Címke: munkavállalók

Aktuális Információk

Ezekben a munkakörökben dolgoznak a legtöbben feketén Magyarországon

forrás: https://mubi.hu/hirek/ezekben-a-munkakorokben-dolgoznak-a-legtobben-feketen-magyarorszagon

Papíron minden rendben, a valóságban viszont sokszor egészen más történik a munkahelyeken – erre világít rá a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság legfrissebb, 2025 harmadik negyedévére vonatkozó országos összefoglaló jelentése.

A számok nemcsak beszédesek, hanem egyértelműek is: a feketefoglalkoztatás továbbra is tömegeket érint, ráadásul ott a leggyakoribb, ahol a munka fizikailag megterhelő, a fluktuáció nagy, és gyakori a „gyors megoldások” keresése.

Foglalkoztatás-felügyelet ellenőrzése 2025 végén

  1. január 1. és szeptember 30. között összesen 9 505 munkáltatót ellenőrzött a hatóság
  • a cégek 68 százalékánál találtak jogsértést
  • ez 38 041 munkavállalót érintett
  • közülük minden másodiknál (58%) volt valamilyen szabálytalanság

Ráadásul hiába csökkent az ellenőrzések száma az előző évhez képest, a jogsértő munkáltatók aránya nőtt. Vagyis kevesebb ellenőrzés mellett is több a probléma.

A feketefoglalkoztatás továbbra is az egyik leggyakoribb jogsértés. Az ellenőrzött munkavállalók több mint tizenkét százaléka úgy dolgozott, hogy a munkaviszonya nem volt bejelentve. Ez ugyan valamelyest alacsonyabb arány, mint egy évvel korábban, de a javulás inkább statisztikai, mint megnyugtató.

Hol bukkan fel leggyakrabban a feketemunka?

Ha megnézzük, hol bukkan fel leggyakrabban a feketemunka, az építőipar továbbra is toronymagasan vezeti a listát.

  • az összes feketén dolgozó munkavállaló 38,3 százaléka innen került ki
  • az ágazaton belül az ellenőrzött dolgozók közel 29 százaléka nem volt bejelentve

A tipikus helyzet jól ismert: alvállalkozók, rövid határidők, folyamatos munkaerőhiány, ahol „ma kell az ember”, a papírozás pedig majd „később”. Csakhogy ez a később gyakran soha nem jön el.

Nem sokkal jobb a helyzet a vendéglátásban sem. Bár arányaiban itt enyhe csökkenés látszik, még mindig a munkavállalók 13,7 százaléka, azaz minden hetedik ellenőrzött dolgozó feketén dolgozott. A szezonális csúcsidőszakok, a részmunkaidősnek álcázott teljes állások és az alkalmi munkavállalók körüli bizonytalanság mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az ágazat stabilan a legkockázatosabbak között maradjon.

A kereskedelemben érdekesebb a kép. Itt összességében több feketén foglalkoztatott munkavállalót találtak, mint tavaly, ugyanakkor az ágazaton belüli arány csökkent. Ez azt jelzi, hogy bár sok az ellenőrzés és nagy a létszám, a szabálytalanság nem mindenhol rendszerszintű – de még így is komoly problémát jelent.

A személy- és vagyonvédelmi szektorban nem volt változás a tavalyi adatokhoz képest.

  • a feketén foglalkoztatottak aránya stagnál
  • az ellenőrzött dolgozók 12–13 százaléka nincs bejelentve

Ez különösen kockázatos terület, hiszen itt a munkavégzés gyakran veszélyes, a jogviszony hiánya pedig baleset esetén súlyos következményekkel járhat.

Több helyen csökkent a feketén dolgozók száma

Pozitívumként említhető, hogy a mezőgazdaságban, a gépiparban és a feldolgozóipar egyes területein csökkent a feketefoglalkoztatás aránya. Ugyanakkor több, nehezen körülhatárolható „egyéb” ágazatban ismét növekedés tapasztalható, ami arra utal, hogy a probléma egyszerűen áthelyeződik egyik területről a másikra.

A számok mögött azonban nem statisztikák, hanem emberek vannak. A feketén dolgozó munkavállaló elesik a táppénztől, a nyugdíjjogosultságtól, sőt egy munkahelyi baleset esetén akár minden ellátástól is. A munkáltatók pedig gyakran alábecsülik a kockázatot, holott egy ellenőrzés milliós bírságot, utólagos járulékfizetést és komoly reputációs veszteséget is jelenthet.

Aktuális Információk

Munkahelyi baleset: mit kell tennie a dolgozónak és a munkáltatónak?

források: https://www.hrportal.hu/hr/munkahelyi-baleset-mit-kell-tennie-a-dolgozonak-es-a-munkaltatonak-20251120.html

Egy munkahelyi baleset nemcsak váratlan, de komoly következményekkel is járhat a dolgozó egészsége és megélhetése szempontjából. Éppen ezért létfontosságú, hogy tisztában legyünk a folyamatokkal: mikor mit kell tenni, kinek mi a feladata, és milyen ellátások vagy kártérítési formák járhatnak. Nézzük meg, milyen teendők és jogok kapcsolódnak egy munkahelyi balesethez.

