Minél több a mesterséges intelligencia a munkahelyen, annál rosszabb a dolgozók életminősége
Az új technológiáknak, köztük a teljesítményt mérő eszközöknek, robotoknak és mesterséges intelligencia alapú szoftvereknek való kitettség a munkahelyen rossz hatással van az emberek életminőségére – derül ki az Institute for the Future of Work úttörő tanulmányából, melyről a Guardian számol be.
A kutatóintézet több mint 6000 ember megkérdezésével végzett felmérés alapján elemezte a gazdaságban egyre inkább elterjedő technológiák jólétre gyakorolt hatását. A kutatók azt találták, hogy minél nagyobb a munkavállalók kitettsége az új technológiáknak – mesterséges intelligencián és gépi tanuláson alapuló szoftverek; megfigyelő eszközök és robotika – annál rosszabb volt az egészségük és a jóllétük.
Ezzel szemben a régóta alkalmazott információs és kommunikációs technológiák (IKT), például a laptopok, a táblagépek és az azonnali üzenetküldésre alkalmas munkahelyi eszközök (például chatprogramok) használata inkább pozitív hatással volt a jóllétre.
Bár a kutatók nem vizsgálták közvetlenül az okokat, rámutattak, hogy eredményeik összhangban vannak a korábbi kutatásokkal, amelyek kimutatták, hogy „az ilyen technológiák súlyosbíthatják a munkahelyi bizonytalanságot, a munkaterhelés fokozódását, a rutinszerűen végzett munkát, azaz a munka monotonitását és a munka értelmének elvesztését, valamint az autonómia elvesztését, amelyek mind-mind rontják a munkavállalók általános jólétét”.
A Goldman Sachs közgazdászai tavaly úgy vélték, hogy 2030-ra világszerte 300 millió munkahelyet automatizálhatnak teljesen a generatív mesterséges intelligencia fejlődésének eredményeként, és még több szerepkör gyökeresen átalakulhat.
Dr. Magdalena Soffia, a tanulmány vezető szerzője szerint nem feltétlenül maguk a technológiák jelentenek problémát, hanem az, ahogyan azokat alkalmazzák.”Nem akarjuk azt állítani, hogy valamiféle determinizmus van abban, hogy a technológia mit okoz a jólét szempontjából” – mondta. „Azt mondjuk, hogy ez valóban a kontextustól függ: sok egyéb strukturális tényezőtől, a környezeti körülményektől, a tervezés és az alkalmazás módjától. Tehát rengeteg emberi döntéstől.” Hozzátette, hogy a kutatók az életminőség jól bevált mérőeszközét, az EuroQoL EQ-5D-3L-t használták, amely olyan tényezőkről kérdezi a válaszadókat, mint a mobilitás, a mentális egészség és a fájdalom szintje. Az infokommunikációs eszközök életminőséget javító hatásáról szólva elmondta, hogy „ezek valójában a munkafolyamatokat racionalizálják, és egy kicsit hatékonyabbá teszik a munkaéletet. Ez pedig egyfajta sikerélményt ad”. Ezzel szemben a nyomkövetőkkel és a megfigyelési technológiákkal kapcsolatos megállapítások egybecsengenek a szakszervezetek és a kampányolók közelmúltbeli figyelmeztetéseivel, amelyek a folyamatosan megfigyelt teljesítményű munkavállalókra gyakorolt negatív hatásokról szólnak.
Mary Towers, a TUC mesterséges intelligenciával foglalkozó vezetője elmondta: „Ezeknek az eredményeknek mindannyiunkat aggasztaniuk kell. Azt mutatják, hogy új, szilárd szabályozás nélkül a mesterséges intelligencia sokak számára elnyomó és egészségtelen hellyé teheti a munka világát.A dolgoknak nem kellene így lennie. Ha megfelelő védőkorlátokat állítunk fel, a mesterséges intelligencia felhasználható a termelékenység valódi növelésére és a munka világának jobbá tételére”.
Sir Christopher Pissarides professzor, a felülvizsgálatot felügyelő veterán közgazdász elmondta: „Mivel az új technológiák egyre gyorsabban jelennek meg a munka világában, létfontosságú, hogy megértsük, hogyan hat a velük való interakcióink az életminőségünkre”.
