Szerző: Admin

Aktuális Információk

Így építi le a vállalatokat a munkahelyi stressz

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/igy-epiti-le-a-vallalatokat-a-munkahelyi-stressz

A munkahelyeken fellépő pszichoszociális kockázatok súlyos hatással vannak az egyénre és a vállalatokra egyaránt. Ebben a cikkben feltárjuk, hogyan rombolja le a vállalatok teljesítményét és gazdasági stabilitását egyaránt, ha nem veszi elég komolyan a munkavállalói mentális egészségét és jólétét.

A munkavédelem hagyományosan a fizikai és kémiai veszélyekre koncentrál, de szerencsére egyre több cég felismeri, hogy a pszichoszociális tényezőkkel is számolnia kell. Egy 2013-as, európai felmérésben a megkérdezettek közül háromnegyede azt állította, hogy a munkahelyen átélt stressz nem fizikai tényezőkből fakad, hanem pszichoszociális vonatkozású. Továbbá, több mint a felük állította, hogy a stressz „nagyon gyakori” vagy „elég gyakori” a munkahelyükön.

Mi az a pszichoszociális kockázat?

Ahogy az 1993. évi Munkavédelmi Törvény is tartalmazza, a pszichoszociális kockázatok a munkahelyen olyan helyzeteket és hatásokat jelentenek, amelyek stresszt vagy lelki problémákat okozhatnak a munkavállalókban. Ezek lehetnek például konfliktusok, nehéz munkarend vagy a munkahelyi bizonytalanság.

Néhány példa:

  1. Munkahelyi stressz: nagyon magas munkaterhelés, szoros határidők, vagy az elvárások és a képességek közötti egyensúly hiánya meghatározó stresszforrás lehet.
  2. Konfliktusok, ellentétek: személyes vagy szakmai konfliktusok, negatív viszony a munkatársakkal vagy a főnökkel, nem megfelelő kommunikáció, társas támogatás hiánya.
  3. Munkahelyi bizonytalanság: egymásnak ellentmondó elvárások és a szerepek tisztázatlansága, leépítések vagy a változások miatt érezhető elégedetlenség, rosszul szervezett céges változások, megélhetés bizonytalansága.
  4. Munka és magánélet egyensúlyának hiánya: ha a munkavállalók nem találják az egyensúlyt a munkavégzés és a magánéletük között, az súlyos stresszforrást jelenthet. Ez általában a túlzott munkaterhelés eredménye.
  5. Mobbing és zaklatás: a mobbing a munkahelyi zaklatás megfelelője a szaknyelvben. Jó példa erre a munkatársakkal vagy a vezetőséggel való problémás interakció, súlyosabb esetben lelki, testi vagy szexuális bántalmazás, diszkrimináció.

Mit mond a tudomány?

Kristensen egy dán kutató, aki sokat foglalkozott a témával, 2005-ös tanulmányában hat kulcsfontosságú összefüggést tárt fel az alábbi tényezők között:

  • Munkahelyi követelmények: A magas vagy alacsony munkahelyi követelmények stresszt okozhatnak.
  • Hatáskör/ kontroll: A munkavállalóknak, akiknek van hatáskörük a munkájuk felett, fejlődési lehetőséget kínál, míg az alacsony hatáskör potenciális stresszforrás lehet.
  • Munka értelmessége: Ha a munka értelmesnek tűnik, akkor ez fejlődési lehetőséget jelent, de ha értelmetlennek érzik, akkor stresszor lehet.
  • Jutalmazás: Az alacsony jutalmazás a munkavállalók számára stresszforrás lehet, míg az adekvát jutalmazás fejlődési lehetőséget nyújthat.
  • Előreláthatóság: Az alacsony előreláthatóság, vagyis a fontos tervekről és változásokról való hiányos információ stresszt okozhat.
  • Támogatás a felettestől és a munkatársaktól: Az alacsony támogatás stresszt generálhat, míg a magas támogatás fejlődési lehetőséget teremthet a munkavállalók számára.

Miért fontos a pszichoszociális kockázatok kezelése?

A hosszú távon átélt stressz nem csak fizikai, de lelki egészségromláshoz is vezet: megjelenthet kiégés, szorongás vagy depresszió a munkavállalónál. Emellett viselkedési változásokat is okozhat, valamint károsíthatja a kognitív képességeket –  a koncentrációt, a memóriát és a döntéshozatalt – melyek elég fontos pillérei a munkavégzésnek.

