Kategória: Aktuális Információk

forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/250061/negyvenegy-percenkent-kigyulladt-egy-lakas-az-elso-negyedevben

Idén az első negyedévben összesen 2250 lakástűz volt Magyarországon, ami azt jelenti, hogy átlagosan 41 percenként kigyulladt egy otthon. Közülük több tragikus kimenetelű volt, minden másnap meghalt valaki a tűz vagy füst miatt.

A lakástüzekben összesen 24 ezer négyzetméternyi terület égett le, ami olyan, mintha 270 panellakás teljesen kiégett volna. A legtöbb lakástűz csak egy-két négyzetméteren pusztított, de naponta két-három otthon teljesen megsemmisült.

Idén már 35-en életüket vesztették tüzek, vagy az azok során keletkezett füst miatt. Közülük 26-an lakástűzben szenvedtek halálos füstmérgezést, hárman avarégetés közben hunytak el, egy ember az autójában lelte halálát, a többi esetben hajléktalanok által lakott kunyhó gyulladt ki.

Az év első három hónapjában 209 ember szenvedett valamilyen sérülést, jellemzően füstmérgezést, átlagosan naponta hárman sérültek meg a tüzek miatt. A sok lakástűz oka, hogy az év első három hónapjában a hűvös idő és a járvány miatt sokkal többet tartózkodtak folyamatosan otthon. Többet fűtöttünk, főztünk és világítottunk, sőt még a szabadidőnk jelentős részét is otthon töltöttük. Sokan párhuzamosan több dolgot csinálnak egyszerre, több műszaki cikk egyszerre működik. Sok helyen a régi elektromos vezetékek nem bírják el a megnövekedett terhelést, amelyet a több berendezés együttes használata okoz. Gyakori, hogy a cigarettát vagy valamilyen nyílt lángot figyelmetlenül magára hagyták, vagy éppen az elavult fűtési rendszer vezetett a tűzhöz. A leggyakrabban a konyhában, a hálóban és a nappaliban keletkezett tűz.

Ahogyan a tavasz beköszöntött, elkezdődtek a kerti és mezőgazdasági munkák. Az első negyedévben összesen 3021 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat. Tízen megsérültek, hárman pedig életüket vesztették olyan tüzek miatt, amelyek egy kis kerti zöldhulladék-égetésnek indultak. Az eddig leégett terület nagysága 3555 focipályát tesz ki.

A nagyobb lakástüzeket egy kis odafigyeléssel és egy füstérzékelővel meg lehet előzni. Néhány ezer forint, mégis életeket és milliós értékeket menthet meg, ha a mennyezetre felszerelünk egy ilyen készüléket.

A szabadtéri tüzeknél is életet menthet, ha betartjuk az égetés szabályait. Külterületen tilos tarlót és egyéb növényi hulladékot égetni, a kertben pedig jelenleg csak ott szabad, ahol és amikor azt az önkormányzat rendeletben megengedi.

kivonat, a teljes tájékoztató megtalálható a következő linken: https://www.katasztrofavedelem.hu//application/uploads/magazin/tolna/public/lakastuzek/

Egy átlag háztartásban, a lakásban található tárgyak elég nagy tűzterhelést jelentenek. Ez azt jelenti, hogy a tűz kialakulásától egy szoba lángba borulásáig kb. 5 perc elegendő.

Ezért nagyon fontos, hogy időben észleljük a tüzet, de még fontosabb, hogy lehetőség szerint előzzük azt meg. A legtöbb lakástűz emberi mulasztásra, gondatlanságra, vagy szándékosságra vezethető vissza.

Ha a szándékos tűzokozást nem tekintjük, akkor a konyhai tűzesetek teszik ki a lakásban történt esetek 43 százalékát.

Melyek a leggyakoribb tűz kiváltó okok?

A konyhában tűzhelyen fövő ételt ne hagyjuk felügyelet nélkül, különösen a bő zsírban, olajban készülő ételeket. A kifutó zsiradék azonnal lángra kap, és a konyhák zsúfolt bútorozottsága a tűz továbbterjedésére jó lehetőséget biztosít.

Elektromos készülékek tüzei

Sajnos még mindig sokan nincsenek tisztában azzal, milyen veszélyeket rejt magában, ha nem megfelelő készüléket használunk, vagy nem megfelelően méretezzük elektromos hálózatunkat.

FONTOS – Elektromos berendezés tüzét és forró olajat vízzel oltani tilos!

A gázégő lángjának az elektromos tűzhely lapjának intenzív hője lángra boríthatja az odalógó konyharuhát, konyhakesztyűt, de akár a tűzhelynél tevékenykedő ember lógó ruházatát is. Ha megtörtént a baj, az égő ruhaneműt vízzel elolthatjuk.

Előfordult, hogy háztartási gépünk működése során rendellenességet tapasztalunk. (pl.: a vezeték, a csatlakozó dugó jelentős felmelegedése, füst tapasztalása a készülék belsejéből, stb.)

Az elektromos hálózatra kapcsolt készülékek esetében akár mechanikai, akár elektromos meghibásodás tűzhöz vezethet. Az ilyen készüléket ne használjuk tovább, az elektromos hálózatról válasszuk le, és hívjunk szerelőt.

Melyek a leggyakoribb tűz kiváltó okok?

A meggyújtott gyertyát, mécsest ne hagyjuk magára még rövid időre sem. Az adventi koszorúkon és fenyőfákon meggyújtott gyertyák még felügyelet mellett is veszélyt hordoznak magukban. Az idő múlásával és a növényi részek száradásával ez a veszély hatványozódik.

A dohányzás egyre kisebb százalékban, de még mindig dobogós helyezettként szerepel a tűzkárstatisztikában. Kellő odafigyeléssel ezek az esetek megelőzhetők (pl.: ágyban történő dohányház mellőzése).

Mit csináljunk a megelőzés érdekében?

A lakásfelújítások során a hegesztés, a fémek vágása, csiszolása során keletkező megbúvó szikrák még órák múlva is okozhatnak tüzet. Ez ellen takarítással, nedves rongyokkal védekezhetünk.

Jogszabályi előírás, hogy a villamos hálózatot felül kell vizsgáltatni, mely alól a lakások sem kivételek. A méréssel történő vizsgálat fényt derít a nem látható, érzékelhető hibákra is, melyek így kijavíthatóvá válnak.

A karácsonyfa és a gyertya kombinációja kifejezetten veszélyes. A száraz tűlevelek és ágak erősen gyúlékonyak, egy percen belül az egész fenyőfa lángra lobbanhat. A legrosszabb, hogy általában alig marad időnk a reagálásra. A száraz részek begyulladása után a tűz hamar eléri az ágak és tűlevelek belsejében található illóolajokat és cellulózt – a fa tulajdonképpen felrobban.

Mit csináljunk?

Ha időben észrevesszük a tüzet, megpróbálkozhatunk annak oltásával. Csak és kizárólag kis terjedelmű tűznél, ahol még testi épségünk nincs veszélyben! Ha valamely bútordarab, vagy szövet lángra kap próbálkozhatunk vízzel oltással, illetve egy vastag pokróccal is letakarhatjuk, így el tudjuk fojtani az oxigéntől.