Robbanóképes közegek – Milyen szabványok jelentek meg?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4166-robbanokepes-kozegek-–-milyen-szabvanyok-jelentek-meg

A robbanásvédelem egy speciális terület. A Magyar Szabványügyi Testület által 2024. március 1-jén magyar nyelven kiadott három szabvány apropójaként nézzük meg melyik az a 13 szabvány, amely a témában eddig megjelent? Ezeket ismertetjük.

MSZ EN ISO/IEC 80079-34:2020 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 34. rész: Minőségügyi rendszerek alkalmazása robbanásbiztos termék gyártásához (ISO/IEC 80079-34:2018)

MSZ EN ISO/IEC 80079-34:2020 Magyar nyelvű!

Robbanóképes közegek. 34. rész: Minőségirányítási rendszerek alkalmazása robbanásbiztos termékek gyártásához (ISO/IEC 80079-34:2018)

MSZ EN ISO/IEC 80079-20-1:2020 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 20-1. rész: Anyagjellemzők a gázok és gőzök osztályozásához. Vizsgálati módszerek és adatok (ISO/IEC 80079-20-1:2017, tartalmazza a 2018. évi 1. helyesbítést)

MSZ EN ISO/IEC 80079-20-1:2020 Magyar nyelvű!

Robbanóképes közegek. 20-1. rész: Anyagjellemzők a gázok és gőzök osztályozásához. Vizsgálati módszerek és adatok (ISO/IEC 80079-20-1:2017, tartalmazza a 2018. évi 1. helyesbítést)

MSZ EN ISO/IEC 80079-38:2016/A1:2018 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 38. rész: Föld alatti bányák robbanóképes közegeiben használt berendezések és részegységek (ISO/IEC 80079-38:2016)

MSZ EN ISO/IEC 80079-38:2017 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 38. rész: Föld alatti bányák robbanóképes közegeiben használt berendezések és részegységek (ISO/IEC 80079-38:2016)

MSZ EN ISO/IEC 80079-20-2:2016 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 20-2. rész: Anyagjellemzők. Gyúlékony porok vizsgálati módszerei (ISO/IEC 80079-20-2:2016)

MSZ EN ISO 80079-37:2016 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 37. rész: Robbanóképes közegekben használt nem villamos berendezések. Nem villamos szerkezetbiztonsági védelem „c”, védelem a gyújtóforrás ellenőrzésével „b”, folyadék alatti védelem „k” (ISO 80079-37:2016)

MSZ EN ISO 80079-36:2016 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 36. rész: Robbanóképes közegekben használt nem villamos berendezések. Alapmódszer és követelmények (ISO 80079-36:2016)

MSZ EN ISO 80079-37:2016 Magyar nyelvű!

Robbanóképes közegek. 37. rész: Robbanóképes közegekben használt nem villamos berendezések. Nem villamos szerkezetbiztonsági védelem, „c”, védelem a gyújtóforrás ellenőrzésével, „b”, folyadék alatti védelem, „k” (ISO 80079-37:2016)

MSZ EN ISO 80079-36:2016 Magyar nyelvű!

Robbanóképes közegek. 36. rész: Robbanóképes közegekben használt nem villamos berendezések. Alapmódszer és követelmények (ISO 80079-36:2016)

MSZ EN ISO/IEC 80079-20-2:2016 Magyar nyelvű!

Robbanóképes közegek. 20-2. rész: Anyagjellemzők. Gyúlékony porok vizsgálati módszerei (ISO/IEC 80079-20-2:2016)

MSZ EN ISO/IEC 80079-34:2012 Angol nyelvű, magyar címoldallal! Visszavont!

Robbanóképes közegek. 34. rész: Minőségügyi rendszerek alkalmazása készülékgyártáshoz (ISO/IEC 80079-34:2011, módosítva)

Az alumíniumpor veszélyei

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4157-az-aluminiumpor-veszelyei-–-mitol-fugg-a-robbanasveszelye

Mitől függ a robbanásveszélye?

A különleges fémek között a leggyakoribb az alumínium alkalmazása és feldolgozása. Az éghető szilárd anyagokról és azok porairól részletes ismereteink vannak. Az alumínium nem éghető, de porai robbanóképesek. Mit érdemes tudnunk a nem éghető alumíniumporok veszélyeiről?

