Diákot foglalkoztat nyáron? Ezekre a szabályokra figyeljen munkáltatóként!

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/diakot-foglalkoztat-nyaron-ezekre-a-szabalyokra-figyeljen-munkaltatokent

A nyári szezon sok cég számára extra munkaerőigényt hoz – ilyenkor kerülnek képbe a lelkes diákok. Ha Ön munkáltatóként diákokat szeretne alkalmazni, nem árt tisztában lenni néhány jogi szabállyal. Ebben a cikkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat egyszerű, érthető nyelven.

Az első és legfontosabb kérdés: mikor és kit alkalmazhatunk diákmunka keretében? A Nemzetgazdasági Minisztérium segédlete szerint alapszabály, hogy diákot munkaviszonyban foglalkoztatni általában csak akkor lehet, ha betöltötte a 16. életévét. Van egy kivétel: 15 éves kortól is dolgozhat nálunk valaki, ha nappali tagozatos tanuló, és az iskolai szünet alatt dolgozik (például nyáron vagy téli szünetben).

14–16 év között is van lehetőség diákok foglalkoztatására kulturális, művészeti, sport- vagy reklámtevékenység keretében. Erre viszont külön szabályok vonatkoznak, például előre be kell jelenteni a gyámhatóságnak a munkát – legalább 15 nappal korábban. 

Ha a diák még nem töltötte be a 18. életévét, akkor szülői (törvényes képviselői) hozzájárulás szükséges a munkaszerződés megkötéséhez.

  • 16–17 évesek már aláírhatják a munkaszerződést, de ez csak akkor érvényes, ha a szülő írásban hozzájárul.
  • 14–15 évesek esetén a munkaszerződést a szülő írja alá, de csak a különleges tevékenységek (sport, művészet, modellkedés stb.) esetén.

Diákmunka: melyek a foglalkoztatás szabályai? 

A diákokat ugyanúgy írásos munkaszerződéssel kell foglalkoztatni, mint bármely más munkavállalót. Ebben kötelezően szerepelnie kell:

  • a munkakörnek,
  • az alapbérnek,
  • és a munkaviszony kezdetének (és ha határozott időre szól, a végének is).

A munkavégzés helyét, a napi munkaidőt, a szabadság mértékét, a munkáltatói jogkör gyakorlóját és az egyéb juttatásokat is érdemes rögzíteni. Ha nem írjuk bele, hogy határozott időre szól a munkaviszony, akkor automatikusan határozatlan idejűnek számít – ezt nyári diákmunka esetén célszerű elkerülni.

A diákot ugyanúgy be kell jelenteni a NAV felé, mint bármely más munkavállalót, legkésőbb a munkába állás napjáig. A diákstátusz nem mentesít a bejelentési kötelezettség alól!

Munkaidő és bér – mire figyeljünk?

Dolgozhatnak teljes munkaidőben, ami 8 óra naponta, 40 óra hetente, de diákoknál gyakori a részmunkaidős foglalkoztatás (pl. napi 4-6 óra), ezt viszont szintén bele kell írni a szerződésbe. A munkabért időarányosan kell meghatározni – ne feledjük, hogy a részmunkaidő alacsonyabb bért is jelent.

Ha nem rendszeres a munka, akkor lehetőség van az egyszerűsített foglalkoztatásra is, amit gyakran alkalmi munkának vagy idénymunkának hívunk.

Ilyenkor nem kell hagyományos munkaszerződést kötni, viszont a munkáltatónak mindenképp be kell jelenteni a munkavégzést az adóhatóságnak, különben „fekete” munkának számít.

Az egyszerűsített foglalkoztatásnál van időkorlát: például mezőgazdasági idénymunkánál évente maximum 120 napot lehet dolgozni ugyanannál a munkáltatónál, alkalmi munkánál pedig legfeljebb 5 egymást követő napot.

