Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

Miért fóliázza le a dolgozók telefonját a CATL Debrecenben?

forrás: https://www.hrportal.hu/c/miert-foliazza-le-a-dolgozok-telefonjat-a-catl-debrecenben-20260317.html

A debreceni CATL hétfőtől lefóliázta volna a dolgozók mobiltelefonjait, ám a beléptetésnél ellenállásba ütközött az intézkedés. A cég szerint ipari titkok védelméről van szó, míg kritikusai úgy vélik, a lépés a szabálytalanságok dokumentálását akadályozhatja.

A debreceni CATL hétfőn új intézkedést vezetett volna be: a dolgozók mobiltelefonjainak lefóliázását, amely azonban már a bevezetés napján ellenállásba ütközött. Az ügyről a Telex számolt be.

Fóliázott mobilokkal indult volna a hét

A lap beszámolója szerint a cég a hétvégén döntött arról, hogy hétfőtől minden dolgozó telefonját lefóliázzák, így akadályozva meg a készülékek használatát a munkaterületen. Az intézkedést Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt képviselőjelöltje is bírálta, aki szerint ezzel ellehetetlenülhet a munkahelyi szabálytalanságok dokumentálása.

A hétfő reggeli beléptetés azonban fennakadásokba ütközött: beszámolók szerint több dolgozó nem volt hajlandó elfogadni az intézkedést, ami miatt a folyamat lelassult, és végül a cég elállt a fóliázástól.

A CATL szerint ipari titkokat védenek

A CATL megkeresésre azt közölte: a mobiltelefon-használat korlátozása nem egyedi lépés, hanem globális gyakorlat a vállalatnál. Mint írták, minden üzemükben – így Európában és Debrecenben is – cél a kiemelkedő értékű szellemi tulajdon és speciális műszaki megoldások védelme.

A cég hangsúlyozta, hogy a telefonok fóliázása nem előzmény nélküli, egyes üzemrészekben már korábban is alkalmazták, és az alvállalkozókat előzetesen tájékoztatták a bevezetésről.

Politikai vita is kíséri az ügyet

Az ügy politikai visszhangot is kiváltott. Tárkányi Zsolt közösségi oldalán arról írt, hogy a dolgozók ellenállása miatt a cég végül visszalépett az intézkedéstől, és arra biztatta a munkavállalókat, hogy dokumentálják az esetleges szabálytalanságokat.

A vállalat ugyanakkor jelezte, hogy a közösségi médiában megjelent politikai értelmezésekre nem kíván reagálni. Arra nem tértek ki egyértelműen, hogy a hétfői események után végül bevezetik-e a fóliázást, illetve pontosan mi történt a beléptetés során.

Aktuális Információk

Hamis biztonságérzet és annak tűzvédelmi kockázatai VI. – Koncepcionális kérdések

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4626-hamis-biztonsagerzet-es-annak-tuzvedelmi-kockazatai-vi-–-koncepcionalis-kerdesek

Tűzvédelmi koncepció, tűzvédelmi helyzet és a kiürítési, mentési stratégia által keltett hamis biztonságérzet okozta tűztragédiákkal szembesülünk világszerte. Az ok: hatalmas, többszintes, bonyolult épületekben, „földszintesen” gondolkodunk. Hol van ebben az államnak és a tervezőnek a szerepe, felelőssége?

Tűzvédelem – egy rendszer

A menekülési és mentési stratégia hamis biztonságérzetet kelthet tűz esetén, ha a benne részt vevő személyek, lakók vagy munkavállalók tévesen hiszik, hogy a stratégia minden körülmény között biztonságos és működőképes marad. Ez különösen akkor veszélyes, ha a stratégia nem megfelelően kommunikált, nem aktualizált, nem gyakorolt, vagy ha a körülmények – például a tűz gyors terjedése vagy a füst viselkedése – megváltoznak.

A menekülési, kiürítési és mentési stratégiák – például a „maradj a lakásban” elv vagy a szakaszos, irányított kiürítés – csak akkor nyújtanak valódi biztonságot, ha azok

  • valós körülményekre,
  • megfelelő technikai és szervezeti háttérre épülnek, és
  • a lakók, munkavállalók felkészítettek és tájékozottak,
  • az épületben tartózkodók jól informáltak.

A hamis biztonságérzet abból adódik, ha a stratégia elméletben létezik, de a gyakorlatban nem kivitelezhető, vagy ha a tűzeset körülményei felülírják az előzetes feltételezéseket. A „földszintes” épületnél ez a gondolkodás megfelelt, itt egysíkú, rugalmatlan és életveszélyes lehet.

Az épületek tűzvédelmi szabályozóinak (szabályzat, házirend), a tűzvédelmi berendezések működőképességének (karbantartás) nagy szerepe lenne ebben, de a megváltozott jogi környezetben egyre kevesebb helyre kötelező az elkészítésük, bizonytalanná válik az