Vörösbe borul Magyarország: brutális nyár jöhet – így kell felkészülnünk

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/vorosbe-borul-magyarorszag-brutalis-nyar-johet-igy-kell-felkeszulnunk-20260529.html

Az átlagnál jóval melegebb nyarat vetít előre Európára a Meteorológiai Világszervezet (WMO), és a legnagyobb hőterhelés ismét Közép- és Dél-Európát érintheti. Magyarország is a vörös zónába került az előrejelzési térképeken. A szakértők szerint nemcsak a hőségre, hanem az egészségügyi és munkahelyi következményekre is fel kell készülnünk.

Átlag feletti hőség jöhet Európában

A World Meteorological Organization (WMO) friss szezonális előrejelzése szerint 2026 nyarán Európa jelentős részén az átlagosnál melegebb időjárás várható. A modellek alapján különösen a Mediterráneum és a Kárpát-medence térsége lehet érintett.

A szervezet térképein Magyarország gyakorlatilag teljes területe vörös színnel szerepel, ami az átlagosnál magasabb hőmérséklet valószínűségét jelzi.

Nem a szárazság a legnagyobb veszély – hanem a tartós hőség

A jelenlegi előrejelzések alapján a Kárpát-medencére egyelőre nem jeleznek extrém aszályt, a szárazabb területek inkább Észak-Európa felé rajzolódnak ki. A meteorológusok ugyanakkor hangsúlyozzák: a hosszú távú modellek bizonytalansága miatt a szárazabb időjárási zónák könnyen eltolódhatnak.

Vagyis attól, hogy Magyarország most még nem a legsúlyosabb aszályterületek között szerepel, a tartós hőség és a csapadékhiány kombinációja továbbra is komoly kockázat marad.

A hőség már a munkahelyeket is érinti

A tartós meleg nemcsak kellemetlenséget okoz, hanem jelentősen csökkentheti a munkavégző képességet is. A magas hőmérséklet rontja a koncentrációt, növeli a fáradtságot és a hibázás kockázatát, különösen fizikai munkakörökben vagy rosszul szellőző irodákban.

A hőhullámok idején gyakoribbá válhatnak:

  • a fejfájások,
  • a keringési problémák,
  • az alvászavarok,
  • valamint a kiszáradásos tünetek.

A munkáltatóknak ezért egyre nagyobb szerepük lesz abban, hogy megfelelő munkakörnyezetet biztosítsanak a nyári hónapokban.

Hogyan hűtsük le a lakást vagy az irodát?

A szakemberek szerint néhány egyszerű szabály betartásával akár több fokkal is csökkenthető a beltéri hőmérséklet.

Reggel időben zárjuk be az ablakokat

Nyáron érdemes már reggel 7–8 óra körül bezárni az ablakokat és leengedni a redőnyöket, még mielőtt a külső levegő jelentősen felmelegedne. Sokan túl sokáig szellőztetnek, ezzel gyakorlatilag beengedve a hőséget a lakásba vagy az irodába.

Este és hajnalban csináljunk huzatot

A leghatékonyabb természetes hűtési módszer a kereszthuzat. Késő este, illetve hajnalban érdemes egyszerre több ablakot kinyitni, hogy a hűvösebb levegő átjárja a helyiségeket.

Árnyékoljunk kívülről

A külső árnyékolás sokkal hatékonyabb, mint a belső függöny. A redőnyök, roletták vagy napellenzők jelentősen csökkenthetik a felmelegedést.

Kapcsoljuk le a felesleges hőforrásokat

A számítógépek, monitorok, világítótestek és háztartási gépek is hőt termelnek. Érdemes kikapcsolni minden olyan eszközt, amelyre éppen nincs szükség.

Mit tehet a munkáltató a dolgozók védelméért?

A nyári hőhullámok idején a cégeknek nemcsak komfort-, hanem egészségvédelmi szempontokat is figyelembe kell venniük.

Hasznos intézkedések lehetnek:

  • rugalmasabb munkakezdés a reggeli órákban,
  • gyakoribb pihenők biztosítása,
  • megfelelő mennyiségű ivóvíz,
  • klimatizált helyiségek kialakítása,
  • home office lehetőség a legmelegebb napokon,
  • könnyített dress code.