Alumínium-oxid

A gyakoriságot tekintve egyáltalán nem különleges az alumínium, ugyanis a harmadik leggyakoribb elem, a földkéreg 8,3%-a alumínium. Az alumínium  felszínén levegő hatására oxidréteg alakul ki, amely megvédi a további oxidációtól. Ha csiszolással eltávolítják az oxid réteget, az oxidrétegétől megfosztott alumínium reagál a vízzel, alumínium-hidroxid és hidrogéngáz keletkezik.

2Al + 6H2O → 2Al(OH)3 + 3H2

Nyilván ez a folyamat nagyobb méretekben lehet számunkra érdekes. Nézzük, hogyan zajlik ez a folyamat.

Alumínium vágása, csiszolása

A száraz feldolgozás nedves vágással, azonnali nedvesítéssel történik. A vágáskor kis mennyiségű, durva por keletkezik, ami a közvetlen munkaterületen lerakódik. Ezzel még semmi baj nincs. A csiszoláskor a keletkező finom azonban por már gyúlékony, és robbanásra is képes. A védekezést a megmunkálás alapján kell eldönteni. 

Lényeges szempontok:

  • Az alumínium ötvözet összetétele?
  • A felület fémes, vagy festett?
  • A csiszolás módja?

A kézi csiszolás veszélytelen. A gépi csiszolás veszélye függ a technológiától!

  • Mekkora felületen, milyen csiszolóanyaggal dolgoznak, milyen a szemcseméret, milyen a helyi elszívás és a por gyűjtés?
  • A por összetétele, részecskemérete, felületi textúrája és a páratartalom alapján eldönthetők az intézkedések.

A robbanóképes porok robbanási jelzőszámainak értékelésére olyan minták alkalmasak, amelyeknek a részecske meridián mérete legfeljebb 63 µm, nedvességtartalmuk pedig legfeljebb 10 %.

Az alumínium nedves vágása, csiszolása

Víz vagy vizet tartalmazó hűtő kenőanyagok használata során hidrogéngáz keletkezik. Ha a keletkező hidrogént elszívják, nincs felhalmozódás, robbanásveszélyes koncentráció kialakulása nem várható. Vízzel nem elegyedő hűtő kenőanyagok alkalmazásakor hidrogéngáz nem képződik.

Robbanás elleni védelem az alumínium csiszolásakor    

Az autóipar egyre növekvő mértékben alkalmaz alumíniumot. A darabokat sűrített levegős, excentrikus csiszológéppel munkálják meg. A keletkezett port nagy vákuummal működő technológiával, közvetlenül a csiszolószerszámnál távolítják el. A maradék port a padlórostélyon keresztül szívják el. A rendszer előnye, hogy viszonylag kis levegőmennyiségeket kell elszívni (kb. 2000 m3 /óra), szemben az oldalsó elszívással ami (4000 m3 /óra).

A csiszoláskor keletkező, 0,5 µm-nél kisebb szemcseméretű por a levegővel keveredve robbanó elegyet képezhet.

A robbanást a nem megfelelő vagy a hiányos porelszívás okozza. A felkavarodott por megfelelő oxigén- és nagy energiájú tűzforrás esetén berobbanhat. Az alumíniumpor megengedett munkahelyi koncentrációja 6 mg/m3. Ez úgy érhető el, hogy a port elszívják közepes vákuummal, mielőtt a dolgozó légzőszerveibe jutna, vagy közvetlenül a csiszolóeszköznél nagy vákuummal. 

Az alumínium feldolgozása során keletkező port össze kell gyűjteni, mert az robbanásveszélyes. Ez hatásos elszívással kerülhető el.

  • Kézi csiszolónál az elszívás sebességének olyan nagynak kell lennie, hogy valamennyi port eltávolítsa.
  • Más gyűjtőkészülékek esetén a por leülepedését kell meggátolni.
  • A csőrendszerben az áramlási sebesség legalább 22 m/s legyen.

A legtöbb por robbanási tulajdonságai függnek szemcseméretétől is.

Az autóiparban keletkező alumíniumporok az St 1 és St 2 robbanási osztályba tartoznak.

A várható maximális túlnyomás pmax becsült értéke 10 bar.

