Címke: munkavédelmi oktatás

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/amit-a-gyaralapitasrol-tudni-kell-20250718.html

Fontos tisztában lenni azzal, hogy egy gyáralapítás esetén milyen személyi és tárgyi feltételekre van szükség, valamint milyen hatósági eljárások szükségesek. Ebben a cikkben Dr. Veress Dominika az act legal Hungary ügyvédjelöltje mutatja be a gyáralapítás alapvető lépéseit, főbb szempontjait és követelményeit.

Cégalapítás

A gyáralapítás első lépéseként egy céget szükséges alapítani; a leggyakoribb cégformák a korlátolt felelősségű társaság („Kft.”) vagy a zártkörűen működő részvénytársaság („Zrt.”), mivel az alapítók nem felelnek a magánvagyonukkal. A törzstőke egy korlátolt felelősségű társaságnál legalább 3.000.000,- Ft, és egy zártkörűen működő részvénytársaságnál pedig legalább 5.000.000,- Ft kell, hogy legyen. A cég alapításához szükséges választani egy cégnevet, székhelyet, ügyvezetőt, meg kell választani a cég tevékenységi köreit, és könyvelőt is meg kell bízni. A cégalapítás nem vesz igénybe sok időt, mivel az illetékes cégbíróság legkésőbb 15 munkanapon belül bejegyzi az újonnan alapított céget, és egyszerűsített cégeljárás esetén a cégbíróság 1 munkanapon határoz az új cég bejegyzéséről – mondta dr. Veress Dominika, az act legal Hungary szakértője.

A megfelelő ipari terület kiválasztása

A gyár területének kiválasztásakor fontos szempont, hogy az ingatlan besorolása ipari gazdasági övezet legyen. Az ideális terület kiválasztása után szükséges az ingatlan tulajdonosával bérleti szerződést kötni, vagy az ingatlant megvásárolni attól függően, hogy mi a tervezett időtartama az ipari tevékenységnek és a tulajdonos milyen feltételeket határoz meg.

Ingatlan megvásárlása esetén adásvételi szerződést kell kötni, és a szerződést be kell nyújtani a Földhivatalnak, amelynek 60 napos ügyintézési határideje van arra, hogy a tulajdonosváltozással kapcsolatban határozatot hozzon. A Földhivatal részére ingatlanonként 10.600,- Ft igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, soron kívüli ügyintézés kérése esetén ingatlanonként 16.000,- Ft is fizetendő, valamint az ingatlan értékének (ami általában a vételár) 4%-ának megfelelő mértékű illetéket kell megfizetni a NAV-nak.

Ingatlan bérlése esetén a legfontosabb jogi szempontok a bérleti díj mértéke, valamint az indexálásra, a kötbérre, a felmondásra (különösen az azonnali hatályú felmondásra) vonatkozó rendelkezések, az ingatlan renoválásának, illetve javítási munka elvégzésének szükségessége esetén a felmerülő költségek viselésével és a bérleti idő automatikus meghosszabbításának lehetőségével kapcsolatos rendelkezések – hangsúlyozza dr. Veress Dominika szakértő.

Ha az ingatlan nem rendelkezik a megfelelő besorolással gyári tevékenység végzésére, a helyi önkormányzatnál rendeltetésmódosítás eljárást kell kezdeményezni. A rendeltetésmódosítási eljárás pontos követelményei a gyár elhelyezkedésétől függenek, mivel az eljárást illetően a helyi önkormányzatok további követelményt szabhatnak meg.

Milyen típusú engedélyekre van szükségem?

Ha építkezésre kerül sor, akkor építési engedély beszerzésére van szükség – az építkezést az engedély megszerzésétől számított 4 éven belül meg kell kezdeni, és az építkezés megkezdésétől számított 6 éven belül be kell fejezni, különben az építési engedély hatályát veszti. Még, ha az előző tulajdonos vagy bérlő meg is szerezte az üzemeltetési engedélyt, az új tulajdonosnak vagy bérlőnek ismét új üzemeltetési engedélyt kell beszereznie az üzleti tevékenység megkezdéséhez. Mivel a gyár működése zavaró hang- vagy szaghatással járhat a környékbeli lakosokra, illetve a működés károsanyag-kibocsátással járhat, környezetvédelmi engedélyt is be kell szerezni. Ezen felül a gyár működése veszélyes lehet, ezért tűzvédelmi és munkavédelmi engedélyt is be kell szerezni.

Hogyan kezdjem meg a működést? – Anyagi feltételek

Fontos a gyár infrastruktúrájának a kialakítása, így az áramhoz, vízhez, gázhoz, szennyvízhez és internethez való hozzáférés biztosítása, melyhez szükséges a szolgáltatókkal való szerződéskötés, valamint ki kell alakítani a megfelelő közlekedési útvonalakat is.

