Jövőbe mutató megoldások a tűzvédelemben

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4798-jovobe-mutato-megoldasok-a-tuzvedelemben

Tizenötödik alkalommal rendezték meg 2026. szeptember 16–17-én a Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napokat. A Lakiteleki Népfőiskolán megtartott konferencia középpontjában – „Fókuszban a jövőbe mutató megoldások” jelmondathoz igazodva – a tűzvédelem előtt álló új műszaki és szabályozási kihívások álltak. A rendezvényt a két nap során, a helyszínen és online mintegy ezren követték.

A résztvevőket dr. Gyapjas János PhD levezető elnök köszöntötte. A konferenciát Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, dr. habil. Fülöp Tamás PhD, a Neumann János Egyetem rektora, valamint dr. Bognár Balázs PhD tűzoltó dandártábornok, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke nyitották meg. A kétnapos tanácskozás több szakmai, tudományos, kamarai, biztosítási és tűzoltói szervezet együttműködésével valósult meg.

Az első nap előadásai a tudományos kutatásokkal és mérnöki módszerekkel megalapozott tűzvédelmi tervezés, a mesterséges intelligencia és az MI-ügynökök alkalmazása, valamint a használati tűzvédelem és a biztosítói kockázatfelmérés kérdéseit vizsgálták. Szó esett a faalapú szerkezetekről, a homlokzati tűzterjedésről, a könnyűszerkezetes tetőkről, a védett épületek tűzvédelmi megújításáról, az emberi tényező robbanásvédelmi jelentőségéről és a lítiumion-akkumulátorok kockázatairól is.

A második napon a klímaváltozás, a kritikus infrastruktúrák rezilienciája, valamint a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések jövője került előtérbe. Külön előadás foglalkozott az épület és az aktív tűzvédelmi rendszerek kapcsolatával, a tervezési határokkal és a vezérlésekkel. A nemzetközi program keretében bemutatták a PFAS-tartalmú oltóhabok kiváltásának problémáit és a fluormentes megoldásokra történő átállás lehetőségeit. A nap további témái között igazságügyi szakértői esetek, nagy tűzjelző rendszerek projekttapasztalatai, akusztikai tervezési kérdések, az erdőtüzek hőkamerás észlelése, valamint tűzeseti és tűzvizsgálati tapasztalatok szerepeltek.

Az előadások közös tanulsága szerint a jogszabályi megfelelés önmagában nem garantálja a tényleges biztonságot. A korszerű tűzvédelemhez rendszerszemléletre, a szakágak együttműködésére, ellenőrizhető mérnöki módszerekre, megfelelő üzemeltetésre és a tűzeseti tapasztalatok folyamatos visszacsatolására van szükség.

A konferencia lehetőséget teremtett arra, hogy a tervezők, kutatók, hatósági és beavatkozói szakemberek, üzemeltetők, biztosítók és ipari szereplők közösen értékeljék a változó kockázatokat, és egyeztessenek a tűzvédelem következő időszakának fejlesztési irányairól.

A Bács-Kiskun Vármegyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Szakcsoportja 2017-ben, Szent Flórián napja alkalmából alapította meg a Tűzvédelmi Nívódíjat. Az elismerést a szakcsoport elnökségének döntése alapján évente a Bács-Kiskun vármegyei épített környezet tűzvédelméhez kapcsolódó, különösen kimagasló teljesítményért adományozzák. A díjat idén, a konferencia keretében dr. Gyapjas János vehette át. Az előadások prezentációit és videófelvételeit a szervezők hamarosan közreadják. Ugyancsak rövidesen nyilvánosságra hozzák a konferencia résztvevői által kitöltött, a tűzvédelem jelenét, problémáit és jövőbeli fejlődési lehetőségeit vizsgáló kérdőív eredményeit.

Több mint 21 ezer munkabaleset egy év alatt: mely ágazatok a legveszélyesebbek?

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/tobb-mint-21-ezer-munkabaleset-egy-ev-alatt-mely-agazatok-a-legveszelyesebbek

Négy év csökkenés után 2025-ben ismét emelkedett a bejelentett munkabalesetek száma Magyarországon. A frissen megjelent országos munkavédelmi jelentésből az is kiderül, mely ágazatokban és vármegyékben történt a legtöbb baleset – és hol lenne különösen nagy szükség a megelőzés erősítésére.

