Szabályozási körkép: új munkaszüneti nap, hatósági átalakítások és az egészségügyi szakembereket érintő változások
Az alábbiakban a legfontosabb változásokat és azok lehetséges üzleti következményeit foglaljuk össze.
Munkaszüneti nappá nyilváníthatják szenteste napját
A 2026. szeptember 23-án benyújtott T/714. számú törvényjavaslat december 24. napját, szenteste napját, munkaszüneti nappá nyilvánítaná. A kezdeményezés az elmúlt években már többször is napirendre került.
Míg a korábbi javaslatok csupán a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítására szorítkoztak, az új javaslat összesen nyolc különböző jogszabályt érint egyidejűleg: a kereskedelemről szóló törvényt, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt, a kormányzati igazgatásról szóló törvényt, valamint egyéb, a közszférában és a különleges jogállású munkavállalói kategóriák körében alkalmazandó további törvényeket.
A javaslat egy másik lényeges eleme a december 24. napjára vonatkozó kötelező zárva tartás bevezetése. A javaslat szerint e szabály alól csupán szűk körben kapnának felmentést egyes üzlettípusok, úgy mint a vendéglátóhelyek, virágüzletek, édességüzletek és benzinkutak, továbbá a vasútállomásokon, buszpályaudvarokon és repülőtereken működő kereskedelmi egységek. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a munkaszüneti napok száma a jelenlegi tizenegyről tizenkettőre nő.
A munkáltatóknak érdemes tehát már most megkezdeniük a 2026-os ünnepi időszakra vonatkozó munkaidő-beosztások, valamint az ünnepi napokra irányadó bérszámfejtési feladatok áttekintését, így megelőzve az utolsó pillanatban felmerülő szervezési és működési nehézségeket.
Változások az élelmiszerlánc-felügyeletben, a fogyasztóvédelemben és a környezetvédelmi hatósági rendszerben
A Kormány több területen is a hatósági feladatok központosítását tervezi. Az élelmiszerlánc-felügyelet és a környezetvédelem intézményi átalakítása az érintett vállalkozások hatósági ügyeire is hatással lehet.
Az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztóvédelem az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterhez került
A Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét szabályozó kormányrendelet módosítása nyomán 2026. szeptember 1-jétől az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi feladatok az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterhez kerültek a gazdasági és energetikai minisztertől. A módosítás az élelmiszerpolitikai és ellenőrzési feladatokat egy, az agrár-élelmiszerláncért már jelenleg is felelős tárcánál összpontosítja.
Központosítanák az élelmiszerlánc-felügyeletet
A Kormány 2026. szeptember 15. és 25. között társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete az élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer jelentős átalakítását irányozza elő 2026. november 1-jétől.
A feladatok jelenleg a szakmai irányítást ellátó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a megyei kormányhivatalok és járási hivatalaik között oszlanak meg. A Kormány szerint ez a megosztott szerkezet különösen járvány- és válsághelyzetek során nehezíti a gyors és hatékony hatósági fellépést.
A tervezet a járási szintű élelmiszerlánc-felügyeleti feladatokat megyei szintre integrálná, miközben erősítené a NÉBIH szakmai irányító szerepét az agrár-, élelmiszerlánc-, állat- és növény-egészségügyi területeken. A cél a döntéshozatal felgyorsítása és a válsághelyzetek hatékonyabb kezelése.
A tervezet a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kapcsán beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat is visszaadná a NÉBIH-nek. Ezek a feladatok korábban éppen a NÉBIH-tól kerültek át a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NKFH) annak 2024-es létrehozását követően.
A legnagyobb horderejű reform: új országos környezetvédelmi főhatóság jöhet létre
A három intézményi változás közül a legjelentősebb az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság tervezett létrehozása. Az új szerv a Kormány szándéka szerint 2027. január 1-jén kezdené meg működését.
