A munkahelyi együttműködés 7 aranyszabálya, amiről sokan még csak nem is hallottak

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/ertheto-munkajog/a-munkahelyi-egyuttmukodes-7-aranyszabalya–amirol-sokan-meg-csak-nem-is-hallottak-20240314.html

Léteznek olyan rejtélyesnek tűnő, ám mégis nagy hatással bíró munkahelyi szabályok, amelyekről sokan még csak nem is hallottak? Vajon mindenki tisztában van-e a munkahelyi együttműködés irányelveivel? Milyen következményekkel járhat azok megsértése? Akár a munkaviszony felmondásához is vezethet? Fedezd fel a munkahelyi együttműködés 7 aranyszabályát, amelyekről mindenkinek tudnia kellene!

Történt egyszer…

Történt egyszer, hogy egy munkást társai csupán azért bántalmaztak, mert dolgozni kezdett volna, miközben ők még csak a reggeli kávéjukat kortyolgatták. Ez egy olyan megtörtént eset, ami a fizikai erőszak miatt napvilágot látott. Ám nem minden esetben vannak fizikailag is látható jelei, ha a munkatársak nem jönnek ki egymással. De hogyan kell, lehet a munkahelyen viselkedni? Mi az, amire minden szereplőnek egyaránt figyelnie kell, függetlenül attól, hogy mi a beosztása, munkaköre, szerepe a munkaviszonyban?

Bár keveset hallhatunk ezekről az irányelvekről, ám ettől még nem kevésbé fontosak. Betartásuk nem csupán törvényi kötelezettség, de elengedhetetlen a harmonikus együttműködéshez és a munkahelyi kultúra fenntartásához is. Ezt a 7 aranyszabályt a Munka Törvénykönyvében olyan alapelvekként találhatod meg, melyet mindenkinek – legyen akár főnök, akár beosztott – be kell tartania a munkahelyen. Ezek alól még a munkáltató sem élvez kivételt.

A munkahelyi együttműködés 1. aranyszabálya: Az általánosan elvárható magatartás

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkaszerződés teljesítése során úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Kivételek lehetnek, ám csak akkor, ha maga a törvény írja azt elő.

Ki mondja meg, hogy mi az általánosan elvárható magatartás egy-egy helyzetben?

A szabály a társadalomban általában elvárt magatartási kötelezettséget rögzíti. Ahogyan tudjuk, hogy hogyan illik viselkedni például egy üzletben, színházban, tömegközlekedési eszközön, ugyanúgy azt is ismerjük, hogy mi az, ami elvárható egy munkahelyen. Nem, az számít, hogy személy szerint mit várna el egy munkamániás főnök, egy mindenkire féltékeny vagy netán extra érzékeny munkatárs. A mérce a társadalmi általános megítélés. Vita esetén pedig a bíróság döntheti el, hogy egy-egy esetben mi az, ami általánosan elvárható.

2. aranyszabály: Jóhiszeműség és tisztesség

A munkával kapcsolatos ügyekben mindenkinek be kell tartania a jóhiszeműség és tisztesség elvét. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni. A bíróságnak egy megtörtént esetben arról kellett döntenie, hogy jóhiszeműen és tisztességesen járt-e el a munkáltató, amikor a hivatalos közlését angolul juttatta el a munkavállalóhoz. A bíróság megvizsgálta az adott munkahelyi körülményeket, szokásokat és elvárásokat. Végül kimondta, hogy mivel a cégnél az angol volt a belső munkanyelv, melyet az érintett munkavállaló magas szinten beszélt, így az angol nyelvű közléssel a munkáltató nem sértette meg a jóhiszeműség és tisztesség követelményét.

3. aranyszabály: Kölcsönös együttműködés

A munkahelyi konfliktusok során az egyik leggyakrabban tetten érhető eset az együttműködés hiánya. Amikor borsot törnek a másik orra alá, vagy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyják a megfelelő utasítást, kérést, eljárást, az bizony, az együttműködési kötelezettség megsértését jelentheti. Ez akár a munkaviszony megszüntetésével is maga után vonhatja. A hatékony munkavégzéshez elengedhetetlen a kölcsönös együttműködés mind a munkáltató és munkavállaló, mind pedig a kollégák között.

A munkahelyi együttműködés 4. aranyszabálya: Tájékoztatási kötelezettség

A munkaviszony szereplői kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Például, ha valaki beteg lesz és ezért nem tud bemenni dolgozni, akkor erről a lehető legrövidebb időn belül köteles tájékoztatni a munkahelyét is. A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos esetben akár egy elbocsátást is megalapozhat.

5. aranyszabály: A joggal való visszaélés tilalma

A Munka Törvénykönyve joggal való visszaélésnek tekinti különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

Ehhez talán nem is kell mást hozzátenni, hiszen a joggal való visszaélés biztosan nem építi a felek munkakapcsolatát.

