Az Economxnak nyilatkozó munkavédelmi szakjogász szerint az általa kivizsgált több száz munkahelyi baleset tanulságai között szerepel, hogy szinte minden esetben közrejátszott az emberi mulasztás, a gépek nem megfelelő karbantartása, valamint az időjárási viszonyok figyelmen kívül hagyása. Rossz hír, a megnövelt nyugdíjkorhatár miatt a munkahelyi balesetek száma feltehetően növekedni fog, és mindennek a tetejébe, egyre több a foglalkozási megbetegedés.
Az Eurostat elmúlt öt évének statisztikája szerint évente 3100-3300 halálos munkahelyi baleset történik az Európai Unióban, ezek közül 62-82 Magyarországon. A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2019-ben 24.055, míg 2023-ban 20.658 balesetet jelentettek le a munkáltatók.
A két dátum közötti években 20.000 és 21.500 között mozgott a jelentett munkabalesetek száma. A halálos munkabalesetek száma a jelzett időszakban 84 és 62 között mozgott. A legalacsonyabb adat a 2023-as, a 62 halálos eset.
Többnyire a kisebb vállalkozások nem jelentenek
A munkajogi és munkavédelmi szakjogász az Economx megkeresésére elmondta: a jelzett statisztikában nem szereplő, látens, a munkáltatók által nem jelentett, kisebb sérüléssel járó balesetek jelentősen növelik az esetszámot. A baleset bejelentésének elmulasztása általában a kisebb vállalkozásoknál történt munkabalesetek esetén fordul elő.
Bujtor Gyula szerint mivel a súlyos munkabalesetet a munkáltatók nehezen tudják eltitkolni, így többségében azért a kkv-k is bejelentik ezeket a hatóságnál. A szakértelem (munkabiztonsági szakember) hiánya és a pénzügyi korlátok miatt a legtöbb súlyos munkabaleset az 1-9 főt foglalkoztató munkáltatóknál (2023-ban 74 db) illetve a 10- 49 fő között foglalkoztató munkáltatóknál (39 db) következett be.
A szakjogász által kivizsgált több száz baleset tanulságai között szerepel az, hogy szinte minden esetben közrejátszott az emberi mulasztás, illetve a gépek nem megfelelő karbantartása, valamint az időjárási viszonyok figyelmen kívül hagyása.
Annak ellenére, hogy a munkavállaló jogosult az utasítást megtagadni, ha annak végrehajtása az életét, a testi épségét vagy az egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, erre azonban szinte soha nem kerül sor. Az ok: tartanak a munkáltató retorziójától.
A tavalyi év statisztikája a következőkről tanúskodik:
- halálos kimenetelű munkabaleset: 62 eset
- súlyos csonkulásos kimenetelű munkabaleset: 36 50 eset
- egyéb súlyos kimenetelű munkabaleset: 55 eset
- összes súlyos kimenetelű munkabaleset: 153 eset
- csonkulásos kimenetelű munkabaleset: 192 eset
(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium)
A nagy megrendelők és multinacionális társaságok szerencsére megkövetelik a területükön dolgozó alvállalkozóktól, hogy a munkabaleseteket kivizsgálják és bejelentsék a hatóságnál. Ezt sokszor azzal érik el, hogy a saját biztonsági őrük, portaszolgálatuk felvesz egy jegyzőkönyvet, amiben rögzítik a baleset idejét és egyéb adatait. A kamera felvételek is arra szoríthatják az alvállalkozót, hogy szabályosan járjon el.
Adatkezelési problémák
Gondot okoz az is, hogy a megrendelő, fővállalkozó olyan adatokat, jegyzőkönyveket kér a balesettel kapcsolatosan az alvállalkozótól, ami adatvédelmi szabályokba ütközik. Szerencsésebb ilyenkor egy összefoglaló jelentésben tájékoztatni a megrendelőt, a fővállalkozót a kivizsgálás megtörténtéről és eredményéről, illetve a balesetet kiváltó okokról.
A munkabiztonsági szakember, aki a balesetet kivizsgálja, önálló adatkezelőnek minősül, ezért ő bekérheti a sérülttől például a zárójelentést és egyéb orvosi papírokat. Ugyanezt például a cég munkaügyese már nem teheti meg, mert ő nem láthatja ezeket a szenzitív adatokat tartalmazó iratokat. A kifizető helynek minősülő munkáltatóknál az üzemiségről szóló határozatot hozó ügyintéző szintén megismerheti a teljes dokumentációt.
Nincs megfelelő kockázatértékelés
A munkáltatóknak az 1993. évi XLIII törvény és az 5/1993. (XII.26) MüM rendelet a munkavédelemrőlszóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról előírásai szerint a veszélyességi fokától és afoglalkoztatottak létszámtól függően kötelező alkalmazni megfelelő képzettségű munkabiztonsági szakembert az előírt teljes, vagy részmunkaidőben. Lehetőség az is, hogy a munkabiztonságiszolgáltatásra szerződés alapján kerüljön sor.
