Innováció a tetőfedésben vagy a TvMI-ben? – Bravúros műszaki fejlődés?

forrás: https://vedelem.hu/hirek/0/4429-innovacio-a-tetofedesben-vagy-a-tvmi-ben-–-bravuros-muszaki-fejlodes

A műszaki fejlődésben mindig újabb eredmények születnek, amelyet a TvMI-k lekövetnek. Szinte bravúros műszaki fejlődést fedezhetünk fel az egyik legújabb megoldásban. Közismert, hogy a tűzvédelmi műszaki irányelvek az OTSZ-ben előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak megoldásokat. Ilyen újdonságként fedezték fel a műanyag tetőfedő anyagokat. Rögtön be is épültek a TvMI-be, így az OTSZ vonatkozó követelményei teljesülnek. Minden rendben?

Változatlan OTSZ előírás

Az OTSZ követelményei az elmúlt öt évben nem változtak, a fejlődés viszont láthatóan ütemes.

Az OTSZ 88. §  (2) bekezdésének d) pontja szerint nem kötelező hő- és füstelvezetést létesíteni az olyan – beépített tűzoltó berendezéssel nem védett – ipari, mezőgazdasági rendeltetésű vagy raktárhelyiségben, amelynek tetőfedése vagy a helyiséget felülről lezáró egyéb szerkezete a tűzzel szemben számottevő ellenállással nem rendelkezik.

Megjegyzés: Az E15 kritérium esetleges nem teljesülése egy szerkezet, fedés esetén nem jelenti azt, hogy az a tűzzel szemben számottevő integritási ellenállással nem rendelkezne. Ez mindössze azt igazolja, hogy egy esetleges tűzállósági vizsgálat során 6 mm-nél tágasabb rések alakultak ki.

Megjegyzés 2: Az a) pontban írt szerkezetek esetében figyelembe kell venni a teret lefedő szerkezet elhelyezkedési magasságát is. Minél magasabban helyezkedik el a szerkezet a várható tűzeseti hőmérséklete annál alacsonyabb lesz, így nem biztos, hogy eléri azt a hőmérsékletet, amelynél a térlefedés megnyílása bekövetkezne.

 Mit nem tekinthetünk a tűzzel szembeni számottevő ellenállásnak?

Ha a magyar nyelvből indulunk ki, akkor a jelentéktelen, elhanyagolható, lényegtelen, nem meghatározó, csekély szavakkal jellemezhetjük, hogy mi a nem számottevő ellenállás a tűzzel szemben.

A tűzzel szembeni számottevő ellenállás fogalma viszont jól körülírt. Ennek azt tekintjük, ha egy épületszerkezet vagy anyag a tűznek előírt ideig képes ellenállni úgy, hogy megtartja szerkezeti stabilitását, megakadályozza a tűz és a hő átterjedését, valamint biztosítja a bent tartózkodók biztonságos menekülését és a tűzoltók beavatkozását. Ennek az ellenállásnak az időtartama a tűzállósági határérték, amelyet percben határoznak meg.

Nézzük, mi a követelmény a tetőre!

2. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez *  1. táblázat, a Tűzeseti szerkezeti állékonyság alcímhez Építményszerkezetek tűzvédelmi osztályára és tűzállósági teljesítményére vonatkozó követelmények

„NAK kockázati osztályban 1–2 szintes Ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén
Tetőfödémek és a legfelső szint lefedését biztosító teherhordó szerkezetek:

  • kritérium REI,
  • Elvárt tűzállósági teljesítmény és tűzvédelmi osztály 15 D

Vagyis 15 percig R (teherhordó késesség) megtartja teherhordó képességét, E (integritás) megakadályozza, hogy a tűz átjusson a másik oldalra, I (szigetelés) korlátozza a hőátadást.

