Időzített bombán ülnek a hazai társasházak

forrás: https://www.tht.hu/index.php?mid=newsview&id=1441

Leszakadó erkélyek, kikötött gáz, lakástüzek: a magyarországi társasházak közel fele felújításra szorul és a finanszírozási lehetőségek hiánya, az építőanyag-árak drasztikus emelkedése, a szakemberhiány és a tulajdonosi konszenzus hiánya miatt a legtöbb esetben nem tudnak lépni a társasházkezelők.

Idén 12. alkalommal kezdődött meg a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) és a THT szaklapjának közös, országos roadshow-ja. A nyolc állomásos rendezvény hagyományosan egyszerre mutat pillanatképet a hazai társasházak helyzetéről, és próbál segíteni a társasházkezelői szakma számára aktuális információkkal és innovatív megoldások bemutatásával. 

A rendezvény első, kecskeméti állomásán Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2020. novemberi lakáspiaci jelentésében szereplő adatok szerint a hazai társasházakban a felújítások főként az állami támogatások hiánya miatt maradtak el az elmúlt időszakban, de a kivitelezési nehézségek és a tulajdonosi egyetértés hiánya is általános jelenség. A szakember elmondta, hogy a hazai társasházak többségénél nem lesz elkerülhető a közös költség emelés, a célbefizetés, esetleg a felújítási alap megemelése, de több társasháznál a tetőtér-beépítés is egy jó lehetőség lehet ahhoz, hogy forráshoz jusson a ház a felújításokra.

Lestyán Mária, építész tervező szakmérnök, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség titkára előadásában többek között elmondta, hogy 2021-ben 7186 lakástűz volt Magyarországon, ami 2020-hoz képest jelentős, 7 százalékos emelkedés. A tavalyi lakástüzekben – mely összesen több mint 125 ezer négyzetméternyi otthont érintett – 86-an vesztették az életüket, a legtöbben Pest és Hajdú-Bihar megyében. A lakástüzek többségének nagyobb része a használati szabályok megsértésére és a létesítési előírások hiányosságaira vezethető vissza. A szakértő előadásában elmondta, hogy nagyon fontos ismerni a társasház építésének idején életben lévő és az aktuális tűzvédelmi szabályokat is, és ezeket folyamatosan követni annak érdekében, hogy a tűzesetek megelőzhetők legyenek. Lestyán Mária elmondta, hogy várhatóan a következő hónapokban változni fog az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, melyben mind a 14 Tűzvédelmi Műszaki Irányelv módosulni fog.

Dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke elmondta, hogy az elmúlt két évben a veszélyhelyzeti rendeletek miatt elmaradt közgyűlések súlyosbították a társasházak már eleve rossz működési feltételeit, mert sok olyan döntést nem tudtak időben meghozni a tulajdonosok, amik a társasház állagának megóvásához szükségesek lettek volna. Ennek, és az építőanyag árak drágulásának köszönhetően sok társasház megtakarítása szinte elpárolgott, ma már csak többszörös áron tudják megrendelni a felújításokat. A felújításokról, illetve minden más, társasházakat érintő kérdésekről idén május 31-ig az éves rendes közgyűlésen tudnak dönteni a tulajdonosok, de mivel júniusig mindenképp veszélyhelyzet áll fenn az országban, és a rendeletek védettségi igazolványhoz kötik az egyéb rendezvényeken való részvételt, így nem lesz egyszerű idén sem a döntéshozatal a társasházi tulajdonosok számára. Az elnök asszony előadásában ismertette a 2023. januárjától és júliusától várható törvényi változásokat az ingatlannyilvántartási hatósághoz való bejelentési kötelezettség, illetve a társasházak jogi személlyé válásával kapcsolatban.

