Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

Új szabályok a vállalkozásoknak – így változik a TEÁOR rendszer 2025-ben

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/uj-szabalyok-a-vallalkozasoknak-igy-valtozik-a-teaor-rendszer-2025-ben

2025-ben jelentős változás érinti a vállalkozásokat: a TEÁOR-számok rendszere átalakul, amihez minden cégnek alkalmazkodnia kell. A módosítás nem csupán adminisztratív teendőket jelent, hanem alapjaiban határozza meg a vállalkozások hivatalos tevékenységi körét. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a változásról.

Jelentős változás előtt állnak a magyarországi vállalkozások: megérkezett az új TEÁOR-rendszer. A gazdasági tevékenységek osztályozására szolgáló kódrendszert legutóbb 2008-ban frissítették, így időszerűvé vált az átdolgozása. Az új rendszer, amely a TEÁOR’25 nevet kapta, nemcsak pontosabb, de jobban illeszkedik az Európai Unió gazdasági osztályozásához is.

TEÁOR 2025: miért volt szükség a változtatásra?

Az elmúlt másfél évtizedben a gazdasági élet jelentősen átalakult, új ágazatok jöttek létre, miközben bizonyos tevékenységek jelentősége visszaszorult. A TEÁOR’25 bevezetése azt célozza, hogy a rendszer jobban tükrözze a gazdasági folyamatokat. Ezzel együtt átláthatóbbá válik a statisztikai adatgyűjtés, és pontosabb adatok állnak rendelkezésre a döntéshozók számára.

  • Az új rendszerben a nemzetgazdasági ágak száma 21-ről 22-re nőtt, és az osztályozási logika is módosult.
  • Míg korábban az eladási forma volt meghatározó, mostantól az eladott termék vagy szolgáltatás természete kap nagyobb hangsúlyt.

Például a korábban egyetlen kategóriába sorolt információs és kommunikációs teárág (a „J” ág) most két része esett szét, hogy külön-külön jeleníthessék meg az eltérő tevékenységeket. Hasonló módon az ügyvédi, mérnöki és egyéb szakmai szolgáltatásokat tartalmazó „M” ág is átrendeződött. Emellett a gépjármű-kereskedelem eddig megszokott helye is megváltozott, hogy jobban kövesse a piac valóságát.

Hogyan tudhatjuk meg, milyen TEÁOR kódok érintenek minket?

A főtevékenységeket automatikusan átállítja a KSH, és ezek elérhetők lesznek a statisztikai számjelből. Onnan tudhatjuk meg az új TEÁOR kódunkat, hogy beírjuk az adószám első 8 számjegyét a TEÁOR lekérdezőbe, ez ide kattintva elérthető. 

Fontos tudni, hogy az egyéb tevékenységeknél ezt a műveletet nem végzi el a KSH, ebben az esetben a NAV nyilvántartása alapján lehet ellenőrizni az új kódunkat ide kattintva. A TEÁOR’25 kódok keresésére és az átállás segítésére online eszközök állnak rendelkezésre, például kódkereső és átkódoló programok. 

Mik a teendők?

Azoknak, akik egyetértenek az automatikusan átállított főtevékenységi kódokkal, csupán annyi a dolguk, hogy ellenőrizzék azokat. Ha viszont valaki át szeretné soroltatni a tevékenységét, akkor kérelmet kell benyújtania a NAV-hoz. Ők továbbítják a kérést a KSH felé, amely elvégzi az átírást.

A főtevékenységen kívüli tevékenységek esetében az automatikus átsorolást nem a KSH végzi el. Az átsorolás csak akkor történik meg automatikusan, ha a hivatalos fordítókulcs alapján egyértelműen azonosítható az új tevékenységkód.

Azoknál a tevékenységeknél, ahol ez nem lehetséges – például ha a régi kód több új kódra oszlik szét –, az átsorolás nem történik meg automatikusan. Ebben az esetben a vállalkozásoknak maguknak kell kérniük a tevékenységi körök módosítását a NAV-nál. Ha ezt nem teszik meg 2025. július 1-ig, az érintett tevékenységek törlésre kerülnek a rendszerből.

Ez komoly gondot okozhat a céges ügyintézés során, hiszen a TEÁOR számok alapvetőek például a számlázásnál vagy az állami pályázatokon való részvételnél.

Különleges esetek: érintettek az egyéni vállalkozók is?

Igen, az egyéni vállalkozók és az adószámos magánszemélyek is részei a rendszernek, számukra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a társas vállalkozásokra. Érdemes átvizsgálniuk, hogy a tevékenységeiket megfelelően sorolták-e be az új kódrendszerben.

Aktuális Információk

Betegszabadság és táppénz

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/betegszabadsag-es-tappenz-20220331.html

A betegszabadság és táppénz fő különbsége, hogy a betegszabadságot a munkáltató fizeti, ez a munkavállaló keresőképtelenségének első 15 napjára jár. Ennek letelte után jár a táppénz, mely egészségbiztosítási ellátás.

A betegszabadsággal kapcsolatosan a Munka törvénykönyve tartalmaz rendelkezéseket. A jogszabályok szerint a munkavállalónak keresőképtelenség esetén évi 15 nap betegszabadság jár. Erre az időszakra a munkáltató távolléti díj 70%-át fizeti az alkalmazottnak. (Ez az összeg adó‐ és járulékköteles is.) 

Betegszabadság vagy táppénz?