Az egészségünk védelme most különösen fontos

A nagy melegben különösen fontos:

  • a folyamatos folyadékpótlás,
  • a könnyű, világos ruházat,
  • a déli órákban a fizikai megterhelés kerülése,
  • valamint a megfelelő alvás.

Az idősek, a kisgyermekek, a krónikus betegek és a kültéren dolgozók fokozott veszélynek lehetnek kitéve.

A mostani előrejelzések alapján úgy tűnik: a következő hónapokban nem egyszerűen „meleg nyárra”, hanem hosszabb és intenzívebb hőhullámokra kell felkészülnünk.

Sok magyar munkahelyen még mindig ott lapul a rákkeltő veszély

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/sok-magyar-munkahelyen-meg-mindig-ott-lapul-a-rakkelto-veszely-20260604.html

A munkavállalók egészségének védelme érdekében zéró toleranciát sürget az ÉVOSZ a szakszerűtlen azbesztkezeléssel szemben. A szervezet szerint a régi épületekben megbúvó rákkeltő anyag bontása és elszállítása csak megfelelő engedélyekkel és szigorú biztonsági előírások mellett történhet.

A biztonságos és ellenőrzött azbesztmentesítés érdekében az építőipar felelős szereplőinek, jogalkotóknak és az ellenőrző hatóságoknak a közös fellépését szorgalmazza az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) Munkavédelmi Tagozata – közölte az ÉVOSZ az MTI-vel.

A közleményben kiemelték, hogy az azbeszttartalmú anyagok bontása, szállítása és ártalmatlanítása kiemelt társadalmi felelősséggel jár, a szakszerűtlen és ellenőrizetlen azbesztkezelés beláthatatlan, évtizedekre kiható egészségügyi és környezeti kockázatokat jelent.

A meglévő épületállomány korszerűsítése és az azbeszttartalmú kőzúzalék útépítésnél történő használata egyaránt rámutat arra, hogy az azbesztmentesítés megkerülhetetlen és azonnali odafigyelést igénylő feladat a magyarországi építőiparban – tették hozzá.

A közleményben emlékeztettek, hogy

az azbeszt a 20. században sokáig „csodaanyagnak” számított az építőiparban a tűzállósága, a hang- és hőszigetelő képessége miatt. Jelenleg azonban már ismert, hogy mikroszkopikus rostjai belélegezve rendkívül veszélyesek és rákkeltő hatásúak.

Bár az anyag felhasználása már tilos, a meglévő épületekben, palatetőkben, hullámpalával fedett építményeknél, szigetelésekben, csővezetékekben még mindig hatalmas mennyiségben van jelen. Veszélyessé akkor válik, ha megbontják, törik vagy darabolják.

Mindezek miatt az ÉVOSZ Munkavédelmi Tagozata az azbesztkezelés és -mentesítés szabályozásában és gyakorlatában három fókuszpontot –

  1. munkaegészségügy,
  2. munkavédelem
  3. és környezetvédelem

– határozott meg. A munkaegészségügy kapcsán rámutattak, hogy a sérült vagy szakszerűtlenül megbontott azbesztből a levegőbe kerülő rostok akár 15-30 év lappangási idő után is gyógyíthatatlan betegségeket (tüdőrákot, rosszindulatú mellhártya-daganatot) okozhatnak.

A munkavállalók és a környezetben élők egészségének védelme érdekében zéró toleranciát kell hirdetni a kiporzással járó, szakszerűtlen bontási és anyagkezelési gyakorlatokkal szemben. Fontos a kockázatnak kitett dolgozók folyamatos egészségügyi szűrése és a prevenció.

A munkavédelem témakörében jelezték, az azbesztmentesítést végző szakemberek egészsége érdekében elengedhetetlen egyebek mellett a megfelelő védőfelszerelések (speciális védőruházat, maszkok) használata és a munkaterület levegőjének folyamatos monitorozása.

A feketegazdaság, a kontárok és a megfelelő engedéllyel, illetve gépparkkal nem rendelkező kivitelezők kiszűrése ezen a területen szó szerint életbevágó

– fogalmazott közleményében a szakszövetség.

