A Z generáció olyat kér, amit sok cég nem akar meghallani

A legfiatalabb munkavállalók számára a mentális egészség, az önazonosság és a támogató légkör lett a legfőbb érték – és ha ezt nem kapják meg, gondolkodás nélkül továbbállnak. A vállalatok többsége viszont még mindig nem érti, miről is szól valójában ez az új elvárás – derül ki a WHC Csoport kutatásából.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/a-z-generacio-olyat-ker-amit-sok-ceg-nem-akar-meghallani-20250807.html


A Z generáció tagjai (1995 és 2009 között született emberek) „digitális bennszülöttként” nőttek fel, így természetes közegük az online tér és az okoseszközök világa.

Ebből fakadóan elvárják a munkaadóktól, hogy a technológia ne korlátokat, hanem lehetőségeket teremtsen.

Innovatív szemléletük és a párhuzamos feladatvégzésre való hajlamuk dinamikus és rugalmas munkakörnyezetet igényel. Mindemellett karrierdöntéseikben egyre nagyobb szerepet játszik a támogató, egészséges légkör iránti igény.

Ezzel szemben az elmúlt évek egészségügyi és gazdasági válságai felerősítették a munkahelyi stresszhez köthető frusztrációkat. Ez a jelenség különösen erősen érinti a pályakezdő Z generációt, amely már a karrierje elején tudatosan kezeli a munkahelyi szorongás és kiégés kockázatát.

A WHC Csoport és Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös, reprezentatív kutatása rávilágít arra, hogy míg az alacsony fizetés továbbra is vezető felmondási ok, korosztálytól függetlenül, a legfiatalabbaknál a mentális jóllét hiánya felzárkózott mellé.

Ezt a tendenciát támasztja alá a kutatás részeként készített reprezentatív felmérés is: a 18–29 év közötti munkavállalók 69 százaléka sorolta a stresszt és a kiégést a munkahelyváltás öt legfőbb oka közé. Ugyanez az arány a 30–49 évesek körében már csak 57 százalék, az 50 felettieknél pedig 56 százalék. Ebből egyértelműen látszik, hogy a fiatalabbak számára a mentális terhelés legalább annyira nyomós indok a váltásra, mint az anyagi megbecsülés hiánya. Érdekes különbség, hogy míg az idősebb generációk tagjai főként az alacsony fizetés miatt mondanak fel, addig a Z generációnál a stressz is ugyanolyan nyomós oka lehet a távozásnak.

Emellett a fiatalabbak számára az előrelépés hiánya sokkal jellemzőbb indok a váltásra, mint az idősebbeknek. Míg a 18-29 éves korosztály közel negyede (23%) mondana fel a perspektíva hiánya miatt, ez az arány az 50 felettieknél mindössze 9 százalék. Érdekes ellentét, hogy a munkahelyi bizonytalanság pont fordítva hat: ez az idősebb, 50-64 éves korosztályt (43%) ösztönzi inkább váltásra, míg a fiataloknak csupán 23 százaléka jelölte meg döntő tényezőként.

A kutatásból az is kiderült, hogy a Z generáció csupán tizede jelölte meg az otthoni munkavégzés hiányát döntő tényezőként munkahelyváltási okként, ami azért figyelemre méltó, mert a rugalmas munkavégzés hatékony eszköz lehetne a kiégés megelőzésében.

Ez a paradoxon is azt erősíti, hogy számukra a probléma gyökere nem a fizikai jelenlét, hanem a mentális terhelést okozó vállalati kultúra.

Margitics Ákos, a WHC szövetkezeti-szolgáltatás üzletágának (WHC Family, Senior, Student) vezetője szerint proaktív vállalati stratégiára van szükség: „A Z generáció egy folyamatosan változó világban nőtt fel, így a stressz és a nyomás jól azonosítható tényezők az életükben. A cégeknek fel kell ismerniük, hogy a fiatal tehetségek megtartásához a versenyképes fizetés már nem elegendő. Célzott mentorprogramokkal, a stresszkezelést támogató eszközökkel és a motivációt fenntartó, bátorító légkörrel kell kiegészíteniük ajánlatukat.”