Alapvető különbség, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, az egészségbiztosítási szerv folyósítja. A munkavállalónak a keresőképtelenség első 15 napjának – vagyis a betegszabadság – letelte után jár a táppénz. Betegszabadság csak saját betegség után jár, míg táppénzt a szülő a gyermeke betegsége után is kaphat, a gyermek 12 éves koráig. Ez utóbbi a gyermekápolási táppénz.

Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft., rt. alkalmazottai, stb.), továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, állami szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.

Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat.

A táppénz feltételei

  • Táppénzt kaphat az a személy, aki biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
  • Társadalombiztosítási járulékot teljesít.
  • Az orvos által igazoltan keresőképtelen. 

A táppénz jár a keresőképtelenség időtartamára, azonban legfeljebb 1 évig. Amennyiben az érintett személy nem rendelkezik egy teljes év biztosítási jogviszonnyal, illetve volt már korábban táppénzen, akkor csak az arányos időszakra jogosult táppénz kifizetésre. 

Orvosi igazolás

Táppénzt akkor fizet az egészségbiztosítási szerv, ha a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz vagy betegszabadság illeti‐e meg a beteget.

A keresőképtelenség kategóriái között a táppénz kódok részletesen leírják a különböző okokat, amelyek miatt a munkavállaló nem tudja ellátni munkáját. Ezek közé tartozik a saját betegség, a hosszabb kórházi kezelés, vagy a járványügyi intézkedések miatti munkakiesés. A különböző kódok között a 9-es kód a táppénz kalkulátorban különösen fontos, mivel ez általában a veszélyeztetett terhesség miatt igénybe vehető táppénzt jelöli, ami segíthet a várandós nőknek kiszámítani a táppénz összegét, amely a keresőképtelenség idejére jár.

A táppénz mértéke

Főszabály szerint a táppénz a napi átlagkereset 60%-a. Illetve egyes esetekben (kórházi illetve egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén) 50% jár. 
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2025-ben, a 290 800,- Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 19.386 Ft-ot.

Használja Táppénz kalkulátorunkat. 

Nem jár betegszabadság üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés és veszélyeztetett várandósság esetén. Ilyenkor eleve táppénz igényelhető.

További információkat a táppénzről ITT talál. 

Aktuális Információk

Így kellene dolgozni és dolgoztatni hidegben

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/igy-kellene-dolgozni-es-dolgoztatni-hidegben-20250114.html

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkavédelmi irányítási főosztálya felhívást tett közzé a hidegben történő munkavégzés veszélyeivel kapcsolatban.

Egyebek közt kiemelték, hogy a hideg munkakörnyezet a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan el kell végezni a kockázatértékelést, és megelőző intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelmére.

Kitértek arra, hogy a szabadban végzett fizikai munka esetén a kockázatértékelés eredményei alapján hideg elleni védőeszköz, védőruha biztosítása válhat szükségessé, és figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést, a mozgást, látást és hallást korlátozó hatást is.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a lefagyott tárgyak nehezebben, vagy egyáltalán nem mozdíthatók, amihez csúszásveszély is társul. A fűtőtestek megválasztásánál, elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne szennyezzék a munkahely, pihenőhely levegőjét, illetve ne okozzák a munkavállalók túlzott felmelegedését.

Munkavédelmi oktatás során a veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell hívni a munkavállalók figyelmét arra, hogy az időjárásnak megfelelő ruhát vegyenek fel, rétegesen öltözködjenek, és figyeljenek a végtagok, valamint az arc, az orr és a fül védelmére is. Javasolják, hogy a dolgozók figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást, vagy az orvosi ellátást. Éppen ezért mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni.

Zárt térben történő munkavégzés esetén a megfelelő munkahelyi klíma biztosítása könnyebben megoldható, mint a szabadtéri munkavégzés során. Zárttéri munkahelyen a dolgozók számára biztosítandó megfelelő hőmérsékletet az ott folyó munka jellege, illetve a munkával járó fizikai megterhelés-igénybevétel határozza meg.

Hideg évszakban szellemi munka esetén 20-22, könnyű fizikai munka esetén 18-20, közepesen nehéz fizikai munkánál 14-18, míg nehéz fizikai munkánál 12-14 Celsius fok munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára.

A réteges öltözködés, meleg zokni, vastag talpú lábbeli csökkenti a szervezet hőleadását és elősegíti a hidegebb munkakörnyezethez való alkalmazkodást. Ha sok folyadékot iszunk, azzal nagyobb eséllyel előzzük meg a felfázást, a húgyúti fertőzéseket. A melegebb italok fogyasztásával fokozódik az anyagcsere, a hőérzet mellett a közérzet is javulhat.

A felhívásban kitérnek arra is, hogy az égéstermék-elvezetés nélküli fűtőberendezések szabálytalan használata minden évben több halállal végződő baleset, illetve fulladás, mérgezés előidézője, pedig a tragédiák megfelelő elővigyázatossággal megelőzhetők lennének.

A 2020-2024. közötti időszakban összesen 6 halálos munkabaleset következett be a fűtőberendezések szabálytalan üzemeltetése miatt. A nyílt égésterű gázkészülékek – például propán-bután palackkal üzemelő „szieszta kályhák”, hősugárzók – nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, valamint a gépjárművek belső terében. Az elektromos fűtőberendezés csak a munkáltató engedélyével, a munkavédelmi, érintésvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások és a kezelési útmutató szerinti szabályok betartása mellett üzemeltethető – hívták fel a figyelmet.