Szerző: Admin

Aktuális Információk

TÜV jelentés: Romlott a tűzvédelmi berendezések működésbiztonsága

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4774-tuv-jelentes-romlott-a-tuzvedelmi-berendezesek-mukodesbiztonsaga

Ilyen hazai vizsgálati jelentés hiányában nézzük, hogy milyen a tűzvédelmi berendezések működésbiztonsága Németországban? A TÜV által kiadott Baurechtsreport 2026 az épületgépészeti és biztonsági berendezések rendszerszintű romlását mutatja. Az adatok alapján szinte minden harmadik ellenőrzött berendezés súlyos hibákkal küszködik.

Helyzet és kép

A jelentés 66 023 ismételt és 11 900 első ellenőrzés adatait dolgozta fel. Eszerint az ellenőrzött berendezések jó egyharmada (35,9%) „jelentős hibával” rendelkezett az elmúlt évben, ami drasztikus, 9 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest (2024: 26,9%). További 37,2%-uknál kisebb hibákat állapítottak meg. Csupán a berendezések alig több mint egynegyede (26,9%) volt teljesen hibátlan. Különösen magas a hibaarány a tűzoltó berendezéseknél, valamint a biztonsági tápegységeknél és biztonsági világítási rendszereknél. Több központi biztonsági rendszer hibaaránya már most jelentősen meghaladja a 30%-ot. Ezzel párhuzamosan számos területen csökken a hibátlan rendszerek aránya.

A vizsgálat két különböző ellenőrzésfajta adatait dolgozza fel, 11 900 un, első ellenőrzés az üzembe helyezés előtt vizsgálta a berendezéseket, 66 023 esetben pedig a későbbi működés során.

Üzembe helyezés előtti első ellenőrzések

A probléma már az építkezési fázisban jelen van. Az első ellenőrzések során talált súlyos hibák aránya a korábbi évek viszonylag stabil szintjéről (2021: 17,0%; 2024: 19,7%) drasztikusan megugrott, és 2025-ben elérte a 26,3%-ot. Ez azt mutatja, hogy sok hiba már a tervezés és a kivitelezés során keletkezik.

  • Hibátlan: 36,7%
  • Csekély hiányosság: 37,0%
  • Jelentős hiányosság: 26,3

A romlás fő okai

A tervezési és kivitelezési fázisban megjelenő hibák okai közé soroltak: a rendszerintegrációs és interfész-problémák, a fokozódó műszaki komplexitás melletti szakemberhiány, a költség- és időnyomás miatti elkapkodott munkálatok, valamint a tervezési pontatlanságok és elavult helyszíni tervek.

  • Az újonnan épülő épületek műszaki komplexitása folyamatosan nő.
  • A karbantartásra és állagmegóvásra fordított keretek költségnyomás alatt állnak.
  • A rendszerek üzemeltetése egyre speciálisabb szakértelmet igényel.
  • Hibák lépnek fel a különböző technikai rendszerek közötti csatlakozási pontokon (interfészeknél).
  • Hiányoznak a megfelelő személyi erőforrások.

Az egyes rendszerek hibaadatai

A) Riasztórendszerek

Akusztikus, optikai és hangalapú vészjelzők

  • Üzembe helyezés előtt (623 vizsgált berendezés): 33,7% hibátlan, 38,2% csekély, 28,1% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (2 944 vizsgált berendezés): 20,0% hibátlan, 44,7% csekély, 35,3% jelentős hiányosság.

B) Tűzjelző rendszerek 

  • Üzembe helyezés előtt (3 504 vizsgált berendezés): 36,4% hibátlan, 38,5% csekély, 25,1% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (11 414 vizsgált berendezés): 24,6% hibátlan, 45,0% csekély, 30,4% jelentős hiányosság.

C) Szén-monoxid (CO) figyelmeztető rendszerek

Többnyire mélygarázsokban és parkolóházakban

  • Üzembe helyezés előtt (64 vizsgált berendezés): 59,4% hibátlan, 25,0% csekély, 15,6% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (1 150 vizsgált berendezés): 58,2% hibátlan, 21,6% csekély, 20,2% jelentős hiányosság.

