Nagyobb munkaügyi bírságot bukhatnak januártól a visszaesők

forrás: https://ado.hu/munkaugyek/nagyobb-munkaugyi-birsagot-bukhatnak-januartol-a-visszaesok/

Januártól jelentősen megváltoztak a munkaügyi bírságok kiszabása kapcsán alkalmazandó mérlegelési szempontok, miután módosítottak a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény vonatkozó pontjain – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás. Az év elejétől a büntetés kiszabásakor a hatósági eljárásban megállapított jogszabálysértések száma mellett azt is figyelembe veszik, ha három éven belül akad legalább egy, a korábbival azonos jogsértés a vállalat múltjában. Különösen fontos, hogy a három évet nem a korábbi munkaügyi ellenőrzés időpontjától, hanem az annak eredményeként meghozott hatósági döntés véglegessé válásától számítják.

Hol lesznek az ellenőrzések?

„Azok a vállalkozások, amelyek munkaügyi ellenőrzés során visszaesőnek bizonyulnak rendkívül módon megnehezíthetik saját sorsukat. A január elejétől életben lévő szabályok szerint ugyanis esetükben a korábbi jogsértést súlyosbító körülményként értékelik a büntetések kiszabásakor, amely a szokásosnál így jóval nagyobb összegre is rúghat” – hangsúlyozza dr. Simon László, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Kiváltképp a különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatokban, így az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, valamint a bányászat és az egészégügy terén működő vállalatok részéről indokolt a szokásosnál is nagyobb fegyelem és figyelem. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elmúlt év végén kiadott közleménye ugyanis arra hívta fel figyelmet, hogy az idei év során a munkavédelmi ellenőrzések az említett ágazatokban lesznek intenzívek, de az építőiparban nagy számban várhatóak munkaügyi ellenőrzések is.

A részmunkaidősök munkaidőkeretét is ellenőrzik

Más területen dolgozó cégek sem nyugodhatnak meg azonban, ugyanis a tárca hozzátette, hogy munkaügyi ellenőrzéseket – többek között a fekete foglalkoztatás miatt – az építőiparon kívül is nagy számban tartanak. Ezek szükségességét többek között az ellenőrzések tavalyi, harmadik negyedéves adatai is igazolják, amelyek szerint a foglalkoztatók 70 százalékánál tártak fel a vizsgálatok munkaügyi jogsértéseket. E mellett a fekete foglalkoztatás az ellenőrzések során érintett munkavállalók több mint 15 százalékánál volt bizonyított.

Az eredmények alapján továbbra is kifejezetten gyakorinak számít a részmunkaidőben foglalkoztatottként bejelentett munkavállalók teljes állásban történő foglalkoztatása, amelyet a munkáltatók jellemzően több havi munkaidőkeret alkalmazásával igyekeznek leplezni. Gyakran előforduló szabályszegésként jelenik meg a munkaidő nyilvántartásának elmulasztása vagy valótlan rögzítése, amely az ellenőrzés alá vont munkavállalók közel harmadát érintette.

Akár bírság is járhat, ha nem vesszük komolyan a munkavédelmi oktatást?

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/ertheto-munkajog/akar-birsag-is-jarhat–ha-nem-vesszuk-komolyan-a-munkavedelmi-oktatast_-20210204.html

A munkavédelmi oktatás – valljuk be őszintén – nem tartozik a kedvenc időtöltéseink közé. Pedig annál sokkal nagyobb a tétje, hogy csupán csak egy kötelező előírás legyen. Nem csak a balesetmentes munkavégzés miatt kellene komolyan venni. Mi az, amiért még jobban figyeljünk oda a munkavédelmi oktatásnál? Mi foroghat még kockán?

Kötelező a munkavédelmi oktatás?

A munkáltató jogszabályi kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. Ennek keretében nem elegendő, ha biztonságosak a munkaeszközök, gépek, vagy megkapjuk a szükséges védőfelszerelést.

A munkavédelmi törvény előírja, hogy a munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Ezt az oktatást ismerhetjük munkavédelmi oktatásnak.

a kép forrása: https://www.hrportal.hu

Mikor kell(ene) munkavédelmi oktatást tartani?

