Mit tehetünk a munkahelyi elmagányosodás ellen?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mit-tehetunk-a-munkahelyi-elmaganyosodas-ellen-20240606.html

Egy felmérés szerint a felsővezetők 30%-a számol be az elszigeteltség érzéséről, a fiatalok pedig kétszer nagyobb valószínűséggel érzik magukat magányosnak a munkahelyükön, mint idősebb kollégáik. De mit tehet egy munkahely, segítsen ezt leküzdeni?

A barátságok és a befogadás elősegítik, hogy elkötelezettebbek, produktívabbak és kreatívabbak legyünk, jobban érezzük magunkat munkahelyünkön és csökkenhet a fluktuáció is. A mentalhealth-uk.org kutatása szerint minden ötödik ember magányosnak érzi magát a munkahelyén, és 23%-uk állítja, hogy a magányosság hatással volt a mentális egészségére.  A HR News cikke azt szedte össze, kiket érinthet a munkahelyi magány és mit lehet tenni ellene.

Kiket érint a magány?

A magányosságot gyakran félreértik, mint az egyedüllétet, de ez nem ilyen egyszerű. Vannak, akik elégedettek a magányban, míg mások akár társaságban is elszigeteltnek érzik magukat

A munkahelyi magány valós veszélyt jelent, és a kezdő pozícióktól a vezérigazgatókig bárkit érinthet, de a ranglétrán felfelé lépdelve egyre magányosabbá válhatunk.  A Deloitte tanulmánya szerint a felsővezetők 30%-a számol be az elszigeteltség érzéséről, ami abból adódik, hogy mindig erőt és bizonyosságot kell sugározniuk, nincsenek emberek, akikhez fordulhatnának, vagy a döntéshozatallal járó nyomás miatt. Ez a vezetők körében tapasztalható magányosság jelentős következményekkel járhat, nemcsak a jólétükre, hanem arra is, hogy képesek-e hatékonyan kapcsolódni a csapathoz. Bár az otthonról történő munkavégzés sokak számára kényelmesebb lehet, a Kadence felmérése szerint a 18-34 éves munkavállalók 67%-a mondta azt, hogy az otthonról történő munkavégzés miatt nehezebbnek találta a barátkozást és a kollégákkal való kapcsolattartást.  A mentalhealth-uk.org szerint a fiatalabb munkavállalók (18-24 évesek) kétszer nagyobb valószínűséggel érzik magukat magányosnak a munkahelyükön.

Miért fontos a magány?

Egyértelmű kapcsolat van a magány és a rossz mentális és fizikai egészség között. Az elszigeteltség érzése fokozhatja a stressz-szintet, ami hozzájárulhat az inaktivitáshoz, a rossz alvásminőséghez, a kiégés magasabb arányához, valamint a depresszió és a szorongás érzéséhez a munkavállalók körében. A magányosság csökkent termelékenységhez, kreativitáshoz és teljesítményhez vezethet, mivel a magányos egyének kevésbé érezhetik magukat motiváltnak és elkötelezettnek a munkafeladataikban, ami hatással van mind saját magukra, mind a cégre. Azok a munkavállalók, akik úgy érzik, hogy elszakadtak a kollégáiktól, valószínűleg elégedetlenek a munkájukkal, napokat hagynak ki a munkából, és nagyobb valószínűséggel hagyják el a munkahelyüket.

Hogyan küzdhetnek a munkahelyek a magány ellen?

A távmunkások, a munkahelyi és családi kötelességekkel egyensúlyozó  egyedülálló szülők és a kisebbségi háttérrel rendelkező alkalmazottak hajlamosabbak lehetnek az elszigeteltség érzésére olyan tényezők miatt, mint a fizikai távolság, a támogató rendszerek hiánya, vagy a kulturális különbségek és a kiközösítés.

Szolidaritás

A pozitív munkakultúra, amely értékeli a befogadást és az együttműködést, elismeri a tehetséget és megbecsüli a munkatársakat, erősíti az összetartozás és a céltudatosság érzését, csökkentve ezzel a magányosság valószínűségét. Az alkalmazottak erőfeszítéseinek megbecsülése ugyanolyan fontos, mint az eredmények ünneplése.

