Címke: tűzvédelem

forrás: https://vedelem.hu/hirek/0/4220-epitoipari-kornyezeti-ertekeles-–-tuzvedelmi-kotodes

Az új CPR (Építésitermék-rendelet) megjelenéséhez kapcsolódóan várhatóan egyre nagyobb szerepe lesz az épületek és építőipari termékek környezeti értékelésének. A környezetvédelmi terméknyilatkozat (EDP) számszerűsített környezeti információt jelent a termék életciklusa során, így lehetővé teszi az ugyanazon funkciót betöltő termékek összehasonlítását. Az EDP az életciklus-értékelés (LCA) módszerén alapul, melyet az MSZ EN ISO 14040 ír le.

A tűzvédelmi berendezéseknek, termékeknek is van életciklusa, élettartama. Ezzel kapcsolatban emlékeztetőül idézzünk Nagy Katalin Beépített tűzvédelmi berendezések átalakítása című cikkéből.

Életciklus – Élettartam

Ebben az OTÉK és a CPR rendelet szinte szó szerint ugyanazt írja le.

26. Életciklus: anyagok, szerkezetek használati időszakának egymást követő szakaszainak összessége a nyersanyagbeszerzéstől vagy természeti erőforrásból történő előállítástól a végső ártalmatlanításig. OTÉK Az élettartam – hasznos élettartam fogalom már nagyon gyakorlatias. „Az az időtartam, amely alatt valamely termék a várható fizikai elhasználódás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével garantált hatékonysággal működtethető.”

A külföldi szakirodalomban, ez alapján, konkrét élettartamokat határoznak meg egyes berendezésekre:

• Sprinkler 20 év
• Szükségáramforrás 20 év 
• Hő-és füstelvezetők – nyitási ciklusok száma szerint
• Tűzgátló ajtók 50 év
• Tűzgátló kapuk 30 év
• Automatikus ajtók 20 év 
• Tolóajtók 30 év
• Ajtózárak, pánikzárak 25 év

Az értékeléshez szükséges adatok kiválasztására ad hasznos útmutatót a 2024. július 1-jén megjelent MSZ EN 15941:2024 Építmények fenntarthatósága. Adatminőségek termékek és építmények környezeti értékeléséhez. Az adatok kiválasztása és használata szabvány meghatározza az életciklus-értékelésen (LCA) és más számszerűsített környezeti információkon alapuló számítási módszert az épület környezeti teljesítményének értékeléséhez, és megadja az értékelés eredményének jelentésére és közlésére szolgáló eszközöket. A szabvány új és meglévő épületekre és felújítási projektekre vonatkozik. Az értékelés kiterjed az összes épülettel kapcsolatos építési termékre, folyamatra és szolgáltatásra, amelyet az épület életciklusa során használnak.

Az MSZ EN 15804:2012+A2:2020 Építmények fenntarthatósága. Környezetvédelmi terméknyilatkozat. Építési termékek kategóriáját meghatározó alapvető szabályok magyar nyelven elérhető szabvány határozza meg a fő termékkategória-szabályok szerinti adatminőség-értékelést és az adatok következetes kiválasztását, ezáltal biztosítja a környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD) harmonizált módon való elkészítését, igazolását és bemutatását. Ezek alkalmazhatók a környezetvédelmi terméknyilatkozatokhoz, valamint az épületek MSZ EN 15978:2012 Építmények fenntarthatósága. Épületek környezetvédelmi értékelése. Számítási módszer szabvány szerinti környezeti teljesítményértékeléséhez. Az MSZ EN 15804 alkalmas továbbá az MSZ EN 17472:2022 Építmények fenntarthatósága. Mérnöki létesítmények fenntarthatóságának értékelése. Számítási módszerek szabvány szerinti mélyépítési munkák környezeti vizsgálatához szükséges adatok értékelésére és kiválasztására is. Az MSZ EN 17472 követelményeket és konkrét módszereket határoz meg az építési beruházások környezeti, gazdasági és társadalmi teljesítményének értékelésére, figyelembe véve az építési beruházások műszaki jellemzőit.

Irodalom:

MSZT 2024. július

Nagy Katalin Beépített tűzvédelmi berendezések átalakítása (pdf dokumentum)

Mi legyen az éghető anyagokkal az építészetben?

Lestyán Mária Tűznek ellenálló épületek és a fenntarthatósági célok – PV panelek tűzkockázata

Érces Gergő A komplex tűzvédelem vizsgálata mérnöki módszerekkel történő tűzvizsgálat alkalmazásával (pdf dokumentum)

forrás: https://www.langlovagok.hu/13491/terv-a-tuzmegelozes-totalis-szetveresere/

A katasztrófavédelemtől jórészt még a tűzvédelmi hatósági jogkört is elvennék.

