Munkavédelmi ellenőrzés: Milyen formái vannak és hogyan zajlanak?

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/munkavedelmi-ellenorzes-milyen-formai-vannak-es-hogyan-zajlanak

A munkavédelmi ellenőrzések sok vállalkozás számára stresszforrást jelentenek, pedig a céljuk közös: a biztonságos munkakörnyezet megteremtése és fenntartása. Nézzük meg, milyen típusai vannak a munkavédelmi ellenőrzésnek, és hogyan készülhetünk fel rájuk, hogy minden a legnagyobb rendben menjen!

A munkavédelmi ellenőrzés egy hivatalos vizsgálat, amelynek során a hatóságok azt ellenőrzik, hogy a munkahelyek megfelelnek-e a vonatkozó munkavédelmi előírásoknak. Az ellenőrök nemcsak a szabályzatokat nézik át, hanem a gyakorlatban is megvizsgálják, hogy a munkavállalók biztonságban dolgozhatnak-e. 

Az ellenőrzés eredményeit írásban kell rögzíteniük. Ha van a cégnél ellenőrzési napló, akkor abba kerülnek a megállapítások, de ha nincs ilyen, akkor más formában (például jegyzőkönyvben vagy hivatalos levélben) kell dokumentálni. Az esetleges hiányosságokat az ellenőrzött részleg vagy szervezeti egység vezetőjének meg kell szüntetnie a meghatározott határidőn belül.

A munkavédelmi ellenőrzés típusai

A munkavédelmi ellenőrzésnek több formája létezik, amelyeket különböző helyzetekben alkalmaznak:

1. Általános vagy rendszeres ellenőrzés

Ez a leggyakoribb típus, amely az éves ellenőrzési terv alapján történik. A hatóság előzetesen értesíti a munkáltatót az ellenőrzés időpontjáról.

2. Célzott ellenőrzés

Ilyenkor egy konkrét problémára, például bizonyos iparágakra vagy veszélyes tevékenységekre koncentrálnak. Gyakran megelőző jelleggel végzik, például kampányok keretében. A 2025-re vonatkozó munkavédelmi ellenőrzési tervről itt írtunk.

3. Rendkívüli ellenőrzés

Ez váratlanul, előzetes értesítés nélkül történik, például:

  • Súlyos munkahelyi baleset esetén,
  • Lakossági vagy dolgozói bejelentés alapján,
  • Ha korábban hiányosságokat tártak fel, és ezek megszüntetését ellenőrzik.

4. Utóellenőrzés

Ez a típus a korábban feltárt hiányosságok javításának ellenőrzésére irányul. Az ellenőrök ilyenkor kifejezetten a kijavított problémákra koncentrálnak.

5. Tematikus ellenőrzés

Ezek kampányszerű vizsgálatok, amelyek egy adott témára, például az egyéni védőeszközök használatára vagy a munkahelyi stressz kezelésére fókuszálnak.

Mire figyelnek az ellenőrök?

A munkavédelmi ellenőrzés során a következőket vizsgálhatják:

  • Dokumentáció: Megvannak-e az érvényes munkavédelmi szabályzatok, kockázatértékelések, oktatási jegyzőkönyvek?
  • Munkakörnyezet: Biztonságosak-e a munkaállomások, gépek, berendezések, és rendben vannak-e a közlekedési útvonalak?
  • Védőeszközök: Rendelkeznek-e a dolgozók megfelelő védőfelszereléssel?
  • Oktatás: A dolgozók kaptak-e megfelelő tájékoztatást a munkavédelmi előírásokról?
  • Veszélyforrások kezelése: Azonosították és kezelték-e a munkakörnyezet veszélyforrásait?

Hogyan készüljünk fel egy munkavédelmi ellenőrzésre?

A felkészülés kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ellenőrzés zökkenőmentesen menjen:

  1. Legyen rendben a dokumentáció
    Minden szükséges iratot tartsunk naprakészen, legyen szó munkavédelmi szabályzatról, kockázatértékelésről vagy oktatási anyagokról. Ebben nagy segítségünkre lehet egy digitális munkabiztonsági rendszer. Ilyen a MUBI is, bővebben itt olvashat róla.
  2. Munkavédelmi szemlék
    Érdemes időszakonként saját magunk is áttekinteni, hogy megfelelünk-e a munkavédelmi előírásoknak. A szemlét általában a szervezeti egység vezetője irányítja, aki meghívhatja rá a foglalkozás-egészségügyi orvost, a munkavédelmi szakembert és a munkavédelmi érdekképviselet képviselőjét is. Eredményeit jegyzőkönyvben rögzítik, amely tartalmazza: a feltárt problémákat, a felelősöket, a javítások határidejét, a munkavédelmi helyzet összefoglalását. A jegyzőkönyvet a szemlét követően meg kell osztani a felelősökkel és az érintett résztvevőkkel, hogy a szükséges intézkedéseket mielőbb megtehessék.
  3. Munkavállalói oktatás
    Ne felejtsük el rendszeresen tájékoztatni a dolgozókat a munkavédelmi szabályokról és a legújabb előírásokról. Fontos, hogy a munkavédelmi oktatásokat bizonyos változások után meg kell ismételni a jogszabály szerint. 
  4. Rendszeres karbantartás
    A gépek, berendezések és védőeszközök rendszeres ellenőrzése és karbantartása elengedhetetlen és ezt dokumentumokkal is tudnunk kell igazolni.
  5. Folyamatos fejlődés
    A munkavédelmi rendszerek és gyakorlatok folyamatos fejlesztése nemcsak a biztonságot növeli, hanem az ellenőrzések során is pozitív benyomást kelt.