D) Tűzoltó berendezések / Sprinklerek

  • Üzembe helyezés előtt (551 vizsgált berendezés): 38,5% hibátlan, 29,9% csekély, 31,6% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (4 716 vizsgált berendezés): 40,6% hibátlan, 29,0% csekély, 30,4% jelentős hiányosság.

E) Szellőzőrendszerek

beleértve a túlnyomásos füstmentesítő rendszereket

  • Üzembe helyezés előtt (1 674 vizsgált berendezés): 38,2% hibátlan, 34,2% csekély, 27,6% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (15 011 vizsgált berendezés): 44,2% hibátlan, 30,1% csekély, 25,7% jelentős hiányosság.

F) Hő- és füstelvezető berendezések

  • Üzembe helyezés előtt (1 040 vizsgált berendezés): 45,9% hibátlan, 26,0% csekély, 28,1% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (9 168 vizsgált berendezés): 41,5% hibátlan, 33,1% csekély, 25,4% jelentős hiányosság.

G) Biztonsági világítás

  • Üzembe helyezés előtt (1 920 vizsgált berendezés): 43,5% hibátlan, 36,0% csekély, 20,5% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (10 954 vizsgált berendezés): 45,1% hibátlan, 35,0% csekély, 19,9% jelentős hiányosság.

H) Biztonsági áramellátás / Szükségáram

A jelentés kiemelt hangsúlyt fektet erre a területre, mivel a hibák aránya aggasztóan növekszik.

  • Üzembe helyezés előtt (1 070 vizsgált berendezés): 31,6% hibátlan, 40,3% csekély, 28,1% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (4 344 vizsgált berendezés): mindössze 18,2% hibátlan, 46,6% csekély, 35,2% jelentős hiányosság.

I) Erősáramú berendezések (villamos felülvizsgálatok)

  • Üzembe helyezés előtt (1 454 vizsgált berendezés): 43,8% hibátlan, 33,6% csekély, 22,6% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (6 322 vizsgált berendezés): 51,4% hibátlan, 32,0% csekély, 16,6% jelentős hiányosság.

Fő tanulságok

  1. A biztonsági áramellátás a legkritikusabb pont: Az ismételten vizsgált berendezések csaknem 82%-ánál találtak valamilyen hiányosságot (35,2% jelentős). A „nyugalomban lévő” (ritkán használt) rendszerek karbantartása és rendszeres terheléses tesztelése gyakran elmarad.
  2. Romló trendek: Mind az első, mind az ismételt vizsgálatok esetében nőtt a jelentős hiányossággal rendelkező berendezések aránya az elmúlt évekhez képest (pl. az összes ismételt vizsgálatnál a jelentős hibák aránya a 2021-es 28,9%-ról 2025-re 35,9%-ra emelkedett).
  3. Karbantartási és üzemeltetői hiányosságok: A hibák döntő része nem a tervezésből, hanem az elmaradt karbantartásokból, a nem megfelelő szervizelésből és a szakszerűtlen üzemeltetésből adódik.

A TÜV-Verband három fő javaslata

  1. Az ellenőrzések és a karbantartás kötelező megerősítése: Németország-szerte egységes szabványok szerint kell elvégezni és dokumentálni a felülvizsgálatokat.
  2. A hibák következetes felszámolása: A feltárt súlyos hibákat az üzemeltetőknek azonnal ki kell javítaniuk, amit független utóellenőrzéssel szükséges igazolni.
  3. Az épületek jobb felkészítése a válsághelyzetekre: Növelni kell az épületek ellenállóképességét (rezilienciáját) működő vészáramrendszerekkel, tiszta felelősségi körökkel és rendszeresen tesztelt vészhelyzeti forgatókönyvekkel.
Aktuális Információk

Megtévesztés tűzoltó készülékekkel Siófokon

forrás: https://www.langlovagok.hu/14334/megtevesztes-tuzolto-keszulekekkel-siofokon/

Az ismeretlen személy fenyegetéssel próbálja vásárlásra kényszeríteni a cégeket.

A Somogy Vármegyei Kormányhivatalhoz és a katasztrófavédelemhez is több bejelentés érkezett, hogy egy férfi a katasztrófavédelemre és a helyi önkormányzatra hivatkozva téveszti meg a cégeket Siófokon.

