Irányelvváltozások a tűzvédelmi konferencián Budapesten

forrás: https://www.langlovagok.hu/13390/iranyelvvaltozasok-a-tuzvedelmi-konferencian-budapesten/

A közelmúlt változásait és a jövőbeli terveket tekintették át a tűzvédelmi szakemberek.

Irányelvváltozások a tűzvédelmi konferencián Budapesten
forrás: langlovagok.hu

Tervezést érintő jogszabályi és Tűzvédelmi Műszaki Irányelvi változások címmel rendezett konferenciát a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség több más szakmai szervezettel együtt április 19-én Budapesten, a Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban.

Gombos Márk, az Építési és Közlekedési Minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára áttekintette, hogy a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény milyen változásokat eredményezett, és milyen változásokat hoz még a jövőében. Előrevetítette az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet teljes megújulását, amelynek definícióira a tűzvédelem is alapoz.

Badonszki Csaba tű. alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűzvédelmi főosztályának helyettes vezetője a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek kapcsán a munkacsoportok elmúlt egy évi munkájáról számolt be, melynek eredményeképpen 2024. február 1-jétől több irányelv módosítása lépett hatályba.

Idén az első félévben az elektromos autóbuszok, tehergépjárművek és egyéb elektromos közlekedési eszközök töltésével kapcsolatos tűzvédelmi létesítési megoldások, akkumulátoros energiatároló rendszerek tűzvédelmi létesítési megoldásainak, valamint az élelmiszeripar területén előforduló porok robbanás elleni védelmével kapcsolatos megoldások kidolgozása van napirenden. A második félévben a Tűzterjedés elleni védelem, a Hő és füst elleni védelem, illetőleg a Számítógépes tűz és füstterjedés, valamint menekülési szimuláció témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv módosítását, bővítését tervezik.

Wagner Károly tű. alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzmegelőzési Főosztályának munkatársa az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokról számolt be. Előadásában konkrét példákkal illusztrálta, hogy meglévő épületeket érintő átalakításoknál az OTSZ 2. § (4) bekezdésében előírtak alapján hogyan kell az alkalmazandó követelményeket megválasztani.

Érces Gergő tű. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tűzvédelmi Mérnöki Tanszékének megbízott vezetője arról tartott előadást, hogy az elvárt biztonsági szintnek való megfelelő tervezés hogyan valósítható meg a változó jogi környezetben. Felhívta a figyelmet, hogy a tűzvédelmi helyzet változásai témakörben május 23-án lesz nemzetközi katasztrófavédelmi tudományos konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Takács Lajos Gábor, a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi Tagozatának elnöke ismertette, hogy a Tűzterjedés elleni védelem témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelvhez tavaly milyen javaslatok érkeztek, amikkel idén már mindenképpen foglalkozni kell. Ilyen például a klímaberendezések kültéri egységének az elhelyezése, és az OTSZ 177. § (5) bekezdésében a tűztávolságon belüli tárolás betartására való iránymutatás.

A konferencia több előadója ismertette, hogy milyen főbb változások léptek érvénybe február 1-jétől a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben, egyebek között az elektromos járművek töltésével és a kórházakkal kapcsolatban.

A fémek nem éghetők, de poraik robbanóképesek – Mitől függ a robbanásveszély?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4135-a-femek-nem-eghetok-de-poraik-robbanokepesek-–-mitol-fugg-a-robbanasveszely

Egyre gyakoribb a különleges fémek alkalmazása és feldolgozása. Az éghető szilárd anyagokról és azok porairól részletes ismereteink vannak. Mit érdemes tudnunk a nem éghető fémekről, és a nem éghető fémek porok veszélyeiről?


Nem éghető, de robbanóképes porok veszélyei

A nem éghető szilárd anyagok könnyen megmunkálhatók és mindennapi használatuk változatos. A veszélyhelyzetek a fémek vágása, marása, csiszolása, polírozása és a szemcseszórásos felülettisztítás során merülnek fel. A nem éghető fémek között azoknak a porai robbanásveszélyesek, amelyek hő vagy más energiaátvitel hatására oxidálódni képesek.

Ha a fémtömböt csiszolják, az abból keletkező finom por már gyúlékony, sőt robbanásra is képes. Az oka, hogy ugyanazon anyagmennyiséghez nagyságrendekkel nagyobb felület tartozik, amely felületen az oxidáció intenzitása is lényegesen nagyobb. Egyetlen porszemcse beizzásakor láncreakció indulhat, amit porrobbanás követhet. Robbanásveszély csak lebegő porok esetén alakul ki, mert ilyenkor lehet jelen a robbanáshoz szükséges por-levegő keverék. A leülepedett por ilyen szempontból veszélytelen, viszont másodlagos veszélyt rejt magában, mert a robbanás a leülepedett port is felkeverheti.

 A fémek csoportjai

Az alkálifémek: lítium, nátrium, kálium, rubídium, cézium. Hidrogénfejlődés mellett hevesen reagálnak vízzel, a nehezebb alkáli fémek reakciója hevesebb. Nagy kémiai aktivitásuk miatt olaj alatt kell őket tárolni, és a természetben sem fordulnak elő elemi állapotban, csak sóik formájában.

Az alkáliföldfémek: berillium, magnézium, kalcium, stroncium, bárium és rádium.Vízzel való reakciójuk nem annyira heves, mint az alkáli fémeké. Kivétel a berillium, ami a vízzel sem reagál, a magnézium csak vízgőzzel, a kalcium pedig csak meleg vízzel lép reakcióba.

  • A magnézium kevésbé reakcióképes, mert a felületén összefüggő oxidréteg alakul ki, ami megóvja a további oxidációtól.
  • Az alkáli földfémek közül a berillium a csoport többi elemétől erősen eltérő fizikai és kémiai tulajdonságokat mutat. Rideg, kemény fém, kevésbé reakcióképes.
  • Kénnel, nitrogénnel, és a berillium kivételével a hidrogénnel is közvetlenül reakcióba lépnek.

Az átmeneti fémek közé tartozik a szkandium, ittrium, lantán, titán, vanádium, króm, mangán, vas, kobalt, nikkel, réz, cink, ezüst, kadmium, volfrám, platina, arany, higany és tantál.

  • Jó katalizátorok.
  • A higany kivételével szilárd halmazállapotúak.

A széncsoportba tartozó fémek: szilícium, germánium, ón, ólom és fleróvium. A fleróvium mesterséges radioaktív elem, néhány tulajdonsága a nemes gázokéra hasonlít, de így is a fémek közé sorolható.

A kalkogének csoportjába a következő fémek tartoznak: szelén, tellúr és polónium. Félvezetők, tulajdonságaikban keverednek a fémek és a szigetelő anyagok jellemzői.

A halogének csoportjába tartozó fém az asztácium. Az asztácium a félfémek közé is besorolható radioaktív elem. 

A földfémek csoportjába a következő fémek tartoznak: bór, alumínium, gallium, indium, tallium és nihómium.

 A fémek reakcióképessége

Az oxidáció hevessége függ

  • szemcsemérettől és annak szabad felületétől
  • a levegő páratartalmától
  • oxigén koncentrációtól
  • környezeti hőmérséklettől
  • gyújtóforrás energiájától

 Mikor keletkezhet hibrid keverék?

  • magas hőmérsékleten, amely bontja a vizet
  • magas hőmérsékleten, amely az olajból, vagy kenőanyagból gőzfázist vált ki
  • szemcseszóráskor a felületen levő anyagból alakulhat ki robbanóképes keverék
  • festék maradéktól, olajfolttól

 Miért veszélyesebb a hibrid keverék?

Ez azért veszélyesebb, mert a hibrid keverék gyújtásra érzékenyebb alkotója porrobbanást okozhat olyan gyújtóforrás esetén is, amely a homogén porkeveréket normál körülmények között nem gyújtaná be.

Bónusz János ny. tű. alez.