Egyre nagyobb veszélyt jelent a munka, riasztó adatok érkeztek

forrás: https://www.economx.hu/belfold/2023-munkahelyi-baleset-foglalkozasi-megbetegedes.788946.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Az Economxnak nyilatkozó munkavédelmi szakjogász szerint az általa kivizsgált több száz munkahelyi baleset tanulságai között szerepel, hogy szinte minden esetben közrejátszott az emberi mulasztás, a gépek nem megfelelő karbantartása, valamint az időjárási viszonyok figyelmen kívül hagyása. Rossz hír, a megnövelt nyugdíjkorhatár miatt a munkahelyi balesetek száma feltehetően növekedni fog, és mindennek a tetejébe, egyre több a foglalkozási megbetegedés.

Az Eurostat elmúlt öt évének statisztikája szerint évente 3100-3300 halálos munkahelyi baleset történik az Európai Unióban, ezek közül 62-82 Magyarországon. A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2019-ben 24.055, míg 2023-ban 20.658 balesetet jelentettek le a munkáltatók.

A két dátum közötti években 20.000 és 21.500 között mozgott a jelentett munkabalesetek száma. A halálos munkabalesetek száma a jelzett időszakban 84 és 62 között mozgott. A legalacsonyabb adat a 2023-as, a 62 halálos eset.

Többnyire a kisebb vállalkozások nem jelentenek

A munkajogi és munkavédelmi szakjogász az Economx megkeresésére elmondta: a jelzett statisztikában nem szereplő, látens, a munkáltatók által nem jelentett, kisebb sérüléssel járó balesetek jelentősen növelik az esetszámot. A baleset bejelentésének elmulasztása általában a kisebb vállalkozásoknál történt munkabalesetek esetén fordul elő.

Bujtor Gyula szerint mivel a súlyos munkabalesetet a munkáltatók nehezen tudják eltitkolni, így többségében azért a kkv-k is bejelentik ezeket a hatóságnál. A szakértelem (munkabiztonsági szakember) hiánya és a pénzügyi korlátok miatt a legtöbb súlyos munkabaleset az 1-9 főt foglalkoztató munkáltatóknál (2023-ban 74 db) illetve a 10- 49 fő között foglalkoztató munkáltatóknál (39 db) következett be.

A szakjogász által kivizsgált több száz baleset tanulságai között szerepel az, hogy szinte minden esetben közrejátszott az emberi mulasztás, illetve a gépek nem megfelelő karbantartása, valamint az időjárási viszonyok figyelmen kívül hagyása.

Annak ellenére, hogy a munkavállaló jogosult az utasítást megtagadni, ha annak végrehajtása az életét, a testi épségét vagy az egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, erre azonban szinte soha nem kerül sor. Az ok: tartanak a munkáltató retorziójától.

A tavalyi év statisztikája a következőkről tanúskodik: 

  • halálos kimenetelű munkabaleset: 62 eset
  • súlyos csonkulásos kimenetelű munkabaleset: 36 50 eset
  • egyéb súlyos kimenetelű munkabaleset: 55 eset
  • összes súlyos kimenetelű munkabaleset: 153 eset
  • csonkulásos kimenetelű munkabaleset: 192 eset

(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium)

A nagy megrendelők és multinacionális társaságok szerencsére megkövetelik a területükön dolgozó alvállalkozóktól, hogy a munkabaleseteket kivizsgálják és bejelentsék a hatóságnál. Ezt sokszor azzal érik el, hogy a saját biztonsági őrük, portaszolgálatuk felvesz egy jegyzőkönyvet, amiben rögzítik a baleset idejét és egyéb adatait. A kamera felvételek is arra szoríthatják az alvállalkozót, hogy szabályosan járjon el.

Adatkezelési problémák

Gondot okoz az is, hogy a megrendelő, fővállalkozó olyan adatokat, jegyzőkönyveket kér a balesettel kapcsolatosan az alvállalkozótól, ami adatvédelmi szabályokba ütközikSzerencsésebb ilyenkor egy összefoglaló jelentésben tájékoztatni a megrendelőt, a fővállalkozót a kivizsgálás megtörténtéről és eredményéről, illetve a balesetet kiváltó okokról.

A munkabiztonsági szakember, aki a balesetet kivizsgálja, önálló adatkezelőnek minősül, ezért ő bekérheti a sérülttől például a zárójelentést és egyéb orvosi papírokat. Ugyanezt például a cég munkaügyese már nem teheti meg, mert ő nem láthatja ezeket a szenzitív adatokat tartalmazó iratokat. A kifizető helynek minősülő munkáltatóknál az üzemiségről szóló határozatot hozó ügyintéző szintén megismerheti a teljes dokumentációt.

