Elutasítod a MI képzést? Akár az állásod bánhatja! Kötelezni vagy ösztönözni kell a munkavállalót?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/elutasitod-a-mi-kepzest-akar-az-allasod-banhatja-kotelezni-vagy-osztonozni-kell-a-munkavallalot-20260308.html

Akár megszüntethető a munkaviszony, ha a munkavállaló megtagadja a képzést? Milyen eszköz áll a munkáltatók rendelkezésére arra, hogy munkavállalóikat az MI-jártasság megszerzésére kötelezzék vagy ösztönözzék? Ezen ismeretek hiányából fakadó hibás döntés komoly jogi következményekkel, továbbá az üzleti jóhírnév sérelmével járhat, hívja fel a figyelmet az act legal Hungary ügyvédje, Dr. Fehér Judit.

Mára nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia (MI) gyorsan fejlődő technológiájának használata kulcsfontosságú versenyelőnyt biztosíthat a vállalkozások számára. Ennek egyenes következménye, hogy az MI-rendszerek lehető legnagyobb mértékű kiaknázása érdekében a vállalkozások fontos céljává vált, hogy biztosítsák az MI-jártasság megszerzésének lehetőségét.Sőt, az EU AI Act elnevezésű rendelet kifejezetten elő is írja az ún. nagy kockázatú AI-rendszert használó cégek számára, hogy az érintett munkavállalók részére kötelezően biztosítsák a mesterséges intelligencia használatához szükséges alapvető ismereteket (ún. AI Literacy). Az AI Literacy azokat az alapvető ismereteket jelenti, amelyekre a mesterséges intelligencia rendszerek értő, biztonságos és felelős használatához szükség lehet, ideértve például az MI-technológiák működésének alapelveit, lehetséges kockázatok felismerését, vagy az etikai és jogi dilemmák tudatos kezelését. 

Munkáltatói utasítási jog

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása magában foglalja azon képzések, információk biztosítását is, amelyek nélkül a munkakörbe tartozó feladatok nem végezhetők el.

Mivel az MI-technológia használata egyes munkakörök ellátásához manapság már szükségszerű, az AI Literacy az ilyen munkakörök ellátásához szervesen kapcsolódó, gyorsan változó ismeretanyagnak tekinthető. Amennyiben egy képzés vagy továbbképzés a munkavállaló munkakörének ellátásához kapcsolódik, ahhoz ad új ismeretanyagot, akkor a munkáltató egyoldalú nyilatkozattal utasíthatja a munkavállalót a képzés elvégzésére, és az ilyen utasítás nem lesz ellentétes a munkaszerződés (munkakör) szerinti foglalkoztatás követelményével. A képzésre fordított idő ez esetben (rendes vagy rendkívüli) munkaidőnek minősül, és a képzés időtartamára munkabér is jár a munkavállalónak. A munkáltatói utasítással elrendelt kötelező képzés költségei a teljes egészében a munkáltatót terhelik, azok visszakövetelésére a munkáltató semmilyen esetben nem jogosult. 

Ha a munkavállaló jogszerű indok nélkül tagadja meg az utasítás teljesítését és a képzés folytatását, akkor az munkaviszonyból származó kötelezettségszegésnek minősül, hiszen az utasítás teljesítése alapvetően a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség, melynek elmulasztása miatt a munkáltató – a törvényi feltételek fennállása esetén – hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhat vagy akár megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát. A lehetséges szankciókat, illetve azok alkalmazásának eseteit a vitás helyzetek elkerülése érdekében célszerű munkáltatói szabályzatban rögzíteni.

Tanulmányi szerződés 

A munkáltató és a munkavállaló meg is állapodhatnak abban, hogy a munkavállaló elvégez valamilyen képzést vagy továbbképzést. A munkáltatóval kötött megállapodás ez esetben lehet például a Munka Törvénykönyve által szabályozott tanulmányi szerződés, amelyben a munkáltató azt vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Ebben az esetben a munkavállaló tehát a tanulmányok munkáltató általi anyagi vagy egyéb módon megnyilvánuló támogatásáért cserébe a munkaviszonya fenntartását vállalja. Ha ezt megszegi, úgy a munkáltató visszakövetelheti a tanulmányokhoz nyújtott támogatást.