A környezet védelmét tekintve pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy az azbeszttartalmú anyagok bontásából származó törmelék kiemelten veszélyes hulladéknak minősül. Ezért az ÉVOSZ Munkavédelmi Tagozata szorgalmazza a hulladék útjának szigorú, zárt láncú nyomon követését a bontás helyszínétől egészen a speciális hatósági engedéllyel rendelkező lerakókig.

Egyúttal hozzátették, fontos, hogy azbeszttartalmú építmények bontását, elszállítását és tárolását csak ezen tevékenységre jogosult vállalkozásokkal végeztessék el.

Az ÉVOSZ az MTI érdeklődésére jelezte, a mentesítés több évet vehet igénybe, de hozzátették, hogy ha az azbesztet tartalmazó építményeket nem bontják meg, nem veszélyesek.

A fluormentes habképzőanyag kiválasztása

A legtöbb tűzoltóság 2026. április 10-től nem használhat fluortartalmú anyagokat. A felhasználóknak el kell dönteni, hogy a fluortartalmú habképzőanyag helyett általános vagy alkoholálló fluormentesre állnak át. Mit célszerű a döntéshez figyelembe venni? Szerzőink – dr. Pimper László és Sinkó László – írásából kiderül.

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4686-a-fluormentes-habkepzoanyag-kivalasztasa

Általános és/vagy alkoholálló?

Az általános célú szintetikus fluormentes habképző anyagok jelenleg is használatosak a hazai tűzoltóságoknál. Ezek a habanyagok a már megszokott fizikai jellemzőkkel bíró úgynevezett „Newtoni folyadékok”, melyek használata az eddig szokásos módon végrehajtható.

Pl. a STHAMEX 3% F-15 egy OKF rendszeresítéssel rendelkező, jól ismert, a tűzoltó gépjárművek bekeverői által és venturi elven működő külső habbekeverővel is probléma nélkül használható.

Az alkoholálló fluormentes habképző anyagok úgynevezett pszeudoplasztikus, „nem Newtoni folyadékok”, melyek tűzoltói használata különleges kihívást jelent. Ezen fluormentes alkoholálló habképző anyagok viszkozitása lényegesen magasabb a jelenleg használt fluortartalmú habokhoz képest. Emellett a habbekeverés eredményességét meghatározó fizikai jellemzőik nem állandóak, ill. nem lineárisan változnak, így például az áramlási sebesség, vagy hőmérséklet függvényében, de akár mechanikai behatásra is változik a viselkedésük.

Habképzés külső habbekeveréssel 

Új habképzőanyag-koncepció

Ezen szempontokra figyelemmel javasolt új habképzőanyag-koncepció kialakítása.

Általánosságban kijelenthető, hogy a fluor tartalmú habképzőanyagok kivezetésével új alapokra kell helyezni a habbaloltási képességek készenlétben tartását. Szakítani kell/érdemes azzal a gyakorlattal, hogy minden habbaloltási feladatra – beleértve a habtörő anyagok tüzeinek elhárítását is – egy „univerzális”, alkoholálló oltóanyagot tartunk készenlétben.

  • A gyakrabban előforduló, habképző anyag felhasználással járó beavatkozásokra javasolt általános célú (nem alkoholálló) fluormentes habképző anyagokat készenlétbe tartani (habképzésre, vagy nedvesítésre). Ezek az anyagok a hagyományos, jelenleg rendelkezésre álló bekeverő rendszerekkel kompatibilisek, a meglévő járműveink habtartályaiba betöltve is megfelelően használhatóak. 
  • A ritkábban előforduló, habtörő tulajdonságú anyagok tűzoltására alkoholálló fluormentes habképző anyagok készenlétben tartása is szükséges lehet.

Szemétteleptűz: oltás új oltóanyaggal 

Járművek és habbekeverési módok

Gépjárműfecskendők

  • A hazánkban jelenleg általánosan használt gépjárműfecskendők beépített habbekeverői a korábban jelzett bizonytalanságok és korlátok okán nem megfelelőek az ismert alkoholálló fluormentes – magas viszkozitású – habanyagok bekeverésére. Bizonyos körülmények együttállása eredményezhet bekeverést, de annak megfelelősége nem biztosítható.
  • Külső habbekeverő (vízsugárszivattyú) és külső habképzőanyag forrás (pl. kanna, hordó) alkalmazásával bármely tűzoltó gépjármű alkalmassá tehető a magas viszkozitású pszeudoplasztikus habanyagok bekeverésére. Itt is fennáll az alulkeverés kockázata, azonban ezeknél az egyszerű Ventúri bekeverőknél ez a bekeverési arány megemelésével könnyen korrigálható.

