Címke: tűzvédelem

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4798-jovobe-mutato-megoldasok-a-tuzvedelemben

Tizenötödik alkalommal rendezték meg 2026. szeptember 16–17-én a Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napokat. A Lakiteleki Népfőiskolán megtartott konferencia középpontjában – „Fókuszban a jövőbe mutató megoldások” jelmondathoz igazodva – a tűzvédelem előtt álló új műszaki és szabályozási kihívások álltak. A rendezvényt a két nap során, a helyszínen és online mintegy ezren követték.

A résztvevőket dr. Gyapjas János PhD levezető elnök köszöntötte. A konferenciát Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, dr. habil. Fülöp Tamás PhD, a Neumann János Egyetem rektora, valamint dr. Bognár Balázs PhD tűzoltó dandártábornok, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke nyitották meg. A kétnapos tanácskozás több szakmai, tudományos, kamarai, biztosítási és tűzoltói szervezet együttműködésével valósult meg.

Az első nap előadásai a tudományos kutatásokkal és mérnöki módszerekkel megalapozott tűzvédelmi tervezés, a mesterséges intelligencia és az MI-ügynökök alkalmazása, valamint a használati tűzvédelem és a biztosítói kockázatfelmérés kérdéseit vizsgálták. Szó esett a faalapú szerkezetekről, a homlokzati tűzterjedésről, a könnyűszerkezetes tetőkről, a védett épületek tűzvédelmi megújításáról, az emberi tényező robbanásvédelmi jelentőségéről és a lítiumion-akkumulátorok kockázatairól is.

A második napon a klímaváltozás, a kritikus infrastruktúrák rezilienciája, valamint a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések jövője került előtérbe. Külön előadás foglalkozott az épület és az aktív tűzvédelmi rendszerek kapcsolatával, a tervezési határokkal és a vezérlésekkel. A nemzetközi program keretében bemutatták a PFAS-tartalmú oltóhabok kiváltásának problémáit és a fluormentes megoldásokra történő átállás lehetőségeit. A nap további témái között igazságügyi szakértői esetek, nagy tűzjelző rendszerek projekttapasztalatai, akusztikai tervezési kérdések, az erdőtüzek hőkamerás észlelése, valamint tűzeseti és tűzvizsgálati tapasztalatok szerepeltek.

Az előadások közös tanulsága szerint a jogszabályi megfelelés önmagában nem garantálja a tényleges biztonságot. A korszerű tűzvédelemhez rendszerszemléletre, a szakágak együttműködésére, ellenőrizhető mérnöki módszerekre, megfelelő üzemeltetésre és a tűzeseti tapasztalatok folyamatos visszacsatolására van szükség.

A konferencia lehetőséget teremtett arra, hogy a tervezők, kutatók, hatósági és beavatkozói szakemberek, üzemeltetők, biztosítók és ipari szereplők közösen értékeljék a változó kockázatokat, és egyeztessenek a tűzvédelem következő időszakának fejlesztési irányairól.

A Bács-Kiskun Vármegyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Szakcsoportja 2017-ben, Szent Flórián napja alkalmából alapította meg a Tűzvédelmi Nívódíjat. Az elismerést a szakcsoport elnökségének döntése alapján évente a Bács-Kiskun vármegyei épített környezet tűzvédelméhez kapcsolódó, különösen kimagasló teljesítményért adományozzák. A díjat idén, a konferencia keretében dr. Gyapjas János vehette át. Az előadások prezentációit és videófelvételeit a szervezők hamarosan közreadják. Ugyancsak rövidesen nyilvánosságra hozzák a konferencia résztvevői által kitöltött, a tűzvédelem jelenét, problémáit és jövőbeli fejlődési lehetőségeit vizsgáló kérdőív eredményeit.

