Hogyan „kapcsoljuk ki” a napelemeket tűzoltásnál?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4036-hogyan-kapcsoljuk-ki-a-napelemeket-tuzoltasnal

A tűzoltói beavatkozások során egyre többször számíthatunk napelemek környezetében történő munkavégzésre. A feszültségmentesítés nem egyszerű kérdés, hiszen amíg a paneleket napsugárzás éri, továbbra is számítani kell feszültség alatti kábelekre. Több, speciálisan ilyen esetekre fejlesztett, hordozható termék létezik – az egyik a PV Stop, amelyet hazai környezetben is teszteltek.

Laikusok számára talán kézenfekvőnek tűnik, hogy ha a napelempaneleket letakarják, nem termelnek tovább áramot. Ez azonban főleg a tűzoltói beavatkozások során nem ennyire egyszerű, mint az már számos esetben bebizonyosodott. 2021-ben például a Mátrai Erőmű visontai telephelyén található napelemparkban végzett tesztek során jutottak arra a szakértők, hogy a feszültséget sem a napelemek fóliával, sem habbal történő letakarásakor nem lehet megfelelően lecsökkenteni. A habbal takaráskor a feszültség 860 V-ról 760 V-ra csökkent (a hab hűtőhatása növelte a panelek hatásfokát, ezáltal ez a módszer nem alkalmas a feszültség optimális szintre történő lecsökkentésére). A fólia ugyan jobb takarást ért el, ám a napelemek alatti talajról visszavert fény még mindig elég volt 198 V-os feszültségszint létrehozására, ez pedig még mindig nem elég alacsony a biztonságos beavatkozáshoz. (lásd: Gyakorlat egy fotovoltaikus erőműben – Hogyan viselkednek egy tűzeset hatására a napelempanelek? Védelem 2022/1., 13. old.) Arról már ne is beszéljünk, hogy stresszhelyzetben, tűz esetén mennyire problémás a habbal vagy fóliával történő takarás létrehozása.

Több, kifejezetten ennek a problémának a feloldására szánt találmány született az elmúlt években – a PV Stop egy ezek közül, ugyanakkor hazai tesztelése alapján ígéretesnek tűnik. 

Hatékony takarás

Az eszköz a napelemek takarására szolgáló folyékony polimert egy nyomástartó edényben tárolja, amelyet – hasonlóan pl. egy kézi oltókészülékhez – fúvókán keresztül  lehet a felületre juttatni. A gyártó információi alapján 5–10 méterről biztonságosan használható, a felület pedig időjárásálló, vagyis az eső nem fogja könnyen lemosni. Ennek ellenére a használat után lehetőség van az anyag eltávolítására, amely a megfelelő technikával könnyen lefejthető, így a keletkezett károk minimalizálhatók. Ami még fontosabb: a bevonat tűzálló, nem vezetőképes, gyorsan szárad, és a környezetre nem veszélyes.

Videó: A hat napelempanel 195 V feszültséget hozott létre (1 panel esetén = 32,5V), majd az anyag felületre történő kijuttatását követően 6,7 V-ra csökkent (1 panel esetén = 1,11 V).

Használat

  • A polimer egy 9 literes kiszerelésű palack esetén kb. 45 m2 felületet képes lefedni (ideális esetben)
  • 25 °C-on 4-5 perc alatt megszárad
  • Nedves felületen is megtapad

(bővebben Kalocsa Márió cikkében: Beavatkozás napelemes rendszerek környezetében I. – Vizsgálatok, és egy új eszköz bemutatása, Tűzvédelem 2023/5.)

Szabványok a külső tűzhatásnak kitett tetők vizsgálatáról

forrás: https://www.langlovagok.hu/12951/szabvanyok-a-kulso-tuzhatasnak-kitett-tetok-vizsgalatarol/#more

Az MSZ CEN/TS 1187:2023 angolul, az MSZ CEN/TS 16459:2023 magyar nyelven is megjelent.

A Magyar Szabványügyi Testület 2023. október 1-jén mind magyar, mind angol nyelven megjelentette az „MSZ CEN/TS 16459:2023 Külső tűzhatásnak kitett tetők. A CEN/TS 1187 szerinti vizsgálatok eredményeinek kiterjesztett alkalmazása” műszaki specifikációt. Ehhez kapcsolódóan október 1-jén szintén megjelent az „MSZ CEN/TS 1187:2023 Vizsgálati módszerek tetők külső tűzhatásnak való kitételére” szabvány angol nyelven – közölte a Magyar Szabványügyi Testület.

