Korábban az volt a szempont, hogy egy iroda funkcionális, biztonságos legyen, megfelelő legyen a zajszint, a világítás, tehát támogassa a hatékony munkát. Manapság azonban már az irodai munkahelynek élményt kell adnia. Honnan indult és hol tart most a munkahelyi ergonómia? Miért fontos ez a tehetségek bevonzásában?
forrás: https://www.hrportal.hu/hr/munkahelyi-ergonomia-20240603.html
Mikor az Y vagy Z generációs leendő munkavállalóink benéznek hozzánk, meglepődnek, mert nem egy szokványos, hanem az ő igényeiknek megfelelően kialakított munkahelyi környezetet látnak – mondta a napokban Molnár Krisztina, a Generali busines roar unit managere egy szakmai konferencián. Csak egy példa arra, hogy a munkahelyi ergonómia egyre fontosabb kérdés a cégek életében, például az új munkaerő bevonzása és megtartása terén. Egy munkahelyi ergonómiával foglalkozó cég operatív vezetője szerint ez mára egyfajta cafeteria elemmé nőtte ki magát a munkavállalók irányába.
Mi is az ergonóma?
Az ergonómia az ergosz (vagyis a munka) és a nomosz (törvények) latin szavakból tevődik össze, de a szó szerinti fordításánál talán szemléletesebb az angol human factors (vagyis emberi tényezők) megnevezés. „Az ergonómia ugyanis az ember és a környezete közötti kapcsolatot jelenti, amibe a környezet, a gép, a termék és minden beletartozik, ami körülvesz minket. Azzal foglalkozunk, hogy miként lehet jól összeilleszteni a környezetet, a termékeket az ember képességeivel és készségeivel” – mondta a HR Portálnak Dr. Pataki-Bittó Fruzsina, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének adjunktusa. Az ergonómia három alappillére a biztonság, a hatékonyság és a komfort, ami nem csak a kényelmet, hanem a jó közérzetet is jelenti. Ezeknek meg kell ahhoz valósulniuk, hogy egy környezet, vagy termék ergonomikus legyen. Ehhez anropometriai adatokra, méretezésre van szükség, például léteznek mérések arra, hogy milyen erőkifejtésre képesek emberek egyes pozíciókban, mi a legnagyobb erőkifejtés, ami abban a pozícióban nem károsítja még egy ember egészségét. Ugyanakkor a konkrét felhasználók igényeire is lehet alapozni az ergonómiai tervezést és kivitelezést. „Az ergonómia valójában egy szemlélet, hogy mindig az ember és az ő jellemzői vannak a középpontban, egy felhasználói központú tervezés” – tette hozzá Pataki-Bittó Fruzsina.
Egy kis történelem: bombázóktól a munkahelyi feelingig
A második világháború hívta fel először a figyelmet az ergonómiai problémákra. A hadiiparban nagy szerepe lett az ergonómiának, például a pilótafülkék kialakításában, hogy azok biztonságosak legyen és a kezelőszerveket ne tévesszék össze a pilóták, akiknek persze be is kellett férniük a pilótafülkékbe. „A cél az volt, hogy mindenki úgy állítgathassa a karokat, hogy a bombázót biztonságosan lehessen vezetni. Itt kezdtek el komolyan foglalkozni emberi észleléssel, méretekkel, az ezekre való tervezéssel és a környezetnek az ehhez való illesztésével” – kezdte a történeti visszatekintést a szakember. Az 1960-as években már kitágult az ergonómia fogalma és mindenfajta munkahelyi környezettel elkezdtek foglalkozni, az ipartól az irodákig. Később folyamatosan szélesedett a fizetőképes fogyasztók piaca, akiknek egyre jobban számított a visszajelzése is – ezzel pedig megjelent a termékergonómia. A kérdés az lett: mi az a plusz élmény, érték, amit az alapfunkción kívül egy termék adni tud a felhasználóknak. „Rájöttek egyébként, hogy a felhasználó-központú tervezés mindig megéri. Picivel hosszabb lesz a tervezési idő, mert a legtöbb ponton be kell vonni a felhasználókat, viszont nem lesznek olyan nagy hibák, ami miatt vissza kell hívni egy terméket” – tette hozzá a BME adjunktusa. Az 1980-as években aztán jött a szoftver-ergonómia, ez is nagy teret kapott. Ha ugyanis egy szoftvertermék – pl. manapság egy webshop – nem jól használható, akkor rögtön elpártol tőle és nem fogja használni. Napjainkban pedig a felhasználói élmény világában élünk, amit néha kissé túlzásba is visznek például egyes termékeknél. „Vannak ugyanis bizonyos márkák, ahol a design mindent visz és használhatósági problémákat is elfed. Az ember pedig könnyebben megbocsát egy neki tetsző terméknek, ha hibákat lát, mint egy számára semlegesebb termék esetén. Ennek jegyében a munkahelyeken is manapság szinte minden a dolgozói élményről szól. Az emberek fejében ez mára a kényelemmel, a funkcionalitással kötődik össze” – jegyezte meg Pataki-Bittó Fruzsina.