Az OTSZ szerint a szerkezetre vonatkozó EI kritériumtól el lehet tekinteni, ha a szerkezet megnyílása, átmelegedése a szerkezet környezetét nem veszélyezteti és a szerkezet vagy valamelyik részének meggyulladása nem jár a tűz jelentős tetőfelületre való kiterjedésének veszélyével”

Vagyis a követelmény a tetőre 15 perc. Tehát az így behatárolt tűzzel szemben számottevő ellenállással nem rendelkező tetőfedésnek „számottevően” 15 percen belül el kell veszítenie állékonyságát, funkcióját.

Kérdések:

  1. A 15 perces a követelményhez képest mi nem minősül a tűzzel szemben számottevő (jelentéktelen, elhanyagolható) ellenállásnak? Hány perc a „számottevően” kevesebb? Magyarul hány perc tekinthető jelentéktelen tűzzel szembeni ellenállásnak?
  2. Ha az EI kritériumtól el lehet tekinteni, akkor az 1200 m2-es tető több, mint felének meggyulladása nem jár a tűz jelentős tetőfelületre való kiterjedésének veszélyével?

Van a TvMI 1 számú megjegyzése

Az E15 kritérium esetleges nem teljesülése egy szerkezet, fedés esetén nem jelenti azt, hogy az a tűzzel szemben számottevő integritási ellenállással nem rendelkezne. Ez mindössze azt igazolja, hogy egy esetleges tűzállósági vizsgálat során 6 mm-nél tágasabb rések alakultak ki.”

  1. Akkor mégsem lehet eltekinteni az E kritérium teljesítésétől?
  2. Akkor ez a megoldás mégis a tűzzel szemben számottevő integritási ellenállással rendelkezik, bár a vizsgálaton megbukott?
  3. Ha azokon a fedéseken csak „6 mm-nél tágasabb rések alakultak ki”, akkor azon kimegy a hő-és a füst?
  4. A 7 mm „tágasabb” a 700 mm még „tágasabb”?

150 – 400°C közötti gyulladáspontú anyag

Most akkor tényleg ilyen rohamos a fejlődés? Mi történhetett?

Az előző TvMI-ben szereplő 150 °C alatti gyulladáspontú anyag eleve kizárt volt, mert ilyen anyag építési termékként nem alkalmazható. Most ezt a hibát korrigálták és módosították 150 – 400 °C közötti gyulladáspontú műanyagra.

A kérdés:

  • Hogy égnek ezek a műanyagok?
  • Tényleg nem rendelkeznek a tűzzel szemben számottevő ellenállással tetőfedésként?
  • Biztosítják a menekülés és a tűzoltói beavatkozás feltételeit?

Tűzzel szemben számottevő ellenállás tetőfedésként?

Olyan ipari, mezőgazdasági rendeltetésű vagy raktárhelyiséget kell magunk elé képzelni, amely 1200 malapterületű, kevesen dolgoznak benne és a tetőfedésének legalább 50%- át az említett műanyagból készült szerkezetek teszik ki. Ezek közül a felsorolt hat anyagból egy a hőmérsékleti szűrőn elbukott, a másik bukdácsolt.

A megmardt négy még akár jó is lehet a gyulladási hőmérséklete alapján, de ennek a gyulladásnak a feláramló füst hőmérsékletétől kellene bekövetkezni.

Mivel nem ad a TvMI hozzá adatokat, ezért nehéz tervezőként igazolni, hacsak nem olvassuk el a magunk megnyugtatására a TvMI bevezető sorait, miszerint a tűzvédelmi műszaki irányelvek az OTSZ előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak megoldásokat.

Biztosítják a menekülés és a tűzoltói beavatkozás feltételeit?

Ha ezekben a helyiségekben kevés ember dolgozik, akkor gyors észlelés esetén a menekülés feltételeit biztosítottnak tekinthetjük. Ezzel az OTSZ életvédelmi céljainak első fele (veszélyeztettek menekülése) rendben van.

