forrás: http://www.ommf.gov.hu
Az alábbiak a jelentés kivonatát tartalmazzák, a teljes jelentés a következő linken érhető el: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=814
1. MUNKAVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK
1.1. Ellenőrzött és szabálytalansággal érintett munkáltatók, illetve munkavállalók
2021. I. félévben a munkavédelmi hatósági ellenőrző munka 3 447 munkáltatóra terjedt ki, amelynek során a kormánytisztviselők ellenőrizték az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását.
Az ellenőrzött és a szabálytalansággal érintett munkáltatók számát az 1. számú ábra mutatja.
A kormánytisztviselők az ellenőrzések során 75 198 fő munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták. Szabálytalanságokat az ellenőrzött munkavállalók 52%-ánál (39 116 főnél) tapasztaltak, ez 14%-kal kevesebb az előző év azonos időszakában tapasztaltaknál (66%).
A vizsgált időszakra esett a koronavírus járvány magyarországi terjedése, melynek következtében több munkáltató részlegesen, vagy teljesen bezárt, illetve felfüggesztette a tevékenységét.
Az ellenőrzött és a szabálytalansággal érintett munkavállalói létszámot a 2. számú ábra mutatja.
A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 31,1%-a volt súlyos szabálytalansággal érintett, ez 12 147 főt érintett
1.2. Az ellenőrzések megoszlása
A munkavédelmi ellenőrzések számában nagyobb arányt képviseltek az olyan ágazatok alá tartozó munkáltatók – mezőgazdaság, feldolgozóipar, gépipar, építőipar – ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoribb és a veszélyeztetések mértéke is súlyosabb. A kiemelt ágazatok ellenőrzéseinek számát és az összes ellenőrzéshez viszonyított arányát az 1. számú táblázat mutatja.
2. KIEMELT SZAKMAI CÉLOK ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ TAPASZTALATOK
A közigazgatási döntésekben foglalt intézkedések szakmai tartalma szerint a leggyakoribb intézkedéseket a 3. számú táblázatban nagyságrendi sorrendben bemutatott munkáltatói mulasztások miatt kellett meghozni.
A 15 leggyakoribb intézkedést figyelembe véve összességében a legtöbb intézkedés a „Be- és leesési veszély” miatt történt, ami az összes intézkedés 9,9%-a. Ezt a magas arányt az év során lefolytatott építőipari országos célvizsgálat indokolja. A második legtöbb intézkedés a nem megfelelő munkaeszközök (9,6%) miatt történt (2. és 12. számú intézkedések). Ezután a villamosbiztonsági hiányosságokra (7,9%) született intézkedések következnek (9. és 8. számú intézkedések).
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos intézkedések az összes intézkedés 6,6%-át tették ki (5. és 9. számú intézkedések).
Az egyéni védőeszközök használatával kapcsolatban az összes intézkedés 4,9%-ában történt intézkedés (7. és 15. számú intézkedések).
Az összes intézkedés 4,5 %-áta „Munkavédelmi ismeretek hiánya” okán hozták a kormánytisztviselők.
Hasonló arányban tártak fel hiányosságokat a kormánytisztviselők az „Emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése” és az „Egyéni védőeszköz juttatási rend szabályozásának hiánya” miatt (2,7%), valamint az „Érvényes előzetes munkaköri alkalmassági vélemény hiánya”, és az „Érvényes előzetes munkaköri alkalmassági vélemény hiánya”(2,0%) miatt.
2.1. Kiemelt intézkedések
A kiemelt érdemi intézkedések a munkavállalók életét, testi épségét, egészségét jelentősen veszélyeztető munkáltatói szabályszegésekre utalnak.
Az összes intézkedés (14 096) 60,1%-a tartozott a kiemelt intézkedések (8 592) körébe.
A tárgyidőszakban a kiemelt érdemi munkavédelmi intézkedések száma 4 325, a kiemelt érdemi munkabiztonsági intézkedések száma 3 955, a kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedések száma pedig 312 volt.
