Munkáltatóként felelős a diák biztonságáért is – mutatjuk, mire kell figyelni!

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/munkaltatokent-felelos-a-diak-biztonsagaert-is-mutatjuk-mire-kell-figyelni

A diákmunka nem csak jó lehetőség – hanem nagy felelősség is. A fiatal munkavállalók védelme közös érdek. Ha munkáltatóként időt és figyelmet szánunk a munkavédelmi szabályok betartására, azzal nemcsak a baleseteket előzhetjük meg, de hosszú távon egy tudatosabb, biztonságosabb munkakultúrát is építhetünk.

Nyáron országszerte több ezer diák vállal munkát: pénzt szeretnének keresni, tapasztalatot gyűjtenének, és nem mellesleg belekóstolnának a „nagybetűs életbe”. A cégek pedig örömmel fogadják a segítő kezeket a nyári leállások és munkacsúcsok idején.

De van egy dolog, amire sajnos kevesebben gondolnak: a munkavédelemre.

Fiatal, tapasztalatlan és veszélyben?

A diákok többsége nem rendelkezik még elegendő munkatapasztalattal – és ezzel nincs is baj. Az viszont már gondot jelenthet, hogy sokan nem ismerik a munkahelyek szabályait, útvonalait, vagy egyszerűen nem veszik észre a veszélyforrásokat.

Gyakori kockázatok:

  • Elcsúszás, megbotlás, leesés – mert nem ismerik még jól a környezetet.
  • Védőeszközök mellőzése – a sisak, kesztyű, hallásvédő „ciki” lehet, pedig életet menthet.
  • Fizikai túlterhelés – nehéz tárgyak emelése, kényelmetlen testtartás, monoton munka már rövid távon is megviselheti a fiatal szervezetet.
  • Zaj, hőség, UV-sugárzás – egy fesztiválon, konyhán, szállodában vagy kertészetben ezek mind-mind fokozott veszélyt jelenthetnek.
  • Veszélyes anyagokkal való találkozás – takarítószerek, oldószerek, gőzök, gázok: ezekhez is tudni kell bánni.

Az EU-s felmérések szerint a fiatal munkavállalók kevésbé tájékozottak a munkavédelmi szabályokról, ritkábban kapnak alapos oktatást, és jóval nagyobb arányban válnak munkabaleset áldozatává. Nem azért, mert ügyetlenek – hanem mert nincs elég rutinjuk, és nem mindig kapják meg a szükséges felkészítést.

Munkáltatóként mire kell figyelni, ha diák érkezik?

Nemcsak erkölcsi, de jogi kötelesség is gondoskodni a biztonságos munkavégzés feltételeiről – különösen fiatal munkavállalók esetében.

A legfontosabb teendők:

✅ Kockázatértékelés – nem csak kipipálni!

Már a diák foglalkoztatása előtt át kell gondolni, milyen veszélyek leselkednek rá. Hiányzik a tapasztalata? Nem bírja még a fizikai munkát? Egyes munkák életkorhoz vagy végzettséghez kötöttek (pl. hegesztés 18 év alatt tilos!).

✅ Megfelelő munkaeszközök

A diák csak olyan gépet, eszközt használhat, ami biztonságos, karbantartott és rendelkezik a szükséges védőberendezésekkel. Ezeket nem elég átadni – meg is kell tanítani a használatukat.

✅ Egyéni védőeszközök biztosítása és ellenőrzése

Sokan nem szívesen húznak kesztyűt vagy sisakot, ezért a munkáltatónak kötelessége nemcsak kiadni, de meg is követelni azok használatát. És rendszeresen ellenőrizni is!

✅ Oktatás – nem csak papíron!

A munkavédelmi oktatás akkor ér valamit, ha a diák valóban megérti, mit miért kell csinálni. Ne csak „lepapírozzuk”, hogy megtörtént – legyen gyakorlati, érthető, interaktív. Egy új dolgozónak különösen az elején van szüksége gyakoribb ellenőrzésre és támogatásra.