A Somogy Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint az ismeretlen azzal fenyegeti az üzleteket, vállalkozásokat, hogy a 6 kg-nál kisebb tömegű tűzoltó készülékeik nem megfelelőek, viszont tőle tudnak vásárolni megfelelő eszközt, ellenkező esetben pedig az ügyet jelentenie kell az illetékes hatóságnak.

Mi a valóság?

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendelet szerint legalább 2 kg töltettömegű, vízalapú tűzoltó készülékek esetén legalább 2 l töltettérfogatú tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani. Tehát nem igaz, hogy a 6 kg oltóanyagtöltetnél kevesebbet tartalmazó nem megfelelő. Ráadásul néhány esetet kivéve nem is az oltóanyagtöltet súlya, hanem az oltásteljesítmény mérvadó a készüléknél.

Az üzletekbe betévedő, olykor megtévesztően hatósági jelleget sugalló öltözékben megjelenő embereknek nem érdemes hinni tűzvédelmi kérdésekben, pláne akkor nem, ha hatósági eljárással fenyegetőzve akarnak gyorsan pénzhez jutni.

Ha ilyen történik, meg kell köszönni a tájékoztatását, el kell kérni az elérhetőségét, mert ha csalássorozatról van szó, könnyebb lesz a rendőrségnek a nyomára akadnia.

Aktuális Információk

Daganatos megbetegedések és munkavégzés

forrás: https://osha.europa.eu/hu/themes/cancer-and-work

A munkával összefüggő daganatos megbetegedések továbbra is az egyik legjelentősebb foglalkozás-egészségügyi kihívást jelentik Európában, és ezek képezik a munkával összefüggő halálesetek fő okát az EU-ban. Az Európai Rákellenes Kódex szerint az EU-ban a munkával összefüggő daganatos megbetegedések az összes foglalkozási eredetű haláleset mintegy 45%-át teszik ki, ami évente több mint 100 000 halálesetet jelent. Ugyanakkor minden eddiginél több ember él és dolgozik daganatos betegként. A rákkezelés során vagy a gyógyulást követően végzett munka azonban kihívást jelenthet, és gyakran rugalmas, támogató munkahelyi alkalmazkodást igényel.

Munkával összefüggő daganatos megbetegedések: jelentős munkahelyi egészségvédelmi kihívás Európában

A rákkockázati tényezőkkel szembeni munkahelyi kitettség gyakori. Az EU-OSHA munkavállalói expozíciós felmérésének eredményei azt mutatják, hogy az európai munkavállalók közel fele a legutóbbi munkahete során valószínűleg legalább egy rákkockázati tényezőnek ki volt téve, beleértve bizonyos tevékenységek esetében a magas szintű és többszörös expozíciókat is.

Bár a vegyi anyagok továbbra is a munkával összefüggő daganatos megbetegedések fő okozói, nem ezek az egyetlenek. A fizikai és szervezeti kockázati tényezők is fontos szerepet játszanak. Ezek közé tartozik a napsugárzás, az éjszakai munka, valamint a munkaszervezéshez és a munkakörülményekhez kapcsolódó egyéb tényezők. Egyre nagyobb tudományos érdeklődés övezi az endokrin károsító anyagok – például bizonyos növényvédő szerek – és bizonyos nanoanyagok – például a többrétegű 7-szén-nanocsövek (MWCNT-7) – lehetséges rákkeltő hatásait.

A munkával összefüggő daganatos megbetegedések megelőzésére irányuló uniós intézkedések

A probléma súlyosságára reagálva az Európai Unió intézkedéseket hoz a munkavállalók jobb védelme érdekében. Az expozíció forrásnál történő megelőzése, a munkahelyi kockázatkezelés javítása és a tudatosság növelése továbbra is alapvető fontosságú a munkavállalók védelme és a munkával összefüggő daganatos megbetegedések jelentette terhek csökkentése érdekében Európa-szerte. A munkával összefüggő daganatos megbetegedések megelőzése az EU 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretének és az európai rákellenes tervnek az egyik fő célkitűzése.

Ezen a területen az egyik központi jogalkotási eszköz a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokról szóló irányelv (CMRD). Ezt az irányelvet több alkalommal is felülvizsgálták, hogy tükrözze a legfrissebb tudományos eredményeket. Ezek az intézkedések várhatóan jelentősen csökkentik a munkával összefüggő daganatos megbetegedések és egyéb súlyos egészségkárosodások jövőbeli előfordulását.