Egyre aggasztóbb a helyzet: a lazítások emberéletekbe kerülhetnek

forrás: https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/munkabalesetek-zlati-robert-szakszervezetek-munakvallalo-veszely-birsag-halal-biztonsag-epitoipar.808384.html

Tavaly húsz százalékkal több munkavállaló vesztette életét munkavégzés közben, mint egy évvel korábban. Zlati Róbert szakszervezeti vezető szerint a munkahelyi biztonság nem luxus, hanem alapvető jog.

Húsz százalékkal emelkedett a halálos munkabalesetek száma, 2024-ben 75 ember vesztette életét, ami 13-mal több mint 2023-ban – hívta fel a figyelmet az aggasztó helyzetre a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja alkalmából a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

A legveszélyesebb ágazatok továbbra is az építőipar, raktározás, feldolgozóipar és a mezőgazdaság. Minél kisebb a cég, annál több a munkabaleset. A legtöbb halálos baleset – a teljes szám 62 százaléka – a 45-64 közötti munkavállalókat éri. Hatékony megelőzési tervre lenne szükség, ám a kormány ezen a téren rossz irányba tart.

Veszélyesek a könnyítések

A munkahelyi biztonság nem luxus, hanem alapvető jog

 – mondta Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke.

Annak ellenére, hogy tavaly 20 százalékkal többen haltak meg a munkahelyükön mint 2023-ban, a kormány még mindig nem veszi elég komolyan a balesetek megelőzését, kevés és nem is elég hatékony a munkaügyi ellenőrzés, 2024-2025-ben történtek olyan munkavédelmi jogszabályi változások, amelyek miatt a szakszervezetek, így a MASZSZ is hallatta a hangját.

Ilyen volt egyebek között egy veszélyes könnyítés, amely szerint bizonyos munkakörökben a hagyományos helyett elég egy általános írásos munkavédelmi „oktatás” és megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági – üzemorvosi – vizsgálat is, a munkáltatóra bízták, hogy költ-e az alkalmazottai egészségügyi vizsgálatára.

Ráadásul egyes esetekben munkaerőhiány miatt az  orvosokat kényszerűségből más  egészségügyi végzettséggel rendelkezőkkel próbálják helyettesíteni. És akkor még nem is beszéltünk a kevés felderített foglalkozási megbetegedésről, amely valós számai így rejtve maradnak, holott nemzetközi példák alapján nagyságrendekkel több munkahelyi eredetű megbetegedéssel kalkulálhatunk a valóságban, mint munkabalesettel.

Ez ellen a szakszervezeteken kívül a munkavédelmi szakma is, kiemelten a foglalkozás egészségügyi orvosok is sok fórumon tiltakoztak, mindhiába – idézte fel az elnök. Szerencsére a nagyobb cégeknél, és ahol jellemzően vannak szakszervezetek, munkavédelmi képviselők, a vizsgálatok változatlanul fennmaradtak. De a kisebb cégek, és az állami szféra területeinél várhatóan nem ez lesz a jellemző jó gyakorlat. Idén január 1-jétől a munkahelyi kockázatértékelést az eddigi 3 helyett elég 5 évente elvégezni. Ez a döntés sem szolgálja a jobb munkavédelmet.

A felsorolt lazítások akár néhány ember egészségébe, életébe is kerülhet

– szögezte le Zlati Róbert.

A kevés a hatékony védelem 

Az elnök kedvező változásnak tartja viszont, hogy a 2024–2027-es munkavédelmi politika részeként nőtt a kiszabható bírságok összege, és szigorodtak a hatósági ellenőrzések, ám egyértelműen még több és még hatékonyabb megelőző intézkedésre, hatósági ellenőrzésre, anyagilag is megbecsült, elismert szakemberekre lenne szükség.