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4774-tuv-jelentes-romlott-a-tuzvedelmi-berendezesek-mukodesbiztonsaga

Ilyen hazai vizsgálati jelentés hiányában nézzük, hogy milyen a tűzvédelmi berendezések működésbiztonsága Németországban? A TÜV által kiadott Baurechtsreport 2026 az épületgépészeti és biztonsági berendezések rendszerszintű romlását mutatja. Az adatok alapján szinte minden harmadik ellenőrzött berendezés súlyos hibákkal küszködik.

Helyzet és kép

A jelentés 66 023 ismételt és 11 900 első ellenőrzés adatait dolgozta fel. Eszerint az ellenőrzött berendezések jó egyharmada (35,9%) „jelentős hibával” rendelkezett az elmúlt évben, ami drasztikus, 9 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest (2024: 26,9%). További 37,2%-uknál kisebb hibákat állapítottak meg. Csupán a berendezések alig több mint egynegyede (26,9%) volt teljesen hibátlan. Különösen magas a hibaarány a tűzoltó berendezéseknél, valamint a biztonsági tápegységeknél és biztonsági világítási rendszereknél. Több központi biztonsági rendszer hibaaránya már most jelentősen meghaladja a 30%-ot. Ezzel párhuzamosan számos területen csökken a hibátlan rendszerek aránya.

A vizsgálat két különböző ellenőrzésfajta adatait dolgozza fel, 11 900 un, első ellenőrzés az üzembe helyezés előtt vizsgálta a berendezéseket, 66 023 esetben pedig a későbbi működés során.

Üzembe helyezés előtti első ellenőrzések

A probléma már az építkezési fázisban jelen van. Az első ellenőrzések során talált súlyos hibák aránya a korábbi évek viszonylag stabil szintjéről (2021: 17,0%; 2024: 19,7%) drasztikusan megugrott, és 2025-ben elérte a 26,3%-ot. Ez azt mutatja, hogy sok hiba már a tervezés és a kivitelezés során keletkezik.

• Hibátlan: 36,7%
• Csekély hiányosság: 37,0%
• Jelentős hiányosság: 26,3

A romlás fő okai

A tervezési és kivitelezési fázisban megjelenő hibák okai közé soroltak: a rendszerintegrációs és interfész-problémák, a fokozódó műszaki komplexitás melletti szakemberhiány, a költség- és időnyomás miatti elkapkodott munkálatok, valamint a tervezési pontatlanságok és elavult helyszíni tervek.

• Az újonnan épülő épületek műszaki komplexitása folyamatosan nő.
• A karbantartásra és állagmegóvásra fordított keretek költségnyomás alatt állnak.
• A rendszerek üzemeltetése egyre speciálisabb szakértelmet igényel.
• Hibák lépnek fel a különböző technikai rendszerek közötti csatlakozási pontokon (interfészeknél).
• Hiányoznak a megfelelő személyi erőforrások.

Az egyes rendszerek hibaadatai

A) Riasztórendszerek

Akusztikus, optikai és hangalapú vészjelzők

• Üzembe helyezés előtt (623 vizsgált berendezés): 33,7% hibátlan, 38,2% csekély, 28,1% jelentős hiányosság.
• Ismételt vizsgálat (2 944 vizsgált berendezés): 20,0% hibátlan, 44,7% csekély, 35,3% jelentős hiányosság.

B) Tűzjelző rendszerek 

• Üzembe helyezés előtt (3 504 vizsgált berendezés): 36,4% hibátlan, 38,5% csekély, 25,1% jelentős hiányosság.
• Ismételt vizsgálat (11 414 vizsgált berendezés): 24,6% hibátlan, 45,0% csekély, 30,4% jelentős hiányosság.

C) Szén-monoxid (CO) figyelmeztető rendszerek

Többnyire mélygarázsokban és parkolóházakban

• Üzembe helyezés előtt (64 vizsgált berendezés): 59,4% hibátlan, 25,0% csekély, 15,6% jelentős hiányosság.
• Ismételt vizsgálat (1 150 vizsgált berendezés): 58,2% hibátlan, 21,6% csekély, 20,2% jelentős hiányosság.

D) Tűzoltó berendezések / Sprinklerek

• Üzembe helyezés előtt (551 vizsgált berendezés): 38,5% hibátlan, 29,9% csekély, 31,6% jelentős hiányosság.
• Ismételt vizsgálat (4 716 vizsgált berendezés): 40,6% hibátlan, 29,0% csekély, 30,4% jelentős hiányosság.

E) Szellőzőrendszerek

beleértve a túlnyomásos füstmentesítő rendszereket

• Üzembe helyezés előtt (1 674 vizsgált berendezés): 38,2% hibátlan, 34,2% csekély, 27,6% jelentős hiányosság.
• Ismételt vizsgálat (15 011 vizsgált berendezés): 44,2% hibátlan, 30,1% csekély, 25,7% jelentős hiányosság.

F) Hő- és füstelvezető berendezések

• Üzembe helyezés előtt (1 040 vizsgált berendezés): 45,9% hibátlan, 26,0% csekély, 28,1% jelentős hiányosság.
• Ismételt vizsgálat (9 168 vizsgált berendezés): 41,5% hibátlan, 33,1% csekély, 25,4% jelentős hiányosság.

G) Biztonsági világítás

• Üzembe helyezés előtt (1 920 vizsgált berendezés): 43,5% hibátlan, 36,0% csekély, 20,5% jelentős hiányosság.
• Ismételt vizsgálat (10 954 vizsgált berendezés): 45,1% hibátlan, 35,0% csekély, 19,9% jelentős hiányosság.

H) Biztonsági áramellátás / Szükségáram

A jelentés kiemelt hangsúlyt fektet erre a területre, mivel a hibák aránya aggasztóan növekszik.

• Üzembe helyezés előtt (1 070 vizsgált berendezés): 31,6% hibátlan, 40,3% csekély, 28,1% jelentős hiányosság.
• Ismételt vizsgálat (4 344 vizsgált berendezés): mindössze 18,2% hibátlan, 46,6% csekély, 35,2% jelentős hiányosság.

I) Erősáramú berendezések (villamos felülvizsgálatok)

• Üzembe helyezés előtt (1 454 vizsgált berendezés): 43,8% hibátlan, 33,6% csekély, 22,6% jelentős hiányosság.
• Ismételt vizsgálat (6 322 vizsgált berendezés): 51,4% hibátlan, 32,0% csekély, 16,6% jelentős hiányosság.

Fő tanulságok

1. A biztonsági áramellátás a legkritikusabb pont: Az ismételten vizsgált berendezések csaknem 82%-ánál találtak valamilyen hiányosságot (35,2% jelentős). A „nyugalomban lévő” (ritkán használt) rendszerek karbantartása és rendszeres terheléses tesztelése gyakran elmarad.
2. Romló trendek: Mind az első, mind az ismételt vizsgálatok esetében nőtt a jelentős hiányossággal rendelkező berendezések aránya az elmúlt évekhez képest (pl. az összes ismételt vizsgálatnál a jelentős hibák aránya a 2021-es 28,9%-ról 2025-re 35,9%-ra emelkedett).
3. Karbantartási és üzemeltetői hiányosságok: A hibák döntő része nem a tervezésből, hanem az elmaradt karbantartásokból, a nem megfelelő szervizelésből és a szakszerűtlen üzemeltetésből adódik.

A TÜV-Verband három fő javaslata

1. Az ellenőrzések és a karbantartás kötelező megerősítése: Németország-szerte egységes szabványok szerint kell elvégezni és dokumentálni a felülvizsgálatokat.
2. A hibák következetes felszámolása: A feltárt súlyos hibákat az üzemeltetőknek azonnal ki kell javítaniuk, amit független utóellenőrzéssel szükséges igazolni.
3. Az épületek jobb felkészítése a válsághelyzetekre: Növelni kell az épületek ellenállóképességét (rezilienciáját) működő vészáramrendszerekkel, tiszta felelősségi körökkel és rendszeresen tesztelt vészhelyzeti forgatókönyvekkel.