Évről évre több mint húszezer olyan munkabaleset történik Magyarországon, amely három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel jár. A 2025-ös adatok pedig azért is figyelemre méltók, mert megtört egy több éve tartó kedvező tendencia.

A Szociális és Családügyi Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának frissen megjelent jelentése szerint 2021 és 2024 között folyamatosan csökkent a bejelentett munkabalesetek száma, 2025-ben azonban ismét emelkedést mértek.

2024-ben 20 240, 2025-ben pedig már 21 252 munkabalesetet regisztráltak. Ez több mint ezer esettel magasabb szám egyetlen év alatt. A halálos munkabalesetek száma ugyanakkor kedvezőbben alakult: 75-ről 65-re csökkent.

A feldolgozóipar messze kiemelkedik

Ha ágazatonként nézzük az adatokat, egy terület egyértelműen kiugrik.

2025-ben a feldolgozóiparban történt a legtöbb munkabaleset: összesen 7151 eset. Ez az összes regisztrált munkabaleset 33,6 százalékát jelenti – vagyis minden harmadik bejelentett eset ehhez az ágazathoz kötődött.

A második helyen a szállítás és raktározás áll 3234 esettel, ezt pedig a kereskedelem és gépjárműjavítás követi 2498 munkabalesettel.

A négy leginkább érintett ágazat:

  • feldolgozóipar: 33,6%
  • szállítás, raktározás: 15,2%
  • kereskedelem, gépjárműjavítás: 11,8%
  • humán-egészségügyi és szociális ellátás: 7,6%

Ez a négy terület együtt a 2025-ben történt összes munkabaleset 68,2 százalékát adta.

A legtöbb baleset és a legveszélyesebb ágazat nem ugyanaz

Az abszolút esetszám azonban csak az egyik mutató.

A feldolgozóiparban történt a legtöbb munkabaleset, de ha a halálos baleseteket nézzük, már más kép rajzolódik ki.

2025-ben az építőiparban történt a legtöbb halálos munkabaleset: 16 ember vesztette életét. A szállítás és raktározás területén 12, a mezőgazdaságban 10, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben pedig egyaránt 8 halálos eset történt.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a szállítási ágazat halálos eseteinek döntő része közúti közlekedési baleset volt. A foglalkoztatottak számához viszonyított halálos munkabaleseti gyakoriság alapján az építőipar és a mezőgazdaság bizonyult a két legveszélyesebb ágazatnak. 

Fontos különbség tehát: nem feltétlenül ott a legnagyobb a kockázat, ahol darabszám szerint a legtöbb baleset történik.

Budapest vezet darabszámban, de nem a baleseti rátában

Területi bontásban szintén érdekes különbségeket mutatnak az adatok.

A legtöbb munkabalesetet Budapesten regisztrálták: 3817 esetet.

  • Pest vármegyében 2717,
  • Borsod-Abaúj-Zemplénben 1210,
  • Fejérben 1148,
  • Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig 1146 baleset történt.

Az abszolút számokat azonban érdemes a foglalkoztatottak létszámához is viszonyítani.

Az 1000 munkavállalóra jutó munkabaleseti ráta a jelentés szerint Pest vármegyében volt a legmagasabb, 20,9-es értékkel. Ezt Jász-Nagykun-Szolnok (7,8), Komárom-Esztergom (6,9), Veszprém (6,8) és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye (5,7) követte. A legalacsonyabb értékek között szerepelt Somogy (3,1), Zala (3,5) és Vas vármegye is 3,7-tel.

Ez azért fontos, mert egy nagy foglalkoztatotti létszámú térségben önmagában természetes lehet a magasabb balesetszám. A ráta jobban megmutatja, hogy a munkavállalók számához képest milyen gyakran történik baleset.

A halálos esetek szinte mindegyike kisebb vállalkozásnál történt

A jelentés egyik legelgondolkodtatóbb adata a vállalkozásmérethez kapcsolódik.

A 65 halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló közül

37-en mikrovállalkozásnál,
12-en kisvállalkozásnál,
15-en közepes vállalkozásnál,
és mindössze egy ember nagyvállalatnál dolgozott.

Vagyis a 65 halálos áldozatból 64 mikro-, kis- vagy középvállalkozás alkalmazottja volt. 