Elemző szemmel nézve a jelen magyar munkavédelmi helyzetet, vegyes képet kapunk – véli az elnök. Vannak pozitív törekvések, mint például a munkavédelmi hatóságok szigorúbb ellenőrzései vagy az egyes iparágakban megvalósuló biztonságtudatos képzések. Ugyanakkor a rendszer még mindig súlyos hiányosságokkal küzd:

  • A prevenció gyakran alárendelt szempont. A munkáltatók egy része csupán papíron tesz eleget a kötelezettségeinek.
  • A munkavédelmi kultúra gyenge. Sok helyen hiányzik a valódi biztonságtudatosság, különösen a kis- és középvállalkozások körében.
  • A hatósági kapacitások korlátozottak. Bár a munkavédelmi felügyelők elkötelezettek, a létszámuk nem elég a széles körű, rendszeres ellenőrzésekhez.
  • A dolgozók képzése és tájékoztatása nem elégséges. Sok munkavállaló nincs tisztában az őt megillető jogokkal és a veszélyekkel.

A hivatalos, 2024. évi NGM munkabaleseti jelentésből a következők szűrhetők le:

  • az ismertté vált munkabalesetek száma – 20 400 – enyhe csökkenést, de inkább stagnálást mutat.
  • a halálos munkabalesetek száma viszont 20 százalékkal emelkedett, 75 ember vesztette életét a tavalyi évben, szemben a 2023-as 62-vel.
  • a legveszélyesebb ágazatok továbbra is az építőipar, raktározás, feldolgozóipar és a mezőgazdaság. Ezeken a területeken további, az eddigieknél hatékonyabb, kiemelt ellenőrzések szükségesek.
  • a tendencia továbbra is és sokat mondó összefüggés, hogy minél kisebb a cégméret, annál több halálos munkabaleset történik.
  • a 45-64 év közöttiek körében van a legtöbb haláleset, az összes esetszám 62 százaléka. Azt mutatja, hogy fontos a már régebb óta ott dolgozók folyamatos képzése, a munkahelyet és szakmát váltók rendszeres munkavédelmi oktatása, a tudásuk ellenőrzése, gyakoroltatása.

A felsorolt adatok és kritizált jogszabályváltozások alaposan kijelölik minden munkavédelemmel foglalkozó szakember, munkavédelmi képviselő, hatósági ellenőrző szerv és munkavállaló, munkáltató teendőit a jövőre nézve. A döntéshozókét is – jelentette ki a MASZSZ elnöke.

A WHO szerint a második leggyakoribb halálok az ülőmunka

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/a-who-szerint-a-masodik-leggyakoribb-halalok-az-ulomunka

Az irodai munkakörnyezet, a napi 8 órás ülés és a mozgásszegény hétköznapok mind rossz hatással vannak a gerincünk egészségére. A Gerinc Világnapját minden évben október 16-án ünnepeljük, ennek alkalmából pedig hoztunk néhány jó tanácsot, amivel megóvhatjuk a test támaszának egészségét a munkahelyünkön is.

A Gerinc Világnapja

A gerincünk az emberi test támasza. Sokszor a mindennapi életünk során nem gondolunk rá, de egy egészséges gerinc kulcsfontosságú ahhoz, hogy aktív és boldog életet éljünk. Ha a gerincünk egészséges, könnyedén mozoghatunk, és kevésbé érezzük a fáradtságot és a stresszt. A napunk egy jelentős részét a munkahelyen töltjük, így nem meglepő, hogy az ott eltöltött idő is nagy hatással van annak egészségére. A helyes testtartás és a munkavédelmi gyakorlatok betartása hozzájárulhatnak a munkavállalók gerincének egészségéhez és a munkahelyi balesetek megelőzéséhez.

Mi baj lehet?