Diákok az iskolaszövetkezetekben

A nappali tagozatos diákok egy speciális formában is dolgozhatnak, az úgynevezett iskolaszövetkezeten keresztül.

Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet ad munkát a diáknak, aki aztán egy cégnek segít valamilyen feladatban. Itt is vannak szabályok a munkaidőre és a pihenőidőkre vonatkozóan: például ha egy nap több mint 6 órát dolgozik a diák, akkor pihenőt kell kapnia, és a napi munka vége és a következő napi kezdete között legalább 11 óra szünetnek kell lennie.

Munkaidő és pihenőidő: különösen a fiatal munkavállalóknál

A fiataloknak különösen fontos, hogy betartsák a munkaidő szabályokat, mert az egészségük és a tanulmányaik miatt külön védelmet élveznek.

  • éjszakai munkát (22:00 és 6:00 között) nem végezhetnek
  • rendkívüli munkaidőt sem rendelhetnek el számukra
  • a napi munkaidő maximum 8 óra lehet
  • ha valaki 16 évesnél fiatalabb, akkor maximum 6 óra. Ha valaki több helyen is dolgozik, akkor ezek a munkaórák összeadódnak.

Az alapszabadság a fiataloknak is 20 nap évente, és ehhez életkor szerint pótszabadság is jár. Különösen azoknak a 18 év alatti diákoknak jár plusz 5 nap pótszabadság évente, akik még nem töltötték be a 18-at az adott évben. Ha valaki csak pár hónapig dolgozik, akkor a szabadság arányosan jár.

Fizetés: minimálbér és garantált bérminimum

A diákoknak is jár munkabér, amit vagy időbérben (óra, nap, hét vagy hónap alapján), vagy teljesítménybérben állapítanak meg.

A legfontosabb, hogy nem lehet kevesebb a fizetés, mint a 2025-re vonatkozó minimálbér, amely 8 órás munkanapra havi 290 800 forint. Ha valaki kevesebbet dolgozik, akkor az arányos részt kapja meg. Ha pedig a munkakör középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel, akkor magasabb, garantált bérminimum jár.

Amit a gyáralapításról tudni kell

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/amit-a-gyaralapitasrol-tudni-kell-20250718.html

Fontos tisztában lenni azzal, hogy egy gyáralapítás esetén milyen személyi és tárgyi feltételekre van szükség, valamint milyen hatósági eljárások szükségesek. Ebben a cikkben Dr. Veress Dominika az act legal Hungary ügyvédjelöltje mutatja be a gyáralapítás alapvető lépéseit, főbb szempontjait és követelményeit.

gyáralapítás, cégalapítás, gyár-

Cégalapítás

A gyáralapítás első lépéseként egy céget szükséges alapítani; a leggyakoribb cégformák a korlátolt felelősségű társaság („Kft.”) vagy a zártkörűen működő részvénytársaság („Zrt.”), mivel az alapítók nem felelnek a magánvagyonukkal. A törzstőke egy korlátolt felelősségű társaságnál legalább 3.000.000,- Ft, és egy zártkörűen működő részvénytársaságnál pedig legalább 5.000.000,- Ft kell, hogy legyen. A cég alapításához szükséges választani egy cégnevet, székhelyet, ügyvezetőt, meg kell választani a cég tevékenységi köreit, és könyvelőt is meg kell bízni. A cégalapítás nem vesz igénybe sok időt, mivel az illetékes cégbíróság legkésőbb 15 munkanapon belül bejegyzi az újonnan alapított céget, és egyszerűsített cégeljárás esetén a cégbíróság 1 munkanapon határoz az új cég bejegyzéséről – mondta dr. Veress Dominika, az act legal Hungary szakértője.

A megfelelő ipari terület kiválasztása

A gyár területének kiválasztásakor fontos szempont, hogy az ingatlan besorolása ipari gazdasági övezet legyen. Az ideális terület kiválasztása után szükséges az ingatlan tulajdonosával bérleti szerződést kötni, vagy az ingatlant megvásárolni attól függően, hogy mi a tervezett időtartama az ipari tevékenységnek és a tulajdonos milyen feltételeket határoz meg.

