Hogyan segítheti munkatársait a hőségben? – 5 tanács HR-eseknek

forrás: https://www.hrportal.hu/c/hogyan-segitheti-munkatarsait-a-hosegben-5-tanacs-hr-eseknek-20260530.html

A munkáltatók ma már nem tekinthetnek a hőségre csupán átmeneti kényelmetlenségként. Ez egy komoly munkahelyi egészségügyi kockázat, amely közvetlenül befolyásolja a dolgozók közérzetét és teljesítményét.

A hőség idején a produktivitás gyakran visszaesik, különösen akkor, ha a munkavállalóknak légkondicionáló nélkül kell otthonról dolgozniuk. Dr. Katie Tryon szakértő szerint a munkáltatóknak proaktívan kell kezelniük ezt a helyzetet, hogy megelőzzék az egészségügyi problémákat és fenntartsák a munkakedvet.

1. Mentális kimerültség

A tartós hőség mentálisan is megterhelő, mivel a szervezetnek keményebben kell dolgoznia a testhőmérséklet szabályozásán. Ez az belső erőfeszítés koncentrációs zavarokhoz és a túlterheltség érzéséhez vezethet. Javasoljuk a munkavállalóknak, hogy tartsanak rendszeres szüneteket hűvös, árnyékos helyen, különösen a nap legforróbb időszakaiban. Fontos a rendszeres étkezés is az energiaszint fenntartása érdekében, még akkor is, ha a hőség miatt csökken az étvágy.

2. Fejfájás és migrén kockázata

A hőség gyorsan kimerítheti a szervezet folyadék- és elektrolitkészleteit, ami fejfájást és „agyi ködöt” okozhat. A hirtelen időjárás-változások és a légnyomás ingadozása szintén kiválthatnak súlyosabb migrént. A HR-esek ösztönözzék a dolgozókat a rendszeres hidratálásra – ne várják meg, amíg megszomjaznak. Érdemes elektrolitokban gazdag italokat és magas víztartalmú gyümölcsöket fogyasztani, a túlzott koffeinbevitelt pedig kerülni.

3. Légzőszervi panaszok felerősödése

A meleg időben többet vannak nyitva az ablakok, ami növeli a pollenexpozíciót, rontva az asztmás vagy szénanáthás dolgozók állapotát. Ez különösen a home office-ban dolgozókat érintheti érzékenyen.

  • Tanácsolja munkatársainak, hogy a magas pollenszámú időszakokban (kora reggel és este) tartsák zárva az ablakokat.
  • Szellőztessenek inkább a nap későbbi szakaszában.
  • A ventilátorok használata és a felírt kezelések (például inhalátorok) pontos betartása kulcsfontosságú.

4. Hőséggel összefüggő betegségek

A magas hőmérséklet túlterhelheti a szervezet önszabályozó képességét, ami hőkimerüléshez vagy akár napszúráshoz is vezethet. A tünetek közé tartozik a szédülés, fáradtság, hányinger és zavartság, amelyek mind rontják a munkabiztonságot és a teljesítményt. Fontos, hogy a munkavállalók kerüljék a megterhelő fizikai aktivitást a csúcsidőben, viseljenek könnyű, jól szellőző ruházatot, és tudják, hogyan reagáljanak, ha rosszul érzik magukat.

5. Megzavart alvási ciklus

A forróság megnehezíti a pihentető alvást, ami másnap rontja a koncentrációt, a hangulatot és az általános jólétet. A HR segíthet tippekkel a hálószoba hűtésére: a nappali besötétítés, a sötétítőfüggönyök vagy szemmaszkok használata és a biztonságos légáramlás biztosítása alapvető fontosságú. A zajosabb környezetben élőknek a fehér zaj alkalmazása is segíthet az alvásminőség javításában.

Katasztrófavédelem vezetőinek bűnlajstroma

forrás: https://www.langlovagok.hu/14282/katasztrofavedelem-vezetoinek-bunlajstroma/

A TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség szembesítése.

Góra Zoltán tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató felmentésének napján, június 2-án tett közzé egy nyílt levelet a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség. Ebben jól átfogóan, kérdések mögé bújva szemléltették, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében hogyan tették tönkre az ország tűzvédelmét.

Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük az írást:

„Tisztelt Főigazgató Úr!

Információink szerint az új belügyminiszter és a Belügyminisztérium több kérdésben is áttekinti a katasztrófavédelem működését. Ezzel összefüggésben szeretnénk felhívni a figyelmet néhány olyan szakmai kérdésre, amelyek véleményünk szerint meghatározó jelentőségűek a magyar tűzvédelem jövője szempontjából.

A magyar tűzvédelem területén működő szakmai szervezetek, tervezők, szakértők, kivitelezők, üzemeltetők, karbantartók, gyártók, beruházók és más szakemberek nevében fordulunk Önhöz. Az elmúlt években számos alkalommal tettünk szakmai javaslatokat és jeleztünk problémákat, amelyek jelentős részére nem érkezett érdemi válasz, illetve azok nem jelentek meg a szabályozásban.

A tűzvédelem elsődleges célja az emberi élet, az egészség, a vagyon és az épített környezet védelme. Ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a tűzbiztonságot érintő döntések a jövőben valós szakmai tapasztalatokra, gyakorlati ismeretekre, kockázatelemzésre és széles körű szakmai egyeztetésekre épüljenek, ellentétben a jelenlegi gyakorlattal, amely az esetek többségében a szakmai szervezetek jelzésével, sok esetben a tiltakozásával szembe ment!

A tűzvédelmi követelményeket a mindennapi gyakorlatban elsősorban nem a hatóságok, hanem a szakmagyakorlók alkalmazzák. Ők találkoznak azokkal a problémákkal, hiányosságokkal és új technológiákkal, amelyek a szabályozás folyamatos fejlesztését indokolják. Ennek ellenére a szakmai szervezetek által jelzett problémák jelentős része hosszú évek óta megoldatlan maradt.

Különösen aggasztónak tartjuk, hogy az épített környezetben egyre több olyan tűzbiztonsági kockázat jelenik meg, amelyet sem a tulajdonosok, sem az üzemeltetők, sem a használók nem ismernek fel megfelelően.

Az épületek használata és a bennük folytatott tevékenység az élettartamuk során jelentősen megváltozhat, miközben a tényleges tűzbiztonsági állapot rendszeres felülvizsgálata sok esetben nem történik meg. Számos esetben jelentős használati vagy technológiai változtatások valósulhatnak meg hatósági kontroll nélkül, ami új kockázatokat eredményezhet.

Az Ön irányítása alatti időszakkal kapcsolatban az alábbi kérdések fogalmazódnak meg:

  • Milyen szakmai indokok alapján kerültek elutasításra vagy figyelmen kívül hagyásra az elmúlt években a szakmai szervezetek által közösen megfogalmazott javaslatok?
  • Miért nem került sor az Országos Tűzvédelmi Szabályzat átfogó szakmai felülvizsgálatára annak ellenére, hogy a szakmai szervezetek és a munkacsoportok a problémákat, kockázatokat és ellentmondásokat évek óta folyamatosan jelezték?
  • Miért nem jelentették meg a szakmai egyeztetések során már 6 éve elkészült használati szabályokat tartalmazó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet?
  • Milyen szakmai indokok alapján csökkentek a szakmai szervezetek aggályai és ellenvéleményei ellenére az egyes területeken a tűzvédelmi szabályozási, ellenőrzési és felülvizsgálati követelmények?
  • Mi indokolta a tűzvédelmi célú berendezések ellenőrzésére, felülvizsgálatára és karbantartására vonatkozó előírások enyhítését a szakmai szervezetek aggályai és a valós kockázatok ellenére?
  • Hogyan hasznosulnak a tűzvizsgálatok tapasztalatai a szabályozás, az oktatás és a megelőzés fejlesztésében? Miért nem kapnak visszacsatolásokat a Munkacsoportok, szakmai szervezetek, biztosítók?
  • Mivel indokolja a piacfelügyeleti és egyéb ellenőrzési eljárások meggyengülését, ellehetetlenülését?
  • Miért nem valósult meg a tűzvédelmi tervezés és szakértés egységes, átlátható és más mérnöki szakterületekkel összhangban álló, egyenlő versenyjogi feltételeket biztosító szabályozása?
  • Készült-e az elmúlt öt évben független értékelés a katasztrófavédelem szervezeti működéséről, szakmai felkészültségéről és fejlesztési szükségleteiről, mely például a kompetencia hiányokat és rendszerszintű problémákat felfedhette volna?
  • Mivel indokolja a nagylétszámú elmozdításokat a kiemelt szakmai kompetenciával és szakértelemmel rendelkező kollégák körében?
  • Hogyan kapcsolódnak össze a tűzoltás, a tűzmegelőzés és a tűzvizsgálat során szerzett tapasztalatok a jelenlegi rendszerben?
  • Mi indokolta a civil szakmai szervezetekkel folytatott rendszeres szakmai egyeztetések visszaszorulását vagy formálissá válását?
  • Mi az oka annak, hogy a külső szakmai tudás és tapasztalat bevonása az oktatásba, képzésbe és szakmai továbbképzésekbe az elmúlt években erősen korlátozottá vált vagy ellehetetlenült?
  • Miért akadályozták egy átfogó, hosszú távú tűzvédelmi stratégia megalkotását Magyarország számára?
  • Mivel magyarázhatók a tűzeseti statisztikák kedvezőtlen alakulásai, különösen a halálos áldozatok és sérültek számának növekedése az elmúlt években?
  • Mi indokolta a tűzvédelem és tűzbiztonság területének vezetése alatti érdekképviseletének folyamatos meggyengülését és ennek következtében a tűzvédelmi terület folyamatos alulmaradását az egyes szaktárcák érdekeinek érvényesítése során?
  • Milyen szakmai egyeztetések előzték meg azokat a döntéseket, amelyekkel kapcsolatban a szakmai szervezetek jelentős része eltérő álláspontot képviselt?

Meggyőződésünk, hogy ezek a kérdések túlmutatnak egyetlen szervezet működésén. Magyarország tűzbiztonsága közös ügy, amelynek alakításában a hatóságok, a szakmai szervezetek és a szakmagyakorlók együttműködésére van szükség.

Ennek érdekében egy új szemléletű vezetés mellett az alábbi intézkedések megfontolását javasoljuk:

  • Állandó országos tűzvédelmi szakmai konzultációs fórum létrehozása.
  • Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat teljes körű szakmai felülvizsgálatának megindítása nyilvános egyeztetési folyamat keretében.
  • A használati szabályokat tartalmazó Tűzvédelmi Műszaki Irányelv kiadása és rendszeres aktualizálása.
  • Egy országos tűzvédelmi stratégia elkészítése 10–15 éves időtávra, mérhető célokkal és ütemezett fejlesztési programokkal.
  • A tűzvizsgálati tapasztalatok rendszeres, anonim szakmai publikálása és visszacsatolása a szabályozás, az oktatás és a megelőzés számára.
  • A szakmai szervezetek bevonásának intézményesítése a szabályozás-előkészítés és a műszaki irányelvek kidolgozásának folyamatába.
  • A tűzvédelmi tervezői és szakértői rendszer átláthatóságának és egységességének felülvizsgálata, teljes önkormányzatiságának biztosítása.
  • A létesítmények rendszeres tűzvédelmi auditjának és kockázatértékelésének szakmai vizsgálata és szükség szerinti bevezetése.
  • Az elmúlt időszakban felhalmozott, minden területet érintő és jelentős károkat okozó kompetenciahiányok csökkentése érdekében képzési akcióterv kidolgozása.

Meggyőződésünk, hogy a magyar tűzvédelem fejlődésének egyik alapfeltétele a hivatásos állomány és a civil szakmai közösség közötti nyílt, kölcsönös tiszteleten alapuló szakmai párbeszéd és együttműködés helyreállítása.

A kérdésekre történő válaszkeresésen túlmutatóan kezdeményezzük a tűzvédelem területén működő szakmai szervezetekkel folytatott rendszeres, érdemi szakmai egyeztetések mielőbbi helyreállítását.

