Címke: munkavállalók

forrás: https://kamino.hu/hirek-1/milyen-a-tokeletes-villanyszerelo-cipo

Biztonság mindenekelőtt: Mit vár el a szabvány?

A villanyszerelő munkacipők esetében a legfontosabb szempont az elektromos áram elleni védelem. Sokan összekeverik az antisztatikus és az elektromosan szigetelő lábbeliket, pedig óriási a különbség.

• Antisztatikus (A): Megakadályozza az elektrosztatikus feltöltődést, így védi az érzékeny műszereket.
• Elektromosan szigetelő (Dielektromos): Megvédi a viselőjét az áramütéstől, ha véletlenül feszültség alatt álló részhez ér.

A vizsgán a bizottság különösen figyel arra, hogy a jelölt tisztában van-e ezekkel a kategóriákkal. Ha fémmentes, kompozit kaplis cipőt választasz, azzal máris pontot nyersz a biztonságtechnikai résznél.

 A legfontosabb jelölések, amiket ismerned kell A választásnál ne csak a designt nézd! Az alábbi táblázat segít eligazodni a bonyolult jelölések között:

Jelölés	Műszaki tartalom	Miért előnyös a villanyszerelőnek?
S3 kategória	Zárt kéregrész, antisztatikus, energiaelnyelő sarok, vízlepergető, átszúrás elleni talpvédelem.	Teljes körű védelem építkezéseken, ahol szögek vagy éles fémhulladékok lehetnek a földön.
Fémmentes (Metal-Free)	Kompozit orrmerevítő és kevlár talplemez fém helyett.	Könnyebb súly, nem vezeti az áramot, és nem hűl le olyan gyorsan télen, mint az acél.
ESD védelem	Ellenőrzött elektrosztatikus kisülés.	Elengedhetetlen finomelektronikai szerelésnél vagy robbanásveszélyes környezetben.
SRC minősítés	A legmagasabb szintű csúszásmentesség (kerámián és acélpadlón is).	Létrázásnál vagy nedves betonon végzett munka során életmentő lehet.

Kényelem a 10. munkaórában is

Egy villanyszerelő ritkán dolgozik kényelmes testhelyzetben. Egész nap létrán állni, padláson kúszni vagy horonyvésés közben guggolni megterhelő az ízületeknek.

Kínálatunk összeállításakor figyelünk a következőkre:

1. Ergonómia: Speciális talpkiképzés, ami csökkenti a lábfejre nehezedő nyomást.
2. Légáteresztés: A modern technikai szövetek és a minőségi bőr felsőrészek megelőzik a láb izzadását.
3. Súly: A fémmentes modellek jelentősen könnyebbek, így a nap végére nem érzed úgy, mintha mázsás súlyokat cipelnél.

Így ápold a munkavédelmi cipődet, hogy sokáig szolgáljon!

A villanyszerelő bakancs élettartama nagyban függ a karbantartástól.

• Tisztítás: A sáros, vizes szennyeződést azonnal távolítsd el, mert a lerakódott kosz (különösen a nedves sár) ronthatja a talp szigetelő képességét.
• Szárítás: Soha ne tedd közvetlenül a radiátorra! A bőr kiszáradhat és megrepedezhet.
• Ellenőrzés: Rendszeresen vizsgáld meg a talpát. Ha mély vágásokat vagy kopást látsz, ideje cserélni, mert a biztonsági funkciója sérülhetett.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/nem-csak-stresszesek-ezek-a-munkak-teszik-leginkabb-tonkre-az-egeszseget-20260301.html

Egy friss nemzetközi kutatás szerint jelentős különbségek vannak az egyes szakmák egészségügyi kockázatai között: míg a műszakos, fizikailag és mentálisan megterhelő munkák növelik a sérülések és a stressz okozta problémák esélyét, addig a rugalmas, irodai munkakörök kimutathatóan kedvezőbb hatással vannak a dolgozók hosszú távú egészségére.

Egy nemzetközi elemzés arra kereste a választ, mely foglalkozások és iparágak jelentenek a legnagyobb kockázatot a dolgozók fizikai és mentális egészségére. Az egészségbiztosítás-összehasonlítással foglalkozó iSelect kutatása több tényezőt vizsgált, köztük a munkahelyi sérülések arányát, a pszichés terhelést, a ledolgozott órákat, az ingázási időt, a munkabiztonságot, valamint az életmódbeli egészségi kockázatokat.

Ezek a legegészségtelenebb foglalkozások

Az eredmények alapján egyértelmű mintázat rajzolódik ki: a fizikailag megterhelő, műszakos vagy kiszámíthatatlan munkarenddel járó állások jelentik a legnagyobb egészségügyi kockázatot.

A lista élén a rendvédelmi és védelmi dolgozók – például rendőrök, tűzoltók és büntetés-végrehajtási alkalmazottak – állnak. Az ő munkájukat az éjszakai és váltott műszak, a magas mentális terhelés és az átlag feletti betegszabadság jellemzi. A vizsgált időszakban kiemelkedően magas volt a mentális stresszhez kapcsolódó kártérítési igények száma is.

A második helyen az egyéb fizikai munkakörök, például rakodók és árufeltöltők végeztek. Ebben a csoportban mérték a legmagasabb fizikai sérülési arányt, ami jól mutatja a folyamatos fizikai megterhelés hosszú távú egészségkárosító hatását.

A harmadik legkockázatosabb foglalkozási csoportot a gépkezelők és ipari berendezéseket működtető dolgozók adják. Bár egészségi mutatóik önmagukban nem voltak a legrosszabbak, a műszakos munkarend, a kedvezőtlen munkakörnyezet és az életmódbeli tényezők összességében jelentős egészségügyi terhelést okoznak.

Iparágak: ahol a legnagyobb a kockázat

Ágazati szinten a közrendvédelmi és biztonsági szolgáltatások bizonyultak a legegészségtelenebbnek. Ebben a szektorban magas a pszichés megterhelés, jelentős a sérülések száma, és a dolgozók közel 14 százaléka számolt be komoly pszichológiai distresszről.

A szénbányászat szintén a lista élmezőnyében szerepel, ahol az extrém munkakörülmények, valamint az éjszakai és műszakos munkavégzés rendkívül magas aránya növeli a kockázatokat.

A harmadik helyen a bentlakásos szociális ellátás – például idősápolás és gondozói munka – áll. Az ágazatban gyakori a mentális stressz, magas a fizikai sérülések száma, miközben a dolgozók jelentős része rendszeresen éjszaka vagy váltott műszakban dolgozik.

A legegészségesebb foglalkozások

A kutatás rámutatott arra is, hogy nem minden munkakör jár azonos egészségügyi kockázattal. A legkedvezőbb eredményt a gazdálkodók és farmmenedzserek érték el, amit az alacsony mentális stressz, a minimális pszichés terhelés és a magas fizikai aktivitás magyaráz.

A második helyen az üzleti, HR- és marketing szakemberek szerepelnek. Esetükben az alacsony sérülési kockázat mellett kiemelt szerepet játszik a rugalmas munkavégzés: a vizsgált dolgozók több mint 70 százaléka rendszeresen otthonról dolgozik.

A harmadik legegészségesebb foglalkozási csoport azinformatikai szakembereké, ahol rendkívül alacsony a sérülési arány és a pszichés megterhelés, miközben a távmunka lehetősége tovább csökkenti a stresszfaktorokat.

A legegészségesebb iparágak

Az iparágak közül a pénzügyi kiegészítő szolgáltatások bizonyultak a legkedvezőbbnek egészségügyi szempontból. Ebben a szektorban minimális a fizikai és pszichológiai kockázat, a műszakos munkavégzés aránya alacsony, miközben a dolgozók nagy része távmunkában dolgozik.

Hasonlóan jó eredményt ért el a pénzügyi szektor, valamint a távközlési szolgáltatások ágazata is, ahol alacsony a sérülések és a mentális stresszel összefüggő esetek száma.

A munkaszervezés és az életmód szerepe

A vizsgálat külön elemezte a munkarend és a munkakörnyezet hatását is. A legkedvezőtlenebb helyzetben ismét a rendvédelmi dolgozók vannak, akiknél rendkívül magas az éjszakai és műszakos munkavégzés aránya, miközben a távmunka gyakorlatilag nem elérhető.

Ezzel szemben az adminisztratív és informatikai munkakörökben alacsony a műszakos foglalkoztatás, rövidebb az ingázás, és jóval nagyobb a munkavégzés rugalmassága, ami mérhetően csökkenti a fáradtságot és a stresszt.

Az életmódbeli kockázatok terén a mobilgép-kezelők, az építőipari szakmunkások és a járműipari szakdolgozók teljesítettek a legrosszabbul, elsősorban a magas dohányzási és alkoholfogyasztási arány, valamint az alacsony fizikai aktivitás és zöldségfogyasztás miatt. Ezzel szemben az egészségügyi és oktatási dolgozók körében volt a legalacsonyabb az egészségtelen életmódhoz kapcsolódó kockázat.

Mit tehetnek a munkáltatók?

