KATA 2021: Tíz kérdés, tíz válasz a katáról

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/kata_2021__tiz_kerdes__tiz_valasz_a_katarol-20210622.html

Az elmúlt évek slágere a kisadózók körében a kata. De kinek éri meg igazából ezt az adót választani és kinek nem való? Kérhet-e egy katás táppénzt és hitelt, igényelhet-e adókedvezményt? Tartani kell az év elején bevezetett szigorítástól, a 3 milliós határtól egy partnertől? Az adóval kapcsolatos kérdésekre, tévhitekre válaszol a BaBér.

KATA adózás

1. Mi az a kata, milyen adókat vált ki?

A kata a „kisadózók tételes adója” rövidebb formája. Ez jelzi a két legfontosabb elemét is: egyfelől a mikro- és kisvállalkozók számára alkalmazható, másfelől összegét alapesetben nem a bevételhez vagy a jövedelemhez arányosítják, hanem az adónem alá tartozóknak havonta egy fix összeget kell befizetniük. A mellékállásban 25 ezer, főállásban pedig 50 ezer – illetve választhatóan 75 ezer – forintos tételes adó kiváltja a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót is. Nem váltja ki viszont a kötelező kamarai hozzájárulást, az iparűzési adót és az áfát, igaz ez utóbbi esetében komoly segítség, hogy évi 12 millió forintos értékhatárig alanyi adómentességet kérhet az adózó – ebben az esetben nem számítja fel a forgalmi adót, így értelemszerűen nem is kell elszámolnia vele.

Mivel a katások nem fizetnek személyi jövedelemadót, nem jogosultak szja-kedvezményre sem, így le kell mondaniuk például a családi adókedvezményről is.

KATA bevallás

2. Nincs is más kötelezettség?

Természetesen a katásoknak is szükséges bevételi nyilvántartás vezetése, és adóbevallást is be kell nyújtaniuk, igaz, csak évente egyszer, február 25-ig kell beszámolni az előző évi bevételekről. Itt kell nyilatkozni azokról a partnerekről is, akik felé legalább egymillió forint értékben állított ki számlát a vállalkozás.

3. Kinek érdemes katázni?

Az adónemet azoknak ajánlják, akik kis költséggel működnek, így magas a bevételhez viszonyított jövedelemhányad, ennek megfelelően a közteher is magas lenne más adónem választása esetén. Ilyen például egy könyvelő vagy egy fordító. A kata mellett ugyanis nem lehet elszámolni költségeket, az adónem előnye elsősorban az egyszerűség és a kiszámíthatóság.

Nem kizáró ok az sem, ha valaki külföldre számlázik, természetesen ebben az esetben szüksége lesz egy közösségi adószámra.

4. Milyen vállalkozás katázhat?

Az adónemet egyéni vállalkozók, egyéni cégek, ügyvédi irodák, közkereseti társaságok és betéti társaságok választhatják. A bt. és a közkereseti társaság esetében magánszemélyekhez kötődik a kata, vagyis csak olyan társaságok választhatják, amelyeknek tagjai magánszemélyek. A kft-k nem tudnak katázni.

Vannak természetesen kizáró okok: nem választhatja a katát az, akinek az aktuális adóévben vagy az azt megelőző 12 hónapban törölték az adószámát, és az sem, aki ingatlant ad bérbe vagy üzemeltet hosszú távra. Tehát az airbnb-zés (rövid távú bérbeadás) nem zárja ki a katát, az azonban már igen, ha valaki hosszabb távra adja ki például a saját tulajdonában levő lakását.

Nem árt megfontolni azt, hogy valaki kilépjen a katából, mert ebben az esetben a következő év végéig nem választható újra az adó.

5. Mekkora bevételig lehetséges katázni?

Éves szinten 12 millió forintos bevételig lehet katázni. Ha valaki nem az egész évben tartozott az adónem alá, akkor az aktív hónapok számával kell az egymilliót megszorozni a felső határ kiszámításához. Ha például valaki júliusban kezdi meg a vállalkozást, akkor hatmillió forint bevételt szerezhet abban az évben. (Arányosan csökken a felső határ akkor is, ha valaki egy adott hónapon keresztül szüneteltette a vállalkozása működését.) Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy hónapban csak egymillió forintot érheti el a bevétel.

Ha valaki túllépi a 12 millió forintos keretet, akkor az e fölötti részre 40 százalékos plusz adót kell fizetni. Ez az adó nem váltja ki a havi tételes adót. Ha tehát valakinek az éves bevétele 15 millió forint, akkor 3 millió 40 százalékát (1 200 000 forint) kell befizetnie a 12×50 000, vagyis 600 ezer forint éves adó mellé. Vagyis a teljes összeg után 1 800 000 forint lesz a kata, ha valaki főállásban, 50 ezer forintos tétellel adózik.

6. Miért érdemes magasabb összegű tételes adót fizetni?

A kata nem csak a jövedelemadót, de a társadalombiztosítási ellátásokra jogosító járulékokat is kiváltja, ezáltal válnak biztosítottá az adózók, tehát jogosultak álláskeresési járadékra, táppénzre, gyermekgondozási támogatásokra, nyugdíjra is. A magasabb összegű, havi 75 ezer forintos tételes adó esetében értelemszerűen magasabb összegű ellátásra lesznek jogosultak. (Az ellátási alap összege 2020 júliusától az 50 ezres adó esetében 107 ezer forint, a 75 ezresnél már 170 ezer.)

KATA szüneteltetése

7. Mi történik, ha valaki nem szerez bevételt egy adott időszakban?

Mivel az adó nem a megszerzett jövedelemmel arányos, azt akkor is meg kell fizetni, ha nem szerzett bevételt a vállalkozás egy adott hónapban. Ebben az esetben érdemes szüneteltetni a működést, ilyenkor az adófizetési kötelezettség sem áll fenn. Fontos, hogy ilyenkor be kell fizetni a tételes egészségügyi szolgáltatási járulékot, különben elvész a biztosítotti jogviszony.

8. Aktív vállalkozásnak mikor nem kell megfizetni az adót?

Ha táppénzben részesül (kata alapján) egy adózó, nem szükséges a szüneteltetést bejelenteni, a táppénz idején nem kell befizetni a tételes adót, ha nem állít ki számlát. Ennél is kedvezőbb helyzetben vannak a kisgyereket nevelők: a nekik járó csed, gyed, gyes vagy gyet mellett akkor sem kell megfizetniük a tételes adót, ha bevételük keletkezik.

9. Mi alapján igényelhet hitelt a katás vállalkozás?

A kata ugyan nem a jövedelemmel arányos adó, de ez nem jelenti azt, hogy ezeknek a vállalkozásoknak ne lenne elszámolható jövedelme. A katás jövedelem az éves bevétel 60 százaléka, ennek arányos része lesz a hiteligénylésnél fontos havi összeg. Ha például valakinek egy adott évben 9 millió forint volt a bevétele, akkor a NAV 5 400 000 forintról állít ki igazolást, a bank pedig ezt úgy tekinti, mintha havi nettó 450 ezer forint lenne a „keresete”.

KATA 2021

10. Milyen szigorítások léptek életbe 2021-től?

A legfontosabb új elem az, hogy ha egy partnertől 3 millió forintot meghaladó bevétele származik egy katás vállalkozásnak, akkor a 3 millió fölötti részt 40 százalékos adó terheli, amelyet nem a vállalkozásnak, hanem a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének kell kifizetnie. A döntéshozók ezzel a színlelt foglalkoztatást akarták megakadályozni – ez magyarázza azt is, miért a kifizetőt terheli a büntetőadó. (Ez alól kivétel, ha a vevő külföldi, ilyenkor a katás adózónak kell megfizetnie a 40 százalékos adót.) Ugyancsak 40 százalékos adó terheli a kapcsolt vállalkozások közötti katás kifizetéseket.

A szigorítást amiatt érték bírálatok, mivel egy kalap alá veszi az esetleges nagy összegű, vagy állandó külsős megbízásokat a színlelt foglalkoztatással. Akár így van, akár nem, tény, hogy a katások adóterhe kedvezőbb a foglalkoztatásra terhelődő adókénál.

Vegyünk példának egy bruttó 400 ezer forintos bért, ennek nettó összege (adó- és járulékkedvezmények nélkül) 266 ezer forint, míg a munkáltatónak ez összesen 468 ezer forintjába kerül (megint csak kedvezmények nélkül). 266 ezer forintos nettó jövedelem eléréséhez ugyanakkor (az iparűzési adót nem számítva, alanyi adómentességgel) katásként 316 ezer forint bruttó költséggel elég számolni, vagyis csaknem másfélszer annyiba kerülhet egy kifizetőnek egy alkalmazott, mint egy katás partner.

Mi a helyzet a 40 százalékos büntetőadóval? Ha ugyanennél a példánál maradunk, 2021-től egy 316 ezer forintos rendszeres kifizetés éves szinten 3 792 000 forintos keretet jelent, ez után a kifizetőt 316 800 forint plusz adó terheli, teljes költsége tehát 4 108 800 forint. A foglalkoztatás esetében (kedvezmények nélkül) ez az összeg 5 616 000 forintra jön ki.

Mi változik 2021-ben a munka világában?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mi-valtozik-2021-ben-a-munka-vilagaban-20210107.html

Érkezik a katások büntetőadója, a kivások viszont kevesebbet fizetnek majd. Nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, a szochó viszont egyelőre nem csökken. Adómentesen finanszírozhatják a munkahelyek a járványhoz kapcsolódó szűrővizsgálatokat és az óvodai költségeket is.