Minden hang számít

Mindannyian profitálhatunk egy olyan munkakörnyezetből, amely megmutatja, hogy minden hang számít, és hogy mások törődnek vele. Az emberek azt akarják érezni, hogy törődnek velük. Teremtsünk olyan támogató légkört, ahol mindenki nyugodtan kifejezheti érzéseit és megoszthatja tapasztalatait, hogy elősegítsük a kapcsolatokat és bizalmat építsünk a csapattagok között. Kezdjük a személyes megbeszéléseket ellenőrző megbeszélésekkel, és tartsuk nyitva az ajtót a dolgozók számára, hogy elérjék.

Mondjuk nemet a toxikus munkahelyi környezetre

A mérgező munkahelyi környezet kialakulásának megelőzése, valamint a konfliktusok és a kirekesztés elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy figyeljünk az olyan negatív viselkedési formákra, mint a durvaság, a zaklatás, a mikroagresszió vagy a zaklatás. Az ilyen problémák azonnali kezelése javíthatja a csapatszellemet, és biztosítja, hogy minden alkalmazott úgy érezze, hogy tisztelik és odafigyelnek rá.

Társalgási és együttműködési lehetőség

Teremtsünk interaktív légkört és fizikai teret a kollégák közötti barátságok kialakulásának elősegítésére

Mentorálás és a fordított mentorálás

A társak támogatását célzó program bevezetése elősegíti a munkavállalói kapcsolatok kialakulását. Az alkalmazottak szakmai barátságok kialakítására való ösztönzése megnyitja az ajtót az együttműködés, a készségek és a szakértelem cseréje, valamint a jobb megértés előtt is. A mentorálás és a fordított mentorálás lehetővé teszi az emberek számára, hogy új készségeket fejlesszenek, és hogy egy másik személytől tanuljanak.

Óvakodjunk a „mi itt egy család vagyunk” kultúrától!

A vezetők évek óta próbálják eladni az alkalmazottaknak azt az elképzelést, hogy „egy nagy család vagyunk”, de ez azt jelenti, hogy gyakran valószínűleg túl sokat kérnek az alkalmazottjaiktól. Törekedjünk egy olyan középútra, ahol tartalmas kapcsolatokat ápolunk a kollégákkal, de megtartjuk a személyes határokat!

Intelligens drónok: még egy lépés a hatékonyabb tűzoltásban

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4188-intelligens-dronok-meg-egy-lepes-a-hatekonyabb-tuzoltasban

A mesterséges intelligencia (MI) összeházasítása a drónokkal rendkívül hatékony eszközt adhat a tűzoltóságok kezébe, legyen szó a személykeresésről, kárfelmérésről vagy vegetációtűz-felmérésről. Az, hogy az így kapott drónok a szó hétköznapi értelmében nem intelligensek, csupán azt mutatja, hogy a közbeszédet még mindig a sci-fi-filmek tematizálják – az MI ugyanis jelen formájában csak egy eszköz, ami a fáradságos emberi munkát váltja ki.

Az ausztrál példa

Az ismétlődő vegetációtüzeiről híres Ausztráliában (is) komoly mértékben nő a nagy kiterjedésű tüzek száma; ezek nyomon követése, feltérképezése, a terjedési irányok meghatározása az egyik legkomolyabb kihívás, amivel az ottani tűzoltóságoknak meg kell birkózniuk.

Manapság – legalábbis tűzvédelmi berkeken belül – már-már közhely, mennyire jó szolgálatot teljesíthet egy drón a tűzoltási feladatok elvégzése során. Természetesen az ausztrál hatóságok is számos drónt használnak kutató-mentő feladatokra, vagy éppen az erdőtűzvédelmi lépések segítésére; ugyanakkor az MI (vagy angolul Artificial Intelligence, AI) bevetése még gyerekcipőben jár. Az egyik ilyen projekt az ún. Bushfire Technology Pilots Program (kb. Bozóttűz Technológia Bevezetőprogram), melynek keretében az Ausztrál Nemzeti Park és Vadvédelmi Szolgálat (NPWS), MI-fejlesztő cégekkel együttműködve egy megfigyelési platformot épített ki a működési területén. Az úttörő platformtechnológia valós idejű videó- ​​és hőfelvételeket használ – különféle forrásokból, például drónokra szerelt kamerákról, zárt láncú megfigyelőhálózatokról, kézi eszközökből –, amelyeket MI segítségével elemez. Az MI pedig betanítható különféle mintázatok gyors azonosítására – az így felismert mintázatok pedig bármilyen formában rögzíthetők. Az NPWS-szel való együttműködés figyelemre méltó eredményeket ért el, beleértve a pilóta nélküli forgalomkezelés (UTM) bevezetését a Beyond Visual Line of Sight (BVLOS) drónműveletek támogatására. (A BVLOS nagyon leegyszerűsítve az a repülési mód, amikor a drónpilótának nincs rálátása a drónra, vagyis attól kilométerekre van, és ilyen módon irányítja azt. Értelemszerűen az ausztrál nemzeti parkok területén főleg ez utóbbinak van létjogosultsága.)

