forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/c-cs/covid-19-variansok.html
A vírusok természetes tulajdonságai közé tartozik az instabil genetikai állomány, amely miatt generációról generációra, folyamatosan képesek változni. A bekövetkező genetikai mutációk felhalmozódásával újabb és újabb variánsok jönnek létre. Bár az új típusú koronavírus más RNS-vírusokhoz (pl. influenzavírus) képest lassabban mutálódó típus, a megjelenő variánsokat folyamatosan számontartják a különböző nemzetközi szervezetek, így az újonnan megjelenő, potenciális közegészségügyi veszélyt okozó variánsokra gyors intézkedésekkel tudnak reagálni a kormányok.
A vírusokban megjelenő mutációk többek között befolyásolhatják:
- a fertőzőképességet, a terjedés sebességét,
- az okozott betegség tüneteit és súlyosságát,
- a fertőzés és a betegség lefolyásának időtartamát,
- a diagnosztikai módszert, amellyel a fertőzés ténye igazolható,
- az alkalmazott oltások vagy gyógyszerek hatékonyságát.
Előfordul az is, hogy bár létrejön a genetikai állományban a mutáció, mégsem okoz lényeges változást a vírus tulajdonságaiban. Ezeket a variánsokat a közegészségügyi kommunikációban nem tartják számon, mivel mennyiségük követhetetlen lenne.
A megjelenő új variánsokat folyamatosan szorosan követik, hogy időben lehessen meghozni a szükséges intézkedéseket. A COVID-19 fertőzés gyanúját keltő tünetekről és a teendőkről COVID-19 betegség esetén külön cikkekben olvashat.
Az ECDC (European Centre for Disease Prevention and Control) szervezete három kategóriába sorolja a megjelenő fontosabb variánsokat:
- érdeklődésre okot adó variánsok (VOI – variants of interest);
- megfigyelés alatt álló variánsok (VUM – variants under monitoring);
- aggodalomra okot adó variánsok (VOC – variants of concern).
Megjelenő új variánsok
A koronavírus omikron változata 2021 végén jelent meg, és azóta folyamatosan mutálódik. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy családfát, ahol az azóta megjelenő alvariánsok genetikailag az omikron-variánsok közé tartoznak, még akkor is, ha némelyik új nevet kap a médiában a könnyebb követhetőség érdekében.
Európában jelenleg a Nimbus variáns, hivatalos nevén NB.1.8.1, a SARS-CoV-2 vírus egy újabb variánsa terjed. A megszokott COVID–19-re jellemző tünetek mellett előidézhet intenzív torokfájást („borotvapenge-szerű” érzés a torokban), valamint gyomor- és bélrendszeri panaszokat, mint például hányinger és hányás. Bár a variánssal kapcsolatos kutatások még korlátozottak, úgy tűnik, hogy a jelenleg jóváhagyott vakcinák továbbra is hatékonyak ellene. Bár úgy tűnik, hogy a Nimbus variáns nem okoz súlyosabb fertőzést, gyorsabban terjed, mint elődei.
Az érdeklődésre okot adó variánsok (VOI)
A VOI-kategóriába tartozó variánsok közé azok a vírustörzsek tartoznak, melyek ellen a korábbi védőoltások és a fertőzöttségen való átesés általi immunizálás, vagy az ellene alkalmazható diagnosztikai tesztek és kezelések hatékonysága csökkent, emellett pedig feltételezhetően gyorsabb a terjedésük és súlyosabb az általuk okozott betegség lefolyása is.
Az érdeklődésre okot adó variánsok közé jelenleg az alábbi törzsek tartoznak:
| WHO-név | PANGO-név | Azonosítás helye | Terjedés | Súlyosság | Megjelenés |
| Omicron | BA.2.86 | n/a | nem gyorsabb | nem súlyosabb | n/a |
A jelenleg megfigyelés alatt álló variánsok (VUM)
A szorosabb megfigyelés alatt álló törzsek (VUM) jellemzően a korábban nagyobb járványokat okozó (VOC) variánsokból származtatható genetikai leszármazottak. Ezek a vírusvariánsok jelenleg alacsony szinten keringenek a népesség körében, de potenciálisan közegészségügyi veszélyt jelenthetnek, ha hirtelen megnő a hordozók száma. Mutációikat és terjedésüket ezért folyamatosan figyelik és vizsgálják, mivel korábbi változataik voltak felelősek a járvány kialakulásáért, melynek veszélye továbbra is fennáll.