A magyarországi vállalatok sikeressége és a jövő munkaerőpiacának stabilitása nagyban függ attól, képesek-e alkalmazkodni az új generáció elvárásaihoz. A hosszú távú növekedés kulcsa a hatékonyság és a rugalmasság ötvözése, valamint egy olyan támogató vállalati kultúra kiépítése, amely az emberi tényezőt és a mentális egyensúlyt helyezi a középpontba. A Z generáció igényeinek megértése és integrálása nem csupán lehetőség, hanem a fenntartható siker alapfeltétele.

Tavaly a munkavédelmi bírságok felét építőipari cégek kapták

A legtöbb súlyos jogsértés az építőipar ágazatban tapasztalható – állapítja meg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének jelentése.

forrás: https://hvg.hu/kkv/20250703_epitoipar-munkavedelem-ellenorzes-birsag

A munkavédelmi hatóság 2024-ben 7739 munkáltatót ellenőrzött, amely során közel 13 ezer látogatásra került sor. Az ellenőrzések között az építőipar változatlanul kiemelt ágazatként szerepelt, mivel itt a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése magas kockázatúnak számít.

A kiemelt ágazatok 2024. évi ellenőrzései (összesen 5230 cég) közül az építőipari ágazatban folytatták le az ellenőrzések 44 százalékát, ami 2319 vállalatot érintett. A közérdekű bejelentések és panaszok többsége is az építőipari tevékenységekhez kapcsolódott.

Az összes vizsgált munkáltató által elkövetett súlyos szabálytalanságok miatt 417 esetben szabtak ki munkaügyi bírságot, összesen 533,1 millió forint összegben, melyből igen jelentős, mintegy 250 millió forint volt az építőipari cégekre kirótt összeg, ami az összes büntetés 47 százalékát teszi ki.

A kiemelt munkavédelmi intézkedések okai között első helyen áll a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése, valamint a veszélyes anyagok tárolására, szállítására, feldolgozására, gyártására vonatkozó szabályok megszegése (együttesen 27 százalékot tesznek ki).

Az építőiparra kiemelten jellemző le- és beesési veszély az összes intézkedés több mint ötödét alapozta meg – áll az ÉVOSZ jelentésében. Építési munkahelyeken a magasban történő munkavégzéssel összefüggő leesés elleni védelem hiánya az építés alatt álló épületek emeleti szintjein, valamint a kivitelezési munkákhoz felállított munkaállványok szintjein történő munkavégzéskor fordult elő. Beesési veszély is igen gyakori a munkaárkok, munkagödrök, illetve aknák közelében végzett munkák esetén.

A munkavédelmi ismeretek hiánya az intézkedések 14 százalékát adta, ezenkívül például az emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése és az egyéni védőfelszerelések elmulasztása is okot szolgáltatott munkavédelmi intézkedés meghozására.

Az elsődleges probléma a munkavédelmi ismeretek hiánya. Számos építési vállalkozásnál nem kap a munkavállaló a munkavédelemre vonatkozó tájékoztatást, vagy pedig nem kapta meg a munka végzéséhez feltétlenül szükséges ismereteket. Az ÉVOSZ tapasztalata, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál gyakoribbak a hiányosságok. Mikro- és kisvállalkozási körben különösen súlyos hiányosságok vannak.

Az ellenőrzés feltárta, hogy a munkavédelmi oktatási tematika gyakran munkabiztonsági és munkaegészségügyi tevékenységet ellátó szakember nélkül készül az adott cégnél, holott a munkáltató felelőssége, hogy a munkavállalók a foglalkoztatás teljes ideje alatt rendelkezzenek a biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati tudnivalóival.

A rengeteg szabálytalanság elkerülése érdekében az ÉVOSZ a 2025–2026-os években fontos feladatának tekinti a helyzet javítását. Munkavédelmi tagozat létrehozásával is igyekszik a legjobb vállalati gyakorlatokat elterjeszteni. „A jelenlegi hőhullám okozta időjárási körülményekben való foglalkoztatás kiemelt figyelmet követel meg az építőipari munkaadók részéről” – hangsúlyozta Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Hőség az irodában? Így olvad el a csapat teljesítménye és a profit

