Mi az a munkahelyi biomonitoring, és miért elengedhetetlen a munkavállalók védelmében?

forrás: https://mubi.hu/hirek/kemiai-anyagok-biztonsaga/mi-az-a-munkahelyi-biomonitoring-es-miert-elengedhetetlen-a-munkavallalok-vedelmeben

A munkahelyi biomonitoring kulcsszerepet játszik a kémiai kitettség mértékének mérésében, segítve a munkavállalók védelmét és a munkahelyi egészségügyi kockázatok csökkentését, miközben az EU legújabb iránymutatásai biztosítják a folyamat jogszerű és etikus alkalmazását.

A munkahelyi biomonitoring egy fontos eszköz a munkahelyi kémiai kitettség mérésére, amely segít felismerni a veszélyes vegyi anyagok hatásait a munkavállalók egészségére. De mi is pontosan a biomonitoring, és hogyan alkalmazható a munkahelyek biztonságának és egészségének javítására?

Az Európai Unió legújabb iránymutatásai is segítenek abban, hogyan alakítható ki hatékony program, amely figyelembe veszi a munkavállalói jogokat és biztosítja a megfelelő védelmet. Cikkünkben bemutatjuk, mi áll a munkahelyi biomonitoring mögött, és miért fontos a legújabb uniós irányelvek betartása.

A munkahelyi biomonitoring fontossága: Mi is ez pontosan?

A munkahelyi biomonitoring egy olyan eljárás, amely a munkavállalók kémiai anyagokkal szembeni expozícióját méri. Ez a folyamat a kémiai anyagok vagy azok metabolitjainak (lebomlási termékek) kimérését jelenti biológiai mintákból, például vérből, vizeletből vagy más biológiai anyagokból. Az így nyert adatok segítenek az egészségügyi kockázatok felmérésében, és alapot adnak a megfelelő megelőző intézkedések meghozatalához.

Az EU által kiadott legújabb iránymutatásban részletesen ismertetik, hogyan kell felépíteni egy munkahelyi biomonitoring programot, valamint hogy hogyan alkalmazhatóak a biológiai határértékek és irányadó értékek a munkahelyi kockázatok kezelésére. Ezen kívül fontos, hogy a munkavállalók jogait is védjük a biomonitoring során, különösen annak figyelembevételével, hogy az egyéni adatok védelme és a magánélet tiszteletben tartása kiemelt fontosságú.

Hogyan segíthet a biomonitoring a munkahelyi biztonság javításában?

A biomonitoring célja, hogy ne csak a kitettség mértékét mérje, hanem segítse a munkáltatókat és a munkavédelmi szakembereket abban is, hogy pontos képet kapjanak a munkavállalók egészségi állapotáról, és szükség esetén időben beavatkozhassanak. A rendszeres biomonitoring eredmények segíthetnek az egészségügyi kockázatok csökkentésében, és megelőzhetik a hosszú távú egészségkárosodásokat.

Az EU új iránymutatásai: Mit érdemes tudni?

A legújabb uniós iránymutatások arra összpontosítanak, hogy a munkahelyi biomonitoringot nemcsak a kémiai anyagok mérésére használják, hanem segítsenek a megelőző intézkedések meghozatalában, és biztosítsák, hogy a munkavállalók jogai védve legyenek a folyamat során. Az iránymutatások egyúttal hangsúlyozzák, hogy a biomonitoring nem kutatási célokat kell, hogy szolgáljon, hanem a munkavállalók védelmét és az egészségügyi kockázatok csökkentését kell szolgálnia.

AI és a jövő munkaerőpiaca: kinek lesz robotkollégája és kinek lesz munkahelye?