A jelenleg monitorozás alatt álló variánsok jelenleg az alábbi törzsek:
| WHO-név | PANGO-név | Azonosítás helye | Terjedés | Súlyosság |
| Omicron | LP.8.1 | n/a | nem ismert | n/a |
| Omicron | NB.1.8.1 | n/a | nem ismert | n/a |
| Omicron | XFG | n/a | nem ismert | n/a |
Az aggodalomra okot adó variánsok (VOC)
Jelen pillanatban nincsen olyan terjedő vírustörzs, amely aggodalomra adna okot, vagyis a VOC-kategóriába tartozna.
Az aggodalomra okot adó variánsok közé azok a vírustörzsek tartoznak, amelyek nagy valószínűséggel globális közegészségügyi jelentőséggel bírnak.
Az aggodalomra okot adó variánsoknak (VOC) az alábbi kritériumoknak szükséges megfelelniük:
- genetikai profil meghatározott irányba tolódik el: a mutációkat folyamatosan nyomon követik, a mutációk pontos adataiból pedig előre jósolható, hogy egy törzs nagy valószínűséggel a VOC kategóriába kerül-e vagy sem;
- gyorsabb terjedést mutat: az immunrendszer védekezőképessége alól könnyen „elbújik” az adott törzs, így gyorsabban és könnyebben fertőz (jellemzően a tüskefehérje mutációi esetén, mivel ilyenkor az immunrendszer antitestjei nem ismerik fel a módosult tüskefehérjét);
- az általa okozott betegség lefolyása az eredeti COVID-19-hez képest súlyosbodik (halálesetek számának növekedése, a kórházi ápolás hosszának növekedése stb.);
- a korábbi fertőzés vagy oltás során keletkezett immunvédelem jelentősen gyengébb az új variánssal szemben;
- a kezelés vagy a védőoltások hatékonysága csökken;
- a diagnosztikai eljárások hatékonysága csökken (már nem mutatható ki a korábbi eljárásokkal az új variáns).
A korábban VOC-kategóriába tartozó variánsokat a WHO az alábbi kritériumok miatt minősítette vissza:
- a variáns aktivitása jelentősen csökkent, vagy már nem is detektálható a jelenléte;
- a variáns régóta hasonló mennyiségben detektálható, azonban közegészségügyi jelentősége csökkent.
A korábban aggodalomra okot adó legfontosabb variánsok az alábbiak voltak:
| WHO-név | PANGO-név | Azonosítás helye | Terjedés | Súlyosság | Kivezetés oka | |
| Alpha | B.1.1.7 | Egyesült Királyság | sokkal gyorsabb | súlyosabb | jelentősen csökkent aktivitás, vakcina hatékony ellene | |
| Epsilon | B.1.427, B.1.429 | USA | nem ismert | súlyosabb | gyakorlatilag nem detektálható előfordulás, vakcina hatékony ellene | |
| Eta | B.1.525 | Nigéria | nem ismert | súlyosabb | gyakorlatilag nem detektálható előfordulás | |
| Theta | P.3 | Fülöp-szigetek | gyorsabb | súlyosabb | gyakorlatilag nem detektálható előfordulás | |
| Kappa | B.1.617.1 | India | gyorsabb | súlyosabb | gyakorlatilag nem detektálható előfordulás | |
| Iota | B.1.526 | USA | nem ismert | súlyosabb | gyakorlatilag nem detektálható előfordulás | |
| Zeta | P.2 | Brazília | nem ismert | súlyosabb | gyakorlatilag nem detektálható előfordulás | |
| Mu | B.1.621 | Kolumbia | gyorsabb | súlyosabb | gyakorlatilag nem detektálható előfordulás | |
| Lambda | C.37 | Peru | nem ismert | súlyosabb | gyakorlatilag nem detektálható előfordulás | |
| Beta | B.1.351 | Dél-Afrika | gyorsabb | súlyosabb | gyakorlatilag nem detektálható előfordulás | |
| Gamma | P.1 | Brazília | gyorsabb | súlyosabb | gyakorlatilag nem detektálható előfordulás | |
