Együttműködés az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével

forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/267300/egyuttmukodes-az-epitesi-vallalkozok-orszagos-szakszovetsegevel

Együttműködési megállapodást kötött augusztus 3-án a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége.

Az együttműködési megállapodást Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke és dr. Góra Zoltán tűzoltó altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója hitelesítette aláírásával.

Az együttműködés középpontjában szerepel az aláíró felek tűzvédelmi feladatainak eredményes végrehajtása, valamint egymás tapasztalatainak, lehetőségeinek jobb felhasználása és egymás kölcsönös segítése.

A megállapodásban rögzítették, hogy az együttműködés fő területei az információ- és adatcsere, valamint a felkészítéseken és a képzéseken, továbbképzéseken történő részvétel lehetőségének biztosítása. A most aláírt együttműködés további fontos eleme, hogy a két szervezet rendszeresen megosztja egymással a műszaki fejlődésből, a hazai és nemzetközi szabályozás változásaiból származó – egymás tevékenységét érintő – újdonságokat.

Az 1989 októberében alakult ÉVOSZ tagjai között Magyarország legjelentősebb építőipari vállalkozásain kívül számos kis- és középvállalkozás is megtalálható. A magyar építési vállalkozók hazai és nemzetközi érdekképviseletét végző szervezet az építőipar területét érintő jogszabályok véleményezésében és azok kezdeményezésében is aktívan részt vesz, hangzott el a mai aláírást megelőző vezetői egyeztetésen.

Dr. Góra Zoltán hangsúlyozta, hogy a katasztrófavédelem elsődleges feladata az emberi élet és az anyagi javak védelme, ezért az együttműködés előmozdíthatja az épített és a természeti környezet tűzbiztonságának fejlesztését.

Kinek hány nap szabadság jár?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/kinek-hany-nap-szabadsag-jar-20140620.html

Húsz nap fizetett szabadság az alap, ehhez jönnek a kor alapján és a gyerekek után járó plusznapok.

Az éves szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mindenkinek egységesen 20 nap, amelyhez járulnak a különböző jogcímen igénybe vehető pótszabadságok.

Először 25 évesen jár egy nap pótszabadság, ez 45 éves korig 10 napra kúszik fel:

  • 25 évesen +1 nap
  • 28 évesen +2 nap
  • 31 évesen +3 nap
  • 33 évesen +4 nap
  • 35 évesen +5 nap
  • 37 évesen +6 nap
  • 39 évesen +7 nap
  • 41 évesen +8 nap
  • 43 évesen +9 nap
  • 45 évesen +10 nap

Gyerekek után is jár pótszabadság:

  • 1 gyerek után +2 nap
  • 2 gyerek után +4 nap
  • 3 vagy több gyerek után +7 nap

Fogyatékos gyerekenként további plusz két nap jár.

Különleges esetek:

  • földalatti munkát végzőknek +5 nap
  • legalább napi 3 órát ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalóknak +3 nap
  • apáknak gyermekszületés esetén +5 nap, ikreknél +7 nap (ez akkor is jár, ha az újszülött nem marad életben)
  • 18 év alattiaknak +5 nap
  • fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára jogosultak, illetve akiknél legalább 50 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg +5 nap

Az éves szabadság naptári évre szól, év közbeni munkakezdésnél csak az arra az időre eső arányos rész jár.

Megjelent az MSZ EN 12895:2015+A1:2020 Ipari targoncák. Elektromágneses összeférhetőség szabványmódosítás magyar nyelvű változata

forrás: https://prod.mszt.hu/hu-hu/szabvanyositas/hirek/2022/07/emc-a-targoncak-teruleten

2022. június 1-jén megjelent az MSZ EN 12895:2015+A1:2020 Ipari targoncák. Elektromágneses összeférhetőség szabványmódosítás magyar nyelvű változata, melyben az új vagy módosított szövegrészek elejét és végét az  jelzések jelölik. A dokumentum kidolgozása európai pályázati forrásból valósult meg.

Az MSZ EN 12895:2015+A1:2020 lakossági, kereskedelmi, könnyűipari és ipari környezetben használt tetszőleges erőforrású targoncákra és azok villamos/elektronikus rendszereire vonatkozik. A szabvány meghatározza a külső elektromágneses terek elektromágneses zavarkibocsátásának és zavartűrésének követelményeit és határértékeit, valamint a targoncák és azok villamos/elektronikus rendszereinek vizsgálati eljárását és feltételeit.

Mivel a külső elektromágneses terek zavarhatják az ipari targoncák elektronikus eszközeit, ezért szükséges, hogy zavarszűrésük megfelelő legyen. Ebből következik, hogy az ipari targoncákon lévő villamos és elektronikus eszközök elektromágneses zavarkibocsátását is elfogadható határértékeken belül kell tartani.

A szabvány ennek vizsgálatára két módszert ad meg: egyrészt vizsgálhatjuk a teljes targoncát, másrészt vizsgálhatjuk az egyes villamos/elektronikus rendszereket is a targoncában való elrendezésüktől függően.

A szabvány nem vonatkozik a nem rakodó, alacsony emelésű portáltargoncákra, a magas emelésű rakodó portáltargoncákra, bármely kézi erővel működtetett targoncára, kivéve azokat, amelyek fel vannak szerelve villamos működtetésű emelőeszközökkel, továbbá a közúti használatra szánt, legfeljebb 30 km/h sebességű targoncákra, a vezető nélküli ipari targoncák helymeghatározó rendszereire, a targoncákon lévő rendszerek közötti kapcsolatra, a fedélzeti rádióberendezések zavarására és azokra a váltakozó áramú hálózathoz csatlakoztatott berendezésekre, amelyeket csak akkor használnak, amikor a targonca nem üzemel.

Kámán Gergely