✅ Hőség, UV és pihenés

Ha tombol a nyár, muszáj alkalmazkodni: pihenőidő, védőital, árnyék biztosítása, a munkaidő igazítása a kánikulához (pl. ne 12 és 15 óra között történjen a legnagyobb fizikai megterhelés). A hőguta, napszúrás valós kockázat!

És mit mond erről a törvény?

A munkavédelem nem opcionális. A munkáltatónak:

  • gondoskodnia kell arról, hogy a munkahelyek és eszközök megfeleljenek a szabályoknak,
  • biztosítania kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket,
  • el kell végeznie a kockázatértékelést,
  • munkavédelmi oktatást kell tartania,
  • szükség esetén munkavédelmi szakember és foglalkozás-egészségügyi szolgáltató bevonásával kell dolgoznia.

Mit tehetnek a szülők?

A szülők is sokat tehetnek azért, hogy gyermekük biztonságban dolgozzon a nyári hónapokban. Érdemes még a munkakezdés előtt beszélgetni a várható feladatokról, a lehetséges kockázatokról és arról, hogyan lehet segítséget kérni, ha valami nem világos. Fontos, hogy a fiatalok merjenek kérdezni, jelezzék a problémákat, és tudják, kihez fordulhatnak a munkahelyen. A rendszeres beszélgetések a munkanapok után, a saját tapasztalatok megosztása és a biztatás arra, hogy felelősen viszonyuljanak a munkavégzéshez, mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a diákmunkából ne baj, hanem hasznos tapasztalat legyen.

Mi az a munkahelyi biomonitoring, és miért elengedhetetlen a munkavállalók védelmében?

forrás: https://mubi.hu/hirek/kemiai-anyagok-biztonsaga/mi-az-a-munkahelyi-biomonitoring-es-miert-elengedhetetlen-a-munkavallalok-vedelmeben

A munkahelyi biomonitoring kulcsszerepet játszik a kémiai kitettség mértékének mérésében, segítve a munkavállalók védelmét és a munkahelyi egészségügyi kockázatok csökkentését, miközben az EU legújabb iránymutatásai biztosítják a folyamat jogszerű és etikus alkalmazását.

A munkahelyi biomonitoring egy fontos eszköz a munkahelyi kémiai kitettség mérésére, amely segít felismerni a veszélyes vegyi anyagok hatásait a munkavállalók egészségére. De mi is pontosan a biomonitoring, és hogyan alkalmazható a munkahelyek biztonságának és egészségének javítására?

Az Európai Unió legújabb iránymutatásai is segítenek abban, hogyan alakítható ki hatékony program, amely figyelembe veszi a munkavállalói jogokat és biztosítja a megfelelő védelmet. Cikkünkben bemutatjuk, mi áll a munkahelyi biomonitoring mögött, és miért fontos a legújabb uniós irányelvek betartása.

A munkahelyi biomonitoring fontossága: Mi is ez pontosan?

A munkahelyi biomonitoring egy olyan eljárás, amely a munkavállalók kémiai anyagokkal szembeni expozícióját méri. Ez a folyamat a kémiai anyagok vagy azok metabolitjainak (lebomlási termékek) kimérését jelenti biológiai mintákból, például vérből, vizeletből vagy más biológiai anyagokból. Az így nyert adatok segítenek az egészségügyi kockázatok felmérésében, és alapot adnak a megfelelő megelőző intézkedések meghozatalához.

Az EU által kiadott legújabb iránymutatásban részletesen ismertetik, hogyan kell felépíteni egy munkahelyi biomonitoring programot, valamint hogy hogyan alkalmazhatóak a biológiai határértékek és irányadó értékek a munkahelyi kockázatok kezelésére. Ezen kívül fontos, hogy a munkavállalók jogait is védjük a biomonitoring során, különösen annak figyelembevételével, hogy az egyéni adatok védelme és a magánélet tiszteletben tartása kiemelt fontosságú.

Hogyan segíthet a biomonitoring a munkahelyi biztonság javításában?