A konferencia-körút következő állomásai:

Székesfehérvár – február 28. hétfő
Veszprém – március 1. kedd
Budapest – március 10. csütörtök
Szombathely – március 18. péntek
Győr – március 22. kedd
Pécs – március 24. csütörtök
Debrecen – március 28. hétfő

Negyvenegy percenként kigyulladt egy lakás az első negyedévben

forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/250061/negyvenegy-percenkent-kigyulladt-egy-lakas-az-elso-negyedevben

a kép forrása: https://www.katasztrofavedelem.hu

Idén az első negyedévben összesen 2250 lakástűz volt Magyarországon, ami azt jelenti, hogy átlagosan 41 percenként kigyulladt egy otthon. Közülük több tragikus kimenetelű volt, minden másnap meghalt valaki a tűz vagy füst miatt.

A lakástüzekben összesen 24 ezer négyzetméternyi terület égett le, ami olyan, mintha 270 panellakás teljesen kiégett volna. A legtöbb lakástűz csak egy-két négyzetméteren pusztított, de naponta két-három otthon teljesen megsemmisült.

Idén már 35-en életüket vesztették tüzek, vagy az azok során keletkezett füst miatt. Közülük 26-an lakástűzben szenvedtek halálos füstmérgezést, hárman avarégetés közben hunytak el, egy ember az autójában lelte halálát, a többi esetben hajléktalanok által lakott kunyhó gyulladt ki.

Az év első három hónapjában 209 ember szenvedett valamilyen sérülést, jellemzően füstmérgezést, átlagosan naponta hárman sérültek meg a tüzek miatt. A sok lakástűz oka, hogy az év első három hónapjában a hűvös idő és a járvány miatt sokkal többet tartózkodtak folyamatosan otthon. Többet fűtöttünk, főztünk és világítottunk, sőt még a szabadidőnk jelentős részét is otthon töltöttük. Sokan párhuzamosan több dolgot csinálnak egyszerre, több műszaki cikk egyszerre működik. Sok helyen a régi elektromos vezetékek nem bírják el a megnövekedett terhelést, amelyet a több berendezés együttes használata okoz. Gyakori, hogy a cigarettát vagy valamilyen nyílt lángot figyelmetlenül magára hagyták, vagy éppen az elavult fűtési rendszer vezetett a tűzhöz. A leggyakrabban a konyhában, a hálóban és a nappaliban keletkezett tűz.

Ahogyan a tavasz beköszöntött, elkezdődtek a kerti és mezőgazdasági munkák. Az első negyedévben összesen 3021 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat. Tízen megsérültek, hárman pedig életüket vesztették olyan tüzek miatt, amelyek egy kis kerti zöldhulladék-égetésnek indultak. Az eddig leégett terület nagysága 3555 focipályát tesz ki.

A nagyobb lakástüzeket egy kis odafigyeléssel és egy füstérzékelővel meg lehet előzni. Néhány ezer forint, mégis életeket és milliós értékeket menthet meg, ha a mennyezetre felszerelünk egy ilyen készüléket.

A szabadtéri tüzeknél is életet menthet, ha betartjuk az égetés szabályait. Külterületen tilos tarlót és egyéb növényi hulladékot égetni, a kertben pedig jelenleg csak ott szabad, ahol és amikor azt az önkormányzat rendeletben megengedi.

A lakástüzek megelőzhetők!

kivonat, a teljes tájékoztató megtalálható a következő linken: https://www.katasztrofavedelem.hu//application/uploads/magazin/tolna/public/lakastuzek/

a kép forrása: https://tolna.katasztrofavedelem.hu

Egy átlag háztartásban, a lakásban található tárgyak elég nagy tűzterhelést jelentenek. Ez azt jelenti, hogy a tűz kialakulásától egy szoba lángba borulásáig kb. 5 perc elegendő.

Ezért nagyon fontos, hogy időben észleljük a tüzet, de még fontosabb, hogy lehetőség szerint előzzük azt meg. A legtöbb lakástűz emberi mulasztásra, gondatlanságra, vagy szándékosságra vezethető vissza.

