Katasztrófavédelem vezetőinek bűnlajstroma

forrás: https://www.langlovagok.hu/14282/katasztrofavedelem-vezetoinek-bunlajstroma/

A TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség szembesítése.

Góra Zoltán tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató felmentésének napján, június 2-án tett közzé egy nyílt levelet a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség. Ebben jól átfogóan, kérdések mögé bújva szemléltették, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében hogyan tették tönkre az ország tűzvédelmét.

Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük az írást:

„Tisztelt Főigazgató Úr!

Információink szerint az új belügyminiszter és a Belügyminisztérium több kérdésben is áttekinti a katasztrófavédelem működését. Ezzel összefüggésben szeretnénk felhívni a figyelmet néhány olyan szakmai kérdésre, amelyek véleményünk szerint meghatározó jelentőségűek a magyar tűzvédelem jövője szempontjából.

A magyar tűzvédelem területén működő szakmai szervezetek, tervezők, szakértők, kivitelezők, üzemeltetők, karbantartók, gyártók, beruházók és más szakemberek nevében fordulunk Önhöz. Az elmúlt években számos alkalommal tettünk szakmai javaslatokat és jeleztünk problémákat, amelyek jelentős részére nem érkezett érdemi válasz, illetve azok nem jelentek meg a szabályozásban.

A tűzvédelem elsődleges célja az emberi élet, az egészség, a vagyon és az épített környezet védelme. Ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a tűzbiztonságot érintő döntések a jövőben valós szakmai tapasztalatokra, gyakorlati ismeretekre, kockázatelemzésre és széles körű szakmai egyeztetésekre épüljenek, ellentétben a jelenlegi gyakorlattal, amely az esetek többségében a szakmai szervezetek jelzésével, sok esetben a tiltakozásával szembe ment!

A tűzvédelmi követelményeket a mindennapi gyakorlatban elsősorban nem a hatóságok, hanem a szakmagyakorlók alkalmazzák. Ők találkoznak azokkal a problémákkal, hiányosságokkal és új technológiákkal, amelyek a szabályozás folyamatos fejlesztését indokolják. Ennek ellenére a szakmai szervezetek által jelzett problémák jelentős része hosszú évek óta megoldatlan maradt.

Különösen aggasztónak tartjuk, hogy az épített környezetben egyre több olyan tűzbiztonsági kockázat jelenik meg, amelyet sem a tulajdonosok, sem az üzemeltetők, sem a használók nem ismernek fel megfelelően.

Az épületek használata és a bennük folytatott tevékenység az élettartamuk során jelentősen megváltozhat, miközben a tényleges tűzbiztonsági állapot rendszeres felülvizsgálata sok esetben nem történik meg. Számos esetben jelentős használati vagy technológiai változtatások valósulhatnak meg hatósági kontroll nélkül, ami új kockázatokat eredményezhet.

Az Ön irányítása alatti időszakkal kapcsolatban az alábbi kérdések fogalmazódnak meg:

  • Milyen szakmai indokok alapján kerültek elutasításra vagy figyelmen kívül hagyásra az elmúlt években a szakmai szervezetek által közösen megfogalmazott javaslatok?
  • Miért nem került sor az Országos Tűzvédelmi Szabályzat átfogó szakmai felülvizsgálatára annak ellenére, hogy a szakmai szervezetek és a munkacsoportok a problémákat, kockázatokat és ellentmondásokat évek óta folyamatosan jelezték?
  • Miért nem jelentették meg a szakmai egyeztetések során már 6 éve elkészült használati szabályokat tartalmazó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet?
  • Milyen szakmai indokok alapján csökkentek a szakmai szervezetek aggályai és ellenvéleményei ellenére az egyes területeken a tűzvédelmi szabályozási, ellenőrzési és felülvizsgálati követelmények?
  • Mi indokolta a tűzvédelmi célú berendezések ellenőrzésére, felülvizsgálatára és karbantartására vonatkozó előírások enyhítését a szakmai szervezetek aggályai és a valós kockázatok ellenére?
  • Hogyan hasznosulnak a tűzvizsgálatok tapasztalatai a szabályozás, az oktatás és a megelőzés fejlesztésében? Miért nem kapnak visszacsatolásokat a Munkacsoportok, szakmai szervezetek, biztosítók?
  • Mivel indokolja a piacfelügyeleti és egyéb ellenőrzési eljárások meggyengülését, ellehetetlenülését?
  • Miért nem valósult meg a tűzvédelmi tervezés és szakértés egységes, átlátható és más mérnöki szakterületekkel összhangban álló, egyenlő versenyjogi feltételeket biztosító szabályozása?
  • Készült-e az elmúlt öt évben független értékelés a katasztrófavédelem szervezeti működéséről, szakmai felkészültségéről és fejlesztési szükségleteiről, mely például a kompetencia hiányokat és rendszerszintű problémákat felfedhette volna?
  • Mivel indokolja a nagylétszámú elmozdításokat a kiemelt szakmai kompetenciával és szakértelemmel rendelkező kollégák körében?
  • Hogyan kapcsolódnak össze a tűzoltás, a tűzmegelőzés és a tűzvizsgálat során szerzett tapasztalatok a jelenlegi rendszerben?
  • Mi indokolta a civil szakmai szervezetekkel folytatott rendszeres szakmai egyeztetések visszaszorulását vagy formálissá válását?
  • Mi az oka annak, hogy a külső szakmai tudás és tapasztalat bevonása az oktatásba, képzésbe és szakmai továbbképzésekbe az elmúlt években erősen korlátozottá vált vagy ellehetetlenült?
  • Miért akadályozták egy átfogó, hosszú távú tűzvédelmi stratégia megalkotását Magyarország számára?
  • Mivel magyarázhatók a tűzeseti statisztikák kedvezőtlen alakulásai, különösen a halálos áldozatok és sérültek számának növekedése az elmúlt években?
  • Mi indokolta a tűzvédelem és tűzbiztonság területének vezetése alatti érdekképviseletének folyamatos meggyengülését és ennek következtében a tűzvédelmi terület folyamatos alulmaradását az egyes szaktárcák érdekeinek érvényesítése során?
  • Milyen szakmai egyeztetések előzték meg azokat a döntéseket, amelyekkel kapcsolatban a szakmai szervezetek jelentős része eltérő álláspontot képviselt?

Meggyőződésünk, hogy ezek a kérdések túlmutatnak egyetlen szervezet működésén. Magyarország tűzbiztonsága közös ügy, amelynek alakításában a hatóságok, a szakmai szervezetek és a szakmagyakorlók együttműködésére van szükség.

Ennek érdekében egy új szemléletű vezetés mellett az alábbi intézkedések megfontolását javasoljuk:

  • Állandó országos tűzvédelmi szakmai konzultációs fórum létrehozása.
  • Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat teljes körű szakmai felülvizsgálatának megindítása nyilvános egyeztetési folyamat keretében.
  • A használati szabályokat tartalmazó Tűzvédelmi Műszaki Irányelv kiadása és rendszeres aktualizálása.
  • Egy országos tűzvédelmi stratégia elkészítése 10–15 éves időtávra, mérhető célokkal és ütemezett fejlesztési programokkal.
  • A tűzvizsgálati tapasztalatok rendszeres, anonim szakmai publikálása és visszacsatolása a szabályozás, az oktatás és a megelőzés számára.
  • A szakmai szervezetek bevonásának intézményesítése a szabályozás-előkészítés és a műszaki irányelvek kidolgozásának folyamatába.
  • A tűzvédelmi tervezői és szakértői rendszer átláthatóságának és egységességének felülvizsgálata, teljes önkormányzatiságának biztosítása.
  • A létesítmények rendszeres tűzvédelmi auditjának és kockázatértékelésének szakmai vizsgálata és szükség szerinti bevezetése.
  • Az elmúlt időszakban felhalmozott, minden területet érintő és jelentős károkat okozó kompetenciahiányok csökkentése érdekében képzési akcióterv kidolgozása.

Meggyőződésünk, hogy a magyar tűzvédelem fejlődésének egyik alapfeltétele a hivatásos állomány és a civil szakmai közösség közötti nyílt, kölcsönös tiszteleten alapuló szakmai párbeszéd és együttműködés helyreállítása.

A kérdésekre történő válaszkeresésen túlmutatóan kezdeményezzük a tűzvédelem területén működő szakmai szervezetekkel folytatott rendszeres, érdemi szakmai egyeztetések mielőbbi helyreállítását.

Tisztelettel:

TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség”

A fluormentes habképzőanyag kiválasztása

A legtöbb tűzoltóság 2026. április 10-től nem használhat fluortartalmú anyagokat. A felhasználóknak el kell dönteni, hogy a fluortartalmú habképzőanyag helyett általános vagy alkoholálló fluormentesre állnak át. Mit célszerű a döntéshez figyelembe venni? Szerzőink – dr. Pimper László és Sinkó László – írásából kiderül.

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4686-a-fluormentes-habkepzoanyag-kivalasztasa

Általános és/vagy alkoholálló?

Az általános célú szintetikus fluormentes habképző anyagok jelenleg is használatosak a hazai tűzoltóságoknál. Ezek a habanyagok a már megszokott fizikai jellemzőkkel bíró úgynevezett „Newtoni folyadékok”, melyek használata az eddig szokásos módon végrehajtható.

Pl. a STHAMEX 3% F-15 egy OKF rendszeresítéssel rendelkező, jól ismert, a tűzoltó gépjárművek bekeverői által és venturi elven működő külső habbekeverővel is probléma nélkül használható.

Az alkoholálló fluormentes habképző anyagok úgynevezett pszeudoplasztikus, „nem Newtoni folyadékok”, melyek tűzoltói használata különleges kihívást jelent. Ezen fluormentes alkoholálló habképző anyagok viszkozitása lényegesen magasabb a jelenleg használt fluortartalmú habokhoz képest. Emellett a habbekeverés eredményességét meghatározó fizikai jellemzőik nem állandóak, ill. nem lineárisan változnak, így például az áramlási sebesség, vagy hőmérséklet függvényében, de akár mechanikai behatásra is változik a viselkedésük.

Habképzés külső habbekeveréssel 

Új habképzőanyag-koncepció

Ezen szempontokra figyelemmel javasolt új habképzőanyag-koncepció kialakítása.

Általánosságban kijelenthető, hogy a fluor tartalmú habképzőanyagok kivezetésével új alapokra kell helyezni a habbaloltási képességek készenlétben tartását. Szakítani kell/érdemes azzal a gyakorlattal, hogy minden habbaloltási feladatra – beleértve a habtörő anyagok tüzeinek elhárítását is – egy „univerzális”, alkoholálló oltóanyagot tartunk készenlétben.

  • A gyakrabban előforduló, habképző anyag felhasználással járó beavatkozásokra javasolt általános célú (nem alkoholálló) fluormentes habképző anyagokat készenlétbe tartani (habképzésre, vagy nedvesítésre). Ezek az anyagok a hagyományos, jelenleg rendelkezésre álló bekeverő rendszerekkel kompatibilisek, a meglévő járműveink habtartályaiba betöltve is megfelelően használhatóak. 
  • A ritkábban előforduló, habtörő tulajdonságú anyagok tűzoltására alkoholálló fluormentes habképző anyagok készenlétben tartása is szükséges lehet.

Szemétteleptűz: oltás új oltóanyaggal 

Járművek és habbekeverési módok

Gépjárműfecskendők

  • A hazánkban jelenleg általánosan használt gépjárműfecskendők beépített habbekeverői a korábban jelzett bizonytalanságok és korlátok okán nem megfelelőek az ismert alkoholálló fluormentes – magas viszkozitású – habanyagok bekeverésére. Bizonyos körülmények együttállása eredményezhet bekeverést, de annak megfelelősége nem biztosítható.
  • Külső habbekeverő (vízsugárszivattyú) és külső habképzőanyag forrás (pl. kanna, hordó) alkalmazásával bármely tűzoltó gépjármű alkalmassá tehető a magas viszkozitású pszeudoplasztikus habanyagok bekeverésére. Itt is fennáll az alulkeverés kockázata, azonban ezeknél az egyszerű Ventúri bekeverőknél ez a bekeverési arány megemelésével könnyen korrigálható.

Habbekeverési próbákat végeztünk téli viszonyok (6 °C) között vaPUREx®- AR 3/3 F-5 és vaPUREx®- AR 1/3 F-5 alkoholálló fluormentes habképzőanyaggal és külső habbekeverő (vízsugárszivattyú) alkalmazásával. A próbák során a tényleges bekeverés a beállított 3%-os arány 75-80 százalékában megfelelő volt. Ezzel szemben a bekeverési arányt 3,8 – 4%-os értékre átállítva 100%-ban megfelelő haboldatot és oltóhabot kaptunk.

Ez a megoldás elsősorban kisebb mennyiség (de akár több ezer liter haboldat) és alacsonyabb teljesítmény igény esetén látszik előnyösnek.

Habbaloltók, cserefelépítményes járművek

Az összetettebb habbekeverő rendszerrel felszerelt habbaloltó járművek, cserefelépítmények esetén látszólag egyszerű a helyzet. A térfogatkiszorítás elvén működő habszivattyúk és/vagy nyomóoldali, fokozatmentesen (után)szabályozható bekeverők az egyszerű átállás garanciái lehetnének. De sajnos nem így van, mivel a magas viszkozitású pszeudoplasztikus habanyagok a „szokásos” Newtoni folyadékoktól eltérően viselkednek. Érzékenyek például a habszivattyú által okozott mechanikai ütőhatásra, így speciális kialakítású szivattyúk szükségesek, vagy a vezetékrendszer méretezésénél is alacsonyabb áramlási sebességgel, azaz nagyobb keresztmetszetekkel kell tervezni.

Így az átállást megelőzően műszakilag ellenőrizni szükséges a habrendszer megfelelőségét, s erősen javasolt működési próba során is ellenőrizni a bekeverés eredményességét.

Tisztázandó kérdések

A kiválasztás során az adott járműre vonatkozóan tisztázni kell a következőket:

1.  Az új habkoncentrátum hidrodinamikai tulaj­don­sá­gai megfelelnek-e a habrendszer műszaki kialakításának (visz­kozitás, bekeverési arány, szívó- és szállító­vezetékek, beke­verők és szivattyúk méretezése stb.)?

2.  Alkalmas-e az új habképző anyag az adott járműben való felhasználásra (Adott tűzoltási feladatra való alkal­mas­ság, fel­­használási mód, megfelelő habosodás, vetőtávolság stb.)?

3.  Vannak-e egyéb szempontok, amelyeket figye­lem­be kell venni (pl. eltérő fagyállóság, speciális anyag­követelmények/összeférhetetlenségek, tárolási körülmények, tárolási idő, stb.)?

A hab­tartályt csak akkor szabad megtölteni az adott új termékkel, ha ezekre a kérdésekre kielégítő választ kapunk.

Összegezve

A fluormentes habképzőanyagok általános bevezetésével együtt szakítani kell az „univerzális”, alkoholálló oltóanyagok készenlétben tartásával és bevetésével. A meglévő habbekeverő rendszereink kitűnően alkalmasak általános célú (nem alkoholálló) fluormentes habképző anyagokkal történő működésre.

A habtörő anyagok tűzoltására kifejlesztett „alkoholálló” habanyagok magas viszkozitása és pszeudoplasztikus tulajdonságai viszont különleges kihívást jelentenek. Ezt a gépjárműfecskendőkben általánosan elterjedt egyszerű bekeverők nem tudják megfelelően kezelni, de az összetettebb habrendszerek esetén is ellenőrizni kell az alkalmasságot.

A feladat ezzel együtt nem túlságosan nehéz, de az eddigiekhez képest egyedi helyi mérlegelést és megoldásokat igényel.

Dr. Pimper László műszaki vezető
Sinkó László kereskedelmi vezető

HESZTIA Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft.

Szeméttelepek lángokban – Mi rejlik a magyarországi tűzesetek mögött?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4685-szemettelepek-langokban-–-mi-rejlik-a-magyarorszagi-tuzesetek-mogott

A bagolai tűzeset kapcsán jutottunk el az Átlátszó fenti címmel még 2023 júniusában megjelent cikkéhez, amely alapján az OKF gyakorlatában az adatok visszatartása iparszerű méreteket öltött. Miközben az sem látszik, hogy a megelőzéssel kapcsolatos feladatok működtek volna. A cikket ajánljuk figyelmükbe, melyhez némi kommentárt is fűzünk.

az átlátszó cikke a következő címen érhető el: https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/07/11/szemettelepek-langokban-mi-rejlik-a-magyarorszagi-tuzesetek-mogott/

 Kommunikáció vagy adattagadás?

A cikk alapján a katasztrófavédelem többször megtagadta az adatszolgáltatást. Azt állították: „nem gyűjtenek ilyen adatot”, „nincs kereshető adatbázisuk”, közben egy laikus szakember a publikus adatforrásaikból összegyűjtötte az adatokat.
Tűzesetek után rendszeresen ezt kommunikálták: „nem mutattak ki egészségre veszélyes koncentrációt”.

De ez nem azt jelenti, hogy: nincs szennyezés vagy nincs káros anyag. Pusztán azt, hogy a mért koncentráció nem lépte át a határértéket. A tájékoztatás hiánya miatt soha nem derült
ki, mit, mikor és hol mértek.

Valójában kémiai törvényszerűség, hogy a hulladék égése során mindig van szennyezés,legfeljebb a mért érték határérték alatt maradt.

Ha már itt tartunk, ami keletkezik:

  • szén-monoxid (CO), szén-dioxid (CO₂), nitrogén-oxidok, kén-dioxid
  • finom por (PM10, PM2.5), akár nehézfémek

Mi torzíthatja a mérést?

Három fő oka is lehet:

  1. Rossz helyen mérnek: nem a füst útjában vagy nem a legsúlyosabb ponton. Ezt, szakemberekről lévén szó, kizárhatjuk.
  2. Rossz időben mérnek, mert később érnek ki és a füst már hígult. Ez a KML riasztási gyakorlata és vonulási távolsága miatt már reális hibaok.
  3. Nem minden anyagot mérnek, ahogy ezt a bagolai esetnél is láttuk. Ez lehet az egyik fő ok.

(A 4. – remélhetően nem reális – okra egy olvasónk hívta fel figyelmet „mert ezt mondták nekik.”)

Jó példa erre a királyszentistváni 2019-es hulladéktűz, ahol kb. 1000 m²-en égett szemét, és 2–3 napig tartott az oltás. A hivatalos kommunikáció ott ez volt:: „nem mutattak ki határérték feletti veszélyes anyagot”. Ha csak pl. CO-t vagy néhány gázt mértek, akkor a legtoxikusabb komponensek rejtve maradtak.

Műszaki és kezelési problémák a lerakókban

2017–2023 között ~350 hulladéktűz volt Magyarországon és gyakran ugyanazok a helyszínek érintettek. A nyilatkozatokból pedig klasszikus üzemeltetési és szervezési hibák olvashatók ki.

  • Öngyulladásra hajlamos anyagok (szerves hulladék bomlása → metán, hő)
  • Depóniagáz felhalmozódása (nem megfelelő elvezetés)
  • Rossz tömörítés, földtakarás hiánya → oxigén jut a hulladékba → izzás, majd tűz
  • Nem megfelelő tárolás (pl. bálázott RDF/SRF hulladék)
  • Nincs elég feldolgozó/hasznosító kapacitás, ezért a hulladék felhalmozódik
  • A „feldolgozásra váró” anyagokat sokszor hónapokig vagy évekig tárolják

Ha ezt a környezetre károsnak és az oltást költségesnek tekintjük, akkor a megelőzés érdekében intézkedni kell, mivel ez a hatóság alapfeladata.