Porrobbanás-veszélyes területek

  • A 20-as zónában állandóan jelen van a por–levegő keverék, ahol kerülni kell a gyújtóforrásokat, és a berendezéseknél IP 65 fokozatú védelmet kell alkalmazni.
  • A 21-es zónában rendszeresen fordul elő por–levegő keverék, különösen a keletkezés helyén, és műveletileg nyitott helyeken. A védelem IP 54 fokozatú legyen.
  • A 22-es zónában normális működés közben nem várható robbanó atmoszféra kialakulása. Ha mégis előfordul, ezt a felkavart por okozhatja, de ez ritkán, és csak rövid időre várható. Ahol alumínium por keletkezik ezek körzetében 1 méteres sugarú zóna lehetséges.

Gyújtóforrások

Az alumíniumpor esetén a leggyakoribb gyújtóforrások:

  1. csiszolás okozta szikrák
  2. sztatikus elektromosság
  3. ütés- és súrlódás okozta szikrák
  4. forró felületek kialakulása

A könnyűfémek és a rozsdás acél között kialakuló, ütés okozta szikrák rendszerint gyújtóképesek.

A védelem módjait mindig a technológia ismeretében kell kiválasztani

  • Milyen veszélyt okozó porról van szó és milyen jellemzői vannak?
  • Milyen körülmények között keletkezik a por, hogy lehet a veszélyt kiküszöbölni?
  • A gyújtóforrások közül melyik van jelen és az hogyan zárható ki?
  • Előfordulhat-e hibrid keverék kialakulása?
  • Lehet-e inertizálást alkalmazni és milyen gázzal?

A védelmi módszerekkel és megoldásokkal folytatjuk.

Bónusz János ny. tű. alez. szakértő
Nagykovácsi

Felvehetem titokban, ha a főnököm bűncselekményre utasít vagy fenyeget?

forrás: https://www.economx.hu/belfold/hangfelvetel-titokban-munkahely-fonok-buncselekmeny.789019.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Bár a szigorú jogszabályok szerint minden hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személyek hozzájárulása szükséges, bizonyos esetekben, szűk körben mód van rá, hogy jogi következmények nélkül készítsünk rejtett hangfelvételt.

A képmáshoz és hangfelvételhez való jog a személyiségi jogok körébe tartozik, a Polgári törvénykönyv szerint nem csupán a hangfelvétel felhasználásához, hanem már az elkészítéséhez is az érintett személy hozzájárulása szükséges, ennek hiányában megvalósulhat a személyiségi jog megsértése.

A Bírósági Döntések Tára 2011. 2442. szerint ugyanakkor nem minősül visszaélésnek a képmás, vagy hangfelvétel készítése, avagy felhasználása, amennyiben arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből, vagy jogos magánérdekből kerül sor.

Ugyanakkor feltétel, hogy a képmás, vagy hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.

Közérdek vagy jogos magánérdek

Az Economx megkeresésére a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője elmondta: ha valaki jogsértő módon készít, vagy használ fel hangfelvételt, akkor akár sérelemdíj fizetésére is kötelezhető.

Barta Péter szerint a hozzájárulás lehet akár kifejezett, írásbeli vagy szóbeli beleegyezés, ám akár olyan magatartás is, amiből egyértelmű, hogy a másik fél nem ellenzi a felvételt. Fontos azonban, hogy a felvételhez való hozzájárulás nem jelenti automatikusan a felhasználásba, például a nyilvánosságra hozatalba történő beleegyezést is.

Nem minősül visszaélésnek, ha a dolgozó titokban felveszi azt a beszélgetést, ahol a vezető arra utasítja őt, hogy a cég házipénztárában lévő készpénzt a céges széfből vegye ki és vásároljon rajta a főnök lakásába egy drága kanapét. Vagyis, ebben az esetben bizonyítható, hogy a felvétel közérdekből vagy jogos magánérdekből történik.

A fentiek mellett a titkos hangfelvétel készítése adatvédelmi (GDPR) jogsértést is megvalósíthat, hiszen a másik fél hozzájárulása nélkül készül a felvétel. Emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság akár adatvédelmi bírságot is kiszabhat, azonban a jelenlegi gyakorlat alapján magánszemélyekkel szemben nagyon ritkán szabnak ki ilyen bírságot.

Felhasználása egy polgári perben

A titokban készített hangfelvétel bírósági eljárásban való felhasználása esetén különbséget kell tenni a polgári perben és a büntetőeljárásban történő felhasználás között.

Míg polgári perekben a jogsértő módon beszerzett bizonyíték csak kivételesen, az eset összes körülményének bírósági mérlegelése alapján használható fel, addig a büntetőeljárásokban szabadon felhasználható bizonyítási eszköznek számít egy titokban készített hangfelvétel is.