A másik fele a tűzoltói beavatkozás részvevőinek védelme és a beavatkozás feltételeinek biztosítása csak akkor, ha ez a műanyag tető biztosan megnyílik. Erre azonban a jámbor óhajon kívül, szakmailag igazolt, alátámasztott megoldásról nincs ismeretünk. Annyit viszont tudunk, hogy az anyagok egy része, hő hatására égve csepeg. Ha a tetőfelület minimum 50%-án ilyen van, azt talán csak a tűzoltó élet- és balesetbiztosítása tudja ellensúlyozni. Márpedig az OTSZ 5. §-a követelmény.

Szóval nehéz dolog ez a műszaki fejlődés, nekem például „számottevő” nehézséget okoz ez és a „tágasabb„rések értelmezése.

S.H

Stressz, csend, kiégés – Miért a mentális egészség a munkahelyi biztonság egyik kulcsa?

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/stressz-csend-kieges-miert-a-mentalis-egeszseg-a-munkahelyi-biztonsag-egyik-kulcsa

A munkavédelem fogalma ma már nem merülhet ki a védősisakban és a csúszásmentes padlóban. A lelki egészség ugyanolyan fontos része a biztonságos munkakörnyezetnek, mint a fizikai kockázatok megelőzése – sőt, gyakran ezek okozói is lehetnek.

A „munkahelyi egészség” fogalma új értelmet nyer

– Amikor az egészség szóról hallunk, a legtöbben a testünkre gondolunk – mondja Nathan Shearman, a Red Umbrella nevű mentálhigiénés szervezet vezető terapeutája. – A munkahelyeken is jellemzően a fizikai kockázatokra fókuszálunk: balesetmegelőzésre, ergonómiára, biztonsági táblákra. Pedig az egészség definíciójához a mentális és szociális jólét is hozzátartozik. Ideje, hogy a munkahelyek ezt tükrözzék is.

A mentális egészség hiánya nemcsak egyéni probléma

A brit Munkahelyi Egészségvédelmi Hivatal (HSE) adatai szerint 2023/24-ben az összes munkahelyi megbetegedés több mint fele stresszre, szorongásra vagy depresszióra volt visszavezethető. Ezek az állapotok több mint 17 millió kiesett munkanapot eredményeztek – ami nemcsak az érintett munkavállalók életére, de a cégek termelékenységére és a gazdaság egészére is komoly hatással van.

A lelki megterheltség növeli a baleseti kockázatot

Shearman arra is felhívja a figyelmet, hogy a rossz mentális állapot a fizikai biztonságot is veszélyezteti. Egy 2023-as brit kutatás egyértelmű összefüggést talált a mentális megterheltség és a megnövekedett kockázatvállalási hajlam között. Egyszerűen fogalmazva: aki fejben nincs jól, az könnyebben szenved balesetet is.

A kulcs: bizalom és őszinte szervezeti kultúra

Mitől lesz egy munkahely mentálisan is biztonságos? A válasz a kultúrában rejlik. – Hiába van tréning és edukáció, ha a szervezeti kultúra nem támogatja a nyitottságot, akkor az egész nem ér semmit – fogalmaz Shearman.

A stressz, a kiégés, az állandó túlórázás sok helyen még mindig tabutéma vagy a gyengeség jelének számít, amit vagy elhallgatnak, vagy kinevetnek. Ez mérgező környezetet teremt.

A vezetők szerepe kulcsfontosságú

Egy 2024-es kutatás szerint a közvetlen vezetők nagyobb hatással vannak a dolgozók mentális egészségére, mint az orvosuk, a terapeutájuk vagy akár a párjuk. Ennek ellenére sok vezető nincs felkészítve arra, hogyan ismerje fel a problémákat, és hogyan nyújtson segítséget.

– A vezetők az első vonalban vannak, és ha ők nem érzik magukat kompetensnek, akkor a dolgozók sem fogják megkapni a szükséges támogatást – hangsúlyozza Shearman. Ezért is fontos, hogy a vezetők mentálhigiénés képzést kapjanak, és megtanulják, hogyan kezeljék az ilyen jellegű helyzeteket.