Mit kockáztatunk, ha nem készülünk fel?

Egy ellenőrzés hiányosságokat tárhat fel, ami az alábbi következményekkel járhat:

  • Magas összegű bírságok,
  • A tevékenység ideiglenes felfüggesztése,
  • Megromlott munkáltatói hírnév,
  • Súlyosabb esetekben jogi következmények.

Egy profi rendszer mindent megkönnyít

A munkavédelmi ellenőrzés nem egy „nemszeretem” feladat, hanem egy lehetőség, hogy bebizonyítsuk: a munkavállalók biztonsága nálunk valóban az első helyen áll. A megfelelő felkészüléssel nemcsak a hatóságokat győzhetjük meg, hanem a dolgozóink bizalmát is elnyerhetjük.

A digitális munkavédelmi rendszerek nagy segítséget nyújthatnak ebben. Az automatizált emlékeztetők, az online elérhető dokumentációk és a könnyen kezelhető nyilvántartások nemcsak időt takarítanak meg, hanem az ellenőrzések sikerességét is garantálják. A MUBI segít eligazodni az olykor bonyolultnak tűnő munkavédelmi szabályozásokban.

Új szabályok a vállalkozásoknak – így változik a TEÁOR rendszer 2025-ben

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/uj-szabalyok-a-vallalkozasoknak-igy-valtozik-a-teaor-rendszer-2025-ben

2025-ben jelentős változás érinti a vállalkozásokat: a TEÁOR-számok rendszere átalakul, amihez minden cégnek alkalmazkodnia kell. A módosítás nem csupán adminisztratív teendőket jelent, hanem alapjaiban határozza meg a vállalkozások hivatalos tevékenységi körét. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a változásról.

Jelentős változás előtt állnak a magyarországi vállalkozások: megérkezett az új TEÁOR-rendszer. A gazdasági tevékenységek osztályozására szolgáló kódrendszert legutóbb 2008-ban frissítették, így időszerűvé vált az átdolgozása. Az új rendszer, amely a TEÁOR’25 nevet kapta, nemcsak pontosabb, de jobban illeszkedik az Európai Unió gazdasági osztályozásához is.

TEÁOR 2025: miért volt szükség a változtatásra?

Az elmúlt másfél évtizedben a gazdasági élet jelentősen átalakult, új ágazatok jöttek létre, miközben bizonyos tevékenységek jelentősége visszaszorult. A TEÁOR’25 bevezetése azt célozza, hogy a rendszer jobban tükrözze a gazdasági folyamatokat. Ezzel együtt átláthatóbbá válik a statisztikai adatgyűjtés, és pontosabb adatok állnak rendelkezésre a döntéshozók számára.

  • Az új rendszerben a nemzetgazdasági ágak száma 21-ről 22-re nőtt, és az osztályozási logika is módosult.
  • Míg korábban az eladási forma volt meghatározó, mostantól az eladott termék vagy szolgáltatás természete kap nagyobb hangsúlyt.

Például a korábban egyetlen kategóriába sorolt információs és kommunikációs teárág (a „J” ág) most két része esett szét, hogy külön-külön jeleníthessék meg az eltérő tevékenységeket. Hasonló módon az ügyvédi, mérnöki és egyéb szakmai szolgáltatásokat tartalmazó „M” ág is átrendeződött. Emellett a gépjármű-kereskedelem eddig megszokott helye is megváltozott, hogy jobban kövesse a piac valóságát.

Hogyan tudhatjuk meg, milyen TEÁOR kódok érintenek minket?

A főtevékenységeket automatikusan átállítja a KSH, és ezek elérhetők lesznek a statisztikai számjelből. Onnan tudhatjuk meg az új TEÁOR kódunkat, hogy beírjuk az adószám első 8 számjegyét a TEÁOR lekérdezőbe, ez ide kattintva elérthető. 