Számos nemzetközi és hazai kutatás arra utal, hogy az egészségügyi problémák és a munkaképtelenség között szoros összefüggés van. Ez a kapcsolat gyakran vezet hiányzásokhoz és a munkahelyi teljesítmény csökkenéséhez.

Az ilyen kockázatok figyelmen kívül hagyása hosszú távon komoly következményekkel járhat, például:

  1. Csökkent munkateljesítmény: A stressz, a szorongás és a depresszió csökkentheti a munkavállalók hatékonyságát és kreativitását. Kutatások bizonyítják, hogy a magas stressz szint a munkabalesetek esélyét is növeli.
  2. Magas fluktuáció: Az elégedetlen munkavállalók hajlamosak a munkahelyváltásra, ami növeli a cég számára a munkaerő megtartásának és képzésének költségeit.
  3. Fizikai egészségügyi problémák: A krónikus stressz és szorongás hosszú távon fizikai egészségügyi problémákhoz is vezet, mint például szívbetegségek vagy emésztőrendszeri zavarok. Egy brit felmérés szerint a stressz 2015-16-ban az összes munkával kapcsolatos megbetegedés 37%-át, és a betegség miatt kihagyott munkanapok 45%-át okozta.
  4. Munkahelyi konfliktusok és csapatösszetartás hiánya: A pszichoszociális kockázatok növelhetik a konfliktusokat a munkahelyen és csökkenthetik a csapatok összetartását.

Hogyan kezeljük?

Üzleti szempontból is érdemes megvizsgálni a kérdést, mert a fent taglalt következmények mind költségnövekedéssel járnak, amelyek elkerülhetőek lennének a kockázatok gondos azonosításával és csökkentésével, hasonlóan a fizikai veszélyekhez. A pszichoszociális kockázatok kezelése az alkalmazottak és a munkáltatók közös felelőssége. A következő lépések segíthetnek a kockázatok csökkentésében:

  • Felmérés és értékelés: Az első lépés az, hogy felmérjük a terepet és azonosítsuk, milyen pszichoszociális kockázatokkal kell számolnunk a vállalatnál. Ennek során fontos az alkalmazottak véleményét is figyelembe venni.
  • Megelőzés: Tegyünk prevenciós intézkedéseket a kockázatok minimalizálására, például munkahelyi stresszkezelési programok vagy a konfliktuskezelő tréningek bevezetésével.
  • Kommunikáció és támogatás: Biztosítsunk nyitott kommunikációt a munkavállalók és a vezetőség között. Kínáljunk pszichológiai támogatást és segítséget a stresszel vagy szorongással küzdő dolgozóknak.
  • Munka és magánélet egyensúlyának támogatása: Tegyünk határozott lépéseket azért, hogy a munkavállalóknak ne csak munkából álljon az egész élete. Fontos a magánélet, a pihenés, a családdal eltöltött idő, hiszen egy boldog alkalmazott jobban is teljesít. A rugalmas munkaidő vagy távmunka lehetősége is segíthet ebben a kérdéskörben.
  • Felülvizsgálat és fejlesztés: Folyamatosan vizsgáljuk felül a munkahelyi környezetet és a pszichoszociális kockázatokat, és szükség esetén bátran változtassunk!
Aktuális Információk

A WHO szerint a második leggyakoribb halálok az ülőmunka

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/a-who-szerint-a-masodik-leggyakoribb-halalok-az-ulomunka

Az irodai munkakörnyezet, a napi 8 órás ülés és a mozgásszegény hétköznapok mind rossz hatással vannak a gerincünk egészségére. A Gerinc Világnapját minden évben október 16-án ünnepeljük, ennek alkalmából pedig hoztunk néhány jó tanácsot, amivel megóvhatjuk a test támaszának egészségét a munkahelyünkön is.

A Gerinc Világnapja

A gerincünk az emberi test támasza. Sokszor a mindennapi életünk során nem gondolunk rá, de egy egészséges gerinc kulcsfontosságú ahhoz, hogy aktív és boldog életet éljünk. Ha a gerincünk egészséges, könnyedén mozoghatunk, és kevésbé érezzük a fáradtságot és a stresszt. A napunk egy jelentős részét a munkahelyen töltjük, így nem meglepő, hogy az ott eltöltött idő is nagy hatással van annak egészségére. A helyes testtartás és a munkavédelmi gyakorlatok betartása hozzájárulhatnak a munkavállalók gerincének egészségéhez és a munkahelyi balesetek megelőzéséhez.