Ez nem jelenti azt, hogy a kisebb cégek szükségszerűen veszélyesebbek, az adat azonban jól mutatja, milyen fontos a munkavédelmi folyamatok következetes működtetése a KKV-szektorban is.

„Figyelmetlen volt a dolgozó” – sokszor ennél jóval összetettebb a helyzet

A jelentés talán egyik legfontosabb megállapítása nem is egy szám.

A munkabalesetek kivizsgálása során gyakran a munkavállaló figyelmetlenségét, szabályszegését vagy utasításellenes magatartását jelölik meg okként. A hatósági tapasztalatok szerint azonban ennek hátterében szinte minden esetben feltárható valamilyen munkáltatói mulasztás is. 

Ilyen lehet például:

  • a balesetveszélyes munkaeszköz használata;
  • az egyéni védőeszköz hiánya;
  • a szükséges munkautasítás elmaradása;
  • hiányos kockázatértékelés;
  • elmaradt vagy nem megfelelő munkavédelmi oktatás;
  • hiányos üzembe helyezés vagy biztonsági felülvizsgálat.

A hatóság a munkabalesetek kivizsgálásánál is visszatérő problémákat talált. Előfordult, hogy egy balesetet egyáltalán nem vizsgáltak ki, hiányos vagy egymásnak ellentmondó adatokat rögzítettek, elmaradt a helyszíni szemle vagy a tanúk meghallgatása, illetve a szükséges műszaki intézkedéseket sem tették meg.

A 2025-ös adatok legfontosabb üzenete: a megelőzés nem egy dokumentum

A számok mögött végső soron emberek vannak. Több mint 21 ezer munkabaleset és 65 haláleset egyetlen év alatt.

A jelentés egyik legfontosabb tanulsága ezért nem az, hogy egy újabb dokumentumot kell elkészíteni.

A munkavédelem akkor működik, ha a kockázatértékelés, az oktatás, az eszközök felülvizsgálata, az egyéni védőeszközök, a határidők és a feltárt hiányosságok kezelése egymásra épülő folyamatot alkotnak.

Nem csak HR-kérdés: a munkahelyi stressz munkavédelmi kockázat is

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/nem-csak-hr-kerdes-a-munkahelyi-stressz-munkavedelmi-kockazat-is

Túlterheltség, állandó időnyomás, tisztázatlan feladatkörök vagy rossz munkahelyi kommunikáció – hajlamosak vagyunk ezeket egyszerűen HR-problémának tekinteni. Pedig a pszichoszociális kockázatok a munkavédelem részét is képezik, és 2026-ban Európa különösen nagy figyelmet fordít rájuk.

Ha munkavédelemről beszélünk, sokaknak még mindig a védősisak, a munkavédelmi cipő vagy a gépek biztonsága jut először eszükbe. Pedig egy munkahelyen nem csak az jelenthet kockázatot, amit látunk. A tartós túlterhelés, az állandó időnyomás, a bizonytalan feladatkör, a túl hosszú munkaidő vagy a munkahelyi konfliktusok ugyancsak olyan tényezők lehetnek, amelyekkel munkáltatói szinten foglalkozni kell.

Az EU-OSHA adatai szerint az uniós munkavállalók 29 százaléka tapasztal olyan stresszt, szorongást vagy depressziót, amelyet a munkája okoz vagy súlyosbít. Nem véletlen, hogy az ügynökség a 2026–2028-as Egészséges Munkahelyek kampányának középpontjába a munkahelyi mentális egészséget és a pszichoszociális kockázatok megelőzését állította.

Mit jelent pontosan a pszichoszociális kockázat?

Nem azt, hogy egy munkavállalónak időnként rossz napja van. A pszichoszociális kockázatok jellemzően abból fakadnak, hogyan van megszervezve és irányítva a munka. Többek között ilyen tényezőkön múlik:

  • túlzott munkaterhelés;
  • tartós időnyomás;
  • hosszú vagy kiszámíthatatlan munkaidő;
  • bizonytalan szerepek és felelősségi körök;
  • kevés önállóság;
  • nem megfelelő vezetői vagy munkatársi támogatás;
  • munkahelyi erőszak és zaklatás.

