Betegszabadság és táppénz

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/betegszabadsag-es-tappenz-20220331.html

A betegszabadság és táppénz fő különbsége, hogy a betegszabadságot a munkáltató fizeti, ez a munkavállaló keresőképtelenségének első 15 napjára jár. Ennek letelte után jár a táppénz, mely egészségbiztosítási ellátás.

A betegszabadsággal kapcsolatosan a Munka törvénykönyve tartalmaz rendelkezéseket. A jogszabályok szerint a munkavállalónak keresőképtelenség esetén évi 15 nap betegszabadság jár. Erre az időszakra a munkáltató távolléti díj 70%-át fizeti az alkalmazottnak. (Ez az összeg adó‐ és járulékköteles is.) 

Betegszabadság vagy táppénz?

Alapvető különbség, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, az egészségbiztosítási szerv folyósítja. A munkavállalónak a keresőképtelenség első 15 napjának – vagyis a betegszabadság – letelte után jár a táppénz. Betegszabadság csak saját betegség után jár, míg táppénzt a szülő a gyermeke betegsége után is kaphat, a gyermek 12 éves koráig. Ez utóbbi a gyermekápolási táppénz.

Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft., rt. alkalmazottai, stb.), továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, állami szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.

Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat.

A táppénz feltételei

  • Táppénzt kaphat az a személy, aki biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
  • Társadalombiztosítási járulékot teljesít.
  • Az orvos által igazoltan keresőképtelen. 

A táppénz jár a keresőképtelenség időtartamára, azonban legfeljebb 1 évig. Amennyiben az érintett személy nem rendelkezik egy teljes év biztosítási jogviszonnyal, illetve volt már korábban táppénzen, akkor csak az arányos időszakra jogosult táppénz kifizetésre. 

Orvosi igazolás

Táppénzt akkor fizet az egészségbiztosítási szerv, ha a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz vagy betegszabadság illeti‐e meg a beteget.

A keresőképtelenség kategóriái között a táppénz kódok részletesen leírják a különböző okokat, amelyek miatt a munkavállaló nem tudja ellátni munkáját. Ezek közé tartozik a saját betegség, a hosszabb kórházi kezelés, vagy a járványügyi intézkedések miatti munkakiesés. A különböző kódok között a 9-es kód a táppénz kalkulátorban különösen fontos, mivel ez általában a veszélyeztetett terhesség miatt igénybe vehető táppénzt jelöli, ami segíthet a várandós nőknek kiszámítani a táppénz összegét, amely a keresőképtelenség idejére jár.

A táppénz mértéke

Főszabály szerint a táppénz a napi átlagkereset 60%-a. Illetve egyes esetekben (kórházi illetve egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén) 50% jár. 
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2025-ben, a 290 800,- Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 19.386 Ft-ot.

Használja Táppénz kalkulátorunkat

Nem jár betegszabadság üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés és veszélyeztetett várandósság esetén. Ilyenkor eleve táppénz igényelhető.

További információkat a táppénzről ITT talál. 

AI és a munkavédelem

Czomba Sándor: Az AI lehetőség is a munkavédelem számára

forrás: https://www.hrportal.hu/c/czomba-sandor-az-ai-lehetoseg-is-a-munkavedelem-szamara-20241120.html

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy 2010-hez képest felére szorították vissza a halálos munkabalesetek arányát.

A robottechnológia és a mesterséges intelligencia alkalmazása nem csupán kihívás, hanem lehetőség is a munkavédelem számára – mondta a minisztérium szerdai közleménye szerint az Európai Munkavédelmi Ügynökség konferenciáján Visegrádon Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Hozzátette, az Európai Közösség munkavédelmi stratégiájában szereplő zöld és digitális átállás által előidézett változásokra a munkavédelmi szakterületnek is fel kell készülnie.

mesterséges intelligencia (MI) már a mindennapjaink részét képezi. A legtöbb nagy mobiltelefon-gyártó mára már integrálta okostelefonjai operációs rendszerébe az MI-t, a különböző chat-botokon keresztül pedig – az egyszerűbb kérdésekre – szintén az MI ad választ az embereknek.

Ezzel párhuzamosan a munkahelyeken is folyamatosan jelennek meg a különböző MI alkalmazások a dolgozók munkájának megkönnyítésére, illetve a különböző munkaeszközök (gépek, robotok) vezérlésére. A robotok programozását több helyen oktatják hazánk műszaki felsőoktatási intézményeiben, de már alapszinten az általános iskolákban is – idézte az államtitkár szavait a közlemény.

Czomba Sándor hangsúlyozta: a zöld és digitális átállás forgatagában a kormány kiemelt célja – a 2021-27 közötti időszakra meghatározott európai munkavédelmi stratégiával összhangban – továbbra is a magyar munkavállalók védelme, a munkahelyi balesetek és a munkával összefüggő megbetegedések megelőzésének javítása.

Nemzeti sorskérdés, hogy a munkavállalók egészségi állapotának, biztonságának alapját jelentő munkakörülmények tovább javuljanak. Ezért ennek a szempontnak a döntéshozatal mellett, stratégiai célként jelen kell lennie a kutatásban, a képzésben, valamint a munkáltatói és a munkavállalói magatartásban, de mindezek mellett nagy jelentősége van a munkavédelmi hatósági tevékenységnek is.

Az államtitkár hozzátette, a munkavédelmi hatóság hatékonyságának növelése is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy – a munkabaleseti statisztikák alapján – Magyarországon 3 éve folyamatosan csökken mind a 3 munkanapon túl gyógyuló, mind pedig a halálos munkahelyi balesetek száma.

A munkabalesetek számának leszorítását a foglalkoztatottság folyamatos bővülése mellett sikerült a kormánynak megvalósítani. Tavaly a rekord magas foglalkoztatás mellett a halálos munkabalesetek arányát 2010-hez képest felére sikerült leszorítani, miközben 2010-hez képest ma már egymillióval dolgoznak többen.

A kormány célja, hogy a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett csökkentse a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat – mutatott rá Czomba Sándor. Az NGM közleménye szerint a konferencián William Cockburn, az Európai Unió Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségének (EU-OSHA) igazgatója ismertette az ügynökség 2023-25-re szóló, Egészséges munkahelyek, munkavédelem a digitalizált világban című kampányának célkitűzéseit.