Az AI el fogja venni a munkánkat? Aki programozással, adminisztrációval vagy írással foglalkozik, annak számolnia kell ezzel. Más szakmákban a technológiai hatása még nem jelentős, de ez változhat – mutat rá az AI emberi oldalát és annak alkalmazásait bemutató Humanaugmented TikTok videója. Mit okozhat az automatizáció a gyártósorokon és a hétköznapi irodai munkakörökben? Kell félni vagy megijedni? A szakértő szerint a válasz egyszerre igen és nem.

forrás: https://ildimunkavedelem.hu/wp-admin/post-new.php

Humanaugmented TikTok videójának fontos megállapításai: 

  • A mesterséges intelligencia már most képes bizonyos szintű programozási vagy szövegalkotási feladatokat automatizálni, így ezek a területek kiemelten érintettek.

A technológiai hatás más szakmákban még nem olyan jelentős – például fizikai munkák vagy humán szolgáltatások esetében, de ez idővel változhat.

  • A technológiai szektorban tapasztalt súlyos veszteségek szintén a világjárvány idején történt túlzott munkaerő-felvétel következményei.

Más szóval: nem (csak) az AI vagy gazdasági válság miatt vannak problémák a tech szektorban, hanem azért is, mert a cégek túloptimistán méretezték fel a jövőjüket a járvány idején.

A csipetnyi iróniával fűszerezett videó azért azt is hozzéteszi, hogy az Egyesült Államokban a 2025-ös munkahelyvesztések inkább a DOGE miatt történtek. Bár Elon Musk szerint a DOGE intézkedései 160 milliárd dollár megtakarítást eredményeztek, egyes elemzések szerint ezek a leépítések 135 milliárd dollárba kerültek az adófizetőknek, figyelembe véve a jogi költségeket és a termelékenység csökkenését – közlik a CBS Hírek.

  • A programozói állások 29%-ában szerepet kap a mesterséges intelligencia, szemben az általános 1,3%-kal

– tehát a programozás egyike azoknak a területeknek, ahol a mesterséges intelligencia hatása már most is rendkívül erős és növekvő tendenciát mutat, míg más szektorok még „lemaradnak” vagy később kerülnek az AI hatókörébe.

A Microsoft jelenlegi vezérigazgatója, Satya Nadella beszélgetett Mark Zuckerberggel (a Meta – korábban Facebook alapítója) egy fontos iparági rendezvényen.

  • A Microsoft vezér elmondta: a cégnél mostanra a programkódok akár 30%-át mesterséges intelligencia írja.

A 30% nagyon magas arány, ami azt jelenti, hogy az AI nemcsak segédeszköz, hanem már aktív szereplő a fejlesztési folyamatban. Ez az adat jól mutatja, milyen gyorsan integrálódik az AI a munka világába, különösen a technológiai szektorban – és azt is jelzi, hogy a programozói munka természete átalakulóban van: egyre több feladatot végeznek félig vagy teljesen automatizált rendszerek.

  • Az adminisztratív munkák 60%-a automatizálható lehet 2030-ra.

Ez jelentős átalakulást vetít előre az adminisztrációs szektorban, például irodai asszisztensek, recepciósok, ügyintézők munkakörében. 

Ethan Mollick kutató és író szerint:

  • az AI-t nem versenytársként, hanem kollégaként, társintelligenciaként kellene felfogni, akivel együtt dolgozunk, nem pedig akit ki kell váltani vagy legyőzni.

Ezzel egyfajta szemléletváltást javasol: az AI nem az emberi munkaerő helyettesítője, hanem egy új típusú „digitális kolléga”, amely erősíti az emberi képességeket.

A dolgozók háromnegyede szerint a munkája egy része automatizálható lenne

A McKinsey 2024-es szerint 2030-ra a jelenlegi európai munkaórák mintegy 27 százalékát automatizálhatják, amit a mesterséges intelligencia térnyerése még inkább felgyorsíthat. A riport szerint a munkaórák nagyjából 20 százaléka még mesterséges intelligencia nélkül is automatizálható lenne. Egy kutatás alapján ráadásul a munkavállalók maguk is úgy vélik, hogy munkájuk háromnegyede átadható lenne egy számítógépnek.