Mi baj lehet?

  • Hátfájás: Hosszú ideig tartó ülés vagy állás, rossz testtartás, nehéz tárgyak emelése, és ismétlődő mozdulatok mind hozzájárulhatnak a hátfájás kialakulásához.
  • Nyaki fájdalom és nyakmerevség: A hosszú órákig tartó gépelés vagy monitor előtti görnyedt testtartás könnyen vezethet nyaki fájdalomhoz és merevséghez.
  • Gerincferdülés (skoliozis): A tartósan rossz testtartás, például az íróasztalnál vagy számítógépnél ülve, hozzájárulhat a gerincferdülés kialakulásához akár fiataloknál is.
  • Csontritkulás: Bár a csontritkulás általában idősebb korban jelentkezik, az alultápláltság és a testmozgás hiánya hozzájárulhat az alacsony csontsűrűséghez, ami növeli a törések kockázatát.
  • Munkahelyi sérülések: Azok a feladatkörök, amelyek hirtelen mozdulatokat vagy nehéz tárgyak emelését igénylik, súlyos sérüléseket okozhatnak a gerincben, például sérvet.
  • Idegi becsípődés (sciatica): Hosszú órákig tartó ülés vagy rossz testtartás nyomást gyakorolhat az a test leghosszabb idegére, az ülőidegre, ami sciatica nevű állapotot okozhat. Ez egy idegi becsípődés, ami erős fájdalommal és bizonyos területek zsibbadásával jár.
  • Ismétlődő terheléses sérülések: Az olyan munkahelyek, ahol gyakran ismétlődő mozdulatokat kell végrehajtani – például nehéz tárgy emelése, dobozmozgatás vagy gépek kezelése – növelhetik a gerinc terhelését és kopását.
  • Gerincfertőzések: Bár ezek ritkák, egyes munkahelyi környezetek, például egészségügyi intézmények, laboratóriumok vagy mezőgazdasági munkahelyek olyan fertőzéseket is okozhatnak, amelyek a gerincet érintik.

A gyilkos ülőmunka

A WHO szerint a második leggyakoribb halálok az ülőmunka, ezért érdemes komolyan venni a gerinc védelmét. Bár látszólag kényelmes és kevés fizikai erőfeszítést igénylő tevékenység, hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokkal járhat.

A hosszú ideig tartó ülés ártalmas az alsó hátunknak, mert növeli a terhelést a gerinc porckorongjaira. Az ülő pozíció nehezíti a helyes testtartás fenntartását, és a rossz testtartás károsíthatja a hátunkat. A tartós ülőmunka miatt a hátunkon lévő izmok megnyúlnak és gyengülnek.

Emellett a gerinc porckorongjai és kisizületei is egyenlőtlen terhelésnek vannak kitéve, ami különböző mozgásszervi problémákhoz vezethet. Ezek közé tartoznak az izomfájdalmak, fájdalmas izomgörcsök, porckorongkopás és az ideggyöki nyomás. Emellett növeli a csontritkulás kockázatát is.

Munkavédelemi tippek a ülőmunkához

  1. Az ülőmunka során fontos megfelelő testtartást fenntartani. Gondoskodj róla, hogy a talpad szorosan érje a talajt, a térded legyen derékszögben, és a csípőd legyen kissé széles terpeszben. Ehhez igazítsd be a széket a megfelelő magasságba.
  2. Tartsd meg a gerinced természetes görbületeit, és használd a háttámlát a hátad megtámasztására. Próbálj a medencéddel visszacsúszni a háttámlához, és dőlj hátra kissé, hogy a hátadat a támlához érintsd.
  3. Ügyelj a vállaid helyzetére, és engedd őket lazán lefelé. Ha van, használd a kartámlákat a kényelmes pozíció fenntartásához.
  4. Ha hosszú időn át ülsz, olyan ülőpárnát vagy párnát használhatsz, amely elősegíti a helyes gerincgörbületeket.
  5. Időnként szünetet kell tartanod, hogy megszakítsd a hosszú ülést. Állj fel, és végezz nyújtógyakorlatokat, például nyaktrapéz-nyújtást vagy hajolást hátra, hogy ellensúlyozd a statikus terhelést. Legalább 10 percenként ajánlott felállni és mozogni.
  6. Rendszeres testmozgással és gerinctornával erősítsd meg a hátizmaidat.
  7. Ha lehetséges, rendezd be munkahelyedet ergonomikusan. Az asztal és a szék magasságát állítsd be úgy, hogy kényelmes legyen a munkavégzés.
  8. Fontos, hogy ismerjék a munkatársaid is a gerincvédelem fontosságát. Szervezz munkahelyi oktatást vagy workshopokat a megfelelő testtartásról és a gerinc egészségéről.