Fordulat a 2008-as gazdasági válság után
Az utóbbi évtizedek változásai a BME adjunktusa szerint például az irodaergonómiában csapódtak le látványosan: a 90-es évek végén mindenki elfogadta azt a munkakörnyezetet, amit a munkahelye kínált és annak dolgozott, majd 2008-ban jött a gazdasági válság, nagyon sok munkahely az addigi cellás irodák helyett egyterű irodákba költözött, azzal ugyanis nagyon sok helyet lehet spórolni. Az emberek sok esteben még ezt is elfogadták, mert legalább megmaradt a munkahelyük. Ám amikor kilábaltunk a gazdasági válságból és sokaknak megnyílt a lehetőség, hogy munkahelyet váltsanak, akkor már érezték, hogy a dolgozók nem nagyon szeretik az egyterű irodát, amelyben több 100-an ülnek egy légtérben. A munkaadó is érezte, hogy változtatni kell, mert elmennek a munkavállalói, ezért középpontba került, hogy mit szeret a munkavállaló, milyen munkakörnyezetben szeretne dolgozni. Manapság a Z generációért valóságos harc folyik a munkaerőpiacon, így nagyon fontos lett, hogy milyen munkakörnyezetet mutatunk be nekik, vajon tetszik-e nekik, van-e kedvük abban az irodában dolgozni. Az első benyomás manapság rengeteget számít. Régen az volt a szempont, hogy egy iroda funkcionális, biztonságos legyen, megfelelő legyen a zajszint, a világítás, tehát a hatékony munkához a cég egy alapvetően megfelelő környezetet adjon, manapság már azonban az irodai munkahelynek élményt kell adnia. „A mai fiatalok ugyanis már nem csak a munkahely által ígért feltételek, juttatások alapján, hanem a környezet alapján is döntenek. Ha viszont nagyobb a dolgozói elégedettség, nő a termelékenység, vagyis megéri ezzel foglalkozni” – tette hozzá a BME adjunktusa.
Mitől lesz több mint a „nice to have”?
Ergonómiával Magyarországon talán tucatnyi cég foglalkozik. Az egyik legnagyobb hazai szolgáltató partnerei leginkább a multinacionális nagyvállalatok, amelyek a gyakorlatban foglalkoznak ergonómiai kérdésekkel, ám a cégkultúrától és a tevékenységüktől is függ, hogy ezt milyen mélységben teszik – mondta a HR Portálnak Megyeri Balázs, a Pro-mees Kft. operatív és stratégiai vezetője. Az ergonómia témája már a 2010-es évektől is sok cégnél napirenden volt, viszont a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos témák közül ez még mindig kevésbé kerül előtérbe, a mai napig egy „nice to have” témaként kezelik sokan. „Minket legtöbben az ergonómiai kockázatértékelés kérdésében keresnek meg, ám ez is inkább reaktív fázisban történik, vagyis már meglévő munkakörnyezet, tevékenység kockázatait értékeljük. Jóval kevesebb esetben kérik még ki a véleményünket új irodák kialakításánál, még ennél is kevesebb sajnos a proaktív megkeresés, amikor még csak terveken van meg az új munkahely, a munkakörnyezet vagy a tevékenység, pedig ott lehetne a leghatékonyabban, már a tervezési fázisban beavatkozni az ergonomikus működés érdekében.” – jegyezte meg cégük tapasztalatait Megyeri Balázs. A tervezés mellett egyébként az is nagy kérdés, hogy a cégek hogyan tudják átadni a dolgozóiknak az ergonómiai ismereteket. Ennek megvalósításában kérik fel őket gyakran tréningek megtartására, oktatási anyagok összeállítására, vagy céges egészség-, biztonság-, környezetvédelmi napok megtartására. A szakember úgy tapasztalja: az ergonómia témájával jellemzően a nagyvállalatok foglalkoznak Magyarországon is, közülük is inkább az irodai munkákat végzők, hiszen arra a típusú munkavégzésre vannak jogszabályi kötelezettségek. A fizikai munkával járó tevékenységekre inkább csak munkavédelmi szabályok vonatkoznak, ám az ergonómia jellemzően azokon túl jelentkezik. Arra a kérdésre, hogy a cégek mekkora hányada foglalkozik ezzel a témával nem mert becsléseket tenni.
Cafeteriaelem is lehet egy élményt adó iroda
„Akik már hallottak erről a témákról, azok most már egyre többen igyekeznek figyelembe venni egyet s mást. A kérdés inkább a hogyan. Csak letudjuk, de valójában nincs változás, vagy a kockázatelemzések, szakmai anyagok elkészülte után érdemi változás is történik. Itt szokott inkább lenni a választóvonal” – mondta Megyeri Balázs. Hiába szereznek be ugyanis olyan, ergonómiailag megfelelő munkaeszközöket, munkakörnyezet-elemeket (szék, íróasztal, számítógép, megvilágítás stb.), ha a dolgozó azt nem tudja úgy használni, ami számára optimális. A cégek egy része igyekszik költeni is rá, – főleg a multik – ha már felméri ergonómiai szempontból a munkahelyet. Másik tipikus példa a régebben kialakított ipari környezet, amit fejleszteni kellene, ám ez idő és költségigényes dolog. A tér adott, a gépek nehezen mozdíthatók, a gyártást le kellene állítani, ezáltal pillanatnyilag megakad a termelékenység. Azzal együtt, hogy egy ergonómiai fejlesztéssel a későbbiekben éppen, hogy javulna a termelékenység a hatékonyabb munkavégzés, a kevesebb megbetegedés, egészségkárosodás révén. Rövid távon azonban épp a fizikai munka tud veszélyes lenni az egészségre, így ott sem lenne kevésbé indokolt az ergonómia figyelembevétele, mint a szellemi munkánál.
A szakember csak mérsékelten optimista a jövőt illetően, a cégek többsége ugyanis (jó esetben) beéri a jogszabályoknak való megfelelés szintjével, legtöbben csak kényszer hatására invesztálnak ebbe, ami lehet jogszabályi változás, de lehet az is, hogy a nehezen bevonzható munkaerő miatt igyekeznek mintegy cafeteriaelemként fejlett, vonzó céges környezetet teremteni a dolgozóknak. A munkavállalók igényei azonban közép-, vagy hosszú távon komolyabb odafigyelésre sarkallhatják a cégeket e téren is – véli a a Pro-mees Kft. operatív és stratégiai vezetője.