katasztrófakockázat | ILDI Munkavédelem

2021.05.07.2021.05.07.Aktuális Információk

Tájékoztató a veszélyes áruk csomagolóeszközeinek gyártási jóváhagyási eljárásával kapcsolatban

forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/34438/veszelyes-aruk-szallitasara-hasznalt-csomagoloeszkozok-nem-nyomastarto-tartalyok-omlesztettaru-kontenerek-jovahagyasa

a kép forrása: https://www.katasztrofavedelem.hu

A 2020. január 1-én hatályba lépett „A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról”
szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása értelmében
a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve látja el azon nem nyomástartó tartályok, tartányok
illetve csomagolóeszközök (IBC-k), nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek jóváhagyásával kapcsolatos hatósági feladatokat, melyeket veszélyes áruk közúti- (ADR), vasúti- (RID), valamint belvízi (ADN)
szállításáról szóló rendeletekben meghatározottak szerint veszélyes áruk szállításának használatára szánnak.

Bővebb tájékoztatás az új csomagolóeszköz gyártásának jóváhagyásával kapcsolatos eljárásról, valamint a már meglévő jóváhagyás meghosszabbításával kapcsolatos eljárásról az alábbi linkeken található.

Új jóváhagyás engedélyezése

Korábbi (műszaki biztonsági hatóság által kiadott) engedélyek meghosszabbítása

2020.12.19.2021.03.04.Aktuális Információk

Elkészült Magyarország nemzeti katasztrófakockázat-értékeléséről szóló legfrissebb jelentése

forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/26421/kockazatok-azonositasa

A hatékony és sikeres megelőzés, beavatkozás alapja, hogy az érintett szervek, szervezetek ismerjék a térségben, a településen várható veszélyeket. A kockázatok azonosítási, elemzési és értékelési folyamata a katasztrófavédelmi rendszer egyik alappillére, alapfeladatainkat ezen eredményekre építve tervezzük és látjuk el.

Magyarország településeinek kockázatalapú besorolását először 1995-ben végezték el. A hidegháborús, honvédelmi alapokra épülő besorolás, valamint a természeti és civilizációs eredetű veszélyforrások megváltozása, összetettebbé válása, új kockázatok megjelenése, valamint az első besorolás óta eltelt időszak eseményei mind indokolttá tették a rendszer újragondolását, a települések valós kockázaton és veszélyeztetettségen alapuló újbóli osztályba sorolását.

A 2012-ben hatályba lépett katasztrófavédelmi jogszabályi változások lehetőséget biztosítottak a települések besorolási folyamatának átdolgozására, a reális veszélyeztetettség meghatározására, ezzel szolgálva a prevenciót és a hatékonyabb beavatkozást.

A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása, valamint az arra épülő feladatok együttesen járulnak hozzá a megelőzés, a védelmi rendszer erősítéséhez, a lakosság védelmi szintjének növeléséhez.

Az új katasztrófavédelmi szabályozás alapján a lefolytatott kockázatbecslési eljárást követően – kockázatazonosítás, kockázatelemzés és értékelés – Magyarország valamennyi települését kockázati mátrix felhasználásával, az azonosított veszélyeztető hatások várható következményei, az események bekövetkezésének gyakorisága, valamint a korrekciós tényezők figyelembevétele alapján három katasztrófavédelmi osztályba (I-III.) soroltuk.

A veszélyeztető hatások beazonosítását, a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását a védelmi igazgatás szereplői (önkormányzatok, területi és helyi szintű védelmi bizottságok, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, érintett ágazatok, szervek) közösen hajtják végre. A sorolási eredményeket mind a természeti, mind az épített környezet dinamikus változása miatt az érintettek évenként felülvizsgálják.

A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását az új szabályozás alapján első alkalommal 2012-ben hajtottuk végre, amely 2013-tól lépett hatályba. Jelenleg I. osztályba 180, II. osztályba 1.340 és III. osztályba 1.657 település sorolt.