Ha a gyár már rendelkezik a szükséges infrastruktúrával, akkor a gépeket és a gyártósorokat üzembe kell helyezni. Az üzembehelyezés után műszaki ellenőrzésre, megfelelőségi tanúsítványra és biztonsági ellenőrzésre is szükség lehet.

Hogyan kezdjem meg a működést? – Személyi feltételek

A felvett munkavállalókkal meg kell kötni a megfelelő tartalmi elemekkel rendelkező munkaszerződéseket, a szükséges munkáltatói tájékoztatót át kell adni a részükre, illetve el kell készíteni a szükséges munkáltatói szabályzatokat is – mondta dr. Veres Dominika. Munkavállalók felvétele során fontos annak eldöntése, hogy mi a munkabér mértéke, jár-e nekik valamilyen munkabéren kívüli juttatás, illetve azzal is fontos tisztában lenni, hogy az éves alapszabadság 20 nap, és a munkavállalók magasabb életkorral (legfeljebb 30 nap) vagy gyermekvállalással (legfeljebb 7 nap) több szabadságra jogosultak. Bizonyos esetekben, mint például a túlóra, 22:00 és 6:00 óra közötti munkavégzés, vasárnapi munkavégzés, bérpótlékot kell fizetni, de a bérpótlék átalányként is beépíthető a munkabérbe.

A biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni, mint például megfelelő intézkedésre van szükség, ha a munkavállalók magas zajszintnek vannak kitéve, vagy, ha veszélyes gépekkel dolgoznak, illetve megfelelő időközönként munkavédelmi oktatáson is részt kell venniük.

További adminisztratív feladatok

A cég megalakulását követően a céget munkáltatóként be kell jelenteni a NAV-nál, és, ha a cég új munkavállalót vesz fel, akkor a NAV-nál az új munkavállaló foglalkoztatását is be kell jelenteni, valamint az adóbevallásokat is el kell készíteni és a megfelelő határidőben be kell nyújtani. A cégnek évente el kell fogadnia a beszámolóját, amelyet meg kell küldenie az Igazságügyi Minisztériumnak, mely a beszámolót nyilvánosan közzé teszi.

Fontos továbbá üzleti biztosítást kötni az ingatlanra, a munkagépekre, valamint munkáltatói felelősségbiztosítást is kell kötni, amely a munkabalesetekből eredő kárigényekre terjed ki.

Dr Veress Dominika az act legal Hungary ügyvédjelöltje az alábbiakban foglalja össze a témát: a gyáralapítás legfontosabb lépései a cégalapítás, a megfelelő gyári terület kiválasztása után az ingatlan adásvétele vagy bérlete, a szükséges engedélyek beszerzése, az infrastruktúra és a gyári gépek biztosítása, az ideális munkavállalók felvétele, a munkajogi jogszabályok betartása és a szükséges adminisztratív feladatok elvégzése – zárja gondolatait dr. Veress Dominika szakértő. 

forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/h/hoguta.html

Az emberi test csak egy bizonyos, szűk hőmérséklet-tartományban képes életfunkciókra. A hőguta – a hősérülések legsúlyosabb, életveszélyes formája – akkor következik be, ha a test belső hőmérséklete (maghőmérséklete) tartósan 40 fok fölé emelkedik. Ilyenkor ha a test hőmérsékletét nem sikerül rövid időn belül az egészséges szint közelébe csökkenteni, bekövetkezik a belső szervek tartós és visszafordíthatatlan károsodása, ami halálhoz vezet.

Ha belső (mag)hőmérséklete a normális 36,5-37 Celsius foktól egy-két órán keresztül mindössze öt fokkal emelkedik vagy csökken, bekövetkezik a halál. Vannak olyan esetek is, amikor a szervezet pillanatnyi vízháztartása, az életkor vagy a meglévő betegségek miatt – vagy, mert a szervezet pusztán nincs hozzászokva a fokozott hőterheléshez –, még ennyi idő sem kell a legsúlyosabb következményhez.

Figyelem! Fontos, hogy soha, semmilyen körülmények között ne maradjon menekülésre képtelen kisgyermek, idős személy tűző napon álló zárt autóban. Az árnyékban parkolás esetében pedig szükséges figyelembe venni, hogy – a nap járásának következtében – rövid időn belül napsütötte területté válhat az a parkolóhely, ami a parkoláskor még árnyékos volt.

A hőguta főbb tünetei

A hőguta elsődleges tünete a már említett 40 fok feletti testhőmérséklet. Hőguta során az izzadás nem jellemző, mivel a kiszáradás (dehidratáció) miatti párologtatás hiánya éppen az egyik hőgutához vezető ok. 

Ezen kívül kísérőtünet lehet: 

• rendkívül szapora pulzus (tachycardia);
• kapkodó, felületes légzés;
• lüktető fejfájás;
• kipirult, száraz tapintású bőr;
• zavart, esetleg agresszív viselkedés;
• elkent beszéd, látászavar;
• koncentrálási és koordinációs zavar;
• görcsrohamok;
• hányinger, hányás;
• száraz nyelv;
• szomjúságérzés.

 Véső soron eszméletvesztés és halál következhet be.

Mikor forduljon orvoshoz?

A hőguta életveszélyes állapot, ezért fennállása esetén haladéktalan orvosi – sürgősségi – beavatkozásra van szükség, hívja a 112-t és kérjen mentőt!

A mentők megérkeztéig a pácienst stabil oldalfekvésbe kell helyezni, semmiképp sem szabad a hátára (hanyat) fektetni, mert az esetleges hányás következtében a hányadéktól megfulladhat. 

Mindent meg kell tenni a testhőmérséklet mielőbbi csökkentése érdekében: a hősérültet hűvös, árnyékos környezetbe kell vinni, a ruházat – amennyire lehetséges – el kell távolítani; ezen kívül a test legyezése, hideg vízpermet, hűtőfürdő, jégkockák, nedves törölköző a nyakra, fejre, testhajlatokba egyaránt életmentő lehet. 

A hőguta kialakulásának okai

A klasszikus hőgutát leggyakrabban a túlságosan forró környezetben hosszabb ideig történő tartózkodás okozhatja. Különösen növekszik a hőguta kockázata azzal, ha nemcsak a környezet hőmérséklete magas, hanem a páratartalom is. Magas páratartalom esetén ugyanis a test hűtőfunkcióját ellátó párologtatás – verejtékezés – hatásfoka jóval gyengébb. Ebből következően az is hőgutához vezethet, ha a szervezet folyadéktartalékai kimerültek (dehidratált állapot), azaz a testből egyszerűen „elfogyott a hűtővíz”.

Hőguta kialakulására magasabb kockázattal bírnak a várandósok, túlsúlyosak, szív- és érbetegek, cukorbetegek. Magas – 75 év feletti – életkor és meglévő szív- és érrendszeri betegségek esetén mindenképpen kerülni kell azokat a körülményeket, melyek következtében a hőguta bekövetkezhet.

A forró környezetben végzett fokozott fizikai megerőltetés, illetve sport szintén hőgutát okozhat, különösen akkor, ha az illető nincs hozzászokva a hőségben való tartós erőfeszítésekhez. Rizikót jelenthet még bizonyos típusú gyógyszerek szedése (pl. egyes vérnyomáscsökkentők, vízhajtók, antidepresszánsok, antipszichotikumok, érszűkítők). Mindezeken kívül hőgutát okozhat az is, ha a ruházat a szükségesnél jóval melegebb, illetve megakadályozza, hogy a test felesleges hője a környezetbe távozzon.

A hőguta megelőzése

A megelőzés legegyszerűbb módja a tűrőképesség, a szervezet határainak felmérése szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között – és az ennek megfelelő fizikai terhelés. Természetesen kánikulában, ekkor is alapvető fontosságú a laza, jól szellőző ruházat, az árnyékot adó kalap, illetve napellenzős sapka viselése. Ezek ugyanis nemcsak a test hőterhelését csökkentik, de a szervezet hőszabályozási folyamatait hátrányosan befolyásoló leégéstől is védenek.

A megemelkedett folyadékszükséglet biztosításáról a nyári hőségben szintén gondoskodni kell, ezen felül a rendszeresen szedett gyógyszerek vonatkozó hatásait is fontos figyelembe venni.

Ha magas hőmérsékleti viszonyok között a komoly erőkifejtést igénylő testmozgás rendszeresnek ígérkezik, ehhez mindenképpen tanácsos fokozatosan hozzászoktatni a szervezetet. Lehetőség szerint azonban célszerű az ilyen jellegű tevékenységet a nap hűvösebb időszakaira – a kora délelőtti, vagy a késő délutáni órákra – ütemezni.

forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/n-ny/napszuras.html

A fejet hosszasan érő közvetlen napsugárzás egyik leggyakoribb következménye a napszúrás, amely az agyhártya hősérülés hatására bekövetkező, ún. kórokozó nélkül kialakult (steril) gyulladása.

Bár gyakran összekeverik, de nem ugyanaz, mint a hőguta. A napszúrás közvetlen napfény hatására, míg a hőguta nagy melegben, zárt térben is kialakulhat.

A napszúrás főbb tünetei

A fejet hosszasan érő napsugárzás hatására kialakult hősérülés legenyhébb fokozata a felhevülés, ezt követi a napszúrás, majd legsúlyosabb formája, a hőguta. 