Fontos hangsúlyozni: ha olyan tanulmányokról van szó, amelyekre a munkáltató kötelezte a munkavállalót, akkor erre tanulmányi szerződés nem köthető. A tanulmányi szerződés tehát nem képzésre kötelező, hanem annak elvégzésére ösztönző eszköz, amely elősegíti a munkaerő fejlesztését és megtartását kölcsönös előnyöket kínálva a munkáltató és a munkavállaló számára is.

A munkáltató által megállapodás alapján támogatott tanulmányok típusa sokféle lehet, így a felek a tanulmányi szerződésben bármilyen fajtájú, illetve bármilyen képzettség, végzettség vagy képesség megszerzésére irányuló tanulmány folytatását, illetve sikeres befejezését kiköthetik. A munkáltató által nyújtott támogatás ugyancsak többféle formában manifesztálódhat:a munkáltató viselheti a képzés közvetlen vagy közvetett költségeit, mentesítheti a munkavállalót a képzés idejére a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, vagy biztosíthat ún. tanulmányi szabadságot a munkavállaló részére.

Képzés vagy ösztönzés: hogyan döntsük el?

Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy egy MI-képzés elvégzésére a munkáltató utasítással kötelezheti-e a munkavállalót vagy inkább valamilyen ösztönzővel lehet jogszerűen biztosítani, hogy az alkalmazottak MI-jártasságot szerezzenek, és a munkáltató megőrizze a versenyképességét a gyorsan változó körülményekhez való alkalmazkodással, esetről esetre vizsgálandó.

A vizsgálandó tényezők számossága (pl. az adott munkakör, illetve a munkavállaló és a munkaviszony körülményei, a munkáltató iparága és az irányadó jogi környezet) és a szabályozás szerteágazó volta miatt feltétlenül javasolt munkajogi szakember közreműködésével feltérképezni a munkáltató rendelkezésére álló jogi lehetőségeket, ezt követően lehet kiválasztani és implementálni a felek céljait a leghatékonyabban szolgáló megoldást. Foglalja össze a témát meg az act legal Hungary ügyvédje, Dr. Fehér Judit.

Ülésezett az Országos Tűzmegelőzési Bizottság

forrás: https://katasztrofavedelem.hu/29/hirek/295535/ulesezett-az-orszagos-tuzmegelozesi-bizottsag

Értékelte a 2025-ös évet, és meghatározta az idei esztendő feladatait március 4-i ülésén az Országos Tűzmegelőzési Bizottság (OTB). A tanácskozáson elhangzott, a katasztrófavédelem kiemelt célja továbbra is a tűzesetek, valamint a szén-monoxid-mérgezések megelőzése. A bizottság tevékenységének középpontjában az ezt segítő lakosságtájékoztató tevékenység áll, amelyet a különböző rendezvényeken és a médiaplatformokon, különösképpen a közösségi média felületein végez. A szakmai értekezleten elhangzott, egész évben terítéken van a lakástüzek megelőzése, ugyanis az épített környezetet érintő tűzesetek több mint nyolcvan százaléka, a halálos tüzek kétharmada otthon jellegű létesítményekben következik be. A statisztikák szerint a tragikus tűzesetek túlnyomó többsége a hatvan év felettieket érinti, ezért kiemelten fontos megszólítani az egyedül élő idős embereket.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon tartott rendezvényen Fülep Zoltán tűzoltó dandártábornok, ügyvezető elnök, országos tűzoltósági főfelügyelő köszöntötte a minisztériumok és szakmai szervezetek képviselőit, majd tájékoztatott a bizottság tavaly elvégzett munkájáról. Mint fogalmazott, az OTB és a területi tűzmegelőzési bizottságok minden eszközt megragadtak arra, hogy a tűzmegelőzési ismereteket átadják a lakosságnak. Ennek egyik fontos eszköze az OTB honlapja, amelyen minden ezzel kapcsolatos információ megtalálható. Emellett a területi tűzmegelőzési bizottságok egyre gyakrabban jelennek meg piacokon, ahol közvetlenül is el tudják érni a különböző korosztályokat. Újdonságként 2025-ben a magas nézőszámot vonzó sporteseményeken is ott voltak, és népszerűsítették a tűzmegelőzési, tűzvédelmi információkat. Összesen több mint 2600 rendezvényen voltak jelen, ahol együttesen több mint 400 ezer ember szerezhetett első kézből tűzvédelmi ismereteket. Ezekbe a rendezvényekbe több mint ezernyolcszáz diákot is bevontak.

