Ruhaszárító, kenyérpirító, hosszabbító: mi okozza a legtöbb lakástüzet?

forrás: https://24.hu/elet-stilus/2025/01/19/tuz-tuzveszely-otthon-lakas-elektromos-eszkoz-katasztrofavedelem/

Több cikk is elterjedt a hét elején a különböző online felületeken arról, hogy mely elektromos berendezések, háztartási eszközök felelősek a legtöbb lakástűzért. Volt, amelyik a kenyérpirítót, egy másik a ruhaszárítógépet tette meg elsőszámú bűnbakká, de találtunk olyan cikket is, amelyik szerint az okozza a legnagyobb gondot, ha több nagyteljesítményű készüléket csatlakoztatunk ugyanahhoz az elosztós hosszabbítóhoz. Megkérdeztük a katasztrófavédelmet, mennyi valóságtartalmuk van ezeknek a futótűzként terjedő írásoknak.

Minden háztartási elektromos eszköz tűzveszélyessé válhat, ha nincs megfelelően karbantartva, vagy éghető anyagok vannak a közvetlen közelében

– emeli ki válaszában Dóka Imre tűzoltó őrnagy, a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának szóvivő-helyettese.

A katasztrófavédelem adatai szerint a tavalyi évben összesen 6372 lakástűz keletkezett, melyekben 81 ember vesztette életét.

Ez azt jelenti, hogy átlagosan négynaponta halt meg egy ember lakástűzben, Magyarországon.

Sokkoló adatnak tűnhet, de a tendencia javulást mutat: 2023-ban még 81-gyel több lakástűzhöz vonultak ki a tűzoltók és a halálos áldozatok száma is kettővel több volt a tavalyinál.

A katasztrófavédelem 2024-ben 327 lakástűz esetében indított vizsgálatot, hogy kiderítse a tűz keletkezésének pontos helyét, idejét és okát. Eredményeik szerint az esetek túlnyomó többségében elektromos eszközökkel kapcsolatos problémák, a fűtési rendszer hibája, nyílt láng használata, főzés, illetve dohányzás okoztak lakástüzet.

Dóka Imre kiemeli: az érintett ingatlanok közül alig néhányban volt füstérzékelő, holott ahol volt, ott nem történt tragédia, de még sérülés sem, hiszen a füstérzékelő már a tűz kezdeti fázisában jelzett.

Hálózatok és eszközök

A szóvivő-helyettes hangsúlyozza: az elektromos berendezések közül a legtöbb problémát elöregedett, nem megfelelően karbantartott készülékek, illetve hibás vezetékek okozzák. Az is előfordulhat azonban, hogy épp egy készülék lecserélése miatt keletkezik tűz, ha az épület elektromos rendszere elavult.

„A régi elektromos vezetékeket és azok kötéseit nem annyi elektromos eszközre tervezték még, mint amennyit manapság használunk. Ha túlterheljük a hálózatot, az folyamatosan melegszik, egészen addig, amíg a szigetelés meggyullad, a tűz pedig átterjed a környezetében lévő tárgyakra. Ha elavult az otthonunk elektromos rendszere, vizsgáltassuk felül szakemberrel és korszerűsítsük” – hívja fel a figyelmet Dóka.

Az elosztós hosszabbítókkal kapcsolatban a szóvivő-helyettes megerősíti, hogy ha több nagy teljesítményű készüléket csatlakoztatunk hozzájuk, a túlterhelés könnyen tűz keletkezését okozhatja. A nagyteljesítményű gépeket mindig dugjuk külön konnektorba. Hozzáteszi: tűzveszélyes az is, ha a hosszabbítót feltekerve használjuk, vagy ha valamit a vezetékre helyezünk, mert így megtörhet, megsérülhet a szigetelés.

A kenyérpirítók, hősugárzók, elektromos fűtőtestek általában akkor okoznak problémát, ha a közvetlen közelükbe éghető, gyúlékony anyagot tesznek, illetve ha letakarják őket. Dóka Imre hangsúlyozza: tilos elektromos eszközökön nedves ruhákat szárítani!

A szóvivő-helyettes szerint lakástüzet okozhat akár egy olyan, hétköznapi dolog is, mint egy villanykörte kicserélése. Fontos, hogy mindig megnézzük, maximum mekkora teljesítményű izzót szabad az adott foglalatba betekerni, mert egy nagyobb teljesítményű izzó használata túlmelegedést okozhat, ami tűzveszélyes.

Leggyakrabban használt elektromos eszközeinket: a telefonjainkat és a laptopjainkat pedig soha ne töltsük úgy, hogy az ágyon fekszenek, mert úgy könnyen tüzet okozhatnak.

Bajban is biztonság

Dóka Imre végül kiemeli: fontos, hogy elektromos gépet csak megbízható forrásból vásároljunk. Ismerjük fel, ha valamelyik eszköz rendellenesen működik: szikrázik, megolvadt, eldeformálódott, megfeketedett, lecsapja a biztosítékot, vagy égett szaga van. Ha ilyet tapasztalunk, ne használjuk!

Ha megtörténik baj, elektromos eredetű tüzet, feszültség alatt lévő eszközt tilos vízzel oltani. Minden háztartásban érdemes lehet tartani egy 6 kilogrammos ABC porral oltó tűzoltó készüléket, ezzel szinte minden ház körüli tűz biztonságosan oltható. Ha gyermekek vagy idősek is laknak az ingatlanban, érdemes lehet egy 2 kilogrammos tűzoltó készüléket is vásárolni, amelyet ők is elbírnak.