Segítséget kérni nem gyengeség – hanem jogos elvárás

A szakértő szerint még a legjobban működő munkahelyeken is természetes, hogy időnként valaki nehezebb időszakon megy keresztül. A fontos az, hogy ilyenkor elérhető legyen számára a segítség – például pszichológus, tanácsadás vagy akár rugalmasabb munkavégzés formájában.

– Nincs olyan munkahely, ahol soha senki nem küzd mentális problémával – mondja Shearman. – De létezhetnek olyan munkahelyek, ahol nem marad egyedül a nehézségekkel.

A mentális egészség is munkavédelmi kérdés

Ideje, hogy a mentális egészség ne háttérbe szorított téma, hanem a munkavédelem szerves része legyen. Ahogy felmérjük az irodák fizikai kockázatait, úgy kell feltérképezni a lelki terheket is: túlzott nyomás, irreális elvárások, rossz kommunikáció, mérgező légkör – ezek mind veszélyt jelenthetnek.

Májusi szabványok – Járművek, sprinklerek, gázzal oltók, hézagtömítések

forrás: https://vedelem.hu/hirek/0/4420-majusi-szabvanyok-–-jarmuvek-sprinklerek-gazzal-oltok-hezagtomitesek

Május elején 244 szabványváltozást történt. 122 új szabvány jelent meg, 90-et visszavontak, 11-et helyesbítettek, 12-őt módosítottak és 9-et magyar nyelven adtak közre. Ebből a szakterületünket öt új jelent meg ötöt pedig visszavontak. Tűzoltó járművek és felszerelések, sprinklerberendezések (ESFR, CMSA), gázzal oltó berendezések, átvezetések hézagtömítései.

Új szabványok

13 Környezet. Egészségvédelem. Biztonság

  • MSZ EN 1846-2:2025 Tűzoltójárművek és felszerelések. 2. rész: Általános követelmények. Biztonság és működési jellemzők
  • MSZ EN 12845-2:2025 Beépített tűzoltó berendezések. Automatikus sprinklerberendezések. 2. rész: ESFR- és CMSA sprinklerberendezések tervezése és kivitelezése
  • MSZ EN 15004-1:2025 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 1. rész: Tervezés, kivitelezés és karbantartás (ISO 14520-1:2023, módosítva)
  • MSZ EN 17451:2025 Beépített tűzoltó berendezések. Automatikus sprinklerberendezések. Szivattyúkészletek tervezése, szerelése, kivitelezése és üzembe helyezése
  • MSZ EN 1366-3:2021+A1:2025 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálatai. 3. rész: Átvezetések áttörésihézag-tömítései

Visszavont szabványok

Új közzététel miatt

  • MSZ EN 1366-3:2022 helyett 2025.05.01-től MSZ EN 1366-3:2021+A1:2025 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálatai. 3. rész: Átvezetések áttörésihézag-tömítései
  • MSZ EN 15004-1:2019 helyett 2025.05.01-től MSZ EN 15004-1:2025 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 1. rész: Tervezés, kivitelezés és karbantartás (ISO 14520- 1:2023, módosítva)
  • MSZ EN 1846-2:2009+A1:2013 helyett 2025.05.01-től MSZ EN 1846-2:2025 Tűzoltójárművek és felszerelések. 2. rész: Általános követelmények. Biztonság és működési jellemzők

Utód nélkül visszavont szabványok

  • MSZ EN 15882-4:2012 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálati eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. 4. rész: Hézagtömítések
  • MSZ EN 1794-3:2016 Közúti zajárnyékoló berendezések. Nem akusztikai tulajdonságok. 3. rész: Reakció tűzhatásra. Zajárnyékoló berendezések égési viselkedése és osztályozása

Magyar nyelven megjelent szabvány

  • MSZ CLC/TR 50479:2023 Villamos berendezések létesítési útmutatója. A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel- és vezetékrendszerek. A csatlakozási határfelületek melegedésének korlátozása