Fontos tudni, hogy az egyéb tevékenységeknél ezt a műveletet nem végzi el a KSH, ebben az esetben a NAV nyilvántartása alapján lehet ellenőrizni az új kódunkat ide kattintva. A TEÁOR’25 kódok keresésére és az átállás segítésére online eszközök állnak rendelkezésre, például kódkereső és átkódoló programok

Mik a teendők?

Azoknak, akik egyetértenek az automatikusan átállított főtevékenységi kódokkal, csupán annyi a dolguk, hogy ellenőrizzék azokat. Ha viszont valaki át szeretné soroltatni a tevékenységét, akkor kérelmet kell benyújtania a NAV-hoz. Ők továbbítják a kérést a KSH felé, amely elvégzi az átírást.

A főtevékenységen kívüli tevékenységek esetében az automatikus átsorolást nem a KSH végzi el. Az átsorolás csak akkor történik meg automatikusan, ha a hivatalos fordítókulcs alapján egyértelműen azonosítható az új tevékenységkód.

Azoknál a tevékenységeknél, ahol ez nem lehetséges – például ha a régi kód több új kódra oszlik szét –, az átsorolás nem történik meg automatikusan. Ebben az esetben a vállalkozásoknak maguknak kell kérniük a tevékenységi körök módosítását a NAV-nál. Ha ezt nem teszik meg 2025. július 1-ig, az érintett tevékenységek törlésre kerülnek a rendszerből.

Ez komoly gondot okozhat a céges ügyintézés során, hiszen a TEÁOR számok alapvetőek például a számlázásnál vagy az állami pályázatokon való részvételnél.

Különleges esetek: érintettek az egyéni vállalkozók is?

Igen, az egyéni vállalkozók és az adószámos magánszemélyek is részei a rendszernek, számukra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a társas vállalkozásokra. Érdemes átvizsgálniuk, hogy a tevékenységeiket megfelelően sorolták-e be az új kódrendszerben.

Betegszabadság és táppénz

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/betegszabadsag-es-tappenz-20220331.html

A betegszabadság és táppénz fő különbsége, hogy a betegszabadságot a munkáltató fizeti, ez a munkavállaló keresőképtelenségének első 15 napjára jár. Ennek letelte után jár a táppénz, mely egészségbiztosítási ellátás.

A betegszabadsággal kapcsolatosan a Munka törvénykönyve tartalmaz rendelkezéseket. A jogszabályok szerint a munkavállalónak keresőképtelenség esetén évi 15 nap betegszabadság jár. Erre az időszakra a munkáltató távolléti díj 70%-át fizeti az alkalmazottnak. (Ez az összeg adó‐ és járulékköteles is.) 

Betegszabadság vagy táppénz?

Alapvető különbség, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, az egészségbiztosítási szerv folyósítja. A munkavállalónak a keresőképtelenség első 15 napjának – vagyis a betegszabadság – letelte után jár a táppénz. Betegszabadság csak saját betegség után jár, míg táppénzt a szülő a gyermeke betegsége után is kaphat, a gyermek 12 éves koráig. Ez utóbbi a gyermekápolási táppénz.

Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft., rt. alkalmazottai, stb.), továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, állami szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.

Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat.

A táppénz feltételei

  • Táppénzt kaphat az a személy, aki biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
  • Társadalombiztosítási járulékot teljesít.
  • Az orvos által igazoltan keresőképtelen. 

A táppénz jár a keresőképtelenség időtartamára, azonban legfeljebb 1 évig. Amennyiben az érintett személy nem rendelkezik egy teljes év biztosítási jogviszonnyal, illetve volt már korábban táppénzen, akkor csak az arányos időszakra jogosult táppénz kifizetésre. 

Orvosi igazolás

Táppénzt akkor fizet az egészségbiztosítási szerv, ha a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz vagy betegszabadság illeti‐e meg a beteget.

A keresőképtelenség kategóriái között a táppénz kódok részletesen leírják a különböző okokat, amelyek miatt a munkavállaló nem tudja ellátni munkáját. Ezek közé tartozik a saját betegség, a hosszabb kórházi kezelés, vagy a járványügyi intézkedések miatti munkakiesés. A különböző kódok között a 9-es kód a táppénz kalkulátorban különösen fontos, mivel ez általában a veszélyeztetett terhesség miatt igénybe vehető táppénzt jelöli, ami segíthet a várandós nőknek kiszámítani a táppénz összegét, amely a keresőképtelenség idejére jár.

A táppénz mértéke

Főszabály szerint a táppénz a napi átlagkereset 60%-a. Illetve egyes esetekben (kórházi illetve egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén) 50% jár. 
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2025-ben, a 290 800,- Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 19.386 Ft-ot.

Használja Táppénz kalkulátorunkat

Nem jár betegszabadság üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés és veszélyeztetett várandósság esetén. Ilyenkor eleve táppénz igényelhető.

További információkat a táppénzről ITT talál.