Nem véletlen elírás a címben a „kell(ene)”. Az általában köztudott, hogy egy új munkatárs esetén szükség van a munkavédelmi oktatásra, bár itt is vannak téves elképzelések. Az oktatásnak ugyanis a munka megkezdését megelőzően kell megtörténnie, nem pedig azután, hogy az új kolléga már javában dolgozik. Ha belegondolunk, ebben van némi logika. Az oktatásnak pont az a célja, hogy a dolgozó megismerje, hogyan tudja majd biztonságosan végezni a feladatait.

Nem csak munkába álláskor kötelező a munkavédelmi oktatás. A törvény kimondja, hogy oktatásra van szükség a következő helyzetekben:

  • munkába álláskor,
  • munkahely vagy munkakör megváltozásakor,
  • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
  • munkaeszköz átalakításakor,
  • új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
  • új technológia bevezetésekor.

A felsorolásból láthatjuk, hogy minden esetben valami változás következik be a munkavégzéssel kapcsolatban, ami indokolttá teszi, hogy a munkavállaló megismerkedhessen az új munkafolyamatokkal, eszközökkel, környezettel, feladattal és az azokhoz kapcsolódó, a biztonságos munkavégzéshez szükséges információkkal. Hiába ismeri valaki a régi gépet és tudja biztonságosan üzemeltetni, ettől egy új gép még okozhat számára problémát. Nem csak az a fontos, hogy számára okozna-e problémát.

Hogyan dolgozzunk a munkahelyen?

Bár a munkáltató kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, nem minden rajta múlik. A munkavédelem nem csak a munkáltató kötelezettsége. A dolgozónak is oda kell figyelnie, hogy a munkáját megfelelően, a szabályokat betartva, a biztonságra ügyelve végezze.

A munkavédelmi törvény a munkavállalóknak is előír kötelezettségeket.

A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. – mondja ki a törvény.

A munkatársaknak együtt kell működniük. A „majd én borsot török az orra alá”, vagy „kit érdekel, hogy mit csinál a másik” hozzáállás a munkahelyen sem kifizetődő. A munkát úgy kell végezni, hogy ez a dolgozó saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.

Mire kell figyelnie a dolgozónak?

A törvény megad olyan eseteket, példákat, amire a dolgozónak oda kell figyelnie. Ez nem azt jelenti, hogy ami a törvényben nincs felsorolva, az nem is számít. A lényeg, hogy a munkát úgy kell végezni, hogy ez saját magunk vagy mások egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse.

  • Például a munkavállalónak a tőle elvárható módon meg kell győződnie a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy a karbantartáshoz egyébként nem értő szövőnőnek kellene a szövőgépet az utolsó csavarig átnézni. Az azonban elvárható tőle, hogy ha hibát, hibás működést lát, tapasztal, akkor azt jelezze és megtegye a szükséges lépést. Ne csak némán várja, míg egy munkabaleset történik, mondván „nem az én feladatom”.
  • Fontos az eszközök rendeltetésének megfelelő használata. Így például ne a szekrény tetejéről akarjuk kicserélni az égőket, vagy leszedni az irodai függönyt, ahogy esetleg – jobb híján – otthon tennénk.
  • A dolgozó feladatai közé tartozik a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása is. Nem elég csak fél füllel hallgatni a munkavédelmi oktatást, miközben a mobilon éppen játszunk. Fontos, hogy az ismereteket később a munkavégzés során alkalmazni is kell. A megfelelő alkalmazás hiánya ugyanis nem csak balesethez vezethet, de a pénztárcánk is bánhatja.

Nem csak a munkáltató kaphat bírságot?

Valószínű nem hallottál még róla, hogy bírság nem csak a munkáltatónak járhat. Néhány éve a munkavédelmi törvény úgy rendelkezik, hogy a munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt (vagyis nem a céget), aki a szervezett munkavégzés során a törvényben meghatározott „vétségeket” követi el.

Ezek a kötelezettségszegések például a következők lehetnek:

  • A munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályok megszegése.
  • Az is ide tartozik, ha valaki eltűri, hogy a feladatkörében a szabályokat mellőzik, nem tartják be, nem hajtják végre.
  • Az sem dicsérendő, ha valaki a munkabalesetet nem jelenti be, valótlan adatot közöl, a valódi okot eltitkolja, vagy a vizsgálatot akadályozza.