2.1.1. Kiemelt munkavédelmi intézkedések
Az összesen 7 898 munkavédelmi intézkedés közül a kiemelt munkavédelmi intézkedések száma 4 325, ami az összes intézkedés 31%-a. A kiemelt munkavédelmi intézkedések megoszlását a 4. számú ábra mutatja.
A kiemelt munkavédelmi intézkedések közül összességében a leggyakrabban a veszélyes anyagokkal (ideértve a veszélyes keverékeket is) végzett tevékenységgel kapcsolatban történt (21,5%).
Másodikként leggyakrabban az egyéni védőeszközök használatával kapcsolatos hiányosságokmiatt intézkedtek a kormánytisztviselők (16%).
A harmadik leggyakoribb intézkedés „Munkavédelmi ismeretek hiánya” miatt történt (15%).
A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok hiánya miatt hozott intézkedések az összes kiemelt munkavédelmi intézkedés 10,4%-a.
A kockázatértékeléssel kapcsolatos hiányosságok okán tett intézkedések, az összes intézkedés 9,4%-át teszi ki.
Ezután „Emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése” következett (9%).
2.1.3. Kiemelt munkaegészségügyi intézkedések
Az 1 178 munkaegészségügyi intézkedés közül a kiemelt munkaegészségügyi intézkedések száma 312, ami az összes intézkedés 2,2%-a.
A kiemelt munkaegészségügyi intézkedések megoszlását a 6. számú ábra mutatja.
A kormánytisztviselők még mindig találkoztak olyan munkáltatóval, aki nem biztosította a munkavállalói részére a foglalkozás-egészségügyi ellátást, a kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedések több mint az egy negyede (26,3%) a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítására irányult. Ez volt a leggyakoribb intézkedésre okot adó hiányosság.
A második legtöbb intézkedést a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagokkal (összesen: 22,4%) kapcsolatban hozták.
Becslések szerint a rosszindulatú daganatos megbetegedések tekinthetők a foglalkozással összefüggő halálesetek elsődleges okának az Európai Unióban, ezért a munkahelyi rákkeltő anyagokkal kapcsolatos szabálytalanságok feltárása és a megszüntetésük érdekében hozott hatósági intézkedések kiemelt jelentőséggel bírnak a megelőzésükben. A klinikailag észlelhető daganatos megbetegedés megjelenéséig gyakran 10-50 év telik el, ezért a munkáltató és a munkavállaló is hajlamos alulbecsülni ez ilyen anyagokkal végzett tevékenységek veszélyességét, a jogszabály által előírtak betartásának fontosságát. A rákkeltővel tevékenységet végző munkavállalókról vezetendő expozíciós nyilvántartás vezetésének pedig az esetlegesen később bekövetkező daganatos megbetegedések rekonstruálásában lehet kulcsfontosságú szerepe.
Számos intézkedés történt a „Munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásának írásban dokumentált vizsgálatának hiánya”-val(19,6%) kapcsolatban intézkedtek a kormánytisztviselők, mivel a munkáltatók nem kérték fel a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a munkahigiénés szemle („üzemhigiénés vizsgálat”) lefolytatásához. A munkahigiénés szemle a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok által elvégzendő, az egészségkárosító kockázatok értékelésére és kezelésére (csökkentésére) szolgáló helyzetfelmérés, amelynek eredményeképpen kezdeményezhető a megelőző intézkedések bevezetése, módosítása vagy hatékonyságuk javítása. A helyszíni megállapítások függvényében szükség szerint kiegészülhet a munkahelyi kóroki tényezőkkel (pl. zaj-, rezgésterhelés, munkahelyi légszennyező anyagok, hőexpozíció) kapcsolatos, expozíció mérésére irányuló műszeres vizsgálatokkal.
