megelőző intézkedésekhez, a tudatosság növeléséhez és a szakpolitikai intézkedésekhez.

Látogasson el az EU-OSHA veszélyes anyagokkal foglalkozó részére.