Így tulajdonképpen az „intelligens drón” kifejezés nem elsősorban az a sci-fik öntudatra ébredt robotjait takarja; a mesterséges intelligencia egyre inkább platformmá válik, amelyben a drónok pusztán egy hasznos láncszemként léteznek. Az ausztrál együttműködés keretében a nagy területű nemzeti parkokon belül „járőröző” drónok és az MI-analizált videoanyag segítségével próbálják meg gyorsabban azonosítani a kitörni készülő erdőtüzeket, illetve a már kifejlődött erdőtüzek terjedési irányát (többek között).

Akkor mi ez az egész és mi a haszna?

Ha az eddig leírtak meglehetősen elméletinek tűnnek, íme két konkrét példa, hogy az MI alá rendelt dróntechnológia mire lehet használható.

Ismertető video a témában: https://www.youtube.com/watch?v=YGFW2xa0Mf0

Kárfelmérés. A fentebb beágyazott videón egy ilyen esettanulmány látható. Egy vegetációtűz utáni kárfelmérés elvégzése során egy drón repült körbe az érintett területen, a videojelet értelmező MI pedig valós időben felismerte a tűzben károsodott és az érintetlen házakat, majd azokat a drón GPS-adatai alapján rögtön térképen is elhelyezte. Így egy vélhetően 30-90 percig tartó művelet során komplex kárfelmérési térkép készült, jelentősen gyorsítva mindezen.

Erdőtüzek feltérképezése. A fentebb beágyazott videón egy dán startup próbálkozása látható, de az alapelv általában véve ugyanaz minden ilyen esetben: az MI-t a tűz első jeleinek felismerésére, a tűz terjedési irányainak megbecslésére tanítják, amely így gyorsan aktualizálható, és mindig friss térképeket továbbít egy-egy tűzoltásvezető képernyőjére. Egy ilyen aktualizált térképnek főleg a kiterjedt erdőségekben van nagy jelentősége (vagy akár az ausztrál vadonban.

Mi legyen az éghető anyagokkal az építészetben?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4180-mi-legyen-az-egheto-anyagokkal-az-epiteszetben

Valaha az épületeink alapanyaga a fa volt. Tűzveszélyesnek bizonyult és jött a beton és az acél. Az energiatakarékossággal ezeket felöltöztetjük éghető műanyagokkal. Ma itt az új elvárás: a fenntarthatóság. Melyek a tömörfa-szerkezetekben rejlő lehetőségek? A fához, mint elsődleges építőanyaghoz való visszatérés egy fenntarthatóbb jövő felé vezetheti a világot?

A Dezeen nevű szakportál a Timber Revolution (Faforradalom) sorozat részeként részletesen foglakozik a témával. Az energiatakarékosság és a fenntarthatóság követelményeinek a fa megfelel, a kérdés a tűzvédelem. Ma ugyanis a kormányok és a biztosítók körében nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a közepes és magas faépületek biztonságosak-e egy tűz esetén. Nálunk lényegében alig folyik vita erről.

Az egyes országokban is nagyon eltérő a szabályozás. Finnországban a teherhordó faszerkezetű, beépített oltóberendezés nélküli lakóépület megengedett legnagyobb magassága két emelet, Svédországban nincs korlátozás. Egyes országok, köztük az Egyesült Államok , Franciaország és Svájc a közelmúltban módosították a szabályozást, hogy megkönnyítsék a fából való építkezést, de mások – például az Egyesült Királyság – szigorúbbá tették.

Ez lényegében azt mutatja, hogy nem sikerült konszenzusra jutni a fából történő építkezés biztonsági korlátairól.

 A tűzbiztonság „kompetenciaprobléma”

– A faanyag tökéletesen biztonságos lehet, ha jól csinálják – mondta José Torero, a University College London Építőipari, Környezeti és Geomatikai Mérnöki Tanszékének vezetője. – Ez nem technológiai vagy technikai, hanem alapvetően kompetenciaprobléma – nyilatkozta a Dezeennek.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a tömör faépületek nem eredendően veszélyesek, ugyanakkor hangsúlyozták a kockázatok ismeretének fontosságát is.