Vezetőként vagy HR-szakemberként bizonyára tapasztalta már a jelenséget: a nyári kánikula beköszöntével a délutáni meetingek belassulnak, a határidők csúszni kezdenek, és a kollégák ingerültebbek a szokásosnál. Hajlamosak vagyunk ezt egyszerűen a „nyári fáradtságnak” betudni, pedig a háttérben egy sokkal komolyabb probléma, a hőstressz áll, ami tudományosan bizonyítottan rontja a szellemi teljesítményt (is). Gerlei Béla, a Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező szakképzésének szakvezetője ad „forró” tippeket a nyári meleg hónapokra.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/hoseg-az-irodaban-igy-olvad-el-a-csapat-teljesitmenye-es-a-profit-20250813.html

Miért lesz lassabb és pontatlanabb a csapat a hőségben?

Az agyunk működési teljesítménye véges és hőmérséklet függő, csakúgy, mint a számítógépeknek. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy amikor a túlzott felmelegedés elleni küzdelemre kell fordítania testünknek sok energiát, például hűtésre (izzadásra), kevesebb marad a gondolkodásra, a döntésekre és a kreativitásra. A túlmelegedést mindenáron le akarjuk kerülni, csakúgy mint a laptop amelyik kétségbeesetten zúgatja a ventilátorát.
Kutatások szerint a szellemi munkához az ideális hőmérséklet 22-24°C között van. 

Ismerős? 

Délelőtt még pörög a csapat, de ebéd után, a délutáni melegben mindenki „leolvad”. A korábban egyszerűnek tűnő Excel-tábla hibáktól hemzseg, a kreatív ötletelés pedig megakad. Ez nem (feltétlenül) lustaság, hanem inkább a hőstressz tipikus jele. A meleg környezet bizonyítottan lassítja a reakcióidőt és rontja a koncentrációt.

A „klíma-háború” valódi ára

Az egyik kolléga fázik, a másiknak melege van. A termosztát körüli vita nemcsak a hangulatot rontja, hanem a cég bevételeit is befolyásolhatja. Ha a hőmérséklet kiesik az optimális 22-24°C-os sávból, valakinek a teljesítménye biztosan csökkenni fog, ami több hibát és alacsonyabb termelékenységet jelent.

Mi az a WBGT-index, és miért fontos?

A WBGT (Wet Bulb Globe Temperature) egy speciális mutató, amely nem csak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet, a napsugárzást és a sugárzó hőt is. Ezáltal pontosan jelzi, mennyire terheli a hőség az emberi szervezetet. Ez a mutató sokkal megbízhatóbb, mint egy sima hőmérő. Például, ha a WBGT 28°C fölé emelkedik, már jelentősen nő a fáradtság és a hibák kockázata, WBGT 32°C fölött pedig komoly teljesítménycsökkenés várható. Munkahelyi környezetben erre érdemes odafigyelni (csakúgy, mint a szén-dioxid szintre), mert segíthet azonosítani a rejtett hőstresszt, például egy rosszul szellőző tárgyalóban. Jó ötlet (és nem is drága) egy WBGT-mérőt beszerezni. Ezzel egyrészt, valós időben mérhetővé válik a hőstressz, másrészt elejét lehet venni a szubjektív, „kinek mennyire van melege” vitáknak. 

Víz – pihenő – árnyék 

A hőség okozta káros hatások kiküszöbölésére a kutatók egy egyszerű hármas modellt javasoltak: Víz – Pihenés – Árnyék (Water, Rest, Shade; WRS), ami könnyen érthető és követhető. A lényeg, hogy erre a három tényezőre tudatosan odafigyelve csökkenthetőek a magas hőmérséklet okozta kockázatok. Egyébként a munkahelyi hőmérsékletet és az ezzel kapcsolatos teendőket (pl . hideg ivóvíz, szünetek biztosítása) a 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet tartalmazza.

Segíthet a viselkedéstervezés – esettanulmány

Sokszor apró, tudatosan megtervezett beavatkozásokkal is látványos eredményt érhetünk el. Egy korábbi ügyfelünknél visszatérő probléma volt, hogy a nyári hónapokban észrevehetően megnőtt a pontatlan adatrögzítésből származó hibák száma. Mivel jelentős volt a fluktuáció és sok a diákmunkás a nyári hónapokban, a magas hibaszámot ennek tulajdonították. Ezzel párhuzamosan az idősebb dolgozók egészségtelennek gondolták a „légkondi” használatot, így 28- 30°C-os irodákban folyt a munka.

A cégvezető hatékonyságnövelő tréningben látta a megoldást, ezért találkoztunk vele egy igencsak izzasztó (kb. 29 fok lehetett a tárgyalóban) megbeszélésen. Arra a kérdésre, hogy miért nem használják az egyébként beépített klímát, két érvet sorolt fel: először is megnöveli az áramfogyasztást és nagyon fontos a költségek féken tartása, másodszor pedig állandó viták vannak abból, hogy ki, mennyire „érzékeny” a klíma által keltett huzatra.

A viselkedéstudományokból tudjuk, hogy ha viselkedést akarunk változtatni akkor a legegyszerűbb (és gyakran a leghatékonyabb) a környezet célirányos megváltoztatásával kezdeni. Ezt figyelembe véve, a tréning helyett azt javasoltuk, hogy először „kísérleti” jelleggel próbáljunk alakítani a munkahelyi környezeten.

Tudva, hogy a hőmérséklet és a hidratáltsági szint komolyan hat a teljesítményre három olyan beavatkozást javasoltunk, amik olcsóak és egyszerűek.

    1. Hidratálás: a konyhai ballonos vízadagoló „nehezen” hozzáférhető volt (ki kellet menni a folyosó végén lévő helységbe). Hogy a vízhez jutást megkönnyítsük négy további vízadagolót helyeztünk el: hármat a egylégterű iroda különböző pontjain, egyet a tárgyalóban, így mindenkitől mindössze 2-3 lépésre lett vízforrás. Minden dolgozó kapott egy-egy céglogós kulacsot (ami nagyrészt rendelkezésre állt kiállítási repi maradékból).
    2. Pihenő: Mivel a dolgozók részben teljesítménybérben dolgoztak, érthetően úgy akarták maximalizálni a jövedelmüket, hogy nem tartottak szüneteket. Nem túlságosan demokratikusan, ideiglenesen bevezettük a 2 óránkénti kötelező 10 perc szünetet (az ebédszünet mellett). Ekkor leállt a központi szerver, ami lehetetlenné tette a munkavégzést. Mellesleg a törvényi előírás óránként 10 perc szünet.
    3. Árnyék: Mivel modern, központi klímaszabályozása van az irodának, több helyen is változtattunk. A konyha melletti társalgót egésznapra hűvösre 22°C állíttattuk be, ami hűtötte a konyhát is. Akinek igénye volt, a szünetekben itt lehűlhetett. A hűtést a hajnali órákban maximumon járatva, munkakezdésre kellemes 23-24°C várta a dolgozókat. A szünetekben szintén felnyomtuk a hűtést és szellőzést.

Az Eredmény: Egy hónap után a hibák száma 17%-kal csökkent. A kezdeti ellenállás után az irodai hangulat is érezhetően javult. A befektetés nem volt jelentős (és megtérült), a hatás pedig mérhetően pozitív.

Tippek és javaslatok

A munkahelyi hőmérséklet menedzselése nem felesleges kiadás, hanembefektetés a legértékesebb erőforrásba: a munkatársak szellemi teljesítményébe és jóllétébe.

    •Mérjünk és optimalizáljunk! Használjunk WBGT-mérőt, és törekedjünk a 22-24°C-os hőmérséklet tartására. Bár az információ önmagában nem okoz viselkedésváltozást, jó ötlet elmondani, megmutatni a hőmérséklet, hidratáció és teljesítmény összefüggéseit. 
    • Tegyük vonzóvá! Tegyük a hidratálást és a szüneteket egyszerűvé és vonzóvá. Fontos a stratégikus kommunikáció.
    • Alakítsuk a környezetet! Figyelembe véve a helyi adottságokat és dolgozói igényeket, akár fizikai átrendezés, akár időzítés, akár a munka megfelelő feltételek módosítása általában könnyebb, mint az embereket motiválni bármire. 
Egy tudatosan kialakított környezet, amely elősegíti a szellemi frissességet, közvetlenül hozzájárulhat a vállalat sikeréhez, csökkentheti a hibák számát és növeli a munkatársak elégedettségét.

Gerlei Béla MSc. MBA
A nyelvhasználat és viselkedés szakértője