Címke: munkavállalók

A legfiatalabb munkavállalók számára a mentális egészség, az önazonosság és a támogató légkör lett a legfőbb érték – és ha ezt nem kapják meg, gondolkodás nélkül továbbállnak. A vállalatok többsége viszont még mindig nem érti, miről is szól valójában ez az új elvárás – derül ki a WHC Csoport kutatásából.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/a-z-generacio-olyat-ker-amit-sok-ceg-nem-akar-meghallani-20250807.html

A Z generáció tagjai (1995 és 2009 között született emberek) „digitális bennszülöttként” nőttek fel, így természetes közegük az online tér és az okoseszközök világa.

Ebből fakadóan elvárják a munkaadóktól, hogy a technológia ne korlátokat, hanem lehetőségeket teremtsen.

Innovatív szemléletük és a párhuzamos feladatvégzésre való hajlamuk dinamikus és rugalmas munkakörnyezetet igényel. Mindemellett karrierdöntéseikben egyre nagyobb szerepet játszik a támogató, egészséges légkör iránti igény.

Ezzel szemben az elmúlt évek egészségügyi és gazdasági válságai felerősítették a munkahelyi stresszhez köthető frusztrációkat. Ez a jelenség különösen erősen érinti a pályakezdő Z generációt, amely már a karrierje elején tudatosan kezeli a munkahelyi szorongás és kiégés kockázatát.

A WHC Csoport és Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös, reprezentatív kutatása rávilágít arra, hogy míg az alacsony fizetés továbbra is vezető felmondási ok, korosztálytól függetlenül, a legfiatalabbaknál a mentális jóllét hiánya felzárkózott mellé.

Ezt a tendenciát támasztja alá a kutatás részeként készített reprezentatív felmérés is: a 18–29 év közötti munkavállalók 69 százaléka sorolta a stresszt és a kiégést a munkahelyváltás öt legfőbb oka közé. Ugyanez az arány a 30–49 évesek körében már csak 57 százalék, az 50 felettieknél pedig 56 százalék. Ebből egyértelműen látszik, hogy a fiatalabbak számára a mentális terhelés legalább annyira nyomós indok a váltásra, mint az anyagi megbecsülés hiánya. Érdekes különbség, hogy míg az idősebb generációk tagjai főként az alacsony fizetés miatt mondanak fel, addig a Z generációnál a stressz is ugyanolyan nyomós oka lehet a távozásnak.

Emellett a fiatalabbak számára az előrelépés hiánya sokkal jellemzőbb indok a váltásra, mint az idősebbeknek. Míg a 18-29 éves korosztály közel negyede (23%) mondana fel a perspektíva hiánya miatt, ez az arány az 50 felettieknél mindössze 9 százalék. Érdekes ellentét, hogy a munkahelyi bizonytalanság pont fordítva hat: ez az idősebb, 50-64 éves korosztályt (43%) ösztönzi inkább váltásra, míg a fiataloknak csupán 23 százaléka jelölte meg döntő tényezőként.

A kutatásból az is kiderült, hogy a Z generáció csupán tizede jelölte meg az otthoni munkavégzés hiányát döntő tényezőként munkahelyváltási okként, ami azért figyelemre méltó, mert a rugalmas munkavégzés hatékony eszköz lehetne a kiégés megelőzésében.

Ez a paradoxon is azt erősíti, hogy számukra a probléma gyökere nem a fizikai jelenlét, hanem a mentális terhelést okozó vállalati kultúra.

Margitics Ákos, a WHC szövetkezeti-szolgáltatás üzletágának (WHC Family, Senior, Student) vezetője szerint proaktív vállalati stratégiára van szükség: „A Z generáció egy folyamatosan változó világban nőtt fel, így a stressz és a nyomás jól azonosítható tényezők az életükben. A cégeknek fel kell ismerniük, hogy a fiatal tehetségek megtartásához a versenyképes fizetés már nem elegendő. Célzott mentorprogramokkal, a stresszkezelést támogató eszközökkel és a motivációt fenntartó, bátorító légkörrel kell kiegészíteniük ajánlatukat.”

A magyarországi vállalatok sikeressége és a jövő munkaerőpiacának stabilitása nagyban függ attól, képesek-e alkalmazkodni az új generáció elvárásaihoz. A hosszú távú növekedés kulcsa a hatékonyság és a rugalmasság ötvözése, valamint egy olyan támogató vállalati kultúra kiépítése, amely az emberi tényezőt és a mentális egyensúlyt helyezi a középpontba. A Z generáció igényeinek megértése és integrálása nem csupán lehetőség, hanem a fenntartható siker alapfeltétele.

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/egyre-tobb-dolgozo-ker-segitseget-megszaporodtak-a-panaszok-a-munkahelyeken

Egyre több dolgozónál telik be a pohár: nem adják ki a papírokat, nem jön a fizetés, és még be sem jelentik őket. A munkavállalók már nem hallgatnak, hanem lépnek – és a hatóság vizsgál.

Az idei év első három hónapjában már több mint ezer panasz és közérdekű bejelentés érkezett a hatóságokhoz – ez a szám még a tavalyi hasonló időszaknál is magasabb – derül ki a Foglalkoztatás-felügyelet első negyedéves ellenőrzési adataiból. Az esetek többsége nem általános jelzés, hanem konkrét, személyes sérelem miatt érkezik, vagyis egyre több munkavállaló érzi úgy, hogy nincs rendben valami a munkahelyén, és inkább szakértői segítséget kér.

Egyre többen tesznek panaszt a munkahelyükre

A beérkezett 1088 beadványból 770 volt panasz, és 318 közérdekű bejelentés – ez azt jelenti, hogy tízből hét ember saját jogsérelme miatt fordult a hatósághoz. A leggyakoribb problémák között továbbra is az alábbiak szerepelnek:

• A kilépéskor járó igazolások és elszámolások hiánya,
• A feketefoglalkoztatás, vagyis ha valakit bejelentés nélkül alkalmaznak,
• Valamint a munkabérrel kapcsolatos visszaélések – például ha késik vagy elmarad a fizetés.

Feketefoglalkoztatás és elmaradt bér – két konkrét példa

Az egyik esetben a Csongrád-Csanád vármegyében dolgozó ellenőrök kaptak egy bejelentést egy vállalkozásról, amely a város szélén működik. A helyszínen hat ember dolgozott, de egyikük sem volt bejelentve – sem munkaviszonyban, sem más formában. A vállalkozó ezt a helyszínen el is ismerte. Néhány héttel később az ellenőrök visszatértek, és azt tapasztalták, hogy a dolgozók egy része még mindig bejelentés nélkül végzi a munkát.

Egy másik esetben egy mezőgazdasági szövetkezet került a hatóság célkeresztjébe. Harminc ember kapcsán derült ki, hogy nem adták ki nekik a kilépéskor szükséges papírokat és nem is számoltak el rendesen. Volt, aki csak több havi csúszással vagy részletekben jutott hozzá a béréhez. Az elmaradt fizetések végül a bérgarancia alapból kerültek kifizetésre – tehát az állam segített be, de ez sem történt meg azonnal.

A tanulság: jobb szólni időben

A hatóságok arra biztatnak mindenkit, hogy ne féljenek segítséget kérni. Ha valaki úgy érzi, hogy igazságtalanul bánnak vele, vagy nem kapja meg, ami jár, bátran tegyen bejelentést – akár névtelenül is. A tapasztalatok szerint az ellenőrzések eredményesek, a szabálytalanságok feltárhatók, és sok esetben így lehet megvédeni a dolgozók érdekeit