A belügyminiszter és az igazságügyi miniszter előterjesztésében májusban a kormány részére elkészült a katasztrófavédelem átalakításának terve. A Lánglovagok.hu információi szerint először úgy igazítanák a jogszabályokat, hogy a jövőben a törvénymódosítás nélkül a kormány önállóan tudja a hatósági hatásköröket az államigazgatási szervek között telepíteni.

Kiüresítik a katasztrófavédelmet

A katasztrófavédelmi szerveknél szeptember 1-jétől a következő hatáskörök maradnának:

• nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos ügyek;
• tűzvizsgálat azzal, hogy ha a hatósági bizonyítvány kiállításán felül további tűzvédelmi hatósági eljárás szükséges (pl.  tűzvédelmi bírság kivetése) akkor már a hatáskört újonnan gyakorló szerv jár el,
• a létesítményi tűzoltóság létrehozásával, felszerelésével kapcsolatos hatósági hatáskörök, mivel a létesítményi tűzoltóság az állami és önkéntes tűzoltósággal együtt látja el egyes települések védelmét és felszereltségük, állományuk létszáma befolyásolja az állami tűzoltóság szervezési lépéseit;
• a kéményseprő-ipari szolgáltatással összefüggő hatósági ügyek;
• veszélyesáru-szállítás ellenőrzése és az ahhoz kapcsolódó bírságolási jogkör;
• a nemzeti és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölésével, a kijelölés megszüntetésével és a nyilvántartással, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági jogkör.

A „humánerőforrás folyamatos biztosítása érdekében” a hivatásos állomány beleegyezés nélküli, két év időtartamra történő vezénylésének lehetőségét akarják megteremteni. Az előterjesztésben célszerűnek tartják annak lehetővé tételét, hogy az érintett választhassa a kormánytisztviselői jogviszonyt is, ebben az esetben juttatásairól úgy lenne szükséges rendelkezni, hogy az álláshely folyamatos betöltése esetén a juttatások (különböző pótlékokkal együtt számított illetménye, szabadságos napjai száma, betegszabadság lehetősége) nem változnak.

Néma csend

Az ügyben többször kerestük a Belügyminisztériumot, az Igazságügyi Minisztériumot és a Miniszterelnökséget is, ám teljes hallgatásba burkolóztak. Annak fényében érthető is, hogy az előterjesztés szerint a kormányülést követő szóvivői tájékoztatón sem, tárcaközleményben sem és tárca által szervezett sajtótájékoztatón sem kommunikálnák az átalakítást.

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4196-oktober-1-tol-valtoznak-a-tuzvedelmi-es-katasztrofavedelmi-hatosagi-jogkorok

A Magyar Közlöny idei 66. számában június 18-án megjelent a katasztrófavédelem hatósági feladatait érintő 2024. évi XXIX. törvény. Ebben az állam működését érintő egyes törvények módosításáról rendelkeznek, amelyben több a katasztrófavédelem feladatait érintő hatáskör áthelyezésről döntenek. Ennek alapján október 1-től a kormányhivatalokhoz kerülhetnek át hatósági jogkörök.

A fő hatósági feladatokat érintő jogszabályok

• A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása
• A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása.
• A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása
• A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
• A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
• A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
• A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
• A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
• A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

E szerint  hivatásos katasztrófavédelmi szervtől kormányzati igazgatási szervhez 2024. október 1-jén kerül át hatósági hatáskör. Ezek a hatáskörök

• a tűzvédelmi,
• iparbiztonsági,
• vízvédelmi és
• vízügyi hatósági hatáskör.

A „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe mindenütt a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szerepel. Ezért a konkrét jogkörök a kormányrendeletben jelennek meg a későbbiekben.

Személyi kérdések

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása bevezeti a hatósági vezénylés fogalmát, amely határozott időtartamú és a hatósági hatáskört telepítő törvény vagy kormányrendelet hatálybalépésének napjával, azaz október 1-el indul és legfeljebb 2 év lehet.

• A hatósági vezényléshez nem szükséges a hivatásos állomány tagjának beleegyezése.
• A hatósági vezénylés helyett a hivatásos állomány tagja hozzájárulhat szolgálati viszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakításához, vagy kérheti szolgálati viszonyának megszüntetését.
• A hivatásos állomány tagja részére a hatósági vezénylés időtartama alatt olyan szolgálatteljesítési helyet biztosít, amelynek eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől nem haladja meg irányonként a másfél órát, tíz éven aluli gyermeket nevelőnél az egy órát, kivéve, nyilatkozatával vállalja a hosszabb utazási időt.
• Ha ez nem biztosítható, és a hivatásos állomány tagja nem vállalja a hosszabb utazási időt, akkor a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

A minisztériumok közötti egyedi ügyekben a  miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója dönt.

A törvény vonatkozó szövege:

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/b931ca6ba16771c8fd7b04d1ec570d36674c3a58/megtekintes