A biomonitoring célja, hogy ne csak a kitettség mértékét mérje, hanem segítse a munkáltatókat és a munkavédelmi szakembereket abban is, hogy pontos képet kapjanak a munkavállalók egészségi állapotáról, és szükség esetén időben beavatkozhassanak. A rendszeres biomonitoring eredmények segíthetnek az egészségügyi kockázatok csökkentésében, és megelőzhetik a hosszú távú egészségkárosodásokat.

Az EU új iránymutatásai: Mit érdemes tudni?

A legújabb uniós iránymutatások arra összpontosítanak, hogy a munkahelyi biomonitoringot nemcsak a kémiai anyagok mérésére használják, hanem segítsenek a megelőző intézkedések meghozatalában, és biztosítsák, hogy a munkavállalók jogai védve legyenek a folyamat során. Az iránymutatások egyúttal hangsúlyozzák, hogy a biomonitoring nem kutatási célokat kell, hogy szolgáljon, hanem a munkavállalók védelmét és az egészségügyi kockázatok csökkentését kell szolgálnia.

AI és a jövő munkaerőpiaca: kinek lesz robotkollégája és kinek lesz munkahelye?

Az AI el fogja venni a munkánkat? Aki programozással, adminisztrációval vagy írással foglalkozik, annak számolnia kell ezzel. Más szakmákban a technológiai hatása még nem jelentős, de ez változhat – mutat rá az AI emberi oldalát és annak alkalmazásait bemutató Humanaugmented TikTok videója. Mit okozhat az automatizáció a gyártósorokon és a hétköznapi irodai munkakörökben? Kell félni vagy megijedni? A szakértő szerint a válasz egyszerre igen és nem.

forrás: https://ildimunkavedelem.hu/wp-admin/post-new.php

Humanaugmented TikTok videójának fontos megállapításai: 

  • A mesterséges intelligencia már most képes bizonyos szintű programozási vagy szövegalkotási feladatokat automatizálni, így ezek a területek kiemelten érintettek.

A technológiai hatás más szakmákban még nem olyan jelentős – például fizikai munkák vagy humán szolgáltatások esetében, de ez idővel változhat.

  • A technológiai szektorban tapasztalt súlyos veszteségek szintén a világjárvány idején történt túlzott munkaerő-felvétel következményei.

Más szóval: nem (csak) az AI vagy gazdasági válság miatt vannak problémák a tech szektorban, hanem azért is, mert a cégek túloptimistán méretezték fel a jövőjüket a járvány idején.

A csipetnyi iróniával fűszerezett videó azért azt is hozzéteszi, hogy az Egyesült Államokban a 2025-ös munkahelyvesztések inkább a DOGE miatt történtek. Bár Elon Musk szerint a DOGE intézkedései 160 milliárd dollár megtakarítást eredményeztek, egyes elemzések szerint ezek a leépítések 135 milliárd dollárba kerültek az adófizetőknek, figyelembe véve a jogi költségeket és a termelékenység csökkenését – közlik a CBS Hírek.

  • A programozói állások 29%-ában szerepet kap a mesterséges intelligencia, szemben az általános 1,3%-kal

– tehát a programozás egyike azoknak a területeknek, ahol a mesterséges intelligencia hatása már most is rendkívül erős és növekvő tendenciát mutat, míg más szektorok még „lemaradnak” vagy később kerülnek az AI hatókörébe.

A Microsoft jelenlegi vezérigazgatója, Satya Nadella beszélgetett Mark Zuckerberggel (a Meta – korábban Facebook alapítója) egy fontos iparági rendezvényen.

  • A Microsoft vezér elmondta: a cégnél mostanra a programkódok akár 30%-át mesterséges intelligencia írja.

A 30% nagyon magas arány, ami azt jelenti, hogy az AI nemcsak segédeszköz, hanem már aktív szereplő a fejlesztési folyamatban. Ez az adat jól mutatja, milyen gyorsan integrálódik az AI a munka világába, különösen a technológiai szektorban – és azt is jelzi, hogy a programozói munka természete átalakulóban van: egyre több feladatot végeznek félig vagy teljesen automatizált rendszerek.