6. aranyszabály: A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez alól csak jogszabály adhat kivételt. A munkavállalóknak nem szabad veszélyeztetniük a munkáltatójuk jogos gazdasági érdekeit. Sok minden tartozhat ide. Például a munkaviszony fennállása alatt nem ildomos egy versenytársnál is munkát végezni, vagy olyan saját vállalkozást indítani, ami konkurenciát jelent a munkáltatónak. A véleménynyilvánítás során is figyelni kell! A munkavállaló a véleménynyilvánításhoz való jogát sem gyakorolhatja úgy, hogy az a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértse vagy veszélyeztesse.

A munkahelyi együttműködés 7. aranyszabálya: A titoktartási kötelezettség

A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Ez alól törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén van kivétel.

Fontos tudnod, hogy mind a 7 aranyszabályt törvény írja elő, így nem szükséges, hogy arról külön szerződés vagy más okirat is készüljön.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikóügyvéd, vitarendezési szakjogász

Mozgás ide vagy oda, kimutatták, hány óra ülőmunka káros menthetetlenül az egészségre

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mozgas-ide-vagy-oda-kimutattak-hany-ora-ulomunka-karos-menthetetlenul-az-egeszsegre-20240318.html

Azt már eddig is tudtuk, hogy az emberi test mozgásra termett, és a sok ülés egyértelműen káros az egészségünkre. A San Diegói Kaliforniai Egyetem (UCSD) új tanulmánya most többet mond ennél, rengeteg adat és a mesterséges intelligencia (AI) segítségével kimutatták, hol húzódik a határ az üléssel töltött órák számát illetően. Rossz hír, hogy a nagyobb mennyiségű testmozgás sem teszi semmissé a túl sok ülésből eredő betegségek kockázatát – írja a theconversation.com.

Összesen 5856, 63 és 99 év közötti női résztvevőt kértek meg arra, hogy a vizsgálat kezdetén hét napon át viseljenek egy aktivitásmérő készüléket a csípőjükön. A kutatók ezután egy évtizeden át követték őket, amely idő alatt 1733 résztvevő meghalt. A kutatók mesterséges intelligencia segítségével kiszámolták az aktivitásmonitorból, hogy a résztvevők mennyi időt ültek, majd ezt összekapcsolták a halálozási kockázatukkal.

Az adatok azt mutatták, hogy azoknál a résztvevőknél, akik naponta több mint 11 órát ültek, 57 százalékkal nagyobb volt a halálozás kockázata a vizsgálati időszak alatt, mint azoknál, akik kevesebb mint napi kilenc és fél órát ültek.

De a rendszeres testmozgás visszafordítja a túl sok ülés egészségügyi kockázatait, igaz? Az UCSD tanulmánya szerint nem. A korai halálozás kockázata még nagyobb mennyiségű, mérsékelt és erőteljes testmozgás mellett is fennállt. A nagyobb mennyiségű testmozgás nem tette semmissé a túl sok ülésből eredő betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegség és a stroke kockázatát.

Egy ausztrál tanulmány azonban azt találta, hogy a napi 9000-10 500 lépés megtétele csökkentette a korai halálozás kockázatát, még azoknál is, akik sokat ültek.

Az egymásnak ellentmondó eredmények azzal magyarázhatók, hogy az UCSD tanulmányban a csípőn, az ausztrál tanulmányban pedig a csuklón viselt aktivitásmérőket használták, ami eltérő becslésekhez vezethet az ülő testhelyzetben töltött órák számával kapcsolatban.

Az UCSD tanulmányból származó bizonyítékok hitelesebbnek tűnnek, és egyértelműen rávilágítanak arra, hogy kevesebbet kellene ülni. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi iránymutatásai is alátámasztják ezt, és azt javasolják, hogy a felnőttek korlátozzák az ülés időtartamát, és szakítsák meg a hosszú üléssel töltött periódusokat.

Mennyi ülés a túl sok?

Az UCSD tanulmánya szerint napi 11 óra. Más kutatások szerint már napi hét óra is túl sok lehet. Számos kutatás bizonyítja, hogy nem szabad 30 percnél tovább ülni egyhuzamban, mivel ez megemelheti a vércukorszintet és a vérnyomást. Érdemes tehát félóránként rövid szüneteket tartani, egyes okoseszközök rezgéssel jelzik, ha gazdájuk túl sokáig ült.

Egy 2020-as tanulmány szerint a kerekesszékben ülők vércukorszintjét a kis kitörésekkel (például 20 percenként két perc) végzett kargyakorlat is csökkentette. Bármi segíthet, ami nem tart ugyanabban a testhelyzetben hosszú időn keresztül.