Ingatlan megvásárlása esetén adásvételi szerződést kell kötni, és a szerződést be kell nyújtani a Földhivatalnak, amelynek 60 napos ügyintézési határideje van arra, hogy a tulajdonosváltozással kapcsolatban határozatot hozzon. A Földhivatal részére ingatlanonként 10.600,- Ft igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, soron kívüli ügyintézés kérése esetén ingatlanonként 16.000,- Ft is fizetendő, valamint az ingatlan értékének (ami általában a vételár) 4%-ának megfelelő mértékű illetéket kell megfizetni a NAV-nak.

Ingatlan bérlése esetén a legfontosabb jogi szempontok a bérleti díj mértéke, valamint az indexálásra, a kötbérre, a felmondásra (különösen az azonnali hatályú felmondásra) vonatkozó rendelkezések, az ingatlan renoválásának, illetve javítási munka elvégzésének szükségessége esetén a felmerülő költségek viselésével és a bérleti idő automatikus meghosszabbításának lehetőségével kapcsolatos rendelkezések – hangsúlyozza dr. Veress Dominika szakértő.

Ha az ingatlan nem rendelkezik a megfelelő besorolással gyári tevékenység végzésére, a helyi önkormányzatnál rendeltetésmódosítás eljárást kell kezdeményezni. A rendeltetésmódosítási eljárás pontos követelményei a gyár elhelyezkedésétől függenek, mivel az eljárást illetően a helyi önkormányzatok további követelményt szabhatnak meg.

Milyen típusú engedélyekre van szükségem?

Ha építkezésre kerül sor, akkor építési engedély beszerzésére van szükség – az építkezést az engedély megszerzésétől számított 4 éven belül meg kell kezdeni, és az építkezés megkezdésétől számított 6 éven belül be kell fejezni, különben az építési engedély hatályát veszti. Még, ha az előző tulajdonos vagy bérlő meg is szerezte az üzemeltetési engedélyt, az új tulajdonosnak vagy bérlőnek ismét új üzemeltetési engedélyt kell beszereznie az üzleti tevékenység megkezdéséhez. Mivel a gyár működése zavaró hang- vagy szaghatással járhat a környékbeli lakosokra, illetve a működés károsanyag-kibocsátással járhat, környezetvédelmi engedélyt is be kell szerezni. Ezen felül a gyár működése veszélyes lehet, ezért tűzvédelmi és munkavédelmi engedélyt is be kell szerezni.

Hogyan kezdjem meg a működést? – Anyagi feltételek

Fontos a gyár infrastruktúrájának a kialakítása, így az áramhoz, vízhez, gázhoz, szennyvízhez és internethez való hozzáférés biztosítása, melyhez szükséges a szolgáltatókkal való szerződéskötés, valamint ki kell alakítani a megfelelő közlekedési útvonalakat is.

Ha a gyár már rendelkezik a szükséges infrastruktúrával, akkor a gépeket és a gyártósorokat üzembe kell helyezni. Az üzembehelyezés után műszaki ellenőrzésre, megfelelőségi tanúsítványra és biztonsági ellenőrzésre is szükség lehet.

Hogyan kezdjem meg a működést? – Személyi feltételek

A felvett munkavállalókkal meg kell kötni a megfelelő tartalmi elemekkel rendelkező munkaszerződéseket, a szükséges munkáltatói tájékoztatót át kell adni a részükre, illetve el kell készíteni a szükséges munkáltatói szabályzatokat is – mondta dr. Veres Dominika. Munkavállalók felvétele során fontos annak eldöntése, hogy mi a munkabér mértéke, jár-e nekik valamilyen munkabéren kívüli juttatás, illetve azzal is fontos tisztában lenni, hogy az éves alapszabadság 20 nap, és a munkavállalók magasabb életkorral (legfeljebb 30 nap) vagy gyermekvállalással (legfeljebb 7 nap) több szabadságra jogosultak. Bizonyos esetekben, mint például a túlóra, 22:00 és 6:00 óra közötti munkavégzés, vasárnapi munkavégzés, bérpótlékot kell fizetni, de a bérpótlék átalányként is beépíthető a munkabérbe.

A biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni, mint például megfelelő intézkedésre van szükség, ha a munkavállalók magas zajszintnek vannak kitéve, vagy, ha veszélyes gépekkel dolgoznak, illetve megfelelő időközönként munkavédelmi oktatáson is részt kell venniük.

További adminisztratív feladatok

A cég megalakulását követően a céget munkáltatóként be kell jelenteni a NAV-nál, és, ha a cég új munkavállalót vesz fel, akkor a NAV-nál az új munkavállaló foglalkoztatását is be kell jelenteni, valamint az adóbevallásokat is el kell készíteni és a megfelelő határidőben be kell nyújtani. A cégnek évente el kell fogadnia a beszámolóját, amelyet meg kell küldenie az Igazságügyi Minisztériumnak, mely a beszámolót nyilvánosan közzé teszi.

Fontos továbbá üzleti biztosítást kötni az ingatlanra, a munkagépekre, valamint munkáltatói felelősségbiztosítást is kell kötni, amely a munkabalesetekből eredő kárigényekre terjed ki.

Dr Veress Dominika az act legal Hungary ügyvédjelöltje az alábbiakban foglalja össze a témát: a gyáralapítás legfontosabb lépései a cégalapítás, a megfelelő gyári terület kiválasztása után az ingatlan adásvétele vagy bérlete, a szükséges engedélyek beszerzése, az infrastruktúra és a gyári gépek biztosítása, az ideális munkavállalók felvétele, a munkajogi jogszabályok betartása és a szükséges adminisztratív feladatok elvégzése – zárja gondolatait dr. Veress Dominika szakértő. 

Hőguta

forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/h/hoguta.html

Az emberi test csak egy bizonyos, szűk hőmérséklet-tartományban képes életfunkciókra. A hőguta – a hősérülések legsúlyosabb, életveszélyes formája – akkor következik be, ha a test belső hőmérséklete (maghőmérséklete) tartósan 40 fok fölé emelkedik. Ilyenkor ha a test hőmérsékletét nem sikerül rövid időn belül az egészséges szint közelébe csökkenteni, bekövetkezik a belső szervek tartós és visszafordíthatatlan károsodása, ami halálhoz vezet.

Ha belső (mag)hőmérséklete a normális 36,5-37 Celsius foktól egy-két órán keresztül mindössze öt fokkal emelkedik vagy csökken, bekövetkezik a halál. Vannak olyan esetek is, amikor a szervezet pillanatnyi vízháztartása, az életkor vagy a meglévő betegségek miatt – vagy, mert a szervezet pusztán nincs hozzászokva a fokozott hőterheléshez –, még ennyi idő sem kell a legsúlyosabb következményhez.

Figyelem! Fontos, hogy soha, semmilyen körülmények között ne maradjon menekülésre képtelen kisgyermek, idős személy tűző napon álló zárt autóban. Az árnyékban parkolás esetében pedig szükséges figyelembe venni, hogy – a nap járásának következtében – rövid időn belül napsütötte területté válhat az a parkolóhely, ami a parkoláskor még árnyékos volt.

A hőguta főbb tünetei

A hőguta elsődleges tünete a már említett 40 fok feletti testhőmérséklet. Hőguta során az izzadás nem jellemző, mivel a kiszáradás (dehidratáció) miatti párologtatás hiánya éppen az egyik hőgutához vezető ok. 