Tisztelettel:

TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség”

Hogyan alakítja át az AI a munkavédelmet lépésről lépésre?

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/hogyan-alakitja-at-az-ai-a-munkavedelmet-lepesrol-lepesre

Sok vállalkozás számára a mesterséges intelligencia még mindig távoli, futurisztikus technológiának tűnik. A valóság azonban az, hogy az AI már ma is egyre több területen segíti a munkavédelmi szakemberek, vezetők és dolgozók mindennapi munkáját.

A mesterséges intelligencia (AI) ma már nem csupán a technológiai óriásvállalatok eszköze. Egyre több cég használja a mindennapi működés támogatására, és ez alól a munkavédelem sem kivétel. Bár sokan még mindig futurisztikus megoldásként tekintenek rá, az AI már most is képes segíteni a kockázatok felismerésében, az adatok elemzésében és az adminisztratív terhek csökkentésében – írja az EHS Today.

Az AI nem helyettesíti a szakembereket

A munkavédelemben rengeteg adat keletkezik: oktatási nyilvántartások, kockázatértékelések, incidensjelentések, gépkarbantartási dokumentumok és különböző ellenőrzési jegyzőkönyvek. Ezek feldolgozása sok időt igényel, miközben a szakembereknek a megelőzésre és a biztonságos munkakörnyezet kialakítására is figyelniük kell.

A mesterséges intelligencia legnagyobb előnye, hogy nagy mennyiségű adatot képes gyorsan elemezni, és olyan összefüggéseket is észrevehet, amelyek első pillantásra rejtve maradnának.

Ez nem azt jelenti, hogy kiváltja a munkavédelmi szakembert, hanem azt, hogy támogatja a munkáját és segít jobb döntéseket hozni.

Miben segíthet a gyakorlatban?

Az AI már ma is számos területen alkalmazható a munkavédelemben. Segíthet például:

  • a baleseti adatok elemzésében,
  • a kockázatok előrejelzésében,
  • a visszatérő problémák azonosításában,
  • dokumentumok és jelentések feldolgozásában,
  • oktatási anyagok előkészítésében,
  • valamint a munkavédelmi adminisztráció egyszerűsítésében.

Egyes vállalatok már olyan rendszereket is használnak, amelyek kameraképek vagy szenzoradatok alapján képesek felismerni a veszélyes helyzeteket, vagy figyelmeztetni a hiányzó védőfelszerelésekre.

A hangsúly egyre inkább a megelőzésen van

A hagyományos munkavédelmi rendszerek sok esetben csak akkor reagálnak, amikor már megtörtént egy baleset vagy szabálytalanság. Az AI egyik legnagyobb előnye, hogy segíthet a problémák korai felismerésében.

Ha például egy adott gépnél rendszeresen ugyanaz a meghibásodás fordul elő, vagy egy munkaterületen gyakran történnek majdnem-balesetek, a rendszer figyelmeztetést küldhet még azelőtt, hogy komolyabb esemény következne be. Ez lehetővé teszi a megelőző intézkedések gyorsabb meghozatalát, ami nemcsak a dolgozók biztonságát javíthatja, hanem a vállalat működését is kiszámíthatóbbá teszi.

Nem csodaszer, de hatékony eszköz

Fontos hangsúlyozni, hogy a mesterséges intelligencia önmagában nem old meg minden problémát. A rendszerek csak annyira megbízhatóak, amennyire a rendelkezésükre álló adatok pontosak és naprakészek. Az eredmények értelmezéséhez továbbra is szükség van tapasztalt szakemberekre.

A jövő munkavédelme ezért nem az ember és a technológia versenyéről szól, hanem az együttműködésükről. Az AI képes gyorsabban feldolgozni az információkat, míg az ember továbbra is a döntésekért és a megfelelő intézkedésekért felel.

A digitális alapok jelentik a jövőt

A mesterséges intelligencia térnyerése arra is rámutat, milyen fontos a vállalati adatok rendezett és átlátható kezelése. Ahhoz, hogy az AI valódi segítséget nyújtson, a dokumentumoknak, nyilvántartásoknak és határidőknek digitálisan és strukturáltan kell rendelkezésre állniuk.