A munkáltatóknak tehát vagy saját szakembert kellfoglalkoztatnia munkavállalóként, vagy külső szolgáltatóval kell hosszú távú szerződést kötnie.A kkv-ék egy része csak eseti megbízás keretében kér fel munkabiztonsági szakembert egyes égetőproblémák megoldására, ami nem felel meg a fenti jogszabályi követelménynek.
A munkabalesetek egyik oka, hogy a munkáltatók az egyes munkákra nem készítenek megfelelő munkavédelmi kockázatértékelést és abban nem írják elő a szükséges intézkedéseket a balesetek megelőzése érdekében.
A másik ok, hogy sok kisebb létszámot, de húsz főt meghaladóan foglalkoztató munkáltatónál nemválasztanak munkavédelmi képviselőket, akik a baleset megelőzésben jelentős szerepetvállalhatnának.
Az alkalmi munkavállalókkal kapcsolatos gondok
Az I. veszélyességi kategóriába sorolt munkáltatók közül (például építőipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar) sokan alkalmaznak egyszerűsített foglalkoztatottat (alkalmi munkavállalót) amely során ahelyismeret hiánya, a megfelelő oktatás elmaradása miatt nagyobb a munkabalesetbekövetkezésének esélye – hangsúlyozta Bujtor Gyula.
Az is probléma, hogy az alkalmi munkavállalóknak ugyanolyan egyéni védőeszközöket kell biztosítani, mint a többi munkaviszonyban alkalmazott munkavállalónak.
Nemlehet azonban a szerint válogatni az alkalmi munkavállalók között, hogy éppen milyen méretűbakancs, védőruha van a munkáltatónál raktáron. Gyakori, hogy a drága egyéni védőeszközökátadása után az alkalmi munkavállaló munkavégzés nélkül távozik és eltulajdonítja az átadott egyénivédőeszközöket.
2026-tól jelentős javulás várható
Az I. veszélyességi kategóriájú, 50 fő feletti létszámot foglalkoztató munkáltatóknál 2026. január 1-től már csak felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel lehet a kockázatértékelést elkészíteni, amely abalesetek megelőzésében kiemelkedő jelentőségű.
Az úgynevezett veszélyes munkák során nagyobb a súlyos balesetek bekövetkezésének esélye.
Ilyen munkák például a magasban történő, a beszállással végzett, a tűzveszélyes munkák, a robbanásveszélyes környezetben végzett munkák, a feszültség alatt, vagy közelében végzett munkák, a munkaárokban végzett munkák, a daruzással, emeléssel kapcsolatos munkák.
Az ilyen veszélyes munkákra külön munkavégzési engedélyt adnak ki a munkáltatók, megrendelők, amely előtt ellenőrzik a megfelelő felkészültséget, az előzetes oktatás megtörténtét, a védőfelszereléseket, a balesetek megelőzésére tett intézkedéseket. A munkáltató kötelezettsége, hogy mindennap, munkakezdés előtt meggyőződjön arról, a munkavállaló a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban jelent-e meg a munkahelyen.
Megnövelt nyugdíjkorhatár és foglalkozási megbetegedés
Bujtor Gyula szerint a munkabalesetek száma a megnövelt nyugdíjkorhatár miatt is növekedni fog.Egyes szakmákban olyan fizikai megterhelésnek vannak kitéve a munkavállalók (útépítés, magasban,vagy beszállással végzett munka stb.), amely magában hordozza a balesetek veszélyét.
A foglalkozásegészségügyiorvos ugyan korlátozottan alkalmasnak minősítheti a munkavállalót, de ha nincs utánpótlás afiatalokból, akkor a munkáltatónak nem lesz olyan munkavállalója, aki a veszélyesebb, nagyobb fizikaiigénybevétellel járó munkát elvégezze.
Kevésbé hangsúlyozott az, hogy a munkabalesetek mellett egyre jelentősebb a foglalkozási megbetegedések hatása. Egyre több olyan munkáltató települ Magyarországra, ahol kifejezetten veszélyes a technológia és minden elővigyázatosság ellenére egészségre ártalmas körülmények között dolgoznak a munkavállalók.
Bírságok és kártérítések
Jó tudni, hogy 2024. március 1-től a hatóság által kiszabható maximális munkavédelmi bírság összege100 millió forintra emelkedett a korábbi 10 millió forintról. Ezen belül növekedett a munkabaleset során történt munkáltatói mulasztások, közrehatás miatt kiszabható bírság összege is.
Munkabaleset bekövetkezése esetén számolni kell az esetleges kártérítési perrel és nagy összegű(több milliós nagyságrendű) sérelemdíj követeléssel. Fentiekre tekintettel érdemes a munkáltatónakolyan balesetbiztosítást kötni, amely a sérelemdíj követelésekre is kiterjed, bizonyos összeghatárig – tanácsolta végezetül a szakértő.
Nagy tétel az államkasszában
A 2022-ben Magyarországon bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések jelentős, összesen 382,1 milliárd forintot kitevő társadalmi költséget okoztak. Ezen belül a vállalatokat érintő költség megközelíti a 248,1, a háztartásokat terhelő a 10,4, míg az államháztartást terhelő a 123,7 milliárd forintot.