Ritka az olyan év, amikor ne kellene a HR- és pénzügyi osztályok munkatársainak számos változással szembenézniük. Természetesen így van ez 2021-ben is. Alábbi összeállításunkban kigyűjtöttük a legfontosabb adóügyi, a juttatásokat és járulékokat, valamint például a képzési rendszert érintő újdonságokat, amelyek a munkáltatók működését befolyásolják. Csokorba szedtünk jó néhány olyan praktikus információt is, amelyek ismerete szintén nagyban megkönnyítheti a mindennapokat.

Kata, kiva

Több érdekvédelmi szervezet tiltakozása ellenére a bújtatott foglalkoztatásra hivatkozva megváltoztak a katás adózókra vonatkozó szabályok 2021-től. A legfontosabb tudnivaló az, hogy ha egy partnernek 3 millió fölötti összeget számláz valaki az év során, a 3 millió forint fölötti rész után 40 százalék adót kell fizetni. Ezt az összeget a megbízónak, és nem a kisadózónak kell átutalnia a NAV-számlájára.

Ha a katás vállalkozás olyan partnernek számláz, akivel kapcsolt viszonyban áll – azaz például a testvér, szülők cége -, már az első forinttól 40 százalékos különadó terheli a kifizetőt.

Őt terheli viszont a büntetőadó befizetésének kötelezettsége, ha külföldi jogi személytől, illetve a külföldi kifizetőtől érkezik bevétele, ami meghaladja a 3 millió forintot. Ebben az esetben a 3 millió fölötti rész 71,42 százaléka után kell megfizetni a közterhet.

Az idei évvel megszűnt a többszörös katázás lehetősége is: mindenki csak egy vállalkozásban lehet kisadózó.

A kisvállalati adó (kiva) 13-ról 11 százalékra csökken 2021-ben, az árbevételi plafon pedig duplázódik: 2021-ben 3 milliárd forint helyett 6 milliárd forint lesz a felső határ.

Minimálbér, járulékok

Mivel december 30-án sem született megállapodás a minimálbér és a garantált bérmiminimum emeléséről, egyelőre továbbra is a 2020-as összegekkel kell számolni. Azaz a minimálbér bruttó 161 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 210.600 forint.

Mivel a minimálbérhez van kötve a gyed, a táppénz és a munka elvesztését követő járadék is, ezek összege szintén nem változik egészen addig, amíg meg nem születik a rendelet a minimálbér új, emelt összegéről.

Az viszont már biztos, hogy emelkedett az egészségügyi szolgáltatási járulék összege: 2021. január 1-től a korábbi 7710 forint helyett már havi 8000 forintot kell fizetniük azoknak, akiknek nincs munkajogviszonyuk vagy hallgatói jogviszonyuk.

A módosult összegű járulékot először január hónapra, 2021. február 12-ig kell megfizetniük az érintetteknek.

Az eredeti tervek szerint a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó a hatéves bérmegállapodás értelmében 2021-ben tovább csökkenne 13,5 százalékra. Csakhogy a makromutatókat jelentősen lerontotta a koronavírus-járvány, így ez a lépés még további egyeztetések témája.

2021.07.01-től lesz hatályos viszont az a változás, amely lehetővé teszi, hogy a csecsemőgondozási díj (CSED) összegének megállapításakor ne az egy napra jutó jövedelem 70, hanem annak 100 százaléka alapján számítsák a napi összeget.

Cafetéria

Szintén a járványhelyzet hatása, hogy a SZÉP-kártya után 2020 tavasza óta nem kell szochót fizetni, miközben az összesített keretösszeget évi 450 ezer forintról 800 ezer forintra emelték. Ez a kedvezmény 2021. június 30-ig biztosan megmarad, július 1-től azonban a jelenlegi szabályozás szerint ismét meg kell majd fizetni a 15 százalék szja mellett a 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót is.

2021-ben a munkáltató nevére szóló számla alapján béren kívüli juttatásként adómentesen téríthető a védőoltás és a járványügyi szűrővizsgálatok költsége. Ugyanez igaz a bölcsődei, óvodai ellátásokra, szolgáltatásokra, beleértve az étkezési költségeket is.

Az adómentes juttatások között az óvodai-bölcsődei térítés, valamint a kulturális és sportbelépők mellett új elemként adható a távmunkát végző munkavállalók igazolás nélküli térítése is. Ez az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékáig elszámolható tétel várhatóan a járvány időszakát követően is választható marad.

Nyugdíj

2021. január 1-től a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások 3 százalékkal emelkednek.

A 13. havi nyugdíj visszaépítésének első lépéseként 2021 februárjában kapják meg az érintettek a januári nyugdíjuk 25 százalékával megegyező összegű pluszjuttatást.

