Fémporok veszélyei – Milyen védelmi módszereket és megoldásokat alkalmazhatunk?
Sorozatunk első részében azt vizsgáltuk, hogy mit érdemes tudnunk a nem éghető fémekről, és a nem éghető fémporok veszélyeiről? Majd részletesebben megnéztük a leggyakoribb nem éghető fém, az alumínium porok feldolgozását és veszélyeit. Most nézzük a fémporokkal kapcsolatos védelmi módszereket és megoldásokat.
Védelmi módszerek – megoldások
Az előző részt azzal zártuk, hogy a védelem módjait mindig a technológia ismeretében kell kiválasztani.
- Milyen veszélyt okozó porról van szó és milyen jellemzői vannak?
- Milyen körülmények között keletkezik a por, hogy lehet a veszélyt kiküszöbölni?
- A gyújtóforrások közül melyik van jelen és az hogyan zárható ki?
- Előfordulhat-e hibrid keverék kialakulása?
- Lehet-e inertizálást alkalmazni és milyen gázzal?
Szerkezeti robbanásvédelem
A szerkezeti robbanásvédelem bizonyos mértékig korlátozza a robbanás hatását
- robbanásbiztos építéssel,
- a robbanási nyomás csökkentésével,
- a robbanás elfojtásával.
Robbanásbiztos építés
Kétféle robbanásbiztos konstrukció van
- robbanási nyomás biztos, a szűrők ellenállnak a várható robbanási túlnyomásnak, maradandó alakváltozás nélkül,
- a robbanási nyomáshullám biztos szűrők is ellenállnak a várható túlnyomásnak, de maradandó deformálódás elképzelhető.
A gyakorlatban az utóbbit alkalmazzák leggyakrabban.
A robbanási nyomás csökkentése megfelelő nyomáscsökkentő szelepekkel, ilyenkor a túlnyomást redukált túlnyomásra csökkentik.
A robbanás elfojtása
A robbanás elfojtásánál a szűrőházban levő robbanást érzékelők ismerik fel. A keletkező lángokat oltóporral oltják el, és a szűrő belsejében várható maximális nyomás a redukált nyomásra csökken. Alumíniumpor esetén a maximális redukált robbanási túlnyomás 2 bar, robbanáselfojtásnál.
Ekkor azonban gyorsan működő szétkapcsolóra is szükség van. A szerkezeti megoldások elegendő védelmet nyújtanak az alumínium porrobbanása esetén. Ugyanakkor nincs kizárva, hogy a robbanás a csöveken keresztül továbbterjedjen. Ennek elkerülésére szükséges a szétkapcsolás, amely kétféle lehet: részleges (vagy csak a nyomás, vagy csak a láng terjedésének megakadályozására) és teljes szétkapcsolás (mind a láng, mind a nyomás terjedésének megakadályozására). Ilyen esetekben oltóanyagra is szükség lehet, amelyet a csőben megfelelő távolságban helyeznek el. A beépített nyomásérzékelő az oltóanyagot a szűrőberendezésbe vagy a csőbe juttatja, ahol az eloltja a lángot.
A teljes szétkapcsolást gyors működésű berendezések végzik, rendszerint gyors tolattyúkat használnak a porszállító csövekben, és a zárást külső energiával oldják meg. A gyors tolattyúkat gyakran alkalmazzák a szűrőberendezés szétkapcsolására a porszállító csövektől, ha a szűrőt a maximális robbanási nyomásra tervezték.
Alumínium csiszolópor esetén a szűrőberendezés és a gyors működésű berendezés közötti valamennyi komponensnek ellenállónak kell lennie a 10 bar nyomáshullámnak, ha a maximális robbanási nyomásra tervezték.
Az alumínium–magnézium por leválasztására szolgáló szűrőt, a biztonság kedvéért, hidrogénelvezető szeleppel kell ellátni, mivel a készülék leállása esetén sem zárható ki a hidrogén keletkezése, a víz kondenzációja következtében.
Robbanás elleni védelem inertizálással
Fémporok esetén
Inertnek akkor nevezhető a rendszer, ha az oxigént nem éghető gázzal helyettesítik. Az inert gázt, amellyel elárasztják a szűrőházat hengerekben vagy tartályokban tárolják. Ez a rendszer előnyösen alkalmazható gyors védelemre, és kézi úton vagy automatikusan működtethető.
Inertnek akkor nevezhető a rendszer, ha az oxigént nem éghető gázzal helyettesítik. Az inert gázt, amellyel elárasztják a szűrőházat hengerekben vagy tartályokban tárolják. Ez a rendszer előnyösen alkalmazható gyors védelemre, és kézi úton vagy automatikusan működtethető.
Alumíniumnál
Az alumínium pornál csak argont szabad használni. Az ilyen rendszer előnyösen alkalmazható a védelemre, ami kézzel vagy automatikusan indítható.