| Delta | B.1.617.2 | India | gyorsabb | súlyosabb | jelentősen csökkent aktivitás | |
| Omicron | B.1.1.529 | Dél-Afrika | talán gyorsabb | enyhébb lefolyás | jelentősen csökkent aktivitás | |
| Omicron | BA.2.75 | India | nem ismert | nem ismert | gyakorlatilag nem detektálható előfordulás | |
| Omicron | XBB.1.5-like | USA | nem gyorsabb | nem súlyosabb | gyakorlatilag nem detektálható előfordulás | |
| Omicron | XBB.1.5-like+F456L | n/a | nem gyorsabb | nem súlyosabb | gyakorlatilag nem detektálható előfordulás | |
| Omicron | KP.3 | n/a | n/a | n/a | az EU/EGT-ben alacsony arányra csökkent | |
| Omicron | XEC | n/a | n/a | n/a | az EU/EGT-ben alacsony arányra csökkent |
A veszélyesebb tulajdonságokkal rendelkező (VOC) variánsok megjelenése az egész világon okot adhat újabb intézkedések bevezetésére vagy szigorítására (maszkviselés, zenés-táncos események látogathatósága és rendezése, kijárási tilalom stb. – az intézkedések mértéke általában a variáns potenciális veszélyével függ össze). Ezen kívül szükségessé válhat új diagnosztikai eljárások, kezelések vagy oltóanyagok kifejlesztése is.
Variánsok elnevezése
Az új típusú koronavírus különböző genetikai mutációinak elnevezésére a WHO egyszerű, könnyen kimondható és megjegyezhető neveket használ.
Mivel a vírus folyamatosan változik, és a létrejövő variánsok száma követhetetlenül sok, ezért „köznyelvi” elnevezést csak néhány, egészségügyi szempontból aggodalomra okot adó variáns kapott. Ezeket a köznyelvben, médiában, kommunikációban az egyszerűség és közérthetőség érdekében alkalmazzák.
A variánsok eredeti (kód)nevei megtalálhatók az alábbi adatbázisokban:
- PANGO – A Pango nevezéktan a járványügyi jelentőségű koronavírus törzseinek azonosítására szolgáló rendszer. Kevésbé tudományos nyelvezetű és alkalmazású az adatbázis, sokkal inkább szemléletes – térképek mutatják, hogy melyik variáns hol terjed.
- GISAID (Global Initiative On Sharing Avian Influenza Data) – Tudományos forrás, amely nyílt hozzáférést biztosít az influenzavírusok és a COVID-19 járványért felelős koronavírus genomi adataihoz. Jelenleg több millió az adatbázisban elérhető variánsok száma.
- Nextstrain – Nyílt forráskódú projekt, amellyel a kórokozók genomadatainak elemzéseit lehet elvégezni. A nyilvánosan elérhető adatokat rendszerezi, és a közösség számára használható, hatékony analitikai- és vizualizációs eszközöket biztosít. Célja a járványügyi megértés elősegítése.
A tudományos neveket nehéz kimondani és felidézni, könnyű a tévesztés lehetősége. Ennek eredményeképpen terjedt el először az a rendszer, hogy a megjelenés helye szerint nevezték el a variánsokat – ez azonban kirekesztő és megbélyegző. Ennek elkerülésére a WHO az általa kijelölt fantázianevek (jelenleg a görög ábécé betűi) használatára ösztönzi a nemzeti hatóságokat, a sajtót és az állampolgárokat is – a könnyebb követhetőség érdekében azonban csak a VOC-kategóriába tartozó variánsok kapnak ilyen elnevezést, a globális járványt nem okozó variánsoknak csupán kódneve marad.
Ezek az elnevezések azonban nem helyettesítik a meglévő tudományos (kód)neveket, amelyek fontos tudományos információkat közvetítenek, és a kutatásban továbbra is alkalmazzák őket.