Ha a 2021. január-augusztusi időszakban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke meghaladná a 3 százalékot, 2021 novemberében kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.

Ha a 2021-es várható GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, novemberben a nyugdíjprémiumot is oszt majd a kormány. Ez a GDP-növekedés 3,5 százalékot meghaladó mértékének és a 2021 novemberi nyugdíj egynegyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a szorzata lehet.

A Magyar Közlöny 2020. december 30-i rendelete megerősítette azt is, hogy a 2021-ben nyugdíjba vonulóknál szolgálati időként kell figyelembe venni azt a biztosítással járó jogviszonyban töltött időt, amely alatt a biztosított a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény alapján mentesült a nyugdíjjárulék megfizetése alól.

Adóügyek

Fontos változás, hogy 2021. január 1-jétől fordított áfa helyett egyenes áfával kell számlázni a munkaerőkölcsönzést, a munkaerő kirendelést, a személyzet rendelkezésre bocsátását, az iskolaszövetkezetek által számlázott szolgáltatást és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek által számlázott szolgáltatást is.

Kivételt képez, ha a munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása olyan termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő építési-szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul, függetlenül attól, hogy e tevékenység engedélyköteles-e.

Három hónapos türelmi határidő mellett januártól véglegesen kiterjeszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az online számlaadat-szolgáltatás rendszerét a magánszemélyekre és a külföldiek felé kiállított számlákra is.

Júliustól pedig az adóhatóság készíti majd el a vállalkozások számára az áfa-bevallás tervezetét, amelynek adatait az adózónak kell szükség szerint módosítania, és elfogadnia.

A gépjárműadóhoz kapcsolódó hatósági feladatok is átkerültek az önkormányzatoktól a NAV-hoz.

A kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adója (hipa) január 1-jétől a felére csökken, és néhány kivételtől eltekintve illetékmentessé válnak az elsőfokú közigazgatási eljárások.

Oktatás, képzés

2021. január elsejétől nem indíthatóak a régi Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti kurzusok. A legtöbb képesítést kizárólag iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, 2-5 év alatt.

Több népszerű szakma teljesen ki is került a képzési jegyzékből, amelyet immár Szakmajegyzéknek hívnak, és jelenleg 174 szakmát tartalmaz. (A régi OKJ-ben 766 államilag elismert képzés szerepelt.)

Az ITM és a Digitális Jólét Program keretében működő MI Koalíció közös kezdeményezéseként elindult az MI Kihívás, amelynek keretében százezren végezhetik el ingyen a Bevezetés a Mesterséges Intelligencia világába című online alapozó kurzust.

A képzés célja, hogy megismertesse a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a laikus érdeklődőkkel és az üzleti szféra képviselőivel, valamint segítse azok szélesebb körű elterjesztését.

Naptárhatás

Idén csupán egy munkanap áthelyezéssel kell tervezniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. 2021-ben 5 pihenőnap esik hétvégre. Összesen 7 hosszú hétvége lesz, ebből egy – a húsvéti -négynapos.

A hétvégére eső 5 pihenőnapot figyelembe véve összesen 8 extra pihenőnappal tervezhetnek a munkaerőpiac szereplői.

2021-ben az első félév az iskolákban január 22-ig tart. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. március 31. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2021. április 7. (szerda).

A tanév utolsó tanítási napja 2021. június 15. (kedd). Ekkor kezdődik a nyári szünet, ami 2021. szeptember 1-ig (szerda) tart majd.

A Magyar Államkincstár tájékoztató jelleggel ugyan, de közzétette a családi pótlék érkezésének időpontjait is. Ezek: február 2., március 2., április 6., május 4., június 2., július 2., augusztus 3. és 25., október 4., november 3., december 2., 2022. január 4.

Praktikus tudnivalók

A munkáltatók napi működéséhez kapcsolódó fontos információ, hogy bár az országos éves matricák ára 2012, a megyeieké 2015-ös bevezetésük óta nem változott, idén az infláció miatt drágulás történt. A megyei matricák ára személygépjárműre 5000-ről 5200 forintra nőtt, az éves autópályamatrica díja pedig 42.980 forintól 44.660 forintra emelkedett.

Nőttek a postai díjak is. A legfeljebb 50 grammos, belföldi, közönséges levél feladásának díja 10 forinttal 145 forintra emelkedett, egy maximum 50 grammos elsőbbségi levélért pedig 15 forinttal többet, 200 forintot kell fizetni januártól.

A már megszokott rózsaszínű keresőképtelenségi igazolásokat új nyomtatvány váltja fel 2021. január 1-től. Ha a keresőképtelenségi állomány a 2 hetet meghaladja, a nyomtatványt legalább 2 hetenként kell kiállítani és a biztosított részére átadni.