A bizottságok külön is hangsúlyt fektettek a gyermekek és a fiatalok tűzvédelmi ismereteinek bővítésére. A nyári táborokban, pályaorientációs napokon, iskolai előadásokon és családi rendezvényeken hallhattak a felelősségvállalás, a tűzmegelőzés fontosságáról, vagy az éppen aktuális veszélyforrásokról. Fülep Zoltán úgy fogalmazott, az Országos Tűzmegelőzési Bizottság és a területi bizottságok maradéktalanul végrehajtották a 2025-ös munkatervet, valamint az év közben jelentkező egyéb feladatokat is elvégezték. 

Erdélyi Krisztián tűzoltó vezérőrnagy, műveleti főigazgató-helyettes beszédében kiemelte, ha az OTB létrejötte óta eltelt időszakot egyetlen diagrammal kellene illusztrálni, akkor azt a szén-monoxid-mérgezések alakulásáról szóló statisztikai ábrával tenné. Ez ugyanis egyértelműen megmutatja, honnan indult és hova jutott el a katasztrófavédelem. Előzőleg Fülep Zoltán ismertette, hogy évente mintegy ezer-ezeregyszáz szén-monoxiddal érintett eset következik be, az ingatlanok 86-87 százalékában volt szén-monoxid-érzékelő. Ez azt jelzi, hogy a lakosság megértette az üzenet lényegét. „Ilyesmit szeretnék látni a füstérzékelők tekintetében is” – fogalmazott Erdélyi Krisztián. A tábornok ezután azt hangsúlyozta, a témában továbbra is fontos a közös gondolkodás és munka, ehhez kérte az együttműködő szervezetek jelenlévő képviselőinek a támogatását. Emellett mindenkinek megköszönte a tavalyi évben nyújtott segítséget és a bizottság munkájában való részvételt.

Az idei feladatokat érintően Fülep Zoltán elmondta, az Országos Tűzmegelőzési Bizottság folytatja a tüzek, a szén-monoxid-mérgezések megelőzésével kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenységet, mindezt oly módon, hogy a lakosság különböző rétegeit és korosztályait a hozzájuk leginkább illő kommunikációs csatornákon igyekeznek megszólítani. 

Ekkor indul a munkakörülmények fejlesztését célzó pályázat második szakasza

forrás: https://www.hrportal.hu/c/ekkor-indul-a-munkakorulmenyek-fejleszteset-celzo-palyazat-masodik-szakasza-20260311.html

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében megvalósításra kerülő projekt második szakaszban március 16-ától további mintegy 1,857 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás válik elérhetővé mikro-, kis- és középvállalkozások számára.

A Projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium és a fővárosi- illetve vármegyei kormányhivatalok gondozásában a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg.

A 8,610 milliárd forintos európai uniós támogatás segítségével a kormány segíti a munkáltatókat a munkavédelem magasabb szintjét lehetővé tevő korszerűbb technológiák, védelmi rendszerek, munkavédelmi eszközök beszerzésében és a kapcsolódó műszaki feltételek biztosításában.

A továbbadott támogatás 2025-2026-os évekre rendelkezésre álló teljes kerete 4,500 milliárd forint, melynek 65 százaléka a négy leghátrányosabb helyzetű régióban kerül meghirdetésre. A továbbadott támogatás igényelhető minimális összege 500 ezer, maximális összege 20 millió forint lesz. Az igényelhető támogatás mértéke legfeljebb egymillió forint / fejlesztéssel érintett munkavállaló értékű. A beszerezni kívánt munkavédelmi szint emelését célzó eszközönként maximálisan kétmillió forint támogatás nyújtható – ismertette az NGM.

A projekt által nyújtott továbbadott támogatásra vonatkozó kérelmeket a vállalkozások a 2. szakaszban 2026. március 16-ától nyújthatják majd be a vármegyei kormányhivatalok részére. A fejlesztések megvalósítására rendelkezésre álló idő: a hatósági szerződés megkötésétől számított 6 hónap. A támogatás kereteit, részleteit az ügyfélszolgálatok elérhetőségeit a Kormány Foglalkoztatási portálján elérhető Hirdetmény tartalmazza.

További információk a munka.hu oldalon, valamint a vármegyei kormányhivatalok ügyfélszolgálatain érhetők el – közölte az NGM.