– Határozottan lehetséges olyan faépületeket építeni, amelyek megfelelnek a megfelelő biztonsági szintnek, de nem építhetünk bármit, amit akarunk, kötöttségek nélkül – magyarázta Danny Hopkin, az OFR Consultants műszaki igazgatója. – Figyelembe kell vennie azokat a konkrét veszélyeket, amelyeket ezek az épületek jelentenek.

A szakértők akülönbségek tudatosítását emelték ki.

  • Egy acél- vagy betonépülettel ellentétben egy faépületben maga a szerkezet is potenciális tűzforrás.
  • Az acél és a beton csak a tűzhatásnak van kitéve. A faanyagok maguk is égnek, ezért a problémájuk összetettebb. Ebből eredően a végső következmények sokkal jelentősebbek lehetnek, mint egy beton- vagy acélépület esetében.

A befolyásoló tényezők:

  • A faanyagok mennyisége, valamint az ablakok és helyiségek mérete nagyban befolyásolhatják, hogyan viselkedik egy tömör fából készült faépületek viselkedését tűz esetén.
  • Közben egy égő faépületből kiáramló külső lángok sokkal nagyobbak lennének, mint egy betonszerkezetből, ami növeli a tűzterjedés kockázatát. Ugyanakkor az elmúlt időszak néhány tűzesete (Grennfeld, Valencia) új megvilágításba helyezi ezt a következtetést.

Máshol is

A faanyag lehetséges veszélyeiről a biztosítók és szabályozó hatóságok túlzó ellenállása jellemző és ez néha a tömör faanyag híveit az ellenkező irányba tereli. Nevezetesen, hogy a tömör fa szenesedik és magától kialszik. Pedig a faanyaggal kapcsolatban már évek óta folynak vizsgálatok, és sok helyen használják. Németországban az ún. TIMpuls kutatási projekt keretében több német egyetem együtt vizsgálta a kérdést 2020-2021-ben. A tűzvizsgálatok azt mutatták, hogy ha bizonyos építési módszereket követnek, akkor a magas faépületek képesek az egyes lakásokban keletkezett teljes tüzet is biztonsággal elviselni.

De ott van akár a norvég Mjösa-torony, melynek váza és homlokzata is fa szerkezetekkel készült, a leírások szerint 90 perces tűzállóságú szerkezetekkel. Az épületet beépített tűzjelző és oltóberendezés (sprinkler) védi. Az alsó 10 szinten hotelszobákat és irodákat alakítottak ki, a felső emeleteken pedig apartmanok készültek. Az átadáskor a világ legnagyobb faépületének számított, 85,4 méteres magassággal. 

Alig marad el ettől a 84 méter magas bécsi HoHo (Holz-Hochhaus, vagyis „fa magasház”, „fa toronyház”), amelyet 2019-ben adtak át. Ebben az épületben a leírások szerint a vasbeton maggal kombinált fa építőanyag épületen belüli aránya 75%. Mindez környezetvédelmi okokból sem elhanyagolható: a számítások szerint a hagyományos építészeti módhoz képest összesen mintegy  2800 tonnával sikerül csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

Az aggályokat azonban nem szabad lebecsülni: minden esetben a tűzbiztonság kell, hogy legyen a prioritás:

  • A fa ég, ezzel pedig a tervezés során foglalkozni kell.
  • Amikor a fa ég, elszenesedett réteget képez, amely megvédi a fát az elszenesedés mögött, és segít csökkenteni a tűz hevességét, de nem válik nem éghetővé.

Az az állítás, hogy a fa jobban vagy rosszabbul teljesít a tűzben, mint az acél, ebben a témában értelmezhetetlen: egyszerűen mindkét anyag használatakor más-más problémákkal kell szembenézni.

A legfőbb problémának a szakértők a következőket tartják:

  • a területen szerzett szakértelem hézagos jellegét,
  • a tömör faépületek tervezésénél nincsenek megfelelő szakmai követelmények,
  • a rosszul megtervezett épületben bekövetkezett tűz esetleges következményei katasztrofálisak lehetnek.

Tűzeseti tapasztalatok hiánya:

Paradox módon ez is probléma, mert kevés a valós tűzesetek száma, a számítógépes szimuláció pedig csak valós tapasztalatokból indulhat ki. Miután a Grenfell-tűzvész 72 emberéletet követelt, megnőtt az aggodalom a nem hagyományos építőanyagok kapcsán.