Nincs megfelelő kockázatértékelés

A munkáltatóknak az 1993. évi XLIII törvény és az 5/1993. (XII.26) MüM rendelet a munkavédelemrőlszóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról előírásai szerint a veszélyességi fokától és afoglalkoztatottak létszámtól függően kötelező alkalmazni megfelelő képzettségű munkabiztonsági szakembert az előírt teljes, vagy részmunkaidőben. Lehetőség az is, hogy a munkabiztonságiszolgáltatásra szerződés alapján kerüljön sor.

A munkáltatóknak tehát vagy saját szakembert kellfoglalkoztatnia munkavállalóként, vagy külső szolgáltatóval kell hosszú távú szerződést kötnie.A kkv-ék egy része csak eseti megbízás keretében kér fel munkabiztonsági szakembert egyes égetőproblémák megoldására, ami nem felel meg a fenti jogszabályi követelménynek.

A munkabalesetek egyik oka, hogy a munkáltatók az egyes munkákra nem készítenek megfelelő munkavédelmi kockázatértékelést és abban nem írják elő a szükséges intézkedéseket a balesetek megelőzése érdekében.

A másik ok, hogy sok kisebb létszámot, de húsz főt meghaladóan foglalkoztató munkáltatónál nemválasztanak munkavédelmi képviselőket, akik a baleset megelőzésben jelentős szerepetvállalhatnának.

Az alkalmi munkavállalókkal kapcsolatos gondok

Az I. veszélyességi kategóriába sorolt munkáltatók közül (például építőipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar) sokan alkalmaznak egyszerűsített foglalkoztatottat (alkalmi munkavállalót) amely során ahelyismeret hiánya, a megfelelő oktatás elmaradása miatt nagyobb a munkabalesetbekövetkezésének esélye – hangsúlyozta Bujtor Gyula.

Az is probléma, hogy az alkalmi munkavállalóknak ugyanolyan egyéni védőeszközöket kell biztosítani, mint a többi munkaviszonyban alkalmazott munkavállalónak.

Nemlehet azonban a szerint válogatni az alkalmi munkavállalók között, hogy éppen milyen méretűbakancs, védőruha van a munkáltatónál raktáron. Gyakori, hogy a drága egyéni védőeszközökátadása után az alkalmi munkavállaló munkavégzés nélkül távozik és eltulajdonítja az átadott egyénivédőeszközöket. 

2026-tól jelentős javulás várható

Az I. veszélyességi kategóriájú, 50 fő feletti létszámot foglalkoztató munkáltatóknál 2026. január 1-től már csak felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel lehet a kockázatértékelést elkészíteni, amely abalesetek megelőzésében kiemelkedő jelentőségű.

Az úgynevezett veszélyes munkák során nagyobb a súlyos balesetek bekövetkezésének esélye.

Ilyen munkák például a magasban történő, a beszállással végzett, a tűzveszélyes munkák, a robbanásveszélyes környezetben végzett munkák, a feszültség alatt, vagy közelében végzett munkák, a munkaárokban végzett munkák, a daruzással, emeléssel kapcsolatos munkák.

Az ilyen veszélyes munkákra külön munkavégzési engedélyt adnak ki a munkáltatók, megrendelők, amely előtt ellenőrzik a megfelelő felkészültséget, az előzetes oktatás megtörténtét, a védőfelszereléseket, a balesetek megelőzésére tett intézkedéseket. A munkáltató kötelezettsége, hogy mindennap, munkakezdés előtt meggyőződjön arról, a munkavállaló a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban jelent-e meg a munkahelyen.

Megnövelt nyugdíjkorhatár és foglalkozási megbetegedés

Bujtor Gyula szerint a munkabalesetek száma a megnövelt nyugdíjkorhatár miatt is növekedni fog.Egyes szakmákban olyan fizikai megterhelésnek vannak kitéve a munkavállalók (útépítés, magasban,vagy beszállással végzett munka stb.), amely magában hordozza a balesetek veszélyét.

A foglalkozásegészségügyiorvos ugyan korlátozottan alkalmasnak minősítheti a munkavállalót, de ha nincs utánpótlás afiatalokból, akkor a munkáltatónak nem lesz olyan munkavállalója, aki a veszélyesebb, nagyobb fizikaiigénybevétellel járó munkát elvégezze.

Kevésbé hangsúlyozott az, hogy a munkabalesetek mellett egyre jelentősebb a foglalkozási megbetegedések hatása. Egyre több olyan munkáltató települ Magyarországra, ahol kifejezetten veszélyes a technológia és minden elővigyázatosság ellenére egészségre ártalmas körülmények között dolgoznak a munkavállalók.

Bírságok és kártérítések

Jó tudni, hogy 2024. március 1-től a hatóság által kiszabható maximális munkavédelmi bírság összege100 millió forintra emelkedett a korábbi 10 millió forintról. Ezen belül növekedett a munkabaleset során történt munkáltatói mulasztások, közrehatás miatt kiszabható bírság összege is.

