Munkavédelmi ellenőrzés: Milyen formái vannak és hogyan zajlanak?

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/munkavedelmi-ellenorzes-milyen-formai-vannak-es-hogyan-zajlanak

A munkavédelmi ellenőrzések sok vállalkozás számára stresszforrást jelentenek, pedig a céljuk közös: a biztonságos munkakörnyezet megteremtése és fenntartása. Nézzük meg, milyen típusai vannak a munkavédelmi ellenőrzésnek, és hogyan készülhetünk fel rájuk, hogy minden a legnagyobb rendben menjen!

A munkavédelmi ellenőrzés egy hivatalos vizsgálat, amelynek során a hatóságok azt ellenőrzik, hogy a munkahelyek megfelelnek-e a vonatkozó munkavédelmi előírásoknak. Az ellenőrök nemcsak a szabályzatokat nézik át, hanem a gyakorlatban is megvizsgálják, hogy a munkavállalók biztonságban dolgozhatnak-e. 

Az ellenőrzés eredményeit írásban kell rögzíteniük. Ha van a cégnél ellenőrzési napló, akkor abba kerülnek a megállapítások, de ha nincs ilyen, akkor más formában (például jegyzőkönyvben vagy hivatalos levélben) kell dokumentálni. Az esetleges hiányosságokat az ellenőrzött részleg vagy szervezeti egység vezetőjének meg kell szüntetnie a meghatározott határidőn belül.

A munkavédelmi ellenőrzés típusai

A munkavédelmi ellenőrzésnek több formája létezik, amelyeket különböző helyzetekben alkalmaznak:

1. Általános vagy rendszeres ellenőrzés

Ez a leggyakoribb típus, amely az éves ellenőrzési terv alapján történik. A hatóság előzetesen értesíti a munkáltatót az ellenőrzés időpontjáról.

2. Célzott ellenőrzés

Ilyenkor egy konkrét problémára, például bizonyos iparágakra vagy veszélyes tevékenységekre koncentrálnak. Gyakran megelőző jelleggel végzik, például kampányok keretében. A 2025-re vonatkozó munkavédelmi ellenőrzési tervről itt írtunk.

3. Rendkívüli ellenőrzés

Ez váratlanul, előzetes értesítés nélkül történik, például:

  • Súlyos munkahelyi baleset esetén,
  • Lakossági vagy dolgozói bejelentés alapján,
  • Ha korábban hiányosságokat tártak fel, és ezek megszüntetését ellenőrzik.

4. Utóellenőrzés

Ez a típus a korábban feltárt hiányosságok javításának ellenőrzésére irányul. Az ellenőrök ilyenkor kifejezetten a kijavított problémákra koncentrálnak.

5. Tematikus ellenőrzés

Ezek kampányszerű vizsgálatok, amelyek egy adott témára, például az egyéni védőeszközök használatára vagy a munkahelyi stressz kezelésére fókuszálnak.

Mire figyelnek az ellenőrök?

A munkavédelmi ellenőrzés során a következőket vizsgálhatják:

  • Dokumentáció: Megvannak-e az érvényes munkavédelmi szabályzatok, kockázatértékelések, oktatási jegyzőkönyvek?
  • Munkakörnyezet: Biztonságosak-e a munkaállomások, gépek, berendezések, és rendben vannak-e a közlekedési útvonalak?
  • Védőeszközök: Rendelkeznek-e a dolgozók megfelelő védőfelszereléssel?
  • Oktatás: A dolgozók kaptak-e megfelelő tájékoztatást a munkavédelmi előírásokról?
  • Veszélyforrások kezelése: Azonosították és kezelték-e a munkakörnyezet veszélyforrásait?

Hogyan készüljünk fel egy munkavédelmi ellenőrzésre?

A felkészülés kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ellenőrzés zökkenőmentesen menjen:

  1. Legyen rendben a dokumentáció
    Minden szükséges iratot tartsunk naprakészen, legyen szó munkavédelmi szabályzatról, kockázatértékelésről vagy oktatási anyagokról. Ebben nagy segítségünkre lehet egy digitális munkabiztonsági rendszer. Ilyen a MUBI is, bővebben itt olvashat róla.
  2. Munkavédelmi szemlék
    Érdemes időszakonként saját magunk is áttekinteni, hogy megfelelünk-e a munkavédelmi előírásoknak. A szemlét általában a szervezeti egység vezetője irányítja, aki meghívhatja rá a foglalkozás-egészségügyi orvost, a munkavédelmi szakembert és a munkavédelmi érdekképviselet képviselőjét is. Eredményeit jegyzőkönyvben rögzítik, amely tartalmazza: a feltárt problémákat, a felelősöket, a javítások határidejét, a munkavédelmi helyzet összefoglalását. A jegyzőkönyvet a szemlét követően meg kell osztani a felelősökkel és az érintett résztvevőkkel, hogy a szükséges intézkedéseket mielőbb megtehessék.
  3. Munkavállalói oktatás
    Ne felejtsük el rendszeresen tájékoztatni a dolgozókat a munkavédelmi szabályokról és a legújabb előírásokról. Fontos, hogy a munkavédelmi oktatásokat bizonyos változások után meg kell ismételni a jogszabály szerint. 
  4. Rendszeres karbantartás
    A gépek, berendezések és védőeszközök rendszeres ellenőrzése és karbantartása elengedhetetlen és ezt dokumentumokkal is tudnunk kell igazolni.
  5. Folyamatos fejlődés
    A munkavédelmi rendszerek és gyakorlatok folyamatos fejlesztése nemcsak a biztonságot növeli, hanem az ellenőrzések során is pozitív benyomást kelt.

