Címke: munkahelyi témák, problémák

Hosszú munkaidő, stressz: így veszélyeztetheti a munka az életed

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/hosszu-munkaido-stressz-igy-veszelyeztetheti-a-munka-az-eleted-20260428.html

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentése szerint a hosszú munkaidő és a bizonytalan foglalkoztatás globális egészségügyi válsághoz vezet. A pszichoszociális kockázatok kezelése elengedhetetlen a munkavállalók védelme és a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb jelentése szerint évente több mint 840 000 ember hal meg olyan egészségügyi állapotok következtében, amelyek a pszichoszociális kockázatokhoz köthetők. Ezek a kockázatok, mint például a hosszú munkaidő vagy a munkahelyi bizonytalanság, elsősorban szív- és érrendszeri megbetegedésekhez és mentális zavarokhoz, köztük öngyilkossághoz vezetnek.

A kutatás rávilágít, hogy ezek a tényezők évente közel 45 millió „fogyatékossággal korrigált életév” (DALY) elvesztéséért felelősek világszerte, ami a betegség, fogyatékosság vagy korai halál miatt kiesett egészséges éveket jelzi. Az ILO becslései szerint ez a globális GDP 1,37%-ának megfelelő gazdasági veszteséget okoz minden évben.

A legjelentősebb pszichoszociális kockázati tényezők:

• rendkívül hosszú munkaidő,
• bizonytalan foglalkoztatás,
• magas elvárások alacsony döntési szabadsággal kombinálva,
• valamint a munkahelyi zaklatás és megfélemlítés.

A pszichoszociális kockázatok a modern munka világában a munkavédelem egyik legjelentősebb kihívásává váltak.

Manal Azzi, az ILO munkavédelmi szakértője hangsúlyozta, hogy a pszichoszociális környezet javítása nemcsak a munkavállalók egészségének védelme miatt alapvető, hanem a produktivitás és a szervezeti teljesítmény növeléséhez is kulcsfontosságú.

A munkakörnyezet három kritikus tényezője

A jelentés három egymással összefüggő területet határoz meg, ahol a beavatkozás szükséges:

• A munka jellege: Ide tartoznak a konkrét feladatok, a felelősségi körök, a munkavállalók készségeivel való összhang, az erőforrásokhoz való hozzáférés, valamint a munka változatossága.
• A munka megszervezése és irányítása: Ez a szint a szerepkörök tisztaságát, az autonómiát, a munkaterhelést, a tempót, valamint a felettesi támogatást fedi le.
• Átfogó munkahelyi politikák: A foglalkoztatási formák, a munkaidő-beosztás, a változásmenedzsment, a digitális megfigyelés, a teljesítményértékelési rendszerek, valamint a zaklatás elleni protokollok tartoznak ide.

Az ILO hangsúlyozza, hogy a pszichoszociális kockázatok megelőzhetők olyan szervezeti megközelítésekkel, amelyek a kiváltó okokat kezelik. Ehhez elengedhetetlen a kormányok, a munkáltatók és a munkavállalók közötti folyamatos párbeszéd, valamint ezen szempontok integrálása az általános munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági rendszerekbe.

Forrás: Personnel Today

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/ezek-a-munkakorok-roviditik-meg-leginkabb-az-eletet-allitja-egy-friss-kutatas

Sokan azt gondolják, hogy a legstresszesebb állások veszélyeztetik leginkább az egészséget. Egy friss elemzés szerint azonban valójában a fizikai megterhelés, a műszakos munkarend és az egészségtelen életmód teszi a legnagyobb kárt a dolgozók szervezetében.

A munka és az egészség kapcsolata régóta foglalkoztatja a kutatókat, de a legújabb elemzések szerint nem mindig azok az állások a legkárosabbak, amelyekről elsőre ezt gondolnánk. A HR Portál szemléje szerint a tartós éjszakai munkavégzés, a folyamatos fizikai megterhelés és a magas stressz együttesen komoly egészségügyi kockázatot jelenthet hosszú távon.

A vizsgálatok szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok a dolgozók, akiknek a munkarendje rendszertelen vagy éjszakai műszakokat is tartalmaz. Ilyen például a rendvédelem vagy több műszakos ipari munkakör. Ezekben az állásokban gyakori az alváshiány, a fáradtság és a tartós stressz, miközben a rugalmas munkavégzés lehetősége gyakorlatilag nem létezik.

Nem csak a stressz számít: a műszakos munka és a fizikai terhelés is veszélyes

A fizikai megterhelés szintén jelentős kockázati tényező. Egyes szakmákban – például az építőiparban vagy különböző járműipari munkakörökben – a dolgozók egészségét nemcsak a munka intenzitása, hanem az életmódbeli tényezők is befolyásolják.

A kutatás szerint ezekben a munkakörökben magasabb a

• dohányzás és az alkoholfogyasztás aránya, miközben
• az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás kevésbé jellemző.

Ez hosszú távon tovább növelheti az egészségügyi problémák kialakulásának esélyét.

Ezekben a szakmákban kedvezőbbek az egészségi mutatók

Érdekesség, hogy a lista másik végén egészen más típusú foglalkozások állnak. A felmérés alapján a legkedvezőbb egészségügyi mutatókat például a gazdálkodók és farmmenedzserek érték el, ami részben a magas fizikai aktivitásnak és az alacsony mentális terhelésnek köszönhető.

Szintén kedvezőbb eredményeket mutattak egyes irodai jellegű munkák, például az üzleti, HR- és marketing szakemberek vagy az informatikusok esetében. Ezekben a szakmákban alacsonyabb a sérülésveszély, és a távmunka lehetősége is csökkentheti a stresszt és az ingázás okozta terhelést.

Mit tehetnek a munkáltatók a dolgozók egészségéért?

A szakértők szerint a munkáltatók szerepe kulcsfontosságú a munkavállalók egészségének megőrzésében.

A rugalmasabb munkarend, a műszakos munkavégzés csökkentése, valamint a biztonságosabb munkakörnyezet mind hozzájárulhat a dolgozók fizikai és mentális jóllétéhez – írja a HR Portál.

A tanulság tehát az, hogy nem csak a stresszesnek tartott szakmák veszélyesek. Sokszor a rendszertelen munkarend, a fizikai terhelés és az életmódbeli kockázatok azok a tényezők, amelyek hosszú távon a legnagyobb hatással vannak a munkavállalók egészségére.