A bírság összege egy-egy kötelezettségszegés esetén félmillió forintig terjedhet. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén azonban a bírság újra kiszabható.

Bár a bírság sem örömteli, ne csak azért figyeljünk magunkra, egymásra és a szabályokra, hogy megússzuk a büntetést. Sokkal fontosabb a biztonság.

Változás a tűzvédelmi bírságnál

forrás: https://www.langlovagok.hu/10518/valtozas-a-tuzvedelmi-birsagnal/

a kép forrása: https://fejer.katasztrofavedelem.hu/24350/tuzvedelmi-birsag

Némileg módosították a bírságolási tételeket és az összegeket.

Módosult a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény. A január 1-jén hatályba lépett változás szerint a honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások kivételével közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható az alábbi közigazgatási szabályszegések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban:

  • tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet vagy robbanást idézett elő,
  • tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő,
  • kiürítésre szolgáló nyílászáró lezárása, üzemszerű zárvatartása a nyílászáró vészeseti nyithatóságának biztosítása nélkül,
  • épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak, kiürítésre szolgáló nyílászáró nyílásának a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése,
  • szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel vagy oltóvíz-felhasználás akadályozása,
  • a tűzoltóság beavatkozásának akadályozása,
  • tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével),
  • jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása,
  • ha az üzemeltető – aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva – megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével nem gondoskodik a tűzvédelemről ott, ahol ezt jogszabály előírja.

Ezzel törvényi szintre emelték azt, amit a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet is meghatároz, miszerint mely szabálytalanságoknál kötelező a tűzvédelmi bírság kiszabása.

A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklete is módosult január 1-jén. Ebben nevesítenek tűzvédelmi szabálytalanságokat, és hozzá tartozóan a tűzvédelmi bírság legkisebb és legnagyobb mértékét.

Ebből néhány változás:

RÉGI:

5. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított
20 000 – 800 000 Ft (kiszabása kötelező)

6. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény, építményrész esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított
30 000 – 1 millió Ft (kiszabása kötelező)

7. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal
30 000 – 1,2 millió Ft (kiszabása kötelező)

ÚJ:

5. Kiürítésre szolgáló nyílászáró lezárása, üzemszerű zárva tartása a nyílászáró vészeseti nyithatóságának biztosítása nélkül, ha a nyílászáró tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben tartózkodók kiürítésére szolgál
40 000 – 1,5 millió Ft (kiszabása kötelező)

6. Kiürítésre szolgáló nyílászáró lezárása, üzemszerű zárva tartása a nyílászáró vészeseti nyithatóságának biztosítása nélkül, az 5. sortól eltérő egyéb esetben
30 000 – 1,2 millió Ft (kiszabása kötelező)

RÉGI:

9. Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése
20 000 – 500 000 Ft (kiszabása kötelező)

ÚJ:

7. Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak, kiürítésre szolgáló nyílászáró nyílásának a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése, ha a menekülési útvonal, a nyílászáró tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben tartózkodók kiürítésére szolgál
30 000 – 1 millió Ft (kiszabása kötelező)

8. Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak, kiürítésre szolgáló nyílászáró nyílásának a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése a 7. sortól eltérő egyéb esetben
20 000 – 800 000 Ft (kiszabása kötelező)

RÉGI:

18. Tűzoltókészülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével)
10 000 – 30 000 Ft

ÚJ:

Tűzoltó készülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) alapkarbantartás elmulasztása esetén
10 000 – 30 000 Ft

Tűzoltó készülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) közép- vagy teljes körű karbantartás elmulasztása esetén
20 000 – 30 000 Ft

A jogszabályváltozás nyomán az eddigiektől eltérően már nem kötelező büntetési tétel, ha a létesítési eljárás során jóváhagyott tűzoltási felvonulási út, terület maradéktalanul nem biztosított.

A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv és a Tűzvédelmi Házirend hiánya vagy nem megfelelősége nem lett a kormányrendeletben nevesítve, így azért továbbra is 20-60 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírság szabható ki.