A reform több mint egy évtized után ismét önálló központi intézményt hozna létre a környezet- és természetvédelem országos felügyeletére. A Főhatóság ugyanakkor nem csupán a hiányzó központi hivatalt pótolná: kibővített hatásköre a környezetvédelmi hatósági feladatok további központosítását is jelentené.
A Főhatóság feladatköre a tervek szerint kiterjedne a környezet-, természet- és klímavédelemre, valamint többek között a levegő- és vízminőségre, a biológiai sokféleségre, az erdészetre, a földtani erőforrásokra és a vadon élő állatok védelmére. Egyes kiemelt környezetvédelmi ügyekben országos illetékességgel járna el, elbírálná a területi szervek döntéseivel szembeni jogorvoslatokat, továbbá felügyeleti feladatokat látna el a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás, a természet- és állatvédelem, az erdészet és a vízvédelem területén.
A vállalkozások szempontjából különösen fontos, hogy az akkumulátorgyártó létesítmények, a kapcsolódó tevékenységek és infrastruktúra, valamint az akkumulátorhulladék kezelésének környezetvédelmi engedélyezése és felügyelete az új szerv kiemelt feladata lenne. Tekintettel arra, hogy Magyarország továbbra is hangsúlyt fektet az akkumulátoripari beruházások bevonzására, a reform az ország egyik stratégiai jelentőségű ágazatának szabályozói felügyeletét vonná egyetlen, erre szakosodott hatóság alá. Ez a változás ezért különösen releváns lehet az ágazatban működő befektetők és üzemeltetők számára.
Magyar Orvosi Kamara: visszatérhet a kötelező tagság és bővülnek a kamara jogkörei
Az Országgyűlés 2026. szeptember 22-én elfogadta a törvényt, amely visszaállítja az egészségügyi szakmai kamarai kötelező tagságot, és visszaadja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyes köztestületi feladat- és hatásköreit. (A jogszabályt a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, így azt a cikk megjelenésekor még nem hirdették ki – a szerk.)
A kötelező kamarai tagság szabályozásának története viharos volt Magyarországon. Eredetileg kötelező volt a tagság az egészségügyi tevékenység gyakorlásához, ezt később eltörölték, majd részlegesen visszaállításra került. Legutóbb a 2023-ban elfogadott, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvényt módosító szabályok szüntették meg a kötelező kamarai tagságot. A 2023-as módosítások a MOK több kulcsfontosságú jogkörét is elvonták, köztük az orvosokkal szembeni etikai eljárások lefolytatásának jogát. Az új módosítás ezeket a változásokat visszafordítja, valamint meg is erősíti az egészségügyi szakmai kamarák szerepét.
A kötelező tagság visszaállítása mellett az orvosokkal szembeni szakmai-etikai eljárások ismét a MOK hatáskörébe kerülnek. A kamara szélesebb véleményezési lehetőséget kap az egészségügyi jogszabályok és szakmai irányelvek előkészítése során, továbbá jogszabályi vagy szakpolitikai változtatást is kezdeményezhet az előkészítésért felelős szerveknél. A meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozásnak minősül. A módosítás a kamarai tisztségviselők megbízatásának időtartamára és a választott tisztségviselők kamarai feladataik ellátásához biztosított munkaidő-kedvezményére is kiterjed.
Azoknak az egészségügyi szakembereknek, akik a törvény hatálybalépésekor kamarai tagsághoz kötött tevékenységet végeznek, de nem tagjai az illetékes kamarának, a hatálybalépéstől számított 30 napon belül kell kérniük felvételüket, ellenkező esetben nem folytathatják tevékenységüket. A törvény a Magyar Közlönyben való kihirdetését követő napon lép hatályba.
A MOK megerősített jogkörei várhatóan növelik majd a kamara szerepét a szakmai követelmények alakításában, az etikai ügyek felügyeletében és az egészségügyi igazgatás szerveinek vezetői kinevezéseivel kapcsolatban. Az egészségügyi szakemberekkel együttműködő vállalkozásoknak javasolt áttekinteniük, hogy a változások érintik-e market access és orvosszakmai tevékenységeiket.