Felvehetem titokban, ha a főnököm bűncselekményre utasít vagy fenyeget?

forrás: https://www.economx.hu/belfold/hangfelvetel-titokban-munkahely-fonok-buncselekmeny.789019.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Bár a szigorú jogszabályok szerint minden hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személyek hozzájárulása szükséges, bizonyos esetekben, szűk körben mód van rá, hogy jogi következmények nélkül készítsünk rejtett hangfelvételt.

A képmáshoz és hangfelvételhez való jog a személyiségi jogok körébe tartozik, a Polgári törvénykönyv szerint nem csupán a hangfelvétel felhasználásához, hanem már az elkészítéséhez is az érintett személy hozzájárulása szükséges, ennek hiányában megvalósulhat a személyiségi jog megsértése.

A Bírósági Döntések Tára 2011. 2442. szerint ugyanakkor nem minősül visszaélésnek a képmás, vagy hangfelvétel készítése, avagy felhasználása, amennyiben arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből, vagy jogos magánérdekből kerül sor.

Ugyanakkor feltétel, hogy a képmás, vagy hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.

Közérdek vagy jogos magánérdek

Az Economx megkeresésére a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője elmondta: ha valaki jogsértő módon készít, vagy használ fel hangfelvételt, akkor akár sérelemdíj fizetésére is kötelezhető.

Barta Péter szerint a hozzájárulás lehet akár kifejezett, írásbeli vagy szóbeli beleegyezés, ám akár olyan magatartás is, amiből egyértelmű, hogy a másik fél nem ellenzi a felvételt. Fontos azonban, hogy a felvételhez való hozzájárulás nem jelenti automatikusan a felhasználásba, például a nyilvánosságra hozatalba történő beleegyezést is.

Nem minősül visszaélésnek, ha a dolgozó titokban felveszi azt a beszélgetést, ahol a vezető arra utasítja őt, hogy a cég házipénztárában lévő készpénzt a céges széfből vegye ki és vásároljon rajta a főnök lakásába egy drága kanapét. Vagyis, ebben az esetben bizonyítható, hogy a felvétel közérdekből vagy jogos magánérdekből történik.

A fentiek mellett a titkos hangfelvétel készítése adatvédelmi (GDPR) jogsértést is megvalósíthat, hiszen a másik fél hozzájárulása nélkül készül a felvétel. Emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság akár adatvédelmi bírságot is kiszabhat, azonban a jelenlegi gyakorlat alapján magánszemélyekkel szemben nagyon ritkán szabnak ki ilyen bírságot.

Felhasználása egy polgári perben

A titokban készített hangfelvétel bírósági eljárásban való felhasználása esetén különbséget kell tenni a polgári perben és a büntetőeljárásban történő felhasználás között.

Míg polgári perekben a jogsértő módon beszerzett bizonyíték csak kivételesen, az eset összes körülményének bírósági mérlegelése alapján használható fel, addig a büntetőeljárásokban szabadon felhasználható bizonyítási eszköznek számít egy titokban készített hangfelvétel is.

Ez ugyanakkor nem jelenti, hogy egy külön polgári perben ne lehetne személyiségi jog megsértésének megállapítását és sérelemdíj megfizetését kérni ugyanennek a hangfelvételnek az elkészítés és felhasználása miatt.

A hulladékot égető szomszéd

A Kúriát is megjárta az az ügy, amikor valaki fényképeket készített arról, hogy a szomszédja szabálysértő módon hulladékot éget, eljárás indult és a szomszédot meg is büntették. Utóbbi visszaperelte a fotózó szomszédot, a személyiségi-, és adatvédelmi jogok megsértése miatt. A Kúria szerint azonban a hatósági eljárásokban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja, a felvétel pedig csak ez miatt lett felhasználva. 

Általánosságban elmondható, hogy a jogsértő módon szerzett bizonyíték nem használható fel polgári perben. Azonban kivételes esetekben a bíróság mégis figyelembe veheti azt: így például egy titkos hangfelvétel a bizonyíték arra, hogy a munkavállaló munkaszerződésének felmondására jogellenesen került sor (mert a hangfelvételből kiderül, hogy a munkáltató megfenyegette őt) akkor erre a hangfelvételre a bíróság hivatkozhat a döntése során.

Fontos szempont az is, hogy a bírók akkor is megismerik a jogsértő módon készített hangfelvételt (mert például azt a felperes mellékeli a keresetlevélhez), ha arról később megállapítják, hogy nem használható fel a perben. Ilyenkor a felvétel tartalma a bírók ügyről alkotott véleményét annak ellenére befolyásolni fogja, hogy az adott bizonyítékot ki kell rekeszteni a bizonyítékok közül.

A titokban készített hangfelvétel tehát hatással lehet az ítéletre, még akkor is, ha a jogsértő jelleg miatt a bíróság „hivatalosan” nem is veszi figyelembe bizonyítékként.