  • Az adminisztratív munkák 60%-a automatizálható lehet 2030-ra.

Ez jelentős átalakulást vetít előre az adminisztrációs szektorban, például irodai asszisztensek, recepciósok, ügyintézők munkakörében. 

Ethan Mollick kutató és író szerint:

  • az AI-t nem versenytársként, hanem kollégaként, társintelligenciaként kellene felfogni, akivel együtt dolgozunk, nem pedig akit ki kell váltani vagy legyőzni.

Ezzel egyfajta szemléletváltást javasol: az AI nem az emberi munkaerő helyettesítője, hanem egy új típusú „digitális kolléga”, amely erősíti az emberi képességeket.

A dolgozók háromnegyede szerint a munkája egy része automatizálható lenne

A McKinsey 2024-es szerint 2030-ra a jelenlegi európai munkaórák mintegy 27 százalékát automatizálhatják, amit a mesterséges intelligencia térnyerése még inkább felgyorsíthat. A riport szerint a munkaórák nagyjából 20 százaléka még mesterséges intelligencia nélkül is automatizálható lenne. Egy kutatás alapján ráadásul a munkavállalók maguk is úgy vélik, hogy munkájuk háromnegyede átadható lenne egy számítógépnek.

Zakrzewski Anita, a TOPdesk szolgáltatásmenedzsment platform marketing- és értékesítési vezetője segít megérteni, mit jelenthet az automatizáció egy hétköznapi irodában: Ha a mindennapi irodai feladatokról van szó, az automatizáció olyan problémákra jelenthet megoldást, mint az ismétlődő, gyakran feltett kérdések, a feladatmenedzsment, az adminisztráció, vagy a különböző osztályok tevékenységének összehangolása.

A gyakran ismétlődő kérdések terén például egy belső tudástár kialakítása mentesítheti hosszú távon a kollégákat attól, hogy minden munkavállalói kérdésre egyesével válaszoljanak. Ha a válasz megkeresése helyett azonban mégis feltennék a már ismert kérdést a kollégák, egy automatizált rendszer sablon válaszok kiküldésével segítheti a munkafolyamatot. A kérdésekkel, esetleges panaszokkal kapcsolatos státuszváltozásokról pedig e-mail értesítést küldhet a rendszer, ami már tartalmazza az üggyel kapcsolatos összes információt.

A különböző osztályok, területek együttműködése is automatizálható: a gyakran előforduló folyamatokra sablon folyamatok hozhatók létre, amiket a rendszer önállóan kioszt arra a kollégára, akinek éppen feladata van az adott folyamatban. Ha például új kolléga csatlakozik a céghez, az IT osztály csak akkor kap értesítést az új laptop beüzemelésének igényéről, ha a HR adminisztráció már lezajlott.

„Az automatizálás a munkahelyek jövőjét alapvetően formálja majd át, de az, hogy hogyan és mikor történik meg ez a változás, nagymértékben függ a munkahelyi kultúrától, a vállalatok technológiai érettségétől és a munkavállalók alkalmazkodóképességétől is” – tette hozzá Zakrzewski Anita. „A jövő munkahelyeit mindenesetre nem robotkollégákkal kell elképzelnünk. A mesterséges intelligencia és az automatizálás ehelyett arra ad lehetőséget, hogy a munkavállalók a stratégiai döntésekre, a kreatív feladatokra és a csapatmunkát igénylő projektekre fókuszáljanak, miközben az algoritmusok rengeteg időt megspórolva elvégzik a rutinmunkát. Ha kevesebb az unalmas, ismétlődő feladat a cégnél, kevesebb lesz a kiégéssel küzdő munkavállaló, ami a fluktuáció csökkenését is eredményezheti. A munkatársak mindennapjaiban az automatizálás révén előtérbe kerülhet a készségfejlesztés és az értékteremtés, ami nagyobb munkahelyi elégedettséghez vezethet.”