Az enyhe napszúrás tünete a fejfájás, szédülés, kábultság, émelygés és a hányinger. Súlyos napszúrásra utal az erős fejfájás, a hányás, a tarkókötöttség, a sápadt és nyirkos bőr, a gyengeség, a zavartság és a rövid ideig tartó eszméletvesztés (ájulás). Bekövetkezhet a testhőmérséklet hirtelen, jelentős, akár 39-40 fokra történő emelkedése is. Csecsemők esetében a napszúrás jele lehet a meleg tapintatú fej, illetve a jellegzetesen visító sírás.

Mikor forduljon orvoshoz?

Forduljon háziorvosához, amennyiben ismétlődő hányást, erős fejfájást tapasztal, vagy ha a tünetek néhány napon belül nem szűnnek meg. Csecsemővel minden esetben házi gyermekorvoshoz kell fordulni napszúrásra utaló jelek esetén.

Amennyiben a környezetében bárki elveszíti az eszméletét, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt! A mentők kiérkezéséig helyezze a beteget stabil oldalfekvésbe!

A napszúrás kiváltó okai

A napszúrás általában a napon hosszabb ideig történő tartózkodás után alakul ki. A tünetek hátterében az a jelenség áll, hogy a szervezet egyre kevésbé képes fenntartani a megfelelő belső hőmérsékletet. Az agyhártyák enyhe fokú gyulladása duzzadással, vizenyővel jár. A duzzadt agyhártyák nyomják az agy különböző területeit, aminek következtében kialakulnak a napszúrás jellegzetes idegrendszeri tünetei (ld. feljebb).

A napszúrás szövődményei

A napszúrás ritkán jár súlyos következménnyel, azonban eszméletlen állapot, előrehaladott idegrendszeri tünetek, vagy csillapíthatatlan láz esetén kórházi kezelés válhat szükségessé. Hőguta – a hősérülések legsúlyosabb, életveszélyes formája – akkor következik be, ha a test belső hőmérséklete (maghőmérséklete) 40 fok fölé emelkedik. A nyári hőség egészségre káros hatásairól bővebben itt olvashat.

A napszúrás diagnosztizálása

A napszúrás diagnosztizálása során a fizikális vizsgálatot és a vérnyomásmérést követően az idegrendszeri tünetek vizsgálatára kerül sor a reflexek, valamint az agyidegek és az agyhártya izgalmi jeleinek értékelésével; szükség esetén EKG-vizsgálattal kiegészítve. 

A napszúrás kezelése

A napszúrás enyhe tünetei 2-3 napos ágynyugalmat követően rendszerint maguktól elmúlnak. Ha azonban a tünetek továbbra is fennállnak, a beteg fekvőbeteg-szakellátás keretében történő megfigyelésére, kórházi kezelésére lehet szükség. Fontos az elvesztett folyadék pótlása, amit – mivel a fokozott verejtékezés sóhiányt okoz – gyógyszertárban vagy drogériákban kapható, azonnal oldódó, folyadékpótlásra szolgáló por vízben való feloldásával célszerű biztosítani. A folyadékpótlást követően a beteget árnyékos, hűvös helyen vagy légkondicionált helyiségben kell lefektetni, majd láz esetén lázcsillapítót, erős fejfájás esetén fájdalomcsillapító szert kell adni neki. A testhőmérséklet csökkenése hűtőfürdővel is elősegíthető, ügyelve arra, hogy a fürdővíz hűtése fokozatosan történjen.

Mit tehet napszúrás esetén?

Napszúrás esetén a legfontosabb, hogy a beteg minél előbb árnyékos helyre, hűvös helyiségbe kerüljön. Kísérje a beteget hűvös, árnyékos, szellős helyre, majd nyugtassa meg, és fektesse le enyhén emelt felsőtesttel. Helyezzen hűtőborogatást a fejére, szükség esetén adjon neki fájdalom- és lázcsillapító szert, és minél hamarabb gondoskodjon a folyadékpótlásról. 

A napszúrás megelőzése

A napszúrás a közvetlen napsugárzás kerülésével, illetve világos színű – nagy meleg esetén benedvesített – fejfedő (sapka, kendő stb.) viselésével, és megfelelő mennyiségű folyadék bevitelével előzhető meg. A legmelegebb órákban (11–15 óra között) célszerű árnyékos helyen tartózkodni  Verejtékezés esetén az elveszített sómennyiség sós ételek fogyasztásával pótolható. A napégésről és fényvédelemről bővebben itt olvashat.

Napszúrás gyermekkorban

A napszúrás leggyakrabban a gyermekeket érinti, mivel vízháztartásuk érzékenyebb a felnőttekénél, és a vékony koponyacsontok miatt könnyen eljut a napsugárzás az agyhártyájukig. Szabadtéri programok esetén különösen ügyelni kell arra, hogy a gyermekek ne tartózkodjanak hosszasan a tűző napon, és gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelükről is.