A Bírósági Döntések Tára 2009. 2126-ban ez áll:„Nem hivatkozhat sikerrel alanyi jogsértésre – hangfelvételével való visszaélésre – a fél, ha e jogérvényesítéssel valótlan, hamis tényállítását akarja leplezni, és az igazságot tartalmazó nyilatkozatának a felhasználását kívánja személyiségi jogvédelem tárgyává tenni.”

Büntetőjogi vonatkozások

Titkos hangfelvétel készítése önmagában nem bűncselekmény. Ha viszont valaki mások becsületének megsértése céljából készít hamis felvételt, akkor bűncselekményt valósít meg.  A titokban készített hangfelvétel – szemben a polgári perekkel – a büntetőeljárásban szabadon felhasználható bizonyítási eszközként, amelynek végső soron ügydöntő jellege is lehet.

Például, elítélhető a vádlott egy olyan titkos hangfelvétel alapján, amely egy munkahelyi zaklatás történéseit rögzíti.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a felvétel rögzítése és felhasználása jogszerű volt. Egy külön polgári perben megállapíthatóak ennek esetleges következményei (például a felvételt titokban készítőnek sérelemdíjat kell fizetnie a másik fél számára).

Az egyedi körülményeket kell mérlegelni

Az általános elhatárolás nem egyszerű, a bíróságok a konkrét esetek egyedi körülményeinek mérlegelését követően, a törvény szövege és a bírói gyakorlatban kidolgozott iránymutatások alapján döntik el, hogy történt-e jogsértés.

Valóban egyszerűbb lenne, ha minden hozzájárulás nélkül készített hangfelvétel jogsértő lenne, azonban ez bizonyos esetekben méltánytalan és igazságtalan helyzetet eredményezne (a már említett klasszikus eset, amikor a munkavállaló csak azért veszi fel titokban a főnökével folytatott beszélgetést, hogy később bizonyítani tudja, hogy bűncselekmény elkövetésére kapott utasítást).

A fentiek vonatkozásában a jog nem tesz különbséget a családon belül és a más kontextusban készített felvételek között. Sok múlik az egyes esetek sajátosságain és a bíróságok egyedi mérlegelésén.

Bár ez okozhat némi bizonytalanságot, ez nem eredményez nagyfokú kiszámíthatatlanságot, mert a korábbi bírósági döntésekből kiolvashatóak azok a szempontok, amiket a bíróság mérlegelni szokott – hangsúlyozta végezetül Barta Péter.

Ebben az iparágban találták a legtöbb súlyos munkavédelmi kihágást tavaly

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/ebben-az-iparagban-talaltak-a-legtobb-sulyos-munkavedelmi-kihagast-tavaly

A Munkavédelmi Hatóság 2023-as vizsgálatainak eredménye alapján az építőiparban volt a legtöbb súlyos jogsértés, de a feldolgozóipar, a gépipar és a mezőgazdaság területe is bővelkedik hasonló kihágásokban. 

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az építőipar még mindig kritikus terület és fokozott figyelmet igényel munkavédelmi szempontból, ezt alátámasztják a tavalyi ellenőrzések is A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 33%-a (32 618 fő) volt súlyos szabálytalansággal érintett, ők nagyrészt ezen a területen dolgoznak. 

Érintett a feldolgozóipar is

Az építőiparban a legtöbb súlyos jogsértés az építés alatt álló épületek emeleti szintjein és a munkaállványokon történő munkavégzés során jelentkezik. A leesés elleni védelem hiányával és az egyéni védőeszközök nem megfelelő használatával is több esetben találkoztak a hatóságok. Gyakori volt, hogy a védőeszköz használatához szükséges kikötési pontokat nem jelölték ki.

Emellett a mélyépítési munkák során a beesési veszély is komoly kockázatot jelent, különösen a munkaárkok és aknák közelében. A bontási munkák során a hullámpala héjazat eltávolítása jelentős veszélyforrás, hiszen a hiányos leesés elleni védelem súlyos sérüléseket okozhat a munkavállalóknak.

feldolgozóipar, gépipar és mezőgazdaság területén szintén gyakoriak voltak a súlyos veszélyhelyzetek, melyeket a védőburkolatok elmaradása, illetve a biztonsági berendezések hiánya, működésképtelensége okozott.  A villamos berendezések használatával kapcsolatos súlyos szabálytalanságok főként a megfelelő rögzítés hiánya és a villamos vezetékek mechanikai védelmének elhanyagolása miatt következtek be. A gépkezelői jogosultság hiánya vagy nem megfelelő használata is jellemző kihágásnak bizonyult különösen az emelő- és rakodógépek esetében.

A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elmulasztására is számos alkalommal volt példa, ahogy az egyéni védőeszközök hiányára is. Mindkettő súlyos veszélyekkel járhat a veszélyes anyagokkal való érintkezés vagy a magas zajszint miatt.