  • Hátfájás: Hosszú ideig tartó ülés vagy állás, rossz testtartás, nehéz tárgyak emelése, és ismétlődő mozdulatok mind hozzájárulhatnak a hátfájás kialakulásához.
  • Nyaki fájdalom és nyakmerevség: A hosszú órákig tartó gépelés vagy monitor előtti görnyedt testtartás könnyen vezethet nyaki fájdalomhoz és merevséghez.
  • Gerincferdülés (skoliozis): A tartósan rossz testtartás, például az íróasztalnál vagy számítógépnél ülve, hozzájárulhat a gerincferdülés kialakulásához akár fiataloknál is.
  • Csontritkulás: Bár a csontritkulás általában idősebb korban jelentkezik, az alultápláltság és a testmozgás hiánya hozzájárulhat az alacsony csontsűrűséghez, ami növeli a törések kockázatát.
  • Munkahelyi sérülések: Azok a feladatkörök, amelyek hirtelen mozdulatokat vagy nehéz tárgyak emelését igénylik, súlyos sérüléseket okozhatnak a gerincben, például sérvet.
  • Idegi becsípődés (sciatica): Hosszú órákig tartó ülés vagy rossz testtartás nyomást gyakorolhat az a test leghosszabb idegére, az ülőidegre, ami sciatica nevű állapotot okozhat. Ez egy idegi becsípődés, ami erős fájdalommal és bizonyos területek zsibbadásával jár.
  • Ismétlődő terheléses sérülések: Az olyan munkahelyek, ahol gyakran ismétlődő mozdulatokat kell végrehajtani – például nehéz tárgy emelése, dobozmozgatás vagy gépek kezelése – növelhetik a gerinc terhelését és kopását.
  • Gerincfertőzések: Bár ezek ritkák, egyes munkahelyi környezetek, például egészségügyi intézmények, laboratóriumok vagy mezőgazdasági munkahelyek olyan fertőzéseket is okozhatnak, amelyek a gerincet érintik.

A gyilkos ülőmunka

A WHO szerint a második leggyakoribb halálok az ülőmunka, ezért érdemes komolyan venni a gerinc védelmét. Bár látszólag kényelmes és kevés fizikai erőfeszítést igénylő tevékenység, hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokkal járhat.

A hosszú ideig tartó ülés ártalmas az alsó hátunknak, mert növeli a terhelést a gerinc porckorongjaira. Az ülő pozíció nehezíti a helyes testtartás fenntartását, és a rossz testtartás károsíthatja a hátunkat. A tartós ülőmunka miatt a hátunkon lévő izmok megnyúlnak és gyengülnek.

Emellett a gerinc porckorongjai és kisizületei is egyenlőtlen terhelésnek vannak kitéve, ami különböző mozgásszervi problémákhoz vezethet. Ezek közé tartoznak az izomfájdalmak, fájdalmas izomgörcsök, porckorongkopás és az ideggyöki nyomás. Emellett növeli a csontritkulás kockázatát is.

Munkavédelemi tippek a ülőmunkához

  1. Az ülőmunka során fontos megfelelő testtartást fenntartani. Gondoskodj róla, hogy a talpad szorosan érje a talajt, a térded legyen derékszögben, és a csípőd legyen kissé széles terpeszben. Ehhez igazítsd be a széket a megfelelő magasságba.
  2. Tartsd meg a gerinced természetes görbületeit, és használd a háttámlát a hátad megtámasztására. Próbálj a medencéddel visszacsúszni a háttámlához, és dőlj hátra kissé, hogy a hátadat a támlához érintsd.
  3. Ügyelj a vállaid helyzetére, és engedd őket lazán lefelé. Ha van, használd a kartámlákat a kényelmes pozíció fenntartásához.
  4. Ha hosszú időn át ülsz, olyan ülőpárnát vagy párnát használhatsz, amely elősegíti a helyes gerincgörbületeket.
  5. Időnként szünetet kell tartanod, hogy megszakítsd a hosszú ülést. Állj fel, és végezz nyújtógyakorlatokat, például nyaktrapéz-nyújtást vagy hajolást hátra, hogy ellensúlyozd a statikus terhelést. Legalább 10 percenként ajánlott felállni és mozogni.
  6. Rendszeres testmozgással és gerinctornával erősítsd meg a hátizmaidat.
  7. Ha lehetséges, rendezd be munkahelyedet ergonomikusan. Az asztal és a szék magasságát állítsd be úgy, hogy kényelmes legyen a munkavégzés.
  8. Fontos, hogy ismerjék a munkatársaid is a gerincvédelem fontosságát. Szervezz munkahelyi oktatást vagy workshopokat a megfelelő testtartásról és a gerinc egészségéről.