Zakrzewski Anita, a TOPdesk szolgáltatásmenedzsment platform marketing- és értékesítési vezetője segít megérteni, mit jelenthet az automatizáció egy hétköznapi irodában: Ha a mindennapi irodai feladatokról van szó, az automatizáció olyan problémákra jelenthet megoldást, mint az ismétlődő, gyakran feltett kérdések, a feladatmenedzsment, az adminisztráció, vagy a különböző osztályok tevékenységének összehangolása.

A gyakran ismétlődő kérdések terén például egy belső tudástár kialakítása mentesítheti hosszú távon a kollégákat attól, hogy minden munkavállalói kérdésre egyesével válaszoljanak. Ha a válasz megkeresése helyett azonban mégis feltennék a már ismert kérdést a kollégák, egy automatizált rendszer sablon válaszok kiküldésével segítheti a munkafolyamatot. A kérdésekkel, esetleges panaszokkal kapcsolatos státuszváltozásokról pedig e-mail értesítést küldhet a rendszer, ami már tartalmazza az üggyel kapcsolatos összes információt.

A különböző osztályok, területek együttműködése is automatizálható: a gyakran előforduló folyamatokra sablon folyamatok hozhatók létre, amiket a rendszer önállóan kioszt arra a kollégára, akinek éppen feladata van az adott folyamatban. Ha például új kolléga csatlakozik a céghez, az IT osztály csak akkor kap értesítést az új laptop beüzemelésének igényéről, ha a HR adminisztráció már lezajlott.

„Az automatizálás a munkahelyek jövőjét alapvetően formálja majd át, de az, hogy hogyan és mikor történik meg ez a változás, nagymértékben függ a munkahelyi kultúrától, a vállalatok technológiai érettségétől és a munkavállalók alkalmazkodóképességétől is” – tette hozzá Zakrzewski Anita. „A jövő munkahelyeit mindenesetre nem robotkollégákkal kell elképzelnünk. A mesterséges intelligencia és az automatizálás ehelyett arra ad lehetőséget, hogy a munkavállalók a stratégiai döntésekre, a kreatív feladatokra és a csapatmunkát igénylő projektekre fókuszáljanak, miközben az algoritmusok rengeteg időt megspórolva elvégzik a rutinmunkát. Ha kevesebb az unalmas, ismétlődő feladat a cégnél, kevesebb lesz a kiégéssel küzdő munkavállaló, ami a fluktuáció csökkenését is eredményezheti. A munkatársak mindennapjaiban az automatizálás révén előtérbe kerülhet a készségfejlesztés és az értékteremtés, ami nagyobb munkahelyi elégedettséghez vezethet.”

A WHO szerint a második leggyakoribb halálok az ülőmunka

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/a-who-szerint-a-masodik-leggyakoribb-halalok-az-ulomunka

Az irodai munkakörnyezet, a napi 8 órás ülés és a mozgásszegény hétköznapok mind rossz hatással vannak a gerincünk egészségére. A Gerinc Világnapját minden évben október 16-án ünnepeljük, ennek alkalmából pedig hoztunk néhány jó tanácsot, amivel megóvhatjuk a test támaszának egészségét a munkahelyünkön is.

A Gerinc Világnapja

A gerincünk az emberi test támasza. Sokszor a mindennapi életünk során nem gondolunk rá, de egy egészséges gerinc kulcsfontosságú ahhoz, hogy aktív és boldog életet éljünk. Ha a gerincünk egészséges, könnyedén mozoghatunk, és kevésbé érezzük a fáradtságot és a stresszt. A napunk egy jelentős részét a munkahelyen töltjük, így nem meglepő, hogy az ott eltöltött idő is nagy hatással van annak egészségére. A helyes testtartás és a munkavédelmi gyakorlatok betartása hozzájárulhatnak a munkavállalók gerincének egészségéhez és a munkahelyi balesetek megelőzéséhez.

Mi baj lehet?

