Címke: tűzvédelem

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/3989-hol-kell-hol-nem-kell-tuzvedelmi-szakembert-alkalmazni

Az állam működésének egyszerűsítéséről szóló rendelettervezet jelentősen szűkítené a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek körét, ez pedig kihat a tűzvédelmi szakemberek alkalmazási kötelezettségére is. Milyen hatással lehet mindez a tűzvédelmi szakemberek alkalmazására? Mi olvasható ki a tervezetből? Mi változhat?

Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvénytervezet 14. pontja „A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása”-ról szóló 23. §. tervezet szövege szerint:

A jogszabálytervezet szerint általános tűzvédelmi szabályzatot ad ki a Belügyminisztérium,

• az ötven munkavállaló feletti vállalkozások és
• a 10 főnél nagyobb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél. 

Ebből következően ezeknél a vállalkozásoknál alkalomszerűen sem kell tűzvédelmi szakembert alkalmazni.

Ha a KSH adatait megtekintjük, láthatóvá válik a tervezett változás mértéke.

Tűzvédelmi Szabályzatot és így tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni:

Jelenleg

• 5 fő feletti vállalkozásnál ez mintegy 745 ezer vállalkozást jelent (A pontos szám azért nem állapítható meg, mert a KSH 1 fő, majd 2-9 fő között tartja számon a mikrovállalkozásokat.)
• Ez mintegy 1,2 millió munkavállalót érint.

A tervezet szerint

• Ez mintegy 100 ezer (5-9 főt alkalmazó) mikrovállalkozást és 30 825 és (10-50 főt alkalmazó) kisvállalkozást vállalkozást jelent. Ezzel összesen újabb kb. 130 ezer vállalkozásnál nem kell a tervezet szerint tűzvédelmi szakembert alkalmazni.
• Ez további 770-780 ezer munkavállalót érint.

• Ugyancsak nem kell tűzvédelmi szabályzatot készíteni, annak a cégnek, amelyik bérelt ingatlanban működik, ha az ingatlan üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal.
• A felsoroltak közül kivételt képeznek azok a szervezetek, amelyek 50 fő feletti befogadóképességű helyiségekkel rendelkeznek. Pl. tanterem, előadóterem, bemutatóterem, aula, múzeum, étterem, rendezvényterem, színház, stb.

Kit, hol kell alkalmazni?

A szakmai képesítési követelményekről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet előírja, hogy mely gazdálkodó szervezeteknél, hány órában kell közép vagy felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert alkalmazni, de a szakember alkalmazása helyett a feltételek teljesítése szolgáltatás igénybevételével is történhet. Ez ma nem gazdasági mérettől, hanem a tűzvédelmi veszély mértékétől függ.

Középfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni legalább havi nyolc órában a vállalkozásunknál, ha az

• 1000-5000 kg/liter közötti mennyiségben robbanásveszélyes anyagot tárol, feldolgoz, előállít, (kivéve üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet.).
• mérsékelten tűveszélyes anyagot 1000-10000 m² közötti területen tárol,
• olyan épületet bérel, üzemeltet, amely
  • max. 500 fő tömegtartózkodásra szolgáló helyisége van,
  • összesített befogadóképessége 500-2000 fő közötti
  • menekülésükben korlátozottak tartózkodására szolgál 20-100 fő közötti létszámban.

Felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni

• minimum havi tizenhat órában, ha a fenti határértéketeket meghaladja a cég, illetve
• havi negyven órában, ha létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett.

Hol, milyen képzettségű szakembert kell alkalmazni?

A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi feladatokat ellátók és a tűzvédelmi szolgáltatást végzők elismert szakmai képesítéseit a 9/2015 (II.25.) BM rendelet 1. melléklet 4. pontja szerinti szakképesítések:

• 4. A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottakra vonatkozóan
• 4.1. Alapszintű: nincs.
• 4.2. Középszintű: tűzvédelmi előadó szakképesítés.
• 4.3. Felsőszintű:
• 4.3.1. tűzvédelmi főelőadó szakképesítés-ráépülés,
• 4.3.2. építőmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány,
• 4.3.3. építészmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány,
• 4.3.4. építéstudományi kar, tűzvédelmi szakmérnök szakképesítés,
• 4.3.5. tűzvédelmi főelőadó szakképesítés,
• 4.3.6. védelmi igazgatási alapképzési szak, tűzvédelmi és tűzoltó szakirány,
• 4.3.7. had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, tűzvédelmi szakirány,
• 4.3.8. rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány,
• 4.3.9. rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány tűzvédelmi specifikáció,
• 4.3.10. rendészeti szervező szakképesítés, tűzoltó szervező szakképesítés-elágazás,
• 4.3.11. rendészeti szervező szakképesítés, tűzvédelmi szervező szakmairány,
• 4.3.12. katasztrófavédelem alapképzési szak, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány BA,
• 4.3.13. tűzvédelmi szakmérnök szakképesítés,
• 4.3.14. főiskolai szintű tűzvédelmi üzemmérnök vagy tűzvédelmi mérnök szak, egyetemi szintű tűzvédelmi mérnök szak,
• 4.3.15. tűzvédelmi tervezési szakmérnök,
• 4.3.16. katasztrófavédelem mesterképzési szak.

A rendelet 6. melléklete a jogszabály hatálybalépése előtt megszerzett, elismerhető szakmai képesítések szintjeit sorolja fel.

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/3978-kinek-nem-kell-tuzvedelmi-szabalyzatot-kesziteni

Az állam működésének egyszerűsítéséről szóló rendelettervezet jelentősen szűkítené a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek körét. Ezzel egyidejűleg több új elem bevezetését feltételezi, és új fogalmakkal szembesít bennünket. Mi olvasható ki a tervezetből? Milyen kötelezettségek vannak ma? Mi változhat?

Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvénytervezet 14. pontja „A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása”-ról szóló 23. §. tervezet szövege szerint:

Tűzvédelmi Szabályzat készítése kötelező

• az eddigi öt helyett ötven munkavállaló felett;
• 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség megléte esetén;
• az eddigi minden kereskedelmi szálláshely helyett, a 10 főnél nagyobb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél. 

Tűzvédelmi Szabályzat készítése nem kötelező

Az ez alatti kör számára a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (belügyminiszter) rendeletben, általános tűzvédelmi szabályzatot ad ki, amit a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére nem kötelezett kisebb szervezetek kötelesek a munkavállalóik, továbbá a munkavégzésben részt vevő családtagjaik részére elérhetővé tenni. Vagyis itt

• nem kellene a területre adaptált Tűzvédelmi Szabályzatot készíteni és
• nem lenne oktatási kötelezettség sem,
• az általános tűzvédelmi szabályzatnak csak elérhetőnek, azaz rendelkezésre állónak, igénybe vehetőnek kell lennie.

A tervezet szerint ugyancsak nem kell Tűzvédelmi Szabályzatot készítenie:

• az ingatlan bérlőjének, használójának, amennyiben az épület, épületrész üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal.
• Ebben az esetben az üzemeltető köteles a bérleti, használati szerződés megkötését követően a tűzvédelmi szabályzat egy példányát a bérlő, használó rendelkezésére bocsátani.

Ez azt feltételezi, hogy

• az üzemeltetőnek ismernie kell minden bérlő tevékenységét és
• bérlő változás esetén módosítania kell a szabályzatot.

Tűzvédelmi ismeretek

A Tűzvédelmi tv. 22. § (3) bekezdése, eddig általános kötelezettségként írta elő,

• a munkáltatónak gondoskodnia kell arról munkavállalók a munkavégzés megkezdése előtt elsajátítsák a tűzvédelmi ismereteket és
• a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék, valamint
• az évenkénti tűzvédelmi oktatást.

Tűzvédelmi tv. 22. § (3) bekezdése tervezett módosítása szerint:

• a munkáltatónak gondoskodnia kell arról munkavállalók a munkavégzés megkezdése előtt megismerjék a tűzvédelmi ismereteket.

A ma kötelező előírás, hogy elsajátítsák, a tervezett előírás, hogy megismerjék. Ez jelentős különbség!

• Az elsajátítás feltételezi, hogy a dolgozó teljes tudást szerez, ismeretre tesz szert. Ez feltételezi az oktatást.
• A megismerés eredményeként a dolgozó megtudja valamiről, esetünkben a munkahelyi tűzvédelemről, hogy az micsoda vagy milyen. Ez nem feltételezi az oktatást és a tudást sem. 

Munkáltatók kockázati osztályba sorolása

Tűzvédelmi tv. 22. § (3) bekezdése tervezett módosítása szerint:

• a belügyminiszter rendeletében kockázati osztályba sorolással meghatározza azon munkáltatókat, akik esetében évenkénti tűzvédelmi oktatást kell tartani.

Miután eddig a létesítmény volt a kockázatba sorolás legfontosabb eleme, ez azt feltételezi, hogy

• a munkáltatókat kell miniszteri rendeletben kockázati osztályba sorolni, ami teljesen új elem és erre feltételezhetően bonyolult kockázati mátrixot kell kialakítani, vagy
• a munkáltató meglévő létesítményeinek kockázati osztályba sorolásával és azok összesítésével fogják meghatározni hol kötelező tűzvédelmi oktatást tartani.   

Ki készítheti a Tűzvédelmi Szabályzatot?

A jelenleg érvényes előírások szerint:

• Tűzvédelmi szabályzat készítésére és módosítására is minimum középfokú tűzvédelmi képzettséggel rendelkező jogosult.
• Ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, ott erre felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.

Ki készítheti a tűzvédelmi oktatás tananyagát?

A jelenleg érvényes előírások szerint:

• Kötelezően középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazása esetén legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező készítheti.
• Kötelezően felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazása esetén kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező készítheti.
• A tűzvédelmi oktatás tananyagát a tananyag készítésére jogosult vagy az általa felkészített személy oktathatja.

forrás: https://femina.hu/terasz/telefon-toltes-agyban/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Az emberek tetemes százaléka éjszaka tölti a telefonját, ami rosszat tesz nemcsak a telefonnak, a töltőnek, de a használójának is.

Sokaknak az éjszaka az egyetlen napszak, amikor idejük van telefont tölteni, mivel nem akarnak nappal konnektorkereséssel bajlódni. Ha te is az a típus vagy, aki mobiltöltés közben bújja éjszaka a közösségi oldalakat, majd belealszik, akkor ez a cikk neked szól.

Ezért töltöd te is rosszul a telefonod

Az Apple ugyanis most figyelmeztetést adott ki, amelyben arra kéri a felhasználókat, hogy legyenek óvatosabbak az iPhone-töltéssel kapcsolatban. A cég arra hívta fel a figyelmet, hogy az éjszakai töltés mellett a telefon túlmelegedhet, ami veszélyes is lehet. Különösen a párna alatt tárolt mobil forrósodik fel könnyen, mivel le van takarva minden szellőzőnyílása. A figyelmeztetés az Apple weboldalán található “Fontos biztonsági információk az iPhone-hoz” című feljegyzésben van. Az áramforráshoz csatlakoztatott töltőkábellel való hosszabb bőrérintkezés nemcsak a zsinórra, hanem az ember számára is komoly veszélyt jelent.

A túlmelegedés és a tűzveszély problémájára sokan csak legyintenek, pedig a tűzoltók szerint valóban okozhat katasztrófát egy töltőn hagyott telefon. Egy angol tűzoltó TikTok-videóban adott választ a gyakori tévhitekre, és három nyomós indokot sorolt fel:

• Mivel alvás közben nem érzünk szagokat, az esetleges füstre nem fogsz felfigyelni.
• A telefonból érkező füst miatt elég hármat lélegezned, és már eszméletlen állapotba kerülhetsz.
• Sok ember olcsó vagy már részben hibás töltővel tölti telefonját, ezek pedig fokozottan tűzveszélyesek.