Ha a szándékos tűzokozást nem tekintjük, akkor a konyhai tűzesetek teszik ki a lakásban történt esetek 43 százalékát.

a kép forrása: https://tolna.katasztrofavedelem.hu

Melyek a leggyakoribb tűz kiváltó okok?

A konyhában tűzhelyen fövő ételt ne hagyjuk felügyelet nélkül, különösen a bő zsírban, olajban készülő ételeket. A kifutó zsiradék azonnal lángra kap, és a konyhák zsúfolt bútorozottsága a tűz továbbterjedésére jó lehetőséget biztosít.

Elektromos készülékek tüzei

Sajnos még mindig sokan nincsenek tisztában azzal, milyen veszélyeket rejt magában, ha nem megfelelő készüléket használunk, vagy nem megfelelően méretezzük elektromos hálózatunkat.

FONTOS – Elektromos berendezés tüzét és forró olajat vízzel oltani tilos!

A gázégő lángjának az elektromos tűzhely lapjának intenzív hője lángra boríthatja az odalógó konyharuhát, konyhakesztyűt, de akár a tűzhelynél tevékenykedő ember lógó ruházatát is. Ha megtörtént a baj, az égő ruhaneműt vízzel elolthatjuk.

a kép forrása: https://tolna.katasztrofavedelem.hu

Előfordult, hogy háztartási gépünk működése során rendellenességet tapasztalunk. (pl.: a vezeték, a csatlakozó dugó jelentős felmelegedése, füst tapasztalása a készülék belsejéből, stb.)

Az elektromos hálózatra kapcsolt készülékek esetében akár mechanikai, akár elektromos meghibásodás tűzhöz vezethet. Az ilyen készüléket ne használjuk tovább, az elektromos hálózatról válasszuk le, és hívjunk szerelőt.

Melyek a leggyakoribb tűz kiváltó okok?

A meggyújtott gyertyát, mécsest ne hagyjuk magára még rövid időre sem. Az adventi koszorúkon és fenyőfákon meggyújtott gyertyák még felügyelet mellett is veszélyt hordoznak magukban. Az idő múlásával és a növényi részek száradásával ez a veszély hatványozódik.

A dohányzás egyre kisebb százalékban, de még mindig dobogós helyezettként szerepel a tűzkárstatisztikában. Kellő odafigyeléssel ezek az esetek megelőzhetők (pl.: ágyban történő dohányház mellőzése).

a kép forrása: https://tolna.katasztrofavedelem.hu

Mit csináljunk a megelőzés érdekében?

A lakásfelújítások során a hegesztés, a fémek vágása, csiszolása során keletkező megbúvó szikrák még órák múlva is okozhatnak tüzet. Ez ellen takarítással, nedves rongyokkal védekezhetünk.

Jogszabályi előírás, hogy a villamos hálózatot felül kell vizsgáltatni, mely alól a lakások sem kivételek. A méréssel történő vizsgálat fényt derít a nem látható, érzékelhető hibákra is, melyek így kijavíthatóvá válnak.

A karácsonyfa és a gyertya kombinációja kifejezetten veszélyes. A száraz tűlevelek és ágak erősen gyúlékonyak, egy percen belül az egész fenyőfa lángra lobbanhat. A legrosszabb, hogy általában alig marad időnk a reagálásra. A száraz részek begyulladása után a tűz hamar eléri az ágak és tűlevelek belsejében található illóolajokat és cellulózt – a fa tulajdonképpen felrobban.

Mit csináljunk?

Ha időben észrevesszük a tüzet, megpróbálkozhatunk annak oltásával. Csak és kizárólag kis terjedelmű tűznél, ahol még testi épségünk nincs veszélyben! Ha valamely bútordarab, vagy szövet lángra kap próbálkozhatunk vízzel oltással, illetve egy vastag pokróccal is letakarhatjuk, így el tudjuk fojtani az oxigéntől.

a kép forrása: https://tolna.katasztrofavedelem.hu