  • Hátfájás: Hosszú ideig tartó ülés vagy állás, rossz testtartás, nehéz tárgyak emelése, és ismétlődő mozdulatok mind hozzájárulhatnak a hátfájás kialakulásához.
  • Nyaki fájdalom és nyakmerevség: A hosszú órákig tartó gépelés vagy monitor előtti görnyedt testtartás könnyen vezethet nyaki fájdalomhoz és merevséghez.
  • Gerincferdülés (skoliozis): A tartósan rossz testtartás, például az íróasztalnál vagy számítógépnél ülve, hozzájárulhat a gerincferdülés kialakulásához akár fiataloknál is.
  • Csontritkulás: Bár a csontritkulás általában idősebb korban jelentkezik, az alultápláltság és a testmozgás hiánya hozzájárulhat az alacsony csontsűrűséghez, ami növeli a törések kockázatát.
  • Munkahelyi sérülések: Azok a feladatkörök, amelyek hirtelen mozdulatokat vagy nehéz tárgyak emelését igénylik, súlyos sérüléseket okozhatnak a gerincben, például sérvet.
  • Idegi becsípődés (sciatica): Hosszú órákig tartó ülés vagy rossz testtartás nyomást gyakorolhat az a test leghosszabb idegére, az ülőidegre, ami sciatica nevű állapotot okozhat. Ez egy idegi becsípődés, ami erős fájdalommal és bizonyos területek zsibbadásával jár.
  • Ismétlődő terheléses sérülések: Az olyan munkahelyek, ahol gyakran ismétlődő mozdulatokat kell végrehajtani – például nehéz tárgy emelése, dobozmozgatás vagy gépek kezelése – növelhetik a gerinc terhelését és kopását.
  • Gerincfertőzések: Bár ezek ritkák, egyes munkahelyi környezetek, például egészségügyi intézmények, laboratóriumok vagy mezőgazdasági munkahelyek olyan fertőzéseket is okozhatnak, amelyek a gerincet érintik.

A gyilkos ülőmunka

A WHO szerint a második leggyakoribb halálok az ülőmunka, ezért érdemes komolyan venni a gerinc védelmét. Bár látszólag kényelmes és kevés fizikai erőfeszítést igénylő tevékenység, hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokkal járhat.

A hosszú ideig tartó ülés ártalmas az alsó hátunknak, mert növeli a terhelést a gerinc porckorongjaira. Az ülő pozíció nehezíti a helyes testtartás fenntartását, és a rossz testtartás károsíthatja a hátunkat. A tartós ülőmunka miatt a hátunkon lévő izmok megnyúlnak és gyengülnek.

Emellett a gerinc porckorongjai és kisizületei is egyenlőtlen terhelésnek vannak kitéve, ami különböző mozgásszervi problémákhoz vezethet. Ezek közé tartoznak az izomfájdalmak, fájdalmas izomgörcsök, porckorongkopás és az ideggyöki nyomás. Emellett növeli a csontritkulás kockázatát is.

Munkavédelemi tippek a ülőmunkához

  1. Az ülőmunka során fontos megfelelő testtartást fenntartani. Gondoskodj róla, hogy a talpad szorosan érje a talajt, a térded legyen derékszögben, és a csípőd legyen kissé széles terpeszben. Ehhez igazítsd be a széket a megfelelő magasságba.
  2. Tartsd meg a gerinced természetes görbületeit, és használd a háttámlát a hátad megtámasztására. Próbálj a medencéddel visszacsúszni a háttámlához, és dőlj hátra kissé, hogy a hátadat a támlához érintsd.
  3. Ügyelj a vállaid helyzetére, és engedd őket lazán lefelé. Ha van, használd a kartámlákat a kényelmes pozíció fenntartásához.
  4. Ha hosszú időn át ülsz, olyan ülőpárnát vagy párnát használhatsz, amely elősegíti a helyes gerincgörbületeket.
  5. Időnként szünetet kell tartanod, hogy megszakítsd a hosszú ülést. Állj fel, és végezz nyújtógyakorlatokat, például nyaktrapéz-nyújtást vagy hajolást hátra, hogy ellensúlyozd a statikus terhelést. Legalább 10 percenként ajánlott felállni és mozogni.
  6. Rendszeres testmozgással és gerinctornával erősítsd meg a hátizmaidat.
  7. Ha lehetséges, rendezd be munkahelyedet ergonomikusan. Az asztal és a szék magasságát állítsd be úgy, hogy kényelmes legyen a munkavégzés.
  8. Fontos, hogy ismerjék a munkatársaid is a gerincvédelem fontosságát. Szervezz munkahelyi oktatást vagy workshopokat a megfelelő testtartásról és a gerinc egészségéről.