A kutatás szerint a tartós éjszakai munkavégzés, a fizikai megterhelés és a magas stressz hosszú távon komoly egészségkárosodáshoz vezethet. A szakértők szerint a munkáltatók szerepe kulcsfontosságú: a rugalmas munkarend, a műszakos munka csökkentése, valamint a biztonságosabb és támogatóbb munkakörnyezet jelentősen javíthatja a dolgozók egészségi állapotát.

forrás: https://mubi.hu/hirek/ezekben-a-munkakorokben-dolgoznak-a-legtobben-feketen-magyarorszagon

Papíron minden rendben, a valóságban viszont sokszor egészen más történik a munkahelyeken – erre világít rá a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság legfrissebb, 2025 harmadik negyedévére vonatkozó országos összefoglaló jelentése.

A számok nemcsak beszédesek, hanem egyértelműek is: a feketefoglalkoztatás továbbra is tömegeket érint, ráadásul ott a leggyakoribb, ahol a munka fizikailag megterhelő, a fluktuáció nagy, és gyakori a „gyors megoldások” keresése.

Foglalkoztatás-felügyelet ellenőrzése 2025 végén

2025. január 1. és szeptember 30. között összesen 9 505 munkáltatót ellenőrzött a hatóság

• a cégek 68 százalékánál találtak jogsértést
• ez 38 041 munkavállalót érintett
• közülük minden másodiknál (58%) volt valamilyen szabálytalanság

Ráadásul hiába csökkent az ellenőrzések száma az előző évhez képest, a jogsértő munkáltatók aránya nőtt. Vagyis kevesebb ellenőrzés mellett is több a probléma.

A feketefoglalkoztatás továbbra is az egyik leggyakoribb jogsértés. Az ellenőrzött munkavállalók több mint tizenkét százaléka úgy dolgozott, hogy a munkaviszonya nem volt bejelentve. Ez ugyan valamelyest alacsonyabb arány, mint egy évvel korábban, de a javulás inkább statisztikai, mint megnyugtató.

Hol bukkan fel leggyakrabban a feketemunka?

Ha megnézzük, hol bukkan fel leggyakrabban a feketemunka, az építőipar továbbra is toronymagasan vezeti a listát.

• az összes feketén dolgozó munkavállaló 38,3 százaléka innen került ki
• az ágazaton belül az ellenőrzött dolgozók közel 29 százaléka nem volt bejelentve

A tipikus helyzet jól ismert: alvállalkozók, rövid határidők, folyamatos munkaerőhiány, ahol „ma kell az ember”, a papírozás pedig majd „később”. Csakhogy ez a később gyakran soha nem jön el.

Nem sokkal jobb a helyzet a vendéglátásban sem. Bár arányaiban itt enyhe csökkenés látszik, még mindig a munkavállalók 13,7 százaléka, azaz minden hetedik ellenőrzött dolgozó feketén dolgozott. A szezonális csúcsidőszakok, a részmunkaidősnek álcázott teljes állások és az alkalmi munkavállalók körüli bizonytalanság mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az ágazat stabilan a legkockázatosabbak között maradjon.

A kereskedelemben érdekesebb a kép. Itt összességében több feketén foglalkoztatott munkavállalót találtak, mint tavaly, ugyanakkor az ágazaton belüli arány csökkent. Ez azt jelzi, hogy bár sok az ellenőrzés és nagy a létszám, a szabálytalanság nem mindenhol rendszerszintű – de még így is komoly problémát jelent.

A személy- és vagyonvédelmi szektorban nem volt változás a tavalyi adatokhoz képest.

• a feketén foglalkoztatottak aránya stagnál
• az ellenőrzött dolgozók 12–13 százaléka nincs bejelentve

Ez különösen kockázatos terület, hiszen itt a munkavégzés gyakran veszélyes, a jogviszony hiánya pedig baleset esetén súlyos következményekkel járhat.

Több helyen csökkent a feketén dolgozók száma

Pozitívumként említhető, hogy a mezőgazdaságban, a gépiparban és a feldolgozóipar egyes területein csökkent a feketefoglalkoztatás aránya. Ugyanakkor több, nehezen körülhatárolható „egyéb” ágazatban ismét növekedés tapasztalható, ami arra utal, hogy a probléma egyszerűen áthelyeződik egyik területről a másikra.

A számok mögött azonban nem statisztikák, hanem emberek vannak. A feketén dolgozó munkavállaló elesik a táppénztől, a nyugdíjjogosultságtól, sőt egy munkahelyi baleset esetén akár minden ellátástól is. A munkáltatók pedig gyakran alábecsülik a kockázatot, holott egy ellenőrzés milliós bírságot, utólagos járulékfizetést és komoly reputációs veszteséget is jelenthet.