Bármilyen tűz észlelése során a legfontosabb a gyors helyzetfelmérés. A tűz másodpercek alatt rohamosan terjedhet, így ha látunk esélyt a tűz sérülés nélküli eloltására, akkor azt azonnal kezdjük meg. Ha nincs erre lehetőség, akkor menekülés közben elsőként értesítsük a tűzoltókat a 112-es segélyhívószámon.

A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 10 éve – Mi történt eddig?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4322-a-tuzvedelmi-muszaki-iranyelvek-10-eve-–-mi-tortent-eddig

Közel tíz évvel ezelőtt kezdődött a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek kidolgozása, abból kiindulva, hogy az OTSZ követelményeit kielégítő megoldásokat tartalmazzák és lehetővé teszik a műszaki változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást. Mi történt eddig?


Három nagy előnye volt/van ezeknek az Irányelveknek

  1. megoldásokat tartalmaznak
  2. a technikai, építészeti változásokra rugalmasan reagálhatnak
  3. segíthetik a helyes tűzvédelmi gyakorlat és jogkövető magatartás kialakulását. 

Az első TvMI-k 2015. március 5-én jelentek meg. Majdnem azt írtam, hogy március 5-től hatályosak, miközben minden TvMI kiadásánál az szerepel, hogy mikortól „érvényes” és az előző érvényét veszti.

A nyelvbotlás nem véletlen, ugyanis – az eredeti szándéktól eltérően – sokan jogszabályi előírásként kezelték az itt megjelenteketEbben a gyakorlat mellett az érvényes szó is segíthet. Jelentésére rákeresve, ezt találjuk: „Olyan dolog vagy jogi aktus, amely a törvények és szabályok szerint elfogadható, elfogadásra került, illetve hatályban van.”

Minden TvMI így kezdődik:

A TvMI alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul.

A rugalmas reagálásra nem lehet panasz, 10 év alatt 66 TvMI változat jelent meg, amit a szakemberek jelentős része egyfajta terheléses stresszként élt meg, mások feladták a követésüket.

Harmadik feladatuk a helyes tűzvédelmi gyakorlat és jogkövető magatartás kialakulásának segítése. A gyakorlatban két kérdés fogalmazódik meg a területet művelők között.

  • Biztos, hogy ilyen gyorsan változik a tűzvédelmi technológia?
  • Biztos, hogy ez a változási gyakoriság elősegíti a jogkövető magatartás kialakulását?

Nézzük mi és mikor változott az elmúlt évtizedben!

TvMIVáltoztatások számaVáltoztatások éve
Tűzterjedés elleni védelem72025. február 1.
2024. február 1. 
2022. június 13.
2020. július 20.
2020. január 22. 
2017. július 3.
2015. március 9.
Kiürítés62024. február 1.
2022. június 13.
2021. július 15.
2020. január 22.
2016. december 20.
2015. március 9.
Hő és füst elleni védelem62025. február 1.
2024. február 1.
2022. június 13.
2020. január 22.
2017. december 1.
2015. március 30.
Beépített tűzoltó berendezések tervezése, telepítése62025. február 1.
2024. február 1.
2022. június 13.
2020. január 22.
2016. február 15.
2015. március 30.
Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem62024. február 1.
2022. június 13.
2020. január 22.
2018. július 2.
2016. július 1.
2015. március 9.
Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint menekülési szimuláció62025. február 1.
2022. június 13.
2020. január 22.
2017. július 3.
2016. július 1.
2015. március 9.
Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás52022. június 13.
2021. július 15.
2020. január 22.
2017. július 3.
2016. július 15.
Robbanás elleni védelem52025. február 1.
2024. február 1.
2022. június 13.
2021. január 15.
2020. január 22.
Tűzoltó egységek beavatkozási feltételeinek biztosításáról szóló42024. február 1.
2022. június 13.
2020. január 22.
2015. március 30.
Beépített tűzjelző berendezések tervezése, telepítése42024. február 1.
2022. június 13.
2020. január 22.
2015. március 5.
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv32022. június 13.
2020. január 22.
2015. március 5.
Szabadtéri rendezvények tűzvédelmi jellemzőiről32022. június 13.
2020. január 22.
2015. július 15.
Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzőiről szóló32022. június 13.
2020. január 22.
2016. július 15.
Kockázati osztályba sorolás22022. június 13.
2020. január 22.

TvMI – Mit terveznek átdolgozni 2025-ben?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4321-tvmi-–-mit-terveznek-atdolgozni-2025-ben

A tíz évvel ezelőtt megalakult Tűzvédelmi Műszaki Bizottság újabb két irányelv bővítéséről és másik négy nagyobb arányú átdolgozásáról döntött. Mely területeket érintik a tervezett változások?


A Tűzvédelmi Műszaki Bizottság 2025 folyamán a

  • Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem,
  • Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás tűzvédelmi műszaki irányelvek bővítését fogják elvégezni.

Nagyobb terjedelmű megoldásainak kidolgozását kezdik meg a

  • Tűzterjedés elleni védelem,
  • Hő és füst elleni védelem,
  • Kiürítés és az
  • Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői tűzvédelmi műszaki irányelvek.

Miután az OTSZ-ben a követelmények nem változtak, ez alapján a Bizottság szerint olyan jelentős változások történtek az említett négy terület műszaki fejlődésében, hogy „nagyobb terjedelmű megoldások” kidolgozására van szükség, ami ráadásul hosszabb időt vesz igénybe, mert határidőt nem jelölnek meg.