Képernyő előtti munkavégzés

A hosszantartó számítógépes munka során nem csak az ágyéki gerinc terhelődik túl, hanem a vállöv és a csuklóízületek is ki vannak téve ennek. A nyaktól a vállakra húzódó trapézizom felső része feszülhet és zsugorodhat, ami számos kellemetlenséget okozhat, például felső végtagi fájdalmakat, égő érzéseket.

Munkavédelmi tippek képernyő előtti munkához

  • A monitor felső széle legyen a szemmagasságban, és kb. 50 cm távolságra legyen a szemtől.
  • A képernyő legyen merőleges az ablakra.
  • A billentyűzet legyen dönthető, hogy az egyén derékszögben behajlított könyökmagasságához igazítható legyen, a vállak pedig lazán leengedve maradjanak.
  • Használjunk csuklótámaszt és alkartámaszt az egér használatakor, valamint lábtámaszt, például ék alakú dobogót a lábak alá időnként.
  • Érdemes óránként beiktatni rövid mozgásszüneteket, amikor felállunk, megnyújtjuk a nyak trapéz izmait, átmozgatjuk a csuklót, és kiszellőztetünk.

Élet az autóban

Sofőrként szinte az egész munkanapot üléssel töltjük. Ennek veszélyei mellett az úton való közlekedés során a gépjárművek vibrálhatnak, és ezek a vibrációk a gerincre is hatással lehetnek. A hosszan tartó vibrációk súlyosbíthatják a hátfájást és az ágyéki terület fájdalmait.

Először is, egy rosszul rugózott ülés, alacsony háttámlával nem nyújt megfelelő támaszt a testnek. Ez hosszú utazások során kényelmetlenséget és fájdalmat okozhat, különösen az ágyéki gerinc területén. A hiányosan támogatott háttal a gerinc kénytelen kompenzálni a terhelést, ami fokozott feszülést és kényelmetlenséget eredményezhet.

Másodszor, ha az ülés túl közel kerül a pedálokhoz, az vezethet ahhoz, hogy a térd hosszú távon túlzottan behajlik. Ennek következtében az ágyéki szakasz hátulra dől, ami további terhelést jelent a porckorongokra. Ez hosszú távon hátfájást okozhat.

Harmadszor, a háttámla használatának elkerülése is komoly problémákat okozhat. A háttámla segít a gerinc tartásában és a terhelés elosztásában. Ha elhanyagoljuk, a hát túlterheltté válhat, ami fokozott fájdalmat és kényelmetlenséget eredményez.

Végül, a magasra beállított kormány vezetőállás mellett a vállak felhúzását eredményezheti, ami további feszültséget okozhat a felső háton és a nyakban. Ez is hozzájárulhat a gerincproblémák kialakulásához.

Hogyan tudjuk csökkenteni ezeket a hatásokat?

  • Fontos, hogy az ülést úgy állítsuk be, hogy a térd teljesen ki tudjon nyúlni a pedálok használata közben. Ez segít a térdízület terhelésének csökkentésében.
  • A kormánymagasságot úgy is kalibráljuk, hogy vezetés közben ne kelljen felhúzni a vállainkat.
  • Időnként a háttámla kissé hátra döntése (nagyjából 90 foknál nagyobb hátradöntés) segíthet az ágyéki gerinc terhelésének csökkentésében.
  • Az ágyéki gerinc természetes állapotának megtartásához alkalmazhatunk autós üléspárnát vagy háttámla támasztékot.

A megfelelő munkavédelmi intézkedések, az ergonomikus munkakörnyezet és a helyes testtartás segíthetnek megóvni a gerincünket ülőmunka esetén.

Forrás: Spinalisules