Ezen kívül kísérőtünet lehet: 

  • rendkívül szapora pulzus (tachycardia);
  • kapkodó, felületes légzés;
  • lüktető fejfájás;
  • kipirult, száraz tapintású bőr;
  • zavart, esetleg agresszív viselkedés;
  • elkent beszéd, látászavar;
  • koncentrálási és koordinációs zavar;
  • görcsrohamok;
  • hányinger, hányás;
  • száraz nyelv;
  • szomjúságérzés.

 Véső soron eszméletvesztés és halál következhet be.

Mikor forduljon orvoshoz?

A hőguta életveszélyes állapot, ezért fennállása esetén haladéktalan orvosi – sürgősségi – beavatkozásra van szükség, hívja a 112-t és kérjen mentőt!

A mentők megérkeztéig a pácienst stabil oldalfekvésbe kell helyezni, semmiképp sem szabad a hátára (hanyat) fektetni, mert az esetleges hányás következtében a hányadéktól megfulladhat. 

Mindent meg kell tenni a testhőmérséklet mielőbbi csökkentése érdekében: a hősérültet hűvös, árnyékos környezetbe kell vinni, a ruházat – amennyire lehetséges – el kell távolítani; ezen kívül a test legyezése, hideg vízpermet, hűtőfürdő, jégkockák, nedves törölköző a nyakra, fejre, testhajlatokba egyaránt életmentő lehet. 

A hőguta kialakulásának okai

A klasszikus hőgutát leggyakrabban a túlságosan forró környezetben hosszabb ideig történő tartózkodás okozhatja. Különösen növekszik a hőguta kockázata azzal, ha nemcsak a környezet hőmérséklete magas, hanem a páratartalom is. Magas páratartalom esetén ugyanis a test hűtőfunkcióját ellátó párologtatás – verejtékezés – hatásfoka jóval gyengébb. Ebből következően az is hőgutához vezethet, ha a szervezet folyadéktartalékai kimerültek (dehidratált állapot), azaz a testből egyszerűen „elfogyott a hűtővíz”.

Hőguta kialakulására magasabb kockázattal bírnak a várandósok, túlsúlyosak, szív- és érbetegek, cukorbetegek. Magas – 75 év feletti – életkor és meglévő szív- és érrendszeri betegségek esetén mindenképpen kerülni kell azokat a körülményeket, melyek következtében a hőguta bekövetkezhet.

A forró környezetben végzett fokozott fizikai megerőltetés, illetve sport szintén hőgutát okozhat, különösen akkor, ha az illető nincs hozzászokva a hőségben való tartós erőfeszítésekhez. Rizikót jelenthet még bizonyos típusú gyógyszerek szedése (pl. egyes vérnyomáscsökkentők, vízhajtók, antidepresszánsok, antipszichotikumok, érszűkítők). Mindezeken kívül hőgutát okozhat az is, ha a ruházat a szükségesnél jóval melegebb, illetve megakadályozza, hogy a test felesleges hője a környezetbe távozzon.

A hőguta megelőzése

A megelőzés legegyszerűbb módja a tűrőképesség, a szervezet határainak felmérése szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között – és az ennek megfelelő fizikai terhelés. Természetesen kánikulában, ekkor is alapvető fontosságú a laza, jól szellőző ruházat, az árnyékot adó kalap, illetve napellenzős sapka viselése. Ezek ugyanis nemcsak a test hőterhelését csökkentik, de a szervezet hőszabályozási folyamatait hátrányosan befolyásoló leégéstől is védenek.

A megemelkedett folyadékszükséglet biztosításáról a nyári hőségben szintén gondoskodni kell, ezen felül a rendszeresen szedett gyógyszerek vonatkozó hatásait is fontos figyelembe venni.

Ha magas hőmérsékleti viszonyok között a komoly erőkifejtést igénylő testmozgás rendszeresnek ígérkezik, ehhez mindenképpen tanácsos fokozatosan hozzászoktatni a szervezetet. Lehetőség szerint azonban célszerű az ilyen jellegű tevékenységet a nap hűvösebb időszakaira – a kora délelőtti, vagy a késő délutáni órákra – ütemezni.