Mit kockáztatunk, ha nem készülünk fel?

Egy ellenőrzés hiányosságokat tárhat fel, ami az alábbi következményekkel járhat:

  • Magas összegű bírságok,
  • A tevékenység ideiglenes felfüggesztése,
  • Megromlott munkáltatói hírnév,
  • Súlyosabb esetekben jogi következmények.

Egy profi rendszer mindent megkönnyít

A munkavédelmi ellenőrzés nem egy „nemszeretem” feladat, hanem egy lehetőség, hogy bebizonyítsuk: a munkavállalók biztonsága nálunk valóban az első helyen áll. A megfelelő felkészüléssel nemcsak a hatóságokat győzhetjük meg, hanem a dolgozóink bizalmát is elnyerhetjük.

A digitális munkavédelmi rendszerek nagy segítséget nyújthatnak ebben. Az automatizált emlékeztetők, az online elérhető dokumentációk és a könnyen kezelhető nyilvántartások nemcsak időt takarítanak meg, hanem az ellenőrzések sikerességét is garantálják. A MUBI segít eligazodni az olykor bonyolultnak tűnő munkavédelmi szabályozásokban.

Így kellene dolgozni és dolgoztatni hidegben

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/igy-kellene-dolgozni-es-dolgoztatni-hidegben-20250114.html

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkavédelmi irányítási főosztálya felhívást tett közzé a hidegben történő munkavégzés veszélyeivel kapcsolatban.

Egyebek közt kiemelték, hogy a hideg munkakörnyezet a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan el kell végezni a kockázatértékelést, és megelőző intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelmére.

Kitértek arra, hogy a szabadban végzett fizikai munka esetén a kockázatértékelés eredményei alapján hideg elleni védőeszköz, védőruha biztosítása válhat szükségessé, és figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést, a mozgást, látást és hallást korlátozó hatást is.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a lefagyott tárgyak nehezebben, vagy egyáltalán nem mozdíthatók, amihez csúszásveszély is társul. A fűtőtestek megválasztásánál, elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne szennyezzék a munkahely, pihenőhely levegőjét, illetve ne okozzák a munkavállalók túlzott felmelegedését.

Munkavédelmi oktatás során a veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell hívni a munkavállalók figyelmét arra, hogy az időjárásnak megfelelő ruhát vegyenek fel, rétegesen öltözködjenek, és figyeljenek a végtagok, valamint az arc, az orr és a fül védelmére is. Javasolják, hogy a dolgozók figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást, vagy az orvosi ellátást. Éppen ezért mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni.

Zárt térben történő munkavégzés esetén a megfelelő munkahelyi klíma biztosítása könnyebben megoldható, mint a szabadtéri munkavégzés során. Zárttéri munkahelyen a dolgozók számára biztosítandó megfelelő hőmérsékletet az ott folyó munka jellege, illetve a munkával járó fizikai megterhelés-igénybevétel határozza meg.

Hideg évszakban szellemi munka esetén 20-22, könnyű fizikai munka esetén 18-20, közepesen nehéz fizikai munkánál 14-18, míg nehéz fizikai munkánál 12-14 Celsius fok munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára.

A réteges öltözködés, meleg zokni, vastag talpú lábbeli csökkenti a szervezet hőleadását és elősegíti a hidegebb munkakörnyezethez való alkalmazkodást. Ha sok folyadékot iszunk, azzal nagyobb eséllyel előzzük meg a felfázást, a húgyúti fertőzéseket. A melegebb italok fogyasztásával fokozódik az anyagcsere, a hőérzet mellett a közérzet is javulhat.

A felhívásban kitérnek arra is, hogy az égéstermék-elvezetés nélküli fűtőberendezések szabálytalan használata minden évben több halállal végződő baleset, illetve fulladás, mérgezés előidézője, pedig a tragédiák megfelelő elővigyázatossággal megelőzhetők lennének.

A 2020-2024. közötti időszakban összesen 6 halálos munkabaleset következett be a fűtőberendezések szabálytalan üzemeltetése miatt. A nyílt égésterű gázkészülékek – például propán-bután palackkal üzemelő „szieszta kályhák”, hősugárzók – nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, valamint a gépjárművek belső terében. Az elektromos fűtőberendezés csak a munkáltató engedélyével, a munkavédelmi, érintésvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások és a kezelési útmutató szerinti szabályok betartása mellett üzemeltethető – hívták fel a figyelmet.

Jogszabály változás

Fontos változás lépett életbe 2025. január 1-től.

A Magyar Közlöny 131. számában megjelent a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvény, amely módosította az Mvt.-t.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását legalább 5 évente köteles elvégezni. Ez korábban 3 év volt.

A módosítás 2025. január 1-jétől hatályos.

Ennek megfelelően módosult az Mvt. (1993. évi XCIII. tv.) 54.§ (3) bekezdése:

„(3) A munkáltató a kockázatértékelést, annak részeként a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 5 évente köteles elvégezni.”