Az említett veszélyforrásokra való odafigyelés és megfelelő intézkedések megtétele elengedhetetlen a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme érdekében. A szabályozások szigorítása és a szakszerű felügyelet kulcsfontosságú a munkahelyi balesetek és sérülések minimalizálása érdekében. A megfelelő munkavédelmi kultúra kialakítása és fenntartása minden szereplő felelőssége, és hozzájárul a munkahelyek biztonságának növeléséhez.

Minél több a mesterséges intelligencia a munkahelyen, annál rosszabb a dolgozók életminősége

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/minel-tobb-a-mesterseges-intelligencia-a-munkahelyen-annal-rosszabb-a-dolgozok-eletminosege-20240404.html

Az új technológiáknak, köztük a teljesítményt mérő eszközöknek, robotoknak és mesterséges intelligencia alapú szoftvereknek való kitettség a munkahelyen rossz hatással van az emberek életminőségére – derül ki az Institute for the Future of Work úttörő tanulmányából, melyről a Guardian számol be.

A kutatóintézet több mint 6000 ember megkérdezésével végzett felmérés alapján elemezte a gazdaságban egyre inkább elterjedő technológiák jólétre gyakorolt hatását. A kutatók azt találták, hogy minél nagyobb a munkavállalók kitettsége az új technológiáknak – mesterséges intelligencián és gépi tanuláson alapuló szoftverek; megfigyelő eszközök és robotika – annál rosszabb volt az egészségük és a jóllétük.

Ezzel szemben a régóta alkalmazott információs és kommunikációs technológiák (IKT), például a laptopok, a táblagépek és az azonnali üzenetküldésre alkalmas munkahelyi eszközök (például chatprogramok) használata inkább pozitív hatással volt a jóllétre.

Bár a kutatók nem vizsgálták közvetlenül az okokat, rámutattak, hogy eredményeik összhangban vannak a korábbi kutatásokkal, amelyek kimutatták, hogy “az ilyen technológiák súlyosbíthatják a munkahelyi bizonytalanságot, a munkaterhelés fokozódását, a rutinszerűen végzett munkát, azaz a munka monotonitását és a munka értelmének elvesztését, valamint az autonómia elvesztését, amelyek mind-mind rontják a munkavállalók általános jólétét”.

A Goldman Sachs közgazdászai tavaly úgy vélték, hogy 2030-ra világszerte 300 millió munkahelyet automatizálhatnak teljesen a generatív mesterséges intelligencia fejlődésének eredményeként, és még több szerepkör gyökeresen átalakulhat.

Dr. Magdalena Soffia, a tanulmány vezető szerzője szerint nem feltétlenül maguk a technológiák jelentenek problémát, hanem az, ahogyan azokat alkalmazzák.”Nem akarjuk azt állítani, hogy valamiféle determinizmus van abban, hogy a technológia mit okoz a jólét szempontjából” – mondta. “Azt mondjuk, hogy ez valóban a kontextustól függ: sok egyéb strukturális tényezőtől, a környezeti körülményektől, a tervezés és az alkalmazás módjától. Tehát rengeteg emberi döntéstől.” Hozzátette, hogy a kutatók az életminőség jól bevált mérőeszközét, az EuroQoL EQ-5D-3L-t használták, amely olyan tényezőkről kérdezi a válaszadókat, mint a mobilitás, a mentális egészség és a fájdalom szintje. Az infokommunikációs eszközök életminőséget javító hatásáról szólva elmondta, hogy “ezek valójában a munkafolyamatokat racionalizálják, és egy kicsit hatékonyabbá teszik a munkaéletet. Ez pedig egyfajta sikerélményt ad”. Ezzel szemben a nyomkövetőkkel és a megfigyelési technológiákkal kapcsolatos megállapítások egybecsengenek a szakszervezetek és a kampányolók közelmúltbeli figyelmeztetéseivel, amelyek a folyamatosan megfigyelt teljesítményű munkavállalókra gyakorolt negatív hatásokról szólnak.

Mary Towers, a TUC mesterséges intelligenciával foglalkozó vezetője elmondta: “Ezeknek az eredményeknek mindannyiunkat aggasztaniuk kell. Azt mutatják, hogy új, szilárd szabályozás nélkül a mesterséges intelligencia sokak számára elnyomó és egészségtelen hellyé teheti a munka világát.A dolgoknak nem kellene így lennie. Ha megfelelő védőkorlátokat állítunk fel, a mesterséges intelligencia felhasználható a termelékenység valódi növelésére és a munka világának jobbá tételére”.

Sir Christopher Pissarides professzor, a felülvizsgálatot felügyelő veterán közgazdász elmondta: “Mivel az új technológiák egyre gyorsabban jelennek meg a munka világában, létfontosságú, hogy megértsük, hogyan hat a velük való interakcióink az életminőségünkre”.