Baleseti jegyzőkönyv – a legfontosabb dokumentum

Amint baleset történik a munkahelyen, a munkáltatónak kötelessége haladéktalanul kivizsgálni az esetet, és elkészíteni a baleseti jegyzőkönyvet. Ez az a dokumentum, amely később minden további eljárás alapját képezi – nélküle a sérült akár eleshet a járandóságaitól.

A jegyzőkönyvnek részletesen tartalmaznia kell:

  • a baleset pontos idejét és helyszínét,
  • a körülményeket és a baleset leírását,
  • a jelenlévő tanúk nevét és esetleges nyilatkozatait,
  • a sérült munkavállaló adatait és munkakörét,
  • a sérülés jellegét,
  • a munkáltató vizsgálati megállapításait, beleértve azt is, hogy történt-e szabálytalanság vagy mulasztás.

A dokumentum jelentősége nemcsak jogi, hanem gyakorlati is: a baleseti táppénzhez, az üzemi baleset elismeréséhez és a későbbi kártérítési eljárásokhoz elengedhetetlen. Ha a munkáltató nem készít jegyzőkönyvet, a munkavállalónak joga van ezt írásban kérni, és a mulasztásnak jogkövetkezménye lehet.

Bejelentés – kinek a feladata, és mikor kell megtenni?

Bár a munkáltató feladata a hivatalos bejelentés, a folyamat a munkavállaló jelzésével indul. A dolgozónak azonnal értesítenie kell a felettesét, még akkor is, ha a sérülés elsőre enyhének tűnik. Sok esetben a tünetek csak később súlyosbodnak, és ilyenkor már nehezebb bizonyítani a munkával való összefüggést.

A munkáltató ezt követően:

  • köteles elindítani a belső kivizsgálást,
  • felvenni a jegyzőkönyvet,
  • súlyos baleset esetén értesíteni a munkavédelmi hatóságot.

A dolgozó részéről fontos, hogy minden orvosi látogatásról igazolást kapjon, és ezeket csatolja a későbbi eljárásokhoz. Az üzemi baleset elismerésére irányuló kérelem benyújtására főszabály szerint legfeljebb 1 év áll rendelkezésre, ezt követően az igény elévülhet.

Táppénz munkahelyi baleset után – hogyan működik a gyakorlatban?

Ha a hatóság vagy a TB-kifizetőhely üzemi balesetnek minősíti az esetet, a sérült dolgozó baleseti táppénzre jogosult. Ez jelentős különbséget jelent a szokásos betegszabadsághoz képest: a baleseti táppénz alapja ugyanis jóval kedvezőbb.

Mit kap a munkavállaló?

  • A baleseti táppénz összege általában a napi átlagkereset 100%-a.
  • A jogosultság attól függ, hogy a balesetet valóban a munkavégzéssel összefüggésben ismerték-e el.

Az eljárás általában hivatalból indul a jegyzőkönyv alapján, de a munkavállalónak együtt kell működnie: átadni az orvosi papírokat, és részt venni a felülvizsgálatokon, ha erre felszólítják.

Kártérítés – mikor és mire számíthat a dolgozó?

A munkahelyi baleset nemcsak egészségkárosodást okozhat, hanem komoly anyagi veszteséget is. A munkáltató akkor köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítható, hogy a baleset a munkáltató mulasztása vagy nem megfelelő munkavédelmi körülményei miatt következett be.

A munkavállaló a következő károk megtérítésére tarthat igényt:

  • Elmaradt jövedelem: amikor a dolgozó kiesik a munkából, és bár táppénzt kap, annak összege ritkán éri el a teljes fizetést – kivéve baleseti táppénz esetén.
  • Sérelemdíj: ha a baleset testi vagy lelki sérülést, életminőség-romlást okozott.
  • Dologi károk: például a sérült telefon, szemüveg, munkaruha.
  • Egészségügyi költségek: gyógyszerek, rehabilitáció, speciális eszközök.

Mikor nem jár kártérítés?

Ha a balesetet kizárólag a dolgozó szabályszegése okozta, például alkoholos állapotban végzett munkát, vagy szándékosan megszegte a munkavédelmi előírásokat.

Miért fontos a pontos dokumentálás?

Egy munkahelyi baleset utólag sok vitát szülhet. A tapasztalatok szerint a legtöbb probléma abból ered, hogy:

  • késve jelzik a balesetet,
  • nem készül megfelelő jegyzőkönyv,
  • a sérült nem fordul időben orvoshoz,
  • hiányoznak a tanúnyilatkozatok, fényképek, egyéb bizonyítékok.

Minél pontosabban dokumentálják az eseményeket, annál könnyebb a dolgozó helyzete mind az ellátások, mind a kártérítés szempontjából.

Egy munkahelyi baleset során a gyors és tudatos cselekvés sok kellemetlenségtől kímélheti meg a sérültet. A folyamat egyszerűbb, ha a dolgozó tudja:

  1. Azonnal jelenteni kell a balesetet.
  2. Orvosi ellátás és igazolások beszerzése nélkülözhetetlen.
  3. A munkáltató köteles jegyzőkönyvet készíteni.
  4. Az üzemi baleset elismerése alapja a baleseti táppénznek.
  5. Kártérítés akkor jár, ha a munkáltató felelős a balesetért.

A jogszabályok célja egyértelmű: olyan környezetet teremteni, ahol a munkavállalók védve vannak, és ahol egy baleset után nem maradnak egyedül sem a gyógyulás, sem az anyagi veszteségek terhével.