Túl sokan betegednek bele a munkába – a szakértők szerint itt a határ
A munkahelyi stressz és a mentális kimerültség soha nem látott szintre emelkedett és a legtöbb hiányzás mögött lelki megterhelés áll. A szakértők szerint a cégek késve reagálnak, miközben a megelőző támogatás nemcsak egészségesebb munkahelyet teremtene, hanem milliárdos veszteségeket is megelőzhetne.
A munkahelyi hiányzások száma olyan mértékben emelkedett meg az Egyesült Királyságban, amire több mint 15 éve nem volt példa. A Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) friss adatai szerint a brit munkavállalók évente átlagosan 9,4 napot töltenek betegszabadságon – és ennek legnagyobb részét mentális egészségi problémák okozzák. A lelki okok ma már a hosszú távú távollétek vezető tényezői, és a rövid távú hiányzások második leggyakoribb kiváltói – írja a workplacejournal.co.uk.
A helyzet gazdasági súlya is egyre nagyobb: a Deloitte becslése alapján a rossz mentális egészség évente 51 milliárd fontjába kerül a brit munkáltatóknak a kieső termelékenység, hiányzások és fluktuáció révén.
A probléma azonban messze nem csak brit jelenség
A Financial Times elemzése szerint világszerte súlyosbodik a mentális egészségválság: a WHO és az ILO adatai alapján évente 12 milliárd munkanap vész el, ami összesen 1 billió dollárnyi gazdasági veszteséget jelent.
Európai szinten is érezhető a probléma: Hollandiában a munkáltatók 2023-ban 8,3 milliárd eurót veszítettek a hiányzások miatt, és ennek több mint fele pszichoszociális megterhelésből – stresszből, kiégésből, túlterheltségből – származott.
A vállalati oldal felkészültsége sem megnyugtató. A CCLA 2025-ös „UK Mental Health Benchmark” értékelése azt mutatja, hogy a 100 vizsgált nagyvállalat közül 44 még mindig a legalacsonyabb kategóriákban teljesít, vagyis nincs valódi, rendszerszintű mentálhigiénés stratégiájuk.
A cégek többsége túl későn avatkozik be, és a hangsúlyt a megelőzésre, a korai jelzések felismerésére és a könnyen elérhető támogatásra kellene helyezni.
Emma Capper, a Howden brit wellbeing vezetője szerint a legtöbb vállalat csak akkor kezd el foglalkozni egy dolgozó mentális egészségével, amikor az már hetek óta betegszabadságon van, ekkorra azonban nemcsak az érintett, hanem az egész csapat leterheltté válik.
A Howden ezért egy négyfázisú mentális egészségügyi támogatási modellt mutatott be, amely a mindennapi jóllét fenntartásától a korai beavatkozáson át egészen a strukturált visszatérésig végigkíséri a dolgozókat. A modell olyan elemeket tartalmaz, mint a rezilienciatréning, stresszkezelési támogatás, rendszeres wellbeing check-in, illetve a vezetők képzése a jelek felismerésére. Nem elég, hogy a szolgáltatás létezik, a dolgozóknak tudniuk kell róla, könnyen elérhetőnek kell lennie, és a cégnek aktívan támogatnia kell a használatát.
A nemzetközi kutatások és a vállalati benchmarkok összképe így ugyanazt erősíti meg: ahol a mentális egészség nem kap megfelelő hangsúlyt, ott a szervezetek nemcsak embereket veszítenek, hanem jelentős összegeket is. A Howden szerint:
„egy megelőzésre épülő, jól felépített támogatási rendszer akár minimális többletköltséggel is csökkentheti a hiányzásokat, mérsékelheti az egészségügyi ellátórendszerre és a biztosítókra nehezedő terheket, miközben ellenállóbb, produktívabb munkahelyeket teremt.”