Az egyes tetők tűzhatással szembeni teljesítménye alapján való osztályba sorolásának menete a következő: A vizsgálat az MSZ CEN/TS 1187 alapján történik, amely alapján az osztályba sorolást az MSZ EN 13501-5:2016 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása. 5. rész: Osztályba sorolás a külső tűzhatásnak kitett tetők vizsgálati eredményeinek felhasználásával szabvány szerint lehet elvégezni. A hasonló tetők osztályba sorolásához egyedi szabályok szükségesek. E szabályok közvetlen alkalmazási szabályok vagy kiterjesztett alkalmazási szabályok. Előbbieket az MSZ EN 13501-5, utóbbiakat az MSZ CEN/TS 16459 adja meg.

Az MSZ CEN/TS 16459 módszertant nyújt ahhoz, hogyan befolyásolhatja egy tető adott termék- és végfelhasználás szerinti paramétereinek egy vagy több változtatása a (magyar nyelven szintén elérhető) MSZ EN 13501-5:2016 szerinti osztályba sorolást.

Az MSZ CEN/TS 1187 szerinti 1–4. vizsgálati módszerre vonatkozó szabályokat az MSZ CEN/TS 16459 A, B, C és D melléklete tartalmazza. Az E melléklet megadja az A–D mellékletben lévő EXAP-szabályok módosítására benyújtott kérelmekre vonatkozó eljárását és adatelfogadási alapelveit.

A szabvány nem tér ki a zöldtetőkre, valamint a tetőbe épített vagy a tetőn elhelyezett PV-rendszerekre, hő- és füstelvezető rendszerekre, valamint a tető-felülvilágító kupolákra – tájékoztatott a Magyar Szabványügyi Testület.

Szabványok a külső tűzhatásnak kitett tetők vizsgálatáról

forrás: https://www.langlovagok.hu/12951/szabvanyok-a-kulso-tuzhatasnak-kitett-tetok-vizsgalatarol/

Az MSZ CEN/TS 1187:2023 angolul, az MSZ CEN/TS 16459:2023 magyar nyelven is megjelent.

A Magyar Szabványügyi Testület 2023. október 1-jén mind magyar, mind angol nyelven megjelentette az „MSZ CEN/TS 16459:2023 Külső tűzhatásnak kitett tetők. A CEN/TS 1187 szerinti vizsgálatok eredményeinek kiterjesztett alkalmazása” műszaki specifikációt. Ehhez kapcsolódóan október 1-jén szintén megjelent az „MSZ CEN/TS 1187:2023 Vizsgálati módszerek tetők külső tűzhatásnak való kitételére” szabvány angol nyelven – közölte a Magyar Szabványügyi Testület.

Az egyes tetők tűzhatással szembeni teljesítménye alapján való osztályba sorolásának menete a következő: A vizsgálat az MSZ CEN/TS 1187 alapján történik, amely alapján az osztályba sorolást az MSZ EN 13501-5:2016 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása. 5. rész: Osztályba sorolás a külső tűzhatásnak kitett tetők vizsgálati eredményeinek felhasználásával szabvány szerint lehet elvégezni. A hasonló tetők osztályba sorolásához egyedi szabályok szükségesek. E szabályok közvetlen alkalmazási szabályok vagy kiterjesztett alkalmazási szabályok. Előbbieket az MSZ EN 13501-5, utóbbiakat az MSZ CEN/TS 16459 adja meg.

Az MSZ CEN/TS 16459 módszertant nyújt ahhoz, hogyan befolyásolhatja egy tető adott termék- és végfelhasználás szerinti paramétereinek egy vagy több változtatása a (magyar nyelven szintén elérhető) MSZ EN 13501-5:2016 szerinti osztályba sorolást.

Az MSZ CEN/TS 1187 szerinti 1–4. vizsgálati módszerre vonatkozó szabályokat az MSZ CEN/TS 16459 A, B, C és D melléklete tartalmazza. Az E melléklet megadja az A–D mellékletben lévő EXAP-szabályok módosítására benyújtott kérelmekre vonatkozó eljárását és adatelfogadási alapelveit.

A szabvány nem tér ki a zöldtetőkre, valamint a tetőbe épített vagy a tetőn elhelyezett PV-rendszerekre, hő- és füstelvezető rendszerekre, valamint a tető-felülvilágító kupolákra – tájékoztatott a Magyar Szabványügyi Testület.