Hosszú munkaidő, stressz: így veszélyeztetheti a munka az életed
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentése szerint a hosszú munkaidő és a bizonytalan foglalkoztatás globális egészségügyi válsághoz vezet. A pszichoszociális kockázatok kezelése elengedhetetlen a munkavállalók védelme és a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb jelentése szerint évente több mint 840 000 ember hal meg olyan egészségügyi állapotok következtében, amelyek a pszichoszociális kockázatokhoz köthetők. Ezek a kockázatok, mint például a hosszú munkaidő vagy a munkahelyi bizonytalanság, elsősorban szív- és érrendszeri megbetegedésekhez és mentális zavarokhoz, köztük öngyilkossághoz vezetnek.
A kutatás rávilágít, hogy ezek a tényezők évente közel 45 millió „fogyatékossággal korrigált életév” (DALY) elvesztéséért felelősek világszerte, ami a betegség, fogyatékosság vagy korai halál miatt kiesett egészséges éveket jelzi. Az ILO becslései szerint ez a globális GDP 1,37%-ának megfelelő gazdasági veszteséget okoz minden évben.
A legjelentősebb pszichoszociális kockázati tényezők:
- rendkívül hosszú munkaidő,
- bizonytalan foglalkoztatás,
- magas elvárások alacsony döntési szabadsággal kombinálva,
- valamint a munkahelyi zaklatás és megfélemlítés.
A pszichoszociális kockázatok a modern munka világában a munkavédelem egyik legjelentősebb kihívásává váltak.
Manal Azzi, az ILO munkavédelmi szakértője hangsúlyozta, hogy a pszichoszociális környezet javítása nemcsak a munkavállalók egészségének védelme miatt alapvető, hanem a produktivitás és a szervezeti teljesítmény növeléséhez is kulcsfontosságú.
A munkakörnyezet három kritikus tényezője
A jelentés három egymással összefüggő területet határoz meg, ahol a beavatkozás szükséges:
- A munka jellege: Ide tartoznak a konkrét feladatok, a felelősségi körök, a munkavállalók készségeivel való összhang, az erőforrásokhoz való hozzáférés, valamint a munka változatossága.
- A munka megszervezése és irányítása: Ez a szint a szerepkörök tisztaságát, az autonómiát, a munkaterhelést, a tempót, valamint a felettesi támogatást fedi le.
- Átfogó munkahelyi politikák: A foglalkoztatási formák, a munkaidő-beosztás, a változásmenedzsment, a digitális megfigyelés, a teljesítményértékelési rendszerek, valamint a zaklatás elleni protokollok tartoznak ide.
Az ILO hangsúlyozza, hogy a pszichoszociális kockázatok megelőzhetők olyan szervezeti megközelítésekkel, amelyek a kiváltó okokat kezelik. Ehhez elengedhetetlen a kormányok, a munkáltatók és a munkavállalók közötti folyamatos párbeszéd, valamint ezen szempontok integrálása az általános munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági rendszerekbe.
Forrás: Personnel Today