Habbekeverési próbákat végeztünk téli viszonyok (6 °C) között vaPUREx®- AR 3/3 F-5 és vaPUREx®- AR 1/3 F-5 alkoholálló fluormentes habképzőanyaggal és külső habbekeverő (vízsugárszivattyú) alkalmazásával. A próbák során a tényleges bekeverés a beállított 3%-os arány 75-80 százalékában megfelelő volt. Ezzel szemben a bekeverési arányt 3,8 – 4%-os értékre átállítva 100%-ban megfelelő haboldatot és oltóhabot kaptunk.

Ez a megoldás elsősorban kisebb mennyiség (de akár több ezer liter haboldat) és alacsonyabb teljesítmény igény esetén látszik előnyösnek.

Habbaloltók, cserefelépítményes járművek

Az összetettebb habbekeverő rendszerrel felszerelt habbaloltó járművek, cserefelépítmények esetén látszólag egyszerű a helyzet. A térfogatkiszorítás elvén működő habszivattyúk és/vagy nyomóoldali, fokozatmentesen (után)szabályozható bekeverők az egyszerű átállás garanciái lehetnének. De sajnos nem így van, mivel a magas viszkozitású pszeudoplasztikus habanyagok a „szokásos” Newtoni folyadékoktól eltérően viselkednek. Érzékenyek például a habszivattyú által okozott mechanikai ütőhatásra, így speciális kialakítású szivattyúk szükségesek, vagy a vezetékrendszer méretezésénél is alacsonyabb áramlási sebességgel, azaz nagyobb keresztmetszetekkel kell tervezni.

Így az átállást megelőzően műszakilag ellenőrizni szükséges a habrendszer megfelelőségét, s erősen javasolt működési próba során is ellenőrizni a bekeverés eredményességét.

Tisztázandó kérdések

A kiválasztás során az adott járműre vonatkozóan tisztázni kell a következőket:

1.  Az új habkoncentrátum hidrodinamikai tulaj­don­sá­gai megfelelnek-e a habrendszer műszaki kialakításának (visz­kozitás, bekeverési arány, szívó- és szállító­vezetékek, beke­verők és szivattyúk méretezése stb.)?

2.  Alkalmas-e az új habképző anyag az adott járműben való felhasználásra (Adott tűzoltási feladatra való alkal­mas­ság, fel­­használási mód, megfelelő habosodás, vetőtávolság stb.)?

3.  Vannak-e egyéb szempontok, amelyeket figye­lem­be kell venni (pl. eltérő fagyállóság, speciális anyag­követelmények/összeférhetetlenségek, tárolási körülmények, tárolási idő, stb.)?

A hab­tartályt csak akkor szabad megtölteni az adott új termékkel, ha ezekre a kérdésekre kielégítő választ kapunk.

Összegezve

A fluormentes habképzőanyagok általános bevezetésével együtt szakítani kell az „univerzális”, alkoholálló oltóanyagok készenlétben tartásával és bevetésével. A meglévő habbekeverő rendszereink kitűnően alkalmasak általános célú (nem alkoholálló) fluormentes habképző anyagokkal történő működésre.

A habtörő anyagok tűzoltására kifejlesztett „alkoholálló” habanyagok magas viszkozitása és pszeudoplasztikus tulajdonságai viszont különleges kihívást jelentenek. Ezt a gépjárműfecskendőkben általánosan elterjedt egyszerű bekeverők nem tudják megfelelően kezelni, de az összetettebb habrendszerek esetén is ellenőrizni kell az alkalmasságot.

A feladat ezzel együtt nem túlságosan nehéz, de az eddigiekhez képest egyedi helyi mérlegelést és megoldásokat igényel.

Dr. Pimper László műszaki vezető
Sinkó László kereskedelmi vezető

HESZTIA Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft.