Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

Egyre több dolgozó kér segítséget – megszaporodtak a panaszok a munkahelyeken

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/egyre-tobb-dolgozo-ker-segitseget-megszaporodtak-a-panaszok-a-munkahelyeken

Egyre több dolgozónál telik be a pohár: nem adják ki a papírokat, nem jön a fizetés, és még be sem jelentik őket. A munkavállalók már nem hallgatnak, hanem lépnek – és a hatóság vizsgál.

Az idei év első három hónapjában már több mint ezer panasz és közérdekű bejelentés érkezett a hatóságokhoz – ez a szám még a tavalyi hasonló időszaknál is magasabb – derül ki a Foglalkoztatás-felügyelet első negyedéves ellenőrzési adataiból. Az esetek többsége nem általános jelzés, hanem konkrét, személyes sérelem miatt érkezik, vagyis egyre több munkavállaló érzi úgy, hogy nincs rendben valami a munkahelyén, és inkább szakértői segítséget kér.

Egyre többen tesznek panaszt a munkahelyükre

A beérkezett 1088 beadványból 770 volt panasz, és 318 közérdekű bejelentés – ez azt jelenti, hogy tízből hét ember saját jogsérelme miatt fordult a hatósághoz. A leggyakoribb problémák között továbbra is az alábbiak szerepelnek:

  • A kilépéskor járó igazolások és elszámolások hiánya,
  • A feketefoglalkoztatás, vagyis ha valakit bejelentés nélkül alkalmaznak,
  • Valamint a munkabérrel kapcsolatos visszaélések – például ha késik vagy elmarad a fizetés.

Feketefoglalkoztatás és elmaradt bér – két konkrét példa

Az egyik esetben a Csongrád-Csanád vármegyében dolgozó ellenőrök kaptak egy bejelentést egy vállalkozásról, amely a város szélén működik. A helyszínen hat ember dolgozott, de egyikük sem volt bejelentve – sem munkaviszonyban, sem más formában. A vállalkozó ezt a helyszínen el is ismerte. Néhány héttel később az ellenőrök visszatértek, és azt tapasztalták, hogy a dolgozók egy része még mindig bejelentés nélkül végzi a munkát.

Egy másik esetben egy mezőgazdasági szövetkezet került a hatóság célkeresztjébe. Harminc ember kapcsán derült ki, hogy nem adták ki nekik a kilépéskor szükséges papírokat és nem is számoltak el rendesen. Volt, aki csak több havi csúszással vagy részletekben jutott hozzá a béréhez. Az elmaradt fizetések végül a bérgarancia alapból kerültek kifizetésre – tehát az állam segített be, de ez sem történt meg azonnal.

A tanulság: jobb szólni időben

A hatóságok arra biztatnak mindenkit, hogy ne féljenek segítséget kérni. Ha valaki úgy érzi, hogy igazságtalanul bánnak vele, vagy nem kapja meg, ami jár, bátran tegyen bejelentést – akár névtelenül is. A tapasztalatok szerint az ellenőrzések eredményesek, a szabálytalanságok feltárhatók, és sok esetben így lehet megvédeni a dolgozók érdekeit

Aktuális Információk

Munkáltatóként felelős a diák biztonságáért is – mutatjuk, mire kell figyelni!

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/munkaltatokent-felelos-a-diak-biztonsagaert-is-mutatjuk-mire-kell-figyelni

A diákmunka nem csak jó lehetőség – hanem nagy felelősség is. A fiatal munkavállalók védelme közös érdek. Ha munkáltatóként időt és figyelmet szánunk a munkavédelmi szabályok betartására, azzal nemcsak a baleseteket előzhetjük meg, de hosszú távon egy tudatosabb, biztonságosabb munkakultúrát is építhetünk.

Nyáron országszerte több ezer diák vállal munkát: pénzt szeretnének keresni, tapasztalatot gyűjtenének, és nem mellesleg belekóstolnának a „nagybetűs életbe”. A cégek pedig örömmel fogadják a segítő kezeket a nyári leállások és munkacsúcsok idején.

De van egy dolog, amire sajnos kevesebben gondolnak: a munkavédelemre.

Fiatal, tapasztalatlan és veszélyben?

A diákok többsége nem rendelkezik még elegendő munkatapasztalattal – és ezzel nincs is baj. Az viszont már gondot jelenthet, hogy sokan nem ismerik a munkahelyek szabályait, útvonalait, vagy egyszerűen nem veszik észre a veszélyforrásokat.

Gyakori kockázatok:

  • Elcsúszás, megbotlás, leesés – mert nem ismerik még jól a környezetet.
  • Védőeszközök mellőzése – a sisak, kesztyű, hallásvédő „ciki” lehet, pedig életet menthet.
  • Fizikai túlterhelés – nehéz tárgyak emelése, kényelmetlen testtartás, monoton munka már rövid távon is megviselheti a fiatal szervezetet.
  • Zaj, hőség, UV-sugárzás – egy fesztiválon, konyhán, szállodában vagy kertészetben ezek mind-mind fokozott veszélyt jelenthetnek.
  • Veszélyes anyagokkal való találkozás – takarítószerek, oldószerek, gőzök, gázok: ezekhez is tudni kell bánni.

Az EU-s felmérések szerint a fiatal munkavállalók kevésbé tájékozottak a munkavédelmi szabályokról, ritkábban kapnak alapos oktatást, és jóval nagyobb arányban válnak munkabaleset áldozatává. Nem azért, mert ügyetlenek – hanem mert nincs elég rutinjuk, és nem mindig kapják meg a szükséges felkészítést.

Munkáltatóként mire kell figyelni, ha diák érkezik?

Nemcsak erkölcsi, de jogi kötelesség is gondoskodni a biztonságos munkavégzés feltételeiről – különösen fiatal munkavállalók esetében.

A legfontosabb teendők:

✅ Kockázatértékelés – nem csak kipipálni!

Már a diák foglalkoztatása előtt át kell gondolni, milyen veszélyek leselkednek rá. Hiányzik a tapasztalata? Nem bírja még a fizikai munkát? Egyes munkák életkorhoz vagy végzettséghez kötöttek (pl. hegesztés 18 év alatt tilos!).

✅ Megfelelő munkaeszközök

A diák csak olyan gépet, eszközt használhat, ami biztonságos, karbantartott és rendelkezik a szükséges védőberendezésekkel. Ezeket nem elég átadni – meg is kell tanítani a használatukat.

✅ Egyéni védőeszközök biztosítása és ellenőrzése

Sokan nem szívesen húznak kesztyűt vagy sisakot, ezért a munkáltatónak kötelessége nemcsak kiadni, de meg is követelni azok használatát. És rendszeresen ellenőrizni is!

✅ Oktatás – nem csak papíron!

A munkavédelmi oktatás akkor ér valamit, ha a diák valóban megérti, mit miért kell csinálni. Ne csak „lepapírozzuk”, hogy megtörtént – legyen gyakorlati, érthető, interaktív. Egy új dolgozónak különösen az elején van szüksége gyakoribb ellenőrzésre és támogatásra.

✅ Hőség, UV és pihenés

Ha tombol a nyár, muszáj alkalmazkodni: pihenőidő, védőital, árnyék biztosítása, a munkaidő igazítása a kánikulához (pl. ne 12 és 15 óra között történjen a legnagyobb fizikai megterhelés). A hőguta, napszúrás valós kockázat!

És mit mond erről a törvény?

A munkavédelem nem opcionális. A munkáltatónak:

  • gondoskodnia kell arról, hogy a munkahelyek és eszközök megfeleljenek a szabályoknak,
  • biztosítania kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket,
  • el kell végeznie a kockázatértékelést,
  • munkavédelmi oktatást kell tartania,
  • szükség esetén munkavédelmi szakember és foglalkozás-egészségügyi szolgáltató bevonásával kell dolgoznia.

Mit tehetnek a szülők?

A szülők is sokat tehetnek azért, hogy gyermekük biztonságban dolgozzon a nyári hónapokban. Érdemes még a munkakezdés előtt beszélgetni a várható feladatokról, a lehetséges kockázatokról és arról, hogyan lehet segítséget kérni, ha valami nem világos. Fontos, hogy a fiatalok merjenek kérdezni, jelezzék a problémákat, és tudják, kihez fordulhatnak a munkahelyen. A rendszeres beszélgetések a munkanapok után, a saját tapasztalatok megosztása és a biztatás arra, hogy felelősen viszonyuljanak a munkavégzéshez, mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a diákmunkából ne baj, hanem hasznos tapasztalat legyen.

Aktuális Információk

E betegségek miatt esnek ki a legtöbben a munkából

forrás: https://www.hrportal.hu/c/e-betegsegek-miatt-esnek-ki-a-legtobben-a-munkabol-20250606.html

Egy tanulmány szerint a sztróknak, az érrendszeri megbetegedéseknek és a tüdőbetegségeknek van a legkedvezőtlenebb hatása a jövőbeni munkaórákra.

Az Economx elemezte a Munkaerőpiaci Tükör tanulmányt. A tavalyi adatokból kiderül, hogy naponta átlagosan 68 ezer munkavállaló volt táppénzen és több mint 206 milliárd forintot tett ki a táppénz-kiadások összege. A legnagyobb foglalkoztatási hátrány a pszichiátriai okból kezelt (26 százalék) dolgozóknál figyelték meg, őket követik a mentális betegség miatt kórházba kerülők (15 százalék) és a rosszindulatú betegség miatt kórházban kezelt munkavállalók (17 százalék). A daganatos betegek közül a legtöbben tüdőrák, vastag-és végbélrák és emlőrák miatt estek ki a munkából.

A tanulmányból az is kiderül, hogy főleg a krónikus és mentális betegségek miatt esnek ki a dolgozók a munkaerőpiacról.

„A mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek – az OECD szerint a magyar GDP 3,1 százalékát teszik ki. De valójában nem lelki betegségek kezelése a költséges, hanem az, ha a beteget nem kezelik”- mondta a portálnak korábban Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója.  Számítások szerint a lelki betegségek 88 százalékánál nem a kezelés költsége magas, hanem a kezelés hiánya miatti gazdasági produktivitás-csökkenés kerül sokba.

Az adatok arra is rámutatnak, hogya termelékenyebb vállalatoknál a munkavállalóknál a kevésbé termelékeny cégekhez képest nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják és kezelik a leggyakoribb krónikus betegségeket, miközben a mentális betegségek előfordulása is ritkább. Azoknak, akiknek jobb az egészségi állapotuk, átlagosan kedvezőbb a keresetük és jobb munkahelyen dolgoznak.

Egy az európai országokat vizsgáló összehasonlító tanulmánya azt mutatja, hogy az egészségsokkok közül a sztróknak,az érrendszeri megbetegedéseknek és a tüdőbetegségeknek van a legkedvezőtlenebb hatása a jövőbeni munkaórákra.

Egy magyar tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy bár a váratlan és enyhe balesetek nem befolyásolják a hosszú távú munkavégzési képességet, mégis tartós bérveszteséget okoznak: két év után 2.5 százalék a bér csökkenése.  Ennek az az oka, hogy a távollét alatt a munkavállalók nem váltanak magasabb bért fizető munkahelyekre. A jobb minőségű vállalatoknál dolgozó munkavállalók nagyobb valószínűséggel tartják meg munkahelyüket, és kisebb valószínűséggel vesznek igénybe rokkantsági ellátást az egészségügyi sokk miatt.

A pszichiátriai betegségek miatt kezelt dolgozók és a mentális betegségek miatt gyógyszert szedők körében a legnagyobb a bérek elmaradása, ugyanakkor a vérnyomáscsökkentők szedése pozitív hatással van a foglalkoztatottak arányára.

Az adatok azt mutatják, hogy a magyar dolgozók közül a legtöbben vérnyomáscsökkentőt szednek, ezt követi a mentális betegségek miatt felírt gyógyszerek aránya.

A Munkaerőpiaci Tükörből kiderül az is, hogy a rosszindulatú betegség hatására a foglalkoztatás aránya 65 százalékról 34 százalékra csökken, majd emelkedni kezd, és három év múlva 40 százalék körüli szintet ér el, ebben az arányadatban már benne vannak az elhunyt dolgozók is.