Ülésezett az Országos Tűzmegelőzési Bizottság

forrás: https://katasztrofavedelem.hu/29/hirek/295535/ulesezett-az-orszagos-tuzmegelozesi-bizottsag

Értékelte a 2025-ös évet, és meghatározta az idei esztendő feladatait március 4-i ülésén az Országos Tűzmegelőzési Bizottság (OTB). A tanácskozáson elhangzott, a katasztrófavédelem kiemelt célja továbbra is a tűzesetek, valamint a szén-monoxid-mérgezések megelőzése. A bizottság tevékenységének középpontjában az ezt segítő lakosságtájékoztató tevékenység áll, amelyet a különböző rendezvényeken és a médiaplatformokon, különösképpen a közösségi média felületein végez. A szakmai értekezleten elhangzott, egész évben terítéken van a lakástüzek megelőzése, ugyanis az épített környezetet érintő tűzesetek több mint nyolcvan százaléka, a halálos tüzek kétharmada otthon jellegű létesítményekben következik be. A statisztikák szerint a tragikus tűzesetek túlnyomó többsége a hatvan év felettieket érinti, ezért kiemelten fontos megszólítani az egyedül élő idős embereket.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon tartott rendezvényen Fülep Zoltán tűzoltó dandártábornok, ügyvezető elnök, országos tűzoltósági főfelügyelő köszöntötte a minisztériumok és szakmai szervezetek képviselőit, majd tájékoztatott a bizottság tavaly elvégzett munkájáról. Mint fogalmazott, az OTB és a területi tűzmegelőzési bizottságok minden eszközt megragadtak arra, hogy a tűzmegelőzési ismereteket átadják a lakosságnak. Ennek egyik fontos eszköze az OTB honlapja, amelyen minden ezzel kapcsolatos információ megtalálható. Emellett a területi tűzmegelőzési bizottságok egyre gyakrabban jelennek meg piacokon, ahol közvetlenül is el tudják érni a különböző korosztályokat. Újdonságként 2025-ben a magas nézőszámot vonzó sporteseményeken is ott voltak, és népszerűsítették a tűzmegelőzési, tűzvédelmi információkat. Összesen több mint 2600 rendezvényen voltak jelen, ahol együttesen több mint 400 ezer ember szerezhetett első kézből tűzvédelmi ismereteket. Ezekbe a rendezvényekbe több mint ezernyolcszáz diákot is bevontak.

A bizottságok külön is hangsúlyt fektettek a gyermekek és a fiatalok tűzvédelmi ismereteinek bővítésére. A nyári táborokban, pályaorientációs napokon, iskolai előadásokon és családi rendezvényeken hallhattak a felelősségvállalás, a tűzmegelőzés fontosságáról, vagy az éppen aktuális veszélyforrásokról. Fülep Zoltán úgy fogalmazott, az Országos Tűzmegelőzési Bizottság és a területi bizottságok maradéktalanul végrehajtották a 2025-ös munkatervet, valamint az év közben jelentkező egyéb feladatokat is elvégezték. 

Erdélyi Krisztián tűzoltó vezérőrnagy, műveleti főigazgató-helyettes beszédében kiemelte, ha az OTB létrejötte óta eltelt időszakot egyetlen diagrammal kellene illusztrálni, akkor azt a szén-monoxid-mérgezések alakulásáról szóló statisztikai ábrával tenné. Ez ugyanis egyértelműen megmutatja, honnan indult és hova jutott el a katasztrófavédelem. Előzőleg Fülep Zoltán ismertette, hogy évente mintegy ezer-ezeregyszáz szén-monoxiddal érintett eset következik be, az ingatlanok 86-87 százalékában volt szén-monoxid-érzékelő. Ez azt jelzi, hogy a lakosság megértette az üzenet lényegét. „Ilyesmit szeretnék látni a füstérzékelők tekintetében is” – fogalmazott Erdélyi Krisztián. A tábornok ezután azt hangsúlyozta, a témában továbbra is fontos a közös gondolkodás és munka, ehhez kérte az együttműködő szervezetek jelenlévő képviselőinek a támogatását. Emellett mindenkinek megköszönte a tavalyi évben nyújtott segítséget és a bizottság munkájában való részvételt.

Az idei feladatokat érintően Fülep Zoltán elmondta, az Országos Tűzmegelőzési Bizottság folytatja a tüzek, a szén-monoxid-mérgezések megelőzésével kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenységet, mindezt oly módon, hogy a lakosság különböző rétegeit és korosztályait a hozzájuk leginkább illő kommunikációs csatornákon igyekeznek megszólítani. 

Ekkor indul a munkakörülmények fejlesztését célzó pályázat második szakasza

forrás: https://www.hrportal.hu/c/ekkor-indul-a-munkakorulmenyek-fejleszteset-celzo-palyazat-masodik-szakasza-20260311.html

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében megvalósításra kerülő projekt második szakaszban március 16-ától további mintegy 1,857 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás válik elérhetővé mikro-, kis- és középvállalkozások számára.

A Projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium és a fővárosi- illetve vármegyei kormányhivatalok gondozásában a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg.

A 8,610 milliárd forintos európai uniós támogatás segítségével a kormány segíti a munkáltatókat a munkavédelem magasabb szintjét lehetővé tevő korszerűbb technológiák, védelmi rendszerek, munkavédelmi eszközök beszerzésében és a kapcsolódó műszaki feltételek biztosításában.

A továbbadott támogatás 2025-2026-os évekre rendelkezésre álló teljes kerete 4,500 milliárd forint, melynek 65 százaléka a négy leghátrányosabb helyzetű régióban kerül meghirdetésre. A továbbadott támogatás igényelhető minimális összege 500 ezer, maximális összege 20 millió forint lesz. Az igényelhető támogatás mértéke legfeljebb egymillió forint / fejlesztéssel érintett munkavállaló értékű. A beszerezni kívánt munkavédelmi szint emelését célzó eszközönként maximálisan kétmillió forint támogatás nyújtható – ismertette az NGM.

A projekt által nyújtott továbbadott támogatásra vonatkozó kérelmeket a vállalkozások a 2. szakaszban 2026. március 16-ától nyújthatják majd be a vármegyei kormányhivatalok részére. A fejlesztések megvalósítására rendelkezésre álló idő: a hatósági szerződés megkötésétől számított 6 hónap. A támogatás kereteit, részleteit az ügyfélszolgálatok elérhetőségeit a Kormány Foglalkoztatási portálján elérhető Hirdetmény tartalmazza.

További információk a munka.hu oldalon, valamint a vármegyei kormányhivatalok ügyfélszolgálatain érhetők el – közölte az NGM.

Ezekben a munkakörökben dolgoznak a legtöbben feketén Magyarországon

forrás: https://mubi.hu/hirek/ezekben-a-munkakorokben-dolgoznak-a-legtobben-feketen-magyarorszagon

Papíron minden rendben, a valóságban viszont sokszor egészen más történik a munkahelyeken – erre világít rá a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság legfrissebb, 2025 harmadik negyedévére vonatkozó országos összefoglaló jelentése.

A számok nemcsak beszédesek, hanem egyértelműek is: a feketefoglalkoztatás továbbra is tömegeket érint, ráadásul ott a leggyakoribb, ahol a munka fizikailag megterhelő, a fluktuáció nagy, és gyakori a „gyors megoldások” keresése.

Foglalkoztatás-felügyelet ellenőrzése 2025 végén

  1. január 1. és szeptember 30. között összesen 9 505 munkáltatót ellenőrzött a hatóság
  • a cégek 68 százalékánál találtak jogsértést
  • ez 38 041 munkavállalót érintett
  • közülük minden másodiknál (58%) volt valamilyen szabálytalanság

Ráadásul hiába csökkent az ellenőrzések száma az előző évhez képest, a jogsértő munkáltatók aránya nőtt. Vagyis kevesebb ellenőrzés mellett is több a probléma.

A feketefoglalkoztatás továbbra is az egyik leggyakoribb jogsértés. Az ellenőrzött munkavállalók több mint tizenkét százaléka úgy dolgozott, hogy a munkaviszonya nem volt bejelentve. Ez ugyan valamelyest alacsonyabb arány, mint egy évvel korábban, de a javulás inkább statisztikai, mint megnyugtató.

Hol bukkan fel leggyakrabban a feketemunka?

Ha megnézzük, hol bukkan fel leggyakrabban a feketemunka, az építőipar továbbra is toronymagasan vezeti a listát.

  • az összes feketén dolgozó munkavállaló 38,3 százaléka innen került ki
  • az ágazaton belül az ellenőrzött dolgozók közel 29 százaléka nem volt bejelentve

A tipikus helyzet jól ismert: alvállalkozók, rövid határidők, folyamatos munkaerőhiány, ahol „ma kell az ember”, a papírozás pedig majd „később”. Csakhogy ez a később gyakran soha nem jön el.

Nem sokkal jobb a helyzet a vendéglátásban sem. Bár arányaiban itt enyhe csökkenés látszik, még mindig a munkavállalók 13,7 százaléka, azaz minden hetedik ellenőrzött dolgozó feketén dolgozott. A szezonális csúcsidőszakok, a részmunkaidősnek álcázott teljes állások és az alkalmi munkavállalók körüli bizonytalanság mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az ágazat stabilan a legkockázatosabbak között maradjon.

kereskedelemben érdekesebb a kép. Itt összességében több feketén foglalkoztatott munkavállalót találtak, mint tavaly, ugyanakkor az ágazaton belüli arány csökkent. Ez azt jelzi, hogy bár sok az ellenőrzés és nagy a létszám, a szabálytalanság nem mindenhol rendszerszintű – de még így is komoly problémát jelent.

A személy- és vagyonvédelmi szektorban nem volt változás a tavalyi adatokhoz képest.

  • a feketén foglalkoztatottak aránya stagnál
  • az ellenőrzött dolgozók 12–13 százaléka nincs bejelentve

Ez különösen kockázatos terület, hiszen itt a munkavégzés gyakran veszélyes, a jogviszony hiánya pedig baleset esetén súlyos következményekkel járhat.

Több helyen csökkent a feketén dolgozók száma

Pozitívumként említhető, hogy a mezőgazdaságban, a gépiparban és a feldolgozóipar egyes területein csökkent a feketefoglalkoztatás aránya. Ugyanakkor több, nehezen körülhatárolható „egyéb” ágazatban ismét növekedés tapasztalható, ami arra utal, hogy a probléma egyszerűen áthelyeződik egyik területről a másikra.

A számok mögött azonban nem statisztikák, hanem emberek vannak. A feketén dolgozó munkavállaló elesik a táppénztől, a nyugdíjjogosultságtól, sőt egy munkahelyi baleset esetén akár minden ellátástól is. A munkáltatók pedig gyakran alábecsülik a kockázatot, holott egy ellenőrzés milliós bírságot, utólagos járulékfizetést és komoly reputációs veszteséget is jelenthet.