Képernyő előtti munkavégzés

A hosszantartó számítógépes munka során nem csak az ágyéki gerinc terhelődik túl, hanem a vállöv és a csuklóízületek is ki vannak téve ennek. A nyaktól a vállakra húzódó trapézizom felső része feszülhet és zsugorodhat, ami számos kellemetlenséget okozhat, például felső végtagi fájdalmakat, égő érzéseket.

Munkavédelmi tippek képernyő előtti munkához

  • A monitor felső széle legyen a szemmagasságban, és kb. 50 cm távolságra legyen a szemtől.
  • A képernyő legyen merőleges az ablakra.
  • A billentyűzet legyen dönthető, hogy az egyén derékszögben behajlított könyökmagasságához igazítható legyen, a vállak pedig lazán leengedve maradjanak.
  • Használjunk csuklótámaszt és alkartámaszt az egér használatakor, valamint lábtámaszt, például ék alakú dobogót a lábak alá időnként.
  • Érdemes óránként beiktatni rövid mozgásszüneteket, amikor felállunk, megnyújtjuk a nyak trapéz izmait, átmozgatjuk a csuklót, és kiszellőztetünk.

Élet az autóban

Sofőrként szinte az egész munkanapot üléssel töltjük. Ennek veszélyei mellett az úton való közlekedés során a gépjárművek vibrálhatnak, és ezek a vibrációk a gerincre is hatással lehetnek. A hosszan tartó vibrációk súlyosbíthatják a hátfájást és az ágyéki terület fájdalmait.

Először is, egy rosszul rugózott ülés, alacsony háttámlával nem nyújt megfelelő támaszt a testnek. Ez hosszú utazások során kényelmetlenséget és fájdalmat okozhat, különösen az ágyéki gerinc területén. A hiányosan támogatott háttal a gerinc kénytelen kompenzálni a terhelést, ami fokozott feszülést és kényelmetlenséget eredményezhet.

Másodszor, ha az ülés túl közel kerül a pedálokhoz, az vezethet ahhoz, hogy a térd hosszú távon túlzottan behajlik. Ennek következtében az ágyéki szakasz hátulra dől, ami további terhelést jelent a porckorongokra. Ez hosszú távon hátfájást okozhat.

Harmadszor, a háttámla használatának elkerülése is komoly problémákat okozhat. A háttámla segít a gerinc tartásában és a terhelés elosztásában. Ha elhanyagoljuk, a hát túlterheltté válhat, ami fokozott fájdalmat és kényelmetlenséget eredményez.

Végül, a magasra beállított kormány vezetőállás mellett a vállak felhúzását eredményezheti, ami további feszültséget okozhat a felső háton és a nyakban. Ez is hozzájárulhat a gerincproblémák kialakulásához.

Hogyan tudjuk csökkenteni ezeket a hatásokat?

  • Fontos, hogy az ülést úgy állítsuk be, hogy a térd teljesen ki tudjon nyúlni a pedálok használata közben. Ez segít a térdízület terhelésének csökkentésében.
  • A kormánymagasságot úgy is kalibráljuk, hogy vezetés közben ne kelljen felhúzni a vállainkat.
  • Időnként a háttámla kissé hátra döntése (nagyjából 90 foknál nagyobb hátradöntés) segíthet az ágyéki gerinc terhelésének csökkentésében.
  • Az ágyéki gerinc természetes állapotának megtartásához alkalmazhatunk autós üléspárnát vagy háttámla támasztékot.

A megfelelő munkavédelmi intézkedések, az ergonomikus munkakörnyezet és a helyes testtartás segíthetnek megóvni a gerincünket ülőmunka esetén.

Forrás: Spinalisules