Képernyő előtti munkavégzés

A hosszantartó számítógépes munka során nem csak az ágyéki gerinc terhelődik túl, hanem a vállöv és a csuklóízületek is ki vannak téve ennek. A nyaktól a vállakra húzódó trapézizom felső része feszülhet és zsugorodhat, ami számos kellemetlenséget okozhat, például felső végtagi fájdalmakat, égő érzéseket.

Munkavédelmi tippek képernyő előtti munkához

  • A monitor felső széle legyen a szemmagasságban, és kb. 50 cm távolságra legyen a szemtől.
  • A képernyő legyen merőleges az ablakra.
  • A billentyűzet legyen dönthető, hogy az egyén derékszögben behajlított könyökmagasságához igazítható legyen, a vállak pedig lazán leengedve maradjanak.
  • Használjunk csuklótámaszt és alkartámaszt az egér használatakor, valamint lábtámaszt, például ék alakú dobogót a lábak alá időnként.
  • Érdemes óránként beiktatni rövid mozgásszüneteket, amikor felállunk, megnyújtjuk a nyak trapéz izmait, átmozgatjuk a csuklót, és kiszellőztetünk.

Élet az autóban

Sofőrként szinte az egész munkanapot üléssel töltjük. Ennek veszélyei mellett az úton való közlekedés során a gépjárművek vibrálhatnak, és ezek a vibrációk a gerincre is hatással lehetnek. A hosszan tartó vibrációk súlyosbíthatják a hátfájást és az ágyéki terület fájdalmait.

Először is, egy rosszul rugózott ülés, alacsony háttámlával nem nyújt megfelelő támaszt a testnek. Ez hosszú utazások során kényelmetlenséget és fájdalmat okozhat, különösen az ágyéki gerinc területén. A hiányosan támogatott háttal a gerinc kénytelen kompenzálni a terhelést, ami fokozott feszülést és kényelmetlenséget eredményezhet.

Másodszor, ha az ülés túl közel kerül a pedálokhoz, az vezethet ahhoz, hogy a térd hosszú távon túlzottan behajlik. Ennek következtében az ágyéki szakasz hátulra dől, ami további terhelést jelent a porckorongokra. Ez hosszú távon hátfájást okozhat.

Harmadszor, a háttámla használatának elkerülése is komoly problémákat okozhat. A háttámla segít a gerinc tartásában és a terhelés elosztásában. Ha elhanyagoljuk, a hát túlterheltté válhat, ami fokozott fájdalmat és kényelmetlenséget eredményez.

Végül, a magasra beállított kormány vezetőállás mellett a vállak felhúzását eredményezheti, ami további feszültséget okozhat a felső háton és a nyakban. Ez is hozzájárulhat a gerincproblémák kialakulásához.

Hogyan tudjuk csökkenteni ezeket a hatásokat?

  • Fontos, hogy az ülést úgy állítsuk be, hogy a térd teljesen ki tudjon nyúlni a pedálok használata közben. Ez segít a térdízület terhelésének csökkentésében.
  • A kormánymagasságot úgy is kalibráljuk, hogy vezetés közben ne kelljen felhúzni a vállainkat.
  • Időnként a háttámla kissé hátra döntése (nagyjából 90 foknál nagyobb hátradöntés) segíthet az ágyéki gerinc terhelésének csökkentésében.
  • Az ágyéki gerinc természetes állapotának megtartásához alkalmazhatunk autós üléspárnát vagy háttámla támasztékot.

A megfelelő munkavédelmi intézkedések, az ergonomikus munkakörnyezet és a helyes testtartás segíthetnek megóvni a gerincünket ülőmunka esetén.

Forrás: Spinalisules