Robbanóképes közegek – Milyen szabványok jelentek meg?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4166-robbanokepes-kozegek-–-milyen-szabvanyok-jelentek-meg

A robbanásvédelem egy speciális terület. A Magyar Szabványügyi Testület által 2024. március 1-jén magyar nyelven kiadott három szabvány apropójaként nézzük meg melyik az a 13 szabvány, amely a témában eddig megjelent? Ezeket ismertetjük.

MSZ EN ISO/IEC 80079-34:2020 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 34. rész: Minőségügyi rendszerek alkalmazása robbanásbiztos termék gyártásához (ISO/IEC 80079-34:2018)

MSZ EN ISO/IEC 80079-34:2020 Magyar nyelvű!

Robbanóképes közegek. 34. rész: Minőségirányítási rendszerek alkalmazása robbanásbiztos termékek gyártásához (ISO/IEC 80079-34:2018)

MSZ EN ISO/IEC 80079-20-1:2020 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 20-1. rész: Anyagjellemzők a gázok és gőzök osztályozásához. Vizsgálati módszerek és adatok (ISO/IEC 80079-20-1:2017, tartalmazza a 2018. évi 1. helyesbítést)

MSZ EN ISO/IEC 80079-20-1:2020 Magyar nyelvű!

Robbanóképes közegek. 20-1. rész: Anyagjellemzők a gázok és gőzök osztályozásához. Vizsgálati módszerek és adatok (ISO/IEC 80079-20-1:2017, tartalmazza a 2018. évi 1. helyesbítést)

MSZ EN ISO/IEC 80079-38:2016/A1:2018 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 38. rész: Föld alatti bányák robbanóképes közegeiben használt berendezések és részegységek (ISO/IEC 80079-38:2016)

MSZ EN ISO/IEC 80079-38:2017 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 38. rész: Föld alatti bányák robbanóképes közegeiben használt berendezések és részegységek (ISO/IEC 80079-38:2016)

MSZ EN ISO/IEC 80079-20-2:2016 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 20-2. rész: Anyagjellemzők. Gyúlékony porok vizsgálati módszerei (ISO/IEC 80079-20-2:2016)

MSZ EN ISO 80079-37:2016 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 37. rész: Robbanóképes közegekben használt nem villamos berendezések. Nem villamos szerkezetbiztonsági védelem „c”, védelem a gyújtóforrás ellenőrzésével „b”, folyadék alatti védelem „k” (ISO 80079-37:2016)

MSZ EN ISO 80079-36:2016 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 36. rész: Robbanóképes közegekben használt nem villamos berendezések. Alapmódszer és követelmények (ISO 80079-36:2016)

MSZ EN ISO 80079-37:2016 Magyar nyelvű!

Robbanóképes közegek. 37. rész: Robbanóképes közegekben használt nem villamos berendezések. Nem villamos szerkezetbiztonsági védelem, „c”, védelem a gyújtóforrás ellenőrzésével, „b”, folyadék alatti védelem, „k” (ISO 80079-37:2016)

MSZ EN ISO 80079-36:2016 Magyar nyelvű!

Robbanóképes közegek. 36. rész: Robbanóképes közegekben használt nem villamos berendezések. Alapmódszer és követelmények (ISO 80079-36:2016)

MSZ EN ISO/IEC 80079-20-2:2016 Magyar nyelvű!

Robbanóképes közegek. 20-2. rész: Anyagjellemzők. Gyúlékony porok vizsgálati módszerei (ISO/IEC 80079-20-2:2016)

MSZ EN ISO/IEC 80079-34:2012 Angol nyelvű, magyar címoldallal! Visszavont!

Robbanóképes közegek. 34. rész: Minőségügyi rendszerek alkalmazása készülékgyártáshoz (ISO/IEC 80079-34:2011, módosítva)

Az alumíniumpor veszélyei

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4157-az-aluminiumpor-veszelyei-–-mitol-fugg-a-robbanasveszelye

Mitől függ a robbanásveszélye?

A különleges fémek között a leggyakoribb az alumínium alkalmazása és feldolgozása. Az éghető szilárd anyagokról és azok porairól részletes ismereteink vannak. Az alumínium nem éghető, de porai robbanóképesek. Mit érdemes tudnunk a nem éghető alumíniumporok veszélyeiről?

Alumínium-oxid

A gyakoriságot tekintve egyáltalán nem különleges az alumínium, ugyanis a harmadik leggyakoribb elem, a földkéreg 8,3%-a alumínium. Az alumínium  felszínén levegő hatására oxidréteg alakul ki, amely megvédi a további oxidációtól. Ha csiszolással eltávolítják az oxid réteget, az oxidrétegétől megfosztott alumínium reagál a vízzel, alumínium-hidroxid és hidrogéngáz keletkezik.

2Al + 6H2O → 2Al(OH)3 + 3H2

Nyilván ez a folyamat nagyobb méretekben lehet számunkra érdekes. Nézzük, hogyan zajlik ez a folyamat.

Alumínium vágása, csiszolása

A száraz feldolgozás nedves vágással, azonnali nedvesítéssel történik. A vágáskor kis mennyiségű, durva por keletkezik, ami a közvetlen munkaterületen lerakódik. Ezzel még semmi baj nincs. A csiszoláskor a keletkező finom azonban por már gyúlékony, és robbanásra is képes. A védekezést a megmunkálás alapján kell eldönteni. 

Lényeges szempontok:

  • Az alumínium ötvözet összetétele?
  • A felület fémes, vagy festett?
  • A csiszolás módja?

A kézi csiszolás veszélytelen. A gépi csiszolás veszélye függ a technológiától!

  • Mekkora felületen, milyen csiszolóanyaggal dolgoznak, milyen a szemcseméret, milyen a helyi elszívás és a por gyűjtés?
  • A por összetétele, részecskemérete, felületi textúrája és a páratartalom alapján eldönthetők az intézkedések.

A robbanóképes porok robbanási jelzőszámainak értékelésére olyan minták alkalmasak, amelyeknek a részecske meridián mérete legfeljebb 63 µm, nedvességtartalmuk pedig legfeljebb 10 %.

Az alumínium nedves vágása, csiszolása

Víz vagy vizet tartalmazó hűtő kenőanyagok használata során hidrogéngáz keletkezik. Ha a keletkező hidrogént elszívják, nincs felhalmozódás, robbanásveszélyes koncentráció kialakulása nem várható. Vízzel nem elegyedő hűtő kenőanyagok alkalmazásakor hidrogéngáz nem képződik.

Robbanás elleni védelem az alumínium csiszolásakor    

Az autóipar egyre növekvő mértékben alkalmaz alumíniumot. A darabokat sűrített levegős, excentrikus csiszológéppel munkálják meg. A keletkezett port nagy vákuummal működő technológiával, közvetlenül a csiszolószerszámnál távolítják el. A maradék port a padlórostélyon keresztül szívják el. A rendszer előnye, hogy viszonylag kis levegőmennyiségeket kell elszívni (kb. 2000 m3 /óra), szemben az oldalsó elszívással ami (4000 m3 /óra).

A csiszoláskor keletkező, 0,5 µm-nél kisebb szemcseméretű por a levegővel keveredve robbanó elegyet képezhet.

A robbanást a nem megfelelő vagy a hiányos porelszívás okozza. A felkavarodott por megfelelő oxigén- és nagy energiájú tűzforrás esetén berobbanhat. Az alumíniumpor megengedett munkahelyi koncentrációja 6 mg/m3. Ez úgy érhető el, hogy a port elszívják közepes vákuummal, mielőtt a dolgozó légzőszerveibe jutna, vagy közvetlenül a csiszolóeszköznél nagy vákuummal. 

Az alumínium feldolgozása során keletkező port össze kell gyűjteni, mert az robbanásveszélyes. Ez hatásos elszívással kerülhető el.

  • Kézi csiszolónál az elszívás sebességének olyan nagynak kell lennie, hogy valamennyi port eltávolítsa.
  • Más gyűjtőkészülékek esetén a por leülepedését kell meggátolni.
  • A csőrendszerben az áramlási sebesség legalább 22 m/s legyen.

A legtöbb por robbanási tulajdonságai függnek szemcseméretétől is.

Az autóiparban keletkező alumíniumporok az St 1 és St 2 robbanási osztályba tartoznak.

A várható maximális túlnyomás pmax becsült értéke 10 bar.

Porrobbanás-veszélyes területek

  • A 20-as zónában állandóan jelen van a por–levegő keverék, ahol kerülni kell a gyújtóforrásokat, és a berendezéseknél IP 65 fokozatú védelmet kell alkalmazni.
  • A 21-es zónában rendszeresen fordul elő por–levegő keverék, különösen a keletkezés helyén, és műveletileg nyitott helyeken. A védelem IP 54 fokozatú legyen.
  • A 22-es zónában normális működés közben nem várható robbanó atmoszféra kialakulása. Ha mégis előfordul, ezt a felkavart por okozhatja, de ez ritkán, és csak rövid időre várható. Ahol alumínium por keletkezik ezek körzetében 1 méteres sugarú zóna lehetséges.

Gyújtóforrások

Az alumíniumpor esetén a leggyakoribb gyújtóforrások:

  1. csiszolás okozta szikrák
  2. sztatikus elektromosság
  3. ütés- és súrlódás okozta szikrák
  4. forró felületek kialakulása

A könnyűfémek és a rozsdás acél között kialakuló, ütés okozta szikrák rendszerint gyújtóképesek.

A védelem módjait mindig a technológia ismeretében kell kiválasztani

  • Milyen veszélyt okozó porról van szó és milyen jellemzői vannak?
  • Milyen körülmények között keletkezik a por, hogy lehet a veszélyt kiküszöbölni?
  • A gyújtóforrások közül melyik van jelen és az hogyan zárható ki?
  • Előfordulhat-e hibrid keverék kialakulása?
  • Lehet-e inertizálást alkalmazni és milyen gázzal?

A védelmi módszerekkel és megoldásokkal folytatjuk.

Bónusz János ny. tű. alez. szakértő
Nagykovácsi

Egyre nagyobb veszélyt jelent a munka, riasztó adatok érkeztek

forrás: https://www.economx.hu/belfold/2023-munkahelyi-baleset-foglalkozasi-megbetegedes.788946.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Az Economxnak nyilatkozó munkavédelmi szakjogász szerint az általa kivizsgált több száz munkahelyi baleset tanulságai között szerepel, hogy szinte minden esetben közrejátszott az emberi mulasztás, a gépek nem megfelelő karbantartása, valamint az időjárási viszonyok figyelmen kívül hagyása. Rossz hír, a megnövelt nyugdíjkorhatár miatt a munkahelyi balesetek száma feltehetően növekedni fog, és mindennek a tetejébe, egyre több a foglalkozási megbetegedés.

Az Eurostat elmúlt öt évének statisztikája szerint évente 3100-3300 halálos munkahelyi baleset történik az Európai Unióban, ezek közül 62-82 Magyarországon. A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2019-ben 24.055, míg 2023-ban 20.658 balesetet jelentettek le a munkáltatók.

A két dátum közötti években 20.000 és 21.500 között mozgott a jelentett munkabalesetek száma. A halálos munkabalesetek száma a jelzett időszakban 84 és 62 között mozgott. A legalacsonyabb adat a 2023-as, a 62 halálos eset.

Többnyire a kisebb vállalkozások nem jelentenek

A munkajogi és munkavédelmi szakjogász az Economx megkeresésére elmondta: a jelzett statisztikában nem szereplő, látens, a munkáltatók által nem jelentett, kisebb sérüléssel járó balesetek jelentősen növelik az esetszámot. A baleset bejelentésének elmulasztása általában a kisebb vállalkozásoknál történt munkabalesetek esetén fordul elő.

Bujtor Gyula szerint mivel a súlyos munkabalesetet a munkáltatók nehezen tudják eltitkolni, így többségében azért a kkv-k is bejelentik ezeket a hatóságnál. A szakértelem (munkabiztonsági szakember) hiánya és a pénzügyi korlátok miatt a legtöbb súlyos munkabaleset az 1-9 főt foglalkoztató munkáltatóknál (2023-ban 74 db) illetve a 10- 49 fő között foglalkoztató munkáltatóknál (39 db) következett be.

A szakjogász által kivizsgált több száz baleset tanulságai között szerepel az, hogy szinte minden esetben közrejátszott az emberi mulasztás, illetve a gépek nem megfelelő karbantartása, valamint az időjárási viszonyok figyelmen kívül hagyása.

Annak ellenére, hogy a munkavállaló jogosult az utasítást megtagadni, ha annak végrehajtása az életét, a testi épségét vagy az egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, erre azonban szinte soha nem kerül sor. Az ok: tartanak a munkáltató retorziójától.

A tavalyi év statisztikája a következőkről tanúskodik: 

  • halálos kimenetelű munkabaleset: 62 eset
  • súlyos csonkulásos kimenetelű munkabaleset: 36 50 eset
  • egyéb súlyos kimenetelű munkabaleset: 55 eset
  • összes súlyos kimenetelű munkabaleset: 153 eset
  • csonkulásos kimenetelű munkabaleset: 192 eset

(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium)

A nagy megrendelők és multinacionális társaságok szerencsére megkövetelik a területükön dolgozó alvállalkozóktól, hogy a munkabaleseteket kivizsgálják és bejelentsék a hatóságnál. Ezt sokszor azzal érik el, hogy a saját biztonsági őrük, portaszolgálatuk felvesz egy jegyzőkönyvet, amiben rögzítik a baleset idejét és egyéb adatait. A kamera felvételek is arra szoríthatják az alvállalkozót, hogy szabályosan járjon el.

Adatkezelési problémák

Gondot okoz az is, hogy a megrendelő, fővállalkozó olyan adatokat, jegyzőkönyveket kér a balesettel kapcsolatosan az alvállalkozótól, ami adatvédelmi szabályokba ütközikSzerencsésebb ilyenkor egy összefoglaló jelentésben tájékoztatni a megrendelőt, a fővállalkozót a kivizsgálás megtörténtéről és eredményéről, illetve a balesetet kiváltó okokról.

A munkabiztonsági szakember, aki a balesetet kivizsgálja, önálló adatkezelőnek minősül, ezért ő bekérheti a sérülttől például a zárójelentést és egyéb orvosi papírokat. Ugyanezt például a cég munkaügyese már nem teheti meg, mert ő nem láthatja ezeket a szenzitív adatokat tartalmazó iratokat. A kifizető helynek minősülő munkáltatóknál az üzemiségről szóló határozatot hozó ügyintéző szintén megismerheti a teljes dokumentációt.

Nincs megfelelő kockázatértékelés

A munkáltatóknak az 1993. évi XLIII törvény és az 5/1993. (XII.26) MüM rendelet a munkavédelemrőlszóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról előírásai szerint a veszélyességi fokától és afoglalkoztatottak létszámtól függően kötelező alkalmazni megfelelő képzettségű munkabiztonsági szakembert az előírt teljes, vagy részmunkaidőben. Lehetőség az is, hogy a munkabiztonságiszolgáltatásra szerződés alapján kerüljön sor.

A munkáltatóknak tehát vagy saját szakembert kellfoglalkoztatnia munkavállalóként, vagy külső szolgáltatóval kell hosszú távú szerződést kötnie.A kkv-ék egy része csak eseti megbízás keretében kér fel munkabiztonsági szakembert egyes égetőproblémák megoldására, ami nem felel meg a fenti jogszabályi követelménynek.

A munkabalesetek egyik oka, hogy a munkáltatók az egyes munkákra nem készítenek megfelelő munkavédelmi kockázatértékelést és abban nem írják elő a szükséges intézkedéseket a balesetek megelőzése érdekében.

A másik ok, hogy sok kisebb létszámot, de húsz főt meghaladóan foglalkoztató munkáltatónál nemválasztanak munkavédelmi képviselőket, akik a baleset megelőzésben jelentős szerepetvállalhatnának.

Az alkalmi munkavállalókkal kapcsolatos gondok

Az I. veszélyességi kategóriába sorolt munkáltatók közül (például építőipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar) sokan alkalmaznak egyszerűsített foglalkoztatottat (alkalmi munkavállalót) amely során ahelyismeret hiánya, a megfelelő oktatás elmaradása miatt nagyobb a munkabalesetbekövetkezésének esélye – hangsúlyozta Bujtor Gyula.

Az is probléma, hogy az alkalmi munkavállalóknak ugyanolyan egyéni védőeszközöket kell biztosítani, mint a többi munkaviszonyban alkalmazott munkavállalónak.

Nemlehet azonban a szerint válogatni az alkalmi munkavállalók között, hogy éppen milyen méretűbakancs, védőruha van a munkáltatónál raktáron. Gyakori, hogy a drága egyéni védőeszközökátadása után az alkalmi munkavállaló munkavégzés nélkül távozik és eltulajdonítja az átadott egyénivédőeszközöket. 

2026-tól jelentős javulás várható

Az I. veszélyességi kategóriájú, 50 fő feletti létszámot foglalkoztató munkáltatóknál 2026. január 1-től már csak felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel lehet a kockázatértékelést elkészíteni, amely abalesetek megelőzésében kiemelkedő jelentőségű.

Az úgynevezett veszélyes munkák során nagyobb a súlyos balesetek bekövetkezésének esélye.

Ilyen munkák például a magasban történő, a beszállással végzett, a tűzveszélyes munkák, a robbanásveszélyes környezetben végzett munkák, a feszültség alatt, vagy közelében végzett munkák, a munkaárokban végzett munkák, a daruzással, emeléssel kapcsolatos munkák.

Az ilyen veszélyes munkákra külön munkavégzési engedélyt adnak ki a munkáltatók, megrendelők, amely előtt ellenőrzik a megfelelő felkészültséget, az előzetes oktatás megtörténtét, a védőfelszereléseket, a balesetek megelőzésére tett intézkedéseket. A munkáltató kötelezettsége, hogy mindennap, munkakezdés előtt meggyőződjön arról, a munkavállaló a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban jelent-e meg a munkahelyen.

Megnövelt nyugdíjkorhatár és foglalkozási megbetegedés

Bujtor Gyula szerint a munkabalesetek száma a megnövelt nyugdíjkorhatár miatt is növekedni fog.Egyes szakmákban olyan fizikai megterhelésnek vannak kitéve a munkavállalók (útépítés, magasban,vagy beszállással végzett munka stb.), amely magában hordozza a balesetek veszélyét.

A foglalkozásegészségügyiorvos ugyan korlátozottan alkalmasnak minősítheti a munkavállalót, de ha nincs utánpótlás afiatalokból, akkor a munkáltatónak nem lesz olyan munkavállalója, aki a veszélyesebb, nagyobb fizikaiigénybevétellel járó munkát elvégezze.

Kevésbé hangsúlyozott az, hogy a munkabalesetek mellett egyre jelentősebb a foglalkozási megbetegedések hatása. Egyre több olyan munkáltató települ Magyarországra, ahol kifejezetten veszélyes a technológia és minden elővigyázatosság ellenére egészségre ártalmas körülmények között dolgoznak a munkavállalók.

Bírságok és kártérítések

Jó tudni, hogy 2024. március 1-től a hatóság által kiszabható maximális munkavédelmi bírság összege100 millió forintra emelkedett a korábbi 10 millió forintról. Ezen belül növekedett a munkabaleset során történt munkáltatói mulasztások, közrehatás miatt kiszabható bírság összege is.

Munkabaleset bekövetkezése esetén számolni kell az esetleges kártérítési perrel és nagy összegű(több milliós nagyságrendű) sérelemdíj követeléssel. Fentiekre tekintettel érdemes a munkáltatónakolyan balesetbiztosítást kötni, amely a sérelemdíj követelésekre is kiterjed, bizonyos összeghatárig – tanácsolta végezetül a szakértő.

Nagy tétel az államkasszában

A 2022-ben Magyarországon bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések jelentős, összesen 382,1 milliárd forintot kitevő társadalmi költséget okoztak. Ezen belül a vállalatokat érintő költség megközelíti a 248,1, a háztartásokat terhelő a 10,4, míg az államháztartást terhelő a 123,7 milliárd forintot.