A megoldás ezért nem merülhet ki abban, hogy a dolgozó próbáljon „jobban megbirkózni” a stresszel. Sok esetben magát a munkaszervezést kell megvizsgálni.

Magyarországon is munkavédelmi kérdés

A pszichoszociális kockázat nem egyszerűen egy új HR-trend.

A magyar munkavédelmi törvény is nevesíti: a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés kialakításakor figyelembe kell vennie az emberi tényezőt, és törekednie kell a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére.

A munkáltatónak emellett kockázatértékeléssel kell rendelkeznie, amelyben felméri a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető tényezőket.

Egy gyümölcsnap önmagában nem oldja meg a helyzetet

Jóga, egészségnap, csapatépítő vagy stresszkezelő tréning – ezeknek lehet helyük egy szervezet életében, de önmagukban nem oldják meg a pszichoszociális kockázatokat.

Ha például egy munkakör tartósan túlterhelt, nem egyértelműek a felelősségi körök vagy folyamatosan irreális határidők mellett kell dolgozni, akkor a probléma gyökere elsősorban a munkaszervezésben van.

Az EU-OSHA megközelítése is a megelőzésre épül: fel kell tárni a kockázatokat, majd lehetőség szerint magukat a kiváltó okokat kell csökkenteni.

A probléma sokszor a folyamatokban bújik meg

Érdemes időről időre megvizsgálni például:

  • egyértelmű-e, kinek mi a feladata;
  • reálisak-e a határidők;
  • megfelelően oszlik-e el a munkaterhelés;
  • követhető-e, kinél tart egy feladat;
  • van-e lehetőség problémát jelezni;
  • megfelelő-e a vezetők és munkavállalók közötti kommunikáció.

Ezek első pillantásra nem feltétlenül tűnnek klasszikus munkavédelmi kérdéseknek, pedig nagyon is azok lehetnek.

Az ILO 2026-os jelentése szerint világszerte évente több mint 840 ezer haláleset kapcsolódik pszichoszociális munkahelyi kockázatokhoz, elsősorban az ezekkel összefüggő szív- és érrendszeri betegségek, illetve mentális egészségi következmények révén.

A kockázatértékelés nem lehet egy elfelejtett dokumentum

A pszichoszociális kockázatok gyorsan változhatnak. Egy átszervezés, létszámcsökkenés, új munkarend vagy megváltozott felelősségi kör rövid idő alatt teljesen más terhelést jelenthet ugyanabban a munkakörben. Ezért önmagában kevés, ha a kockázatértékelés elkészül, majd évekre egy mappában marad.

A jól működő folyamat inkább így néz ki:

kockázat azonosítása → értékelés → intézkedés → felelős → határidő → végrehajtás → felülvizsgálat.

Ebben segít a MUBI is: a munkavédelemhez kapcsolódó dokumentumok, feladatok, felelősök és határidők egy rendszerben kezelhetők, így könnyebben követhető, milyen kockázatot azonosított a vállalat, milyen intézkedés kapcsolódik hozzá, ki felel érte és mi történt már meg. Mert a megfelelő dokumentáció fontos – de igazán akkor ér valamit, ha a gyakorlatban is működő folyamat kapcsolódik hozzá.

Gyakori kérdések

Mi számít pszichoszociális kockázatnak a munkahelyen?
Pszichoszociális kockázatot jelenthet többek között a tartós túlterhelés, az időnyomás, a bizonytalan feladatkör, a hosszú vagy kiszámíthatatlan munkaidő, a kevés önállóság, a rossz kommunikáció, valamint a munkahelyi erőszak és zaklatás.

A munkahelyi stressz munkavédelmi kockázat?
Igen. A magyar munkavédelmi törvény kifejezetten foglalkozik a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatokkal.

Kell foglalkozni velük a kockázatértékelésben?
Igen. A munkaszervezésből eredő, a dolgozók egészségét veszélyeztető tényezőket is fel kell mérni.

Mi okozhat pszichoszociális kockázatot?
Például a túlterhelés, az állandó időnyomás, a rossz kommunikáció, a bizonytalan szerepek vagy a munkahelyi zaklatás.

Elég stresszkezelő tréninget biztosítani?
Nem. Elsősorban a kockázatok kiváltó okait, például a munkaszervezési problémákat kell feltárni és csökkenteni.