Munkabaleset bekövetkezése esetén számolni kell az esetleges kártérítési perrel és nagy összegű(több milliós nagyságrendű) sérelemdíj követeléssel. Fentiekre tekintettel érdemes a munkáltatónakolyan balesetbiztosítást kötni, amely a sérelemdíj követelésekre is kiterjed, bizonyos összeghatárig – tanácsolta végezetül a szakértő.

Nagy tétel az államkasszában

A 2022-ben Magyarországon bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések jelentős, összesen 382,1 milliárd forintot kitevő társadalmi költséget okoztak. Ezen belül a vállalatokat érintő költség megközelíti a 248,1, a háztartásokat terhelő a 10,4, míg az államháztartást terhelő a 123,7 milliárd forintot.

Ebben az iparágban találták a legtöbb súlyos munkavédelmi kihágást tavaly

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/ebben-az-iparagban-talaltak-a-legtobb-sulyos-munkavedelmi-kihagast-tavaly

A Munkavédelmi Hatóság 2023-as vizsgálatainak eredménye alapján az építőiparban volt a legtöbb súlyos jogsértés, de a feldolgozóipar, a gépipar és a mezőgazdaság területe is bővelkedik hasonló kihágásokban. 

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az építőipar még mindig kritikus terület és fokozott figyelmet igényel munkavédelmi szempontból, ezt alátámasztják a tavalyi ellenőrzések is A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 33%-a (32 618 fő) volt súlyos szabálytalansággal érintett, ők nagyrészt ezen a területen dolgoznak. 

Érintett a feldolgozóipar is

Az építőiparban a legtöbb súlyos jogsértés az építés alatt álló épületek emeleti szintjein és a munkaállványokon történő munkavégzés során jelentkezik. A leesés elleni védelem hiányával és az egyéni védőeszközök nem megfelelő használatával is több esetben találkoztak a hatóságok. Gyakori volt, hogy a védőeszköz használatához szükséges kikötési pontokat nem jelölték ki.

Emellett a mélyépítési munkák során a beesési veszély is komoly kockázatot jelent, különösen a munkaárkok és aknák közelében. A bontási munkák során a hullámpala héjazat eltávolítása jelentős veszélyforrás, hiszen a hiányos leesés elleni védelem súlyos sérüléseket okozhat a munkavállalóknak.

feldolgozóipar, gépipar és mezőgazdaság területén szintén gyakoriak voltak a súlyos veszélyhelyzetek, melyeket a védőburkolatok elmaradása, illetve a biztonsági berendezések hiánya, működésképtelensége okozott.  A villamos berendezések használatával kapcsolatos súlyos szabálytalanságok főként a megfelelő rögzítés hiánya és a villamos vezetékek mechanikai védelmének elhanyagolása miatt következtek be. A gépkezelői jogosultság hiánya vagy nem megfelelő használata is jellemző kihágásnak bizonyult különösen az emelő- és rakodógépek esetében.

A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elmulasztására is számos alkalommal volt példa, ahogy az egyéni védőeszközök hiányára is. Mindkettő súlyos veszélyekkel járhat a veszélyes anyagokkal való érintkezés vagy a magas zajszint miatt.

Az említett veszélyforrásokra való odafigyelés és megfelelő intézkedések megtétele elengedhetetlen a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme érdekében. A szabályozások szigorítása és a szakszerű felügyelet kulcsfontosságú a munkahelyi balesetek és sérülések minimalizálása érdekében. A megfelelő munkavédelmi kultúra kialakítása és fenntartása minden szereplő felelőssége, és hozzájárul a munkahelyek biztonságának növeléséhez.

A munkahelyi együttműködés 7 aranyszabálya, amiről sokan még csak nem is hallottak

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/ertheto-munkajog/a-munkahelyi-egyuttmukodes-7-aranyszabalya–amirol-sokan-meg-csak-nem-is-hallottak-20240314.html

Léteznek olyan rejtélyesnek tűnő, ám mégis nagy hatással bíró munkahelyi szabályok, amelyekről sokan még csak nem is hallottak? Vajon mindenki tisztában van-e a munkahelyi együttműködés irányelveivel? Milyen következményekkel járhat azok megsértése? Akár a munkaviszony felmondásához is vezethet? Fedezd fel a munkahelyi együttműködés 7 aranyszabályát, amelyekről mindenkinek tudnia kellene!

