forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/jobangel/hogyan-irjunk-fizetesi-igenyt_-20210104.html
Jó, ha tudjuk: Nem azért kérik, mert a legolcsóbb embert keresik… és ha nem kérik, akkor is be szabad írni az álláspályázati anyagba.
Álláshirdetések egy része kér fizetési igényt, és ennek többféle oka is lehet. TÉVHIT A fizetési igény bekérése nem azért történik, mert a legolcsóbb embert keresik.
Miért kérik?
– Azért, mert tudni akarják, milyen profilú ember „mennyibe kerül a piacon”. Lehet, hogy ez alapján fognak büdzsét készíteni a pozícióhoz. Lehet, hogy már van egy keretük, amiben muszáj gondolkodniuk. És lehet, hogy ez a keret nem elég, és vissza kell menni a vezetőséghez, hogy adjanak több pénzt erre a pozícióra. – Azért, mert tudni akarják, hogy tudod-e mit ér a tudásod. Bizony, a 100.000 forintért árult Mercedes hiába olcsó, gyanús is. – Azért, mert már ezzel is mérik a precizitásodat: ha kérdeznek valamit, tudni kell rá válaszolni. Aki nem teszi, azt mutatja, hogy még erre sem hajlandó/képes. Ha kollégát keresünk, ez elfogadhatatlan hozzáállást mutat.
Itt emelném ki egyes botcsinálta tanácsadók „nagyszerű” tanácsát, hogy fizetési igényt akkor se írj, ha kérnek. Ebben az a „jó”, hogy azonnal ki is zárod magad a pályázók közül, más értelme nincs, bár ezen tanácsadók az alkupozíció fenntartására hivatkoznak. Ami persze megint balfékség, mert üzleti körökben nem úgy tartjuk fenn az alkupozíciónkat, hogy mismásolunk az árral.
És ha nem kérik?
Van az a helyzet, [fblike]amikor azt feltételezhető rólad az önéletrajzod alapján, hogy nagyon drága ember vagy, így inkább le sem ülnek veled tárgyalni. Az igazán profi, „feketeöves” emberek szembesülnek leginkább azzal, hogy hiába az erőteljes szakmai múlt, hiába a komoly kapcsolatrendszer, senki sem hívja őket. Az ő CV-jük általában rendkívül erős kompetenciákat mutat, viszonylag jól is van megírva, így ez nem lehet az oka a sikertelenségnek. Marad az, hogy azt feltételezzük, hogy azt feltételezik, hogy megfizethetetlenül drága ember. Hogy e feltételezés ne zárja el az utat az állásinterjúk elől, beírjuk a fizetési igényt. Ezzel meglepően nagy arányban (kb. 80%-ban azok közül, akik ezzel küzdenek) meg is oldódik minden problémája az álláskeresőnek.
Mennyit kérjek?
Ahogy régebben írtam volt, nagy port kavart cikkecskémben, alapvetően kérj többet! Léteznek a neten salary guide-ok, azok kb. megmutatják, hol is van az a fizetési sáv, ami a te tapasztalatodra alkalmazható. Jut eszembe, fizetési sáv: régebben volt a mondás, jól bele is verték az álláskeresők fejébe, hogy intervallumot kell megadni, egy „tól-ig” értéket. Ami elég vicces már józan ésszel nézve is, hiszen mit is jelent az „ig”? Hogy annál többet ne is ajánljanak, az már nem fér fel a bankszámládra? A „tól-ig” a munkáltatónak jó, márpedig mi úgy keresünk állást, ahogy nekünk jó, igaz? Meg még legyen meg az alkupozíciónk is… A tól-ig megadásával be is zártad magad egy keretbe, amiből már nincs kitörés. A minimum összeg megadásával viszont a munkáltatónak szabtál egy határt. Azaz, nem „tól-ig”, hanem minimum értéket írunk. Bruttóban, mert a munkáltatók azt tudják értelmezni. Azért minimum, mert az alatt nem mennél el dolgozni, de afölé bármikor mehetnek. És azért minimum, mert pontosan tudod, hogy ezzel a minimummal is boldog tudnál lenni, de a feladatok, felelősségi kör és egyéb még ismeretlen elvárások mentén nyitva kell hagyni a lehetőséget az alkudozásra.
Hová kerüljön ez az álláspályázatban?
A motivációs levélben a levél „tárgyalás” szekciójába. Az árat szépen körbevesszük érvekkel, miért is kerülünk annyiba, amennyibe. Ha értékesítőként tekintek rá, ez a kifogáskezelés szakasza. A CV-ben a végére kerül, amikor már tudják, mit viszünk, mit kapnak ezért az összegért, és értik, miért annyi, amennyi.
Tájékozódj!
Problémás lehet kitalálni, mit is kérhetsz azért, amit tudsz, de van segítség. A salary guide-okon túl kérdezz ismerőst, szakmai csoportokban is érdeklődhetsz közösségi oldalakon: ez a profilod, ez szerintük mennyit ér? Kapni fogsz mindenféle választ, de egy trend látszani fog.
Formai követelmények újra
Tegyük egyértelművé az árazást: – havi, bruttó minimum X fabatka + juttatások – azért így, mert ha neked havi 1000 fabatka nettó összegre van szükséged, ők meg a juttatásokkal együtt értik ezt, akkor belefuthatsz abba, hogy lesz egy csomó juttatásod, de a banknak akkor is pénzben kell fizetni a lakáshitelt, az uszodabérlet, BKV-bérlet, beiskolázási támogatás nem lesz jó nekik. Ezeket jó, ha adják, de akkor is van egy minimum összeg, amit látnod kell a bankszámládon. – Milyen munkaidőre szól a megnevezett összeg? 4-6-8 órás, nem mindegy! – Alkuképes vagy: ezt jelezni kell. Erre vannak mindenféle frázisok: „a pontos feladatkör ismeretében” pl., „mivel az Önöknél alkalmazott juttatási csomagot nem ismerem pontosan, így min. bruttó X fabatka fizetési igényt jelölök meg, amelyet a részletek ismeretében pontosíthatunk”. Vagy hasonló… – Ha valamilyen adó- vagy járulékkedvezmény jár a munkáltatónak az alkalmazásod mentén, akkor azt érdemes beírni. Aki állásból keres állást minimum plusz 30%-ért (nettóban), de inkább plusz 50%-ért váltson, ha csak a pénz miatt váltana. Ez kb. fedezi a váltás kockázatait. Ha egyébként menekülne a cégtől, mert rossz a főnök, bizonytalan a pozíció, de még van munkahelye, akkor is tartsa magát ehhez, amíg teheti.
Ugyanannyiért elmenni máshová nem épp a legjobb döntés: évekre bebetonozod azt a fizetési szintet, ahol most vagy, és majd szembesülsz a következő nehézséggel: hogy hogyan kérj fizetésemelést… majd szembesülsz azzal is, hogy fizetésemelést leginkább állásváltással lehet elérni. Körbe is értünk…