Gyakorisági sorrendben ezután a munkahelyi zajexpozícióval (összesen: 16,7%) kapcsolatos intézkedések következnek. A munkahelyi zajexpozícióval kapcsolatos intézkedéseknek a halláskárosodás megelőzésében, illetve a hallószerven kívüli (pl. pszichés, vegetatív idegrendszeri) – munkabalesetek bekövetkezésének kockázatát is növelő – hatások csökkentésében van kiemelt szerepe.
A biológiai kóroki tényezőkvonatkozásában hozott intézkedésekaz összes kiemelt munkaegészségügyi intézkedésnek összesen: 10,9%-át teszik ki. A biológiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos szabálytalanságok feltárására kiemelt figyelmet kell fordítani, tekintettel arra, hogy az utóbbi években a mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták stb.) által okozott egészségkárosodások az évenként bejelentett, kivizsgált és elfogadott (regisztrált) foglalkozási megbetegedések számottevő arányát adták. A klímaváltozás hatásaival összefüggésben az ún. vektorok (állati közvetítők, pl. rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző megbetegedések (zoonózisok) veszélye is növekedhet.
A kiemelt védelemre szoruló sérülékeny munkavállalói csoportok (fiatalkorúak, várandós, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek) foglalkoztatási körülményeinek vizsgálata során hozott kötelezések az összes kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedés 3,8%-át teszik ki.
3. SÚLYOS JOGSÉRTÉSEK
Továbbra is jellemző volt, hogy az építőiparban a magasban végzett munkáknál a leesés elleni megfelelő kollektív műszaki védelem kialakításának hiánya, a leesés elleni védelemül szolgáló egyéni védőeszköz munkáltató általi biztosításának, vagy a munkavállaló részéről történő használatának elmulasztása.
A mélyépítési, közműépítési földmunkáknál, sok esetben elmaradt a munkagödrök illetve a munkaárkok dúcolása.
Jellemző szabálytalanság a szakadólap megterhelése a kitermelt földdel, miközben a közúti járműforgalom közvetlenül a munkagödör mellett halad, megnövelve ezzel a föld beomlásának veszélyét. Változatlanul problémát jelentett a munkagödrök, munkaárkok elkerítésének hiánya.
A feldolgozóipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén használt gépek, berendezések gyakran idéztek elő súlyos baleseteket a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása, elmulasztása miatt.
A gépkezelői jogosultság hiányában (nem megfelelő képesítés miatt) történő munkavégzés legtöbbször az anyagmozgatással, raktározással kapcsolatban merült fel (emelőgépek, targoncák jogosulatlan használata).
Villamos berendezések esetében a közvetlen illetve közvetett érintés elleni védelemmel kapcsolatos hiányosság volt a leggyakoribb veszélyeztetés. A villamos berendezések védőburkolatainak nem megfelelő rögzítése, a villamos vezetékek mechanikai hatás elleni védelmének elmulasztása számos munkaterületen előfordult.
A munkaegészségügyi súlyos veszélyeztetések között vezető helyet foglalt el az előzetes-, illetve az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elmulasztása; a veszélyes anyagokkal/keverékkel történő munkavégzés megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszköz biztosításának hiányában; továbbá a felső beavatkozási határértéket meghaladó zajexpozícióban végzett tevékenység hallásvédő eszköz biztosítása, illetve használata nélkül.
6. MUNKABALESETEK, FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK, FOKOZOTT EXPOZÍCIÓS ESETEK
6.1. Munkabalesetek
Az Mvt. 64. § (5) bekezdése, valamint az Mvt. végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 7. § (1) bekezdés szerint a munkáltató a súlyos munkabalesetet köteles azonnal bejelenteni a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.
A munkavédelmi hatóságra történő bejelentés a munkáltatók kötelezettsége, melynek az esetek többségében eleget is tettek.
Előfordult azonban, hogy – főként fekete foglalkoztatás esetén – a bejelentés a rendőrség részéről érkezett. Ezen jelentésben a bejelentett munkabalesetek kivizsgálása szempontjából mutatjuk be a hatósági tevékenységet, a lezárt munkabaleset vizsgálati adatokat (feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek szerint) ugyanerre a tárgyidőszakra a 2021. I. félévi munkabaleseti jelentés tartalmazza.
A jogszabályi előírásoknak megfelelően 2021. I. félévben 81 – közúti baleseti eseményeket is tartalmazó – súlyos munkabaleseti eseményt jelentettek a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak.
A 81 bejelentett súlyos munkabaleset közül 43 halálos, 19 életveszélyes, 14 súlyos csonkolásos, valamint 5 egyéb súlyos baleseti esemény volt. A munkabalesetek nagy részében még folyamatban van közigazgatási eljárás, sok esetben még nem készült el a munkabaleseti jegyzőkönyv, így a bejelentett és a később feldolgozott munkabaleseti adatok a vizsgálatok eredményétől függően eltérhetnek.
A tárgyidőszakban bejelentett súlyos munkabaleseti események legjellemzőbb baleseti okait a
4. számú táblázat tartalmazza. A táblázat a munkavédelmi hatósághoz bejelentett baleseti eseményeket tartalmazza. Ezek kimenetele és minősítése a balesetvizsgálatok során változhat. A feldolgozott munkabaleseti adatokat a félévenként a honlapon megjelentetett kiadványunk szemlélteti.
6.2. Foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek
2021. január 1-jétől 2021. június 30. napjáig a munkavédelmi hatósághoz 16 074 foglalkozási megbetegedés gyanút jelentettek be, és a munkáltatók 190 fokozott expozíciós eset kivizsgálásáról értesítették a munkavédelmi hatóságot.
A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint a kivizsgált foglalkozási megbetegedés gyanújával érkezett bejelentéseket a vizsgálati dokumentációval együtt a kormányhivatalok továbbították a Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály részére a bejelentés teljes körűségének, és szakmai megalapozottságának elbírálása céljából. A fokozott expozíciós eseteket a munkáltatók vizsgálják ki, az elkészült dokumentációt a területileg illetékes kormányhivatalnak küldik meg, ahol értékelik a munkáltatói kivizsgálás szakszerűségét.
A 2021. év első félévében bejelentett foglalkozási betegség gyanús esetek száma a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva jelentős emelkedést mutatott (2020. azonos időszakában 657, 2019. év első felében 113 esetet jelentettek), melyet az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) járvány okozott.
Ágazati bontásban a legtöbb foglalkozási megbetegedés gyanús eset – az összes bejelentett eset 70,67%-a – a humán-egészségügyi és szociális ellátás területéről érkezett, mely a már említett új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) fertőzés tömeges bejelentéséből adódott.
2020. év azonos időszakában is ebből az ágazatból érkezett a legtöbb bejelentés (95,28%), de látszik, hogy az egészségügyi és szociális ágazaton kívül egyéb ágazatokból (döntően oktatási és nevelési intézményekből) is sok bejelentés érkezett (2021. évben ez a bejelentések 29,28%-t adta).
A bejelentések döntő többsége (99,8%) biológiai kóroki tényezők által okozott foglalkozási megbetegedések gyanúja miatt érkezett, egyéb kóroki tényező miatt alig érkezett bejelentés (5. számú táblázat).
A legtöbb fokozott expozíciós eset (az összes eset 81,57%-a) bejelentése a feldolgozóipar területéről érkezett.
A jelentési időszakban fokozott expozíciót döntően nikkel miatt vizsgáltak a munkáltatók (ez az összes eset 86,84%-a). Jelentettek még ólom (szervetlen), dimetil-formamid, toluol, zaj, kobalt és króm okozta fokozott expozíciót (6. számú táblázat). A 2020. év azonos időszakához képest a 2021. első féléves fokozott expozíciós esetszámok (190) a tavaly januári jogszabály módosítás következtében további, nagymértékű emelkedést mutatnak (2020. év első félévében 65, 2019. év azonos időszakában 41 eset volt), mely a bejelentési fegyelem és prevenciós tevékenység javulását mutatja.