Történt egyszer…

Történt egyszer, hogy egy munkást társai csupán azért bántalmaztak, mert dolgozni kezdett volna, miközben ők még csak a reggeli kávéjukat kortyolgatták. Ez egy olyan megtörtént eset, ami a fizikai erőszak miatt napvilágot látott. Ám nem minden esetben vannak fizikailag is látható jelei, ha a munkatársak nem jönnek ki egymással. De hogyan kell, lehet a munkahelyen viselkedni? Mi az, amire minden szereplőnek egyaránt figyelnie kell, függetlenül attól, hogy mi a beosztása, munkaköre, szerepe a munkaviszonyban?

Bár keveset hallhatunk ezekről az irányelvekről, ám ettől még nem kevésbé fontosak. Betartásuk nem csupán törvényi kötelezettség, de elengedhetetlen a harmonikus együttműködéshez és a munkahelyi kultúra fenntartásához is. Ezt a 7 aranyszabályt a Munka Törvénykönyvében olyan alapelvekként találhatod meg, melyet mindenkinek – legyen akár főnök, akár beosztott – be kell tartania a munkahelyen. Ezek alól még a munkáltató sem élvez kivételt.

A munkahelyi együttműködés 1. aranyszabálya: Az általánosan elvárható magatartás

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkaszerződés teljesítése során úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Kivételek lehetnek, ám csak akkor, ha maga a törvény írja azt elő.

Ki mondja meg, hogy mi az általánosan elvárható magatartás egy-egy helyzetben?

A szabály a társadalomban általában elvárt magatartási kötelezettséget rögzíti. Ahogyan tudjuk, hogy hogyan illik viselkedni például egy üzletben, színházban, tömegközlekedési eszközön, ugyanúgy azt is ismerjük, hogy mi az, ami elvárható egy munkahelyen. Nem, az számít, hogy személy szerint mit várna el egy munkamániás főnök, egy mindenkire féltékeny vagy netán extra érzékeny munkatárs. A mérce a társadalmi általános megítélés. Vita esetén pedig a bíróság döntheti el, hogy egy-egy esetben mi az, ami általánosan elvárható.

2. aranyszabály: Jóhiszeműség és tisztesség

A munkával kapcsolatos ügyekben mindenkinek be kell tartania a jóhiszeműség és tisztesség elvét. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni. A bíróságnak egy megtörtént esetben arról kellett döntenie, hogy jóhiszeműen és tisztességesen járt-e el a munkáltató, amikor a hivatalos közlését angolul juttatta el a munkavállalóhoz. A bíróság megvizsgálta az adott munkahelyi körülményeket, szokásokat és elvárásokat. Végül kimondta, hogy mivel a cégnél az angol volt a belső munkanyelv, melyet az érintett munkavállaló magas szinten beszélt, így az angol nyelvű közléssel a munkáltató nem sértette meg a jóhiszeműség és tisztesség követelményét.

3. aranyszabály: Kölcsönös együttműködés

A munkahelyi konfliktusok során az egyik leggyakrabban tetten érhető eset az együttműködés hiánya. Amikor borsot törnek a másik orra alá, vagy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyják a megfelelő utasítást, kérést, eljárást, az bizony, az együttműködési kötelezettség megsértését jelentheti. Ez akár a munkaviszony megszüntetésével is maga után vonhatja. A hatékony munkavégzéshez elengedhetetlen a kölcsönös együttműködés mind a munkáltató és munkavállaló, mind pedig a kollégák között.

A munkahelyi együttműködés 4. aranyszabálya: Tájékoztatási kötelezettség

A munkaviszony szereplői kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Például, ha valaki beteg lesz és ezért nem tud bemenni dolgozni, akkor erről a lehető legrövidebb időn belül köteles tájékoztatni a munkahelyét is. A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos esetben akár egy elbocsátást is megalapozhat.

5. aranyszabály: A joggal való visszaélés tilalma

A Munka Törvénykönyve joggal való visszaélésnek tekinti különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

Ehhez talán nem is kell mást hozzátenni, hiszen a joggal való visszaélés biztosan nem építi a felek munkakapcsolatát.

6. aranyszabály: A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez alól csak jogszabály adhat kivételt. A munkavállalóknak nem szabad veszélyeztetniük a munkáltatójuk jogos gazdasági érdekeit. Sok minden tartozhat ide. Például a munkaviszony fennállása alatt nem ildomos egy versenytársnál is munkát végezni, vagy olyan saját vállalkozást indítani, ami konkurenciát jelent a munkáltatónak. A véleménynyilvánítás során is figyelni kell! A munkavállaló a véleménynyilvánításhoz való jogát sem gyakorolhatja úgy, hogy az a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértse vagy veszélyeztesse.

A munkahelyi együttműködés 7. aranyszabálya: A titoktartási kötelezettség

A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Ez alól törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén van kivétel.

Fontos tudnod, hogy mind a 7 aranyszabályt törvény írja elő, így nem szükséges, hogy arról külön szerződés vagy más okirat is készüljön.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikóügyvéd, vitarendezési szakjogász