Ez ugyanakkor nem jelenti, hogy egy külön polgári perben ne lehetne személyiségi jog megsértésének megállapítását és sérelemdíj megfizetését kérni ugyanennek a hangfelvételnek az elkészítés és felhasználása miatt.

A hulladékot égető szomszéd

A Kúriát is megjárta az az ügy, amikor valaki fényképeket készített arról, hogy a szomszédja szabálysértő módon hulladékot éget, eljárás indult és a szomszédot meg is büntették. Utóbbi visszaperelte a fotózó szomszédot, a személyiségi-, és adatvédelmi jogok megsértése miatt. A Kúria szerint azonban a hatósági eljárásokban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja, a felvétel pedig csak ez miatt lett felhasználva. 

Általánosságban elmondható, hogy a jogsértő módon szerzett bizonyíték nem használható fel polgári perben. Azonban kivételes esetekben a bíróság mégis figyelembe veheti azt: így például egy titkos hangfelvétel a bizonyíték arra, hogy a munkavállaló munkaszerződésének felmondására jogellenesen került sor (mert a hangfelvételből kiderül, hogy a munkáltató megfenyegette őt) akkor erre a hangfelvételre a bíróság hivatkozhat a döntése során.

Fontos szempont az is, hogy a bírók akkor is megismerik a jogsértő módon készített hangfelvételt (mert például azt a felperes mellékeli a keresetlevélhez), ha arról később megállapítják, hogy nem használható fel a perben. Ilyenkor a felvétel tartalma a bírók ügyről alkotott véleményét annak ellenére befolyásolni fogja, hogy az adott bizonyítékot ki kell rekeszteni a bizonyítékok közül.

A titokban készített hangfelvétel tehát hatással lehet az ítéletre, még akkor is, ha a jogsértő jelleg miatt a bíróság „hivatalosan” nem is veszi figyelembe bizonyítékként.

A Bírósági Döntések Tára 2009. 2126-ban ez áll:„Nem hivatkozhat sikerrel alanyi jogsértésre – hangfelvételével való visszaélésre – a fél, ha e jogérvényesítéssel valótlan, hamis tényállítását akarja leplezni, és az igazságot tartalmazó nyilatkozatának a felhasználását kívánja személyiségi jogvédelem tárgyává tenni.”

Büntetőjogi vonatkozások

Titkos hangfelvétel készítése önmagában nem bűncselekmény. Ha viszont valaki mások becsületének megsértése céljából készít hamis felvételt, akkor bűncselekményt valósít meg.  A titokban készített hangfelvétel – szemben a polgári perekkel – a büntetőeljárásban szabadon felhasználható bizonyítási eszközként, amelynek végső soron ügydöntő jellege is lehet.

Például, elítélhető a vádlott egy olyan titkos hangfelvétel alapján, amely egy munkahelyi zaklatás történéseit rögzíti.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a felvétel rögzítése és felhasználása jogszerű volt. Egy külön polgári perben megállapíthatóak ennek esetleges következményei (például a felvételt titokban készítőnek sérelemdíjat kell fizetnie a másik fél számára).

Az egyedi körülményeket kell mérlegelni

Az általános elhatárolás nem egyszerű, a bíróságok a konkrét esetek egyedi körülményeinek mérlegelését követően, a törvény szövege és a bírói gyakorlatban kidolgozott iránymutatások alapján döntik el, hogy történt-e jogsértés.

Valóban egyszerűbb lenne, ha minden hozzájárulás nélkül készített hangfelvétel jogsértő lenne, azonban ez bizonyos esetekben méltánytalan és igazságtalan helyzetet eredményezne (a már említett klasszikus eset, amikor a munkavállaló csak azért veszi fel titokban a főnökével folytatott beszélgetést, hogy később bizonyítani tudja, hogy bűncselekmény elkövetésére kapott utasítást).

A fentiek vonatkozásában a jog nem tesz különbséget a családon belül és a más kontextusban készített felvételek között. Sok múlik az egyes esetek sajátosságain és a bíróságok egyedi mérlegelésén.

Bár ez okozhat némi bizonytalanságot, ez nem eredményez nagyfokú kiszámíthatatlanságot, mert a korábbi bírósági döntésekből kiolvashatóak azok a szempontok, amiket a bíróság mérlegelni szokott – hangsúlyozta végezetül Barta Péter.