A kormány mostantól csökkentheti a szabályszegő agrártermelők uniós támogatását

A foglalkoztatási és munkavédelmi szabályok betartására akarják őket rávenni.

forrás: https://hvg.hu/gazdasag/20250723_kozos-agrarpolitika-tamogatas-agrartermelok-mezogazdasag-munkavedelmi-szabalyok

Nagy István agrárminiszter kedd este megjelent rendeletének bevezetőjében elmagyarázza: uniós tagállamként kötelességünk szankciókat alkalmazni, ha a Közös Agrárpolitika keretében nyújtott egyes támogatások címzettjei „nem tartják be a legalapvetőbb foglalkoztatási és munkavédelmi szabályokat”. Az ilyen termelőknek „hatékony és visszatartó erejű, de egyben arányos támogatáscsökkentésekkel kell számolniuk”.

19 foglalkoztatási és 82 munkavédelmi, valamint 7 egyéb előírást sorolnak fel, amelyek megszegését súly, mérték és tartósság szerint büntetik 1-8% közötti támogatáscsökkentéssel, figyelembe véve az ismétlődést és azt, hogy rövid távon helyrehozható-e a hiba. A jogszabály minden munkáltatóra vonatkozik, aki Magyarország területén mezőgazdasági üzemben mezőgazdasági tevékenységet folytat.

A rendeletet először a 2025-ben benyújtott egységes kérelmekre indult eljárásokban kell alkalmazni, de idén még nem büntetnek, csak figyelmeztetik a gazdákat arra, hogy szabálytalanságot követtek el.

A Z generáció olyat kér, amit sok cég nem akar meghallani

A legfiatalabb munkavállalók számára a mentális egészség, az önazonosság és a támogató légkör lett a legfőbb érték – és ha ezt nem kapják meg, gondolkodás nélkül továbbállnak. A vállalatok többsége viszont még mindig nem érti, miről is szól valójában ez az új elvárás – derül ki a WHC Csoport kutatásából.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/a-z-generacio-olyat-ker-amit-sok-ceg-nem-akar-meghallani-20250807.html


A Z generáció tagjai (1995 és 2009 között született emberek) „digitális bennszülöttként” nőttek fel, így természetes közegük az online tér és az okoseszközök világa.

Ebből fakadóan elvárják a munkaadóktól, hogy a technológia ne korlátokat, hanem lehetőségeket teremtsen.

Innovatív szemléletük és a párhuzamos feladatvégzésre való hajlamuk dinamikus és rugalmas munkakörnyezetet igényel. Mindemellett karrierdöntéseikben egyre nagyobb szerepet játszik a támogató, egészséges légkör iránti igény.

Ezzel szemben az elmúlt évek egészségügyi és gazdasági válságai felerősítették a munkahelyi stresszhez köthető frusztrációkat. Ez a jelenség különösen erősen érinti a pályakezdő Z generációt, amely már a karrierje elején tudatosan kezeli a munkahelyi szorongás és kiégés kockázatát.

A WHC Csoport és Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös, reprezentatív kutatása rávilágít arra, hogy míg az alacsony fizetés továbbra is vezető felmondási ok, korosztálytól függetlenül, a legfiatalabbaknál a mentális jóllét hiánya felzárkózott mellé.

Ezt a tendenciát támasztja alá a kutatás részeként készített reprezentatív felmérés is: a 18–29 év közötti munkavállalók 69 százaléka sorolta a stresszt és a kiégést a munkahelyváltás öt legfőbb oka közé. Ugyanez az arány a 30–49 évesek körében már csak 57 százalék, az 50 felettieknél pedig 56 százalék. Ebből egyértelműen látszik, hogy a fiatalabbak számára a mentális terhelés legalább annyira nyomós indok a váltásra, mint az anyagi megbecsülés hiánya. Érdekes különbség, hogy míg az idősebb generációk tagjai főként az alacsony fizetés miatt mondanak fel, addig a Z generációnál a stressz is ugyanolyan nyomós oka lehet a távozásnak.

Emellett a fiatalabbak számára az előrelépés hiánya sokkal jellemzőbb indok a váltásra, mint az idősebbeknek. Míg a 18-29 éves korosztály közel negyede (23%) mondana fel a perspektíva hiánya miatt, ez az arány az 50 felettieknél mindössze 9 százalék. Érdekes ellentét, hogy a munkahelyi bizonytalanság pont fordítva hat: ez az idősebb, 50-64 éves korosztályt (43%) ösztönzi inkább váltásra, míg a fiataloknak csupán 23 százaléka jelölte meg döntő tényezőként.

A kutatásból az is kiderült, hogy a Z generáció csupán tizede jelölte meg az otthoni munkavégzés hiányát döntő tényezőként munkahelyváltási okként, ami azért figyelemre méltó, mert a rugalmas munkavégzés hatékony eszköz lehetne a kiégés megelőzésében.

Ez a paradoxon is azt erősíti, hogy számukra a probléma gyökere nem a fizikai jelenlét, hanem a mentális terhelést okozó vállalati kultúra.

Margitics Ákos, a WHC szövetkezeti-szolgáltatás üzletágának (WHC Family, Senior, Student) vezetője szerint proaktív vállalati stratégiára van szükség: „A Z generáció egy folyamatosan változó világban nőtt fel, így a stressz és a nyomás jól azonosítható tényezők az életükben. A cégeknek fel kell ismerniük, hogy a fiatal tehetségek megtartásához a versenyképes fizetés már nem elegendő. Célzott mentorprogramokkal, a stresszkezelést támogató eszközökkel és a motivációt fenntartó, bátorító légkörrel kell kiegészíteniük ajánlatukat.”

A magyarországi vállalatok sikeressége és a jövő munkaerőpiacának stabilitása nagyban függ attól, képesek-e alkalmazkodni az új generáció elvárásaihoz. A hosszú távú növekedés kulcsa a hatékonyság és a rugalmasság ötvözése, valamint egy olyan támogató vállalati kultúra kiépítése, amely az emberi tényezőt és a mentális egyensúlyt helyezi a középpontba. A Z generáció igényeinek megértése és integrálása nem csupán lehetőség, hanem a fenntartható siker alapfeltétele.

Tavaly a munkavédelmi bírságok felét építőipari cégek kapták

A legtöbb súlyos jogsértés az építőipar ágazatban tapasztalható – állapítja meg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének jelentése.

forrás: https://hvg.hu/kkv/20250703_epitoipar-munkavedelem-ellenorzes-birsag

A munkavédelmi hatóság 2024-ben 7739 munkáltatót ellenőrzött, amely során közel 13 ezer látogatásra került sor. Az ellenőrzések között az építőipar változatlanul kiemelt ágazatként szerepelt, mivel itt a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése magas kockázatúnak számít.

A kiemelt ágazatok 2024. évi ellenőrzései (összesen 5230 cég) közül az építőipari ágazatban folytatták le az ellenőrzések 44 százalékát, ami 2319 vállalatot érintett. A közérdekű bejelentések és panaszok többsége is az építőipari tevékenységekhez kapcsolódott.

Az összes vizsgált munkáltató által elkövetett súlyos szabálytalanságok miatt 417 esetben szabtak ki munkaügyi bírságot, összesen 533,1 millió forint összegben, melyből igen jelentős, mintegy 250 millió forint volt az építőipari cégekre kirótt összeg, ami az összes büntetés 47 százalékát teszi ki.

A kiemelt munkavédelmi intézkedések okai között első helyen áll a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése, valamint a veszélyes anyagok tárolására, szállítására, feldolgozására, gyártására vonatkozó szabályok megszegése (együttesen 27 százalékot tesznek ki).

Az építőiparra kiemelten jellemző le- és beesési veszély az összes intézkedés több mint ötödét alapozta meg – áll az ÉVOSZ jelentésében. Építési munkahelyeken a magasban történő munkavégzéssel összefüggő leesés elleni védelem hiánya az építés alatt álló épületek emeleti szintjein, valamint a kivitelezési munkákhoz felállított munkaállványok szintjein történő munkavégzéskor fordult elő. Beesési veszély is igen gyakori a munkaárkok, munkagödrök, illetve aknák közelében végzett munkák esetén.

munkavédelmi ismeretek hiánya az intézkedések 14 százalékát adta, ezenkívül például az emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése és az egyéni védőfelszerelések elmulasztása is okot szolgáltatott munkavédelmi intézkedés meghozására.

Az elsődleges probléma a munkavédelmi ismeretek hiánya. Számos építési vállalkozásnál nem kap a munkavállaló a munkavédelemre vonatkozó tájékoztatást, vagy pedig nem kapta meg a munka végzéséhez feltétlenül szükséges ismereteket. Az ÉVOSZ tapasztalata, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál gyakoribbak a hiányosságok. Mikro- és kisvállalkozási körben különösen súlyos hiányosságok vannak.

Az ellenőrzés feltárta, hogy a munkavédelmi oktatási tematika gyakran munkabiztonsági és munkaegészségügyi tevékenységet ellátó szakember nélkül készül az adott cégnél, holott a munkáltató felelőssége, hogy a munkavállalók a foglalkoztatás teljes ideje alatt rendelkezzenek a biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati tudnivalóival.

A rengeteg szabálytalanság elkerülése érdekében az ÉVOSZ a 2025–2026-os években fontos feladatának tekinti a helyzet javítását. Munkavédelmi tagozat létrehozásával is igyekszik a legjobb vállalati gyakorlatokat elterjeszteni. „A jelenlegi hőhullám okozta időjárási körülményekben való foglalkoztatás kiemelt figyelmet követel meg az építőipari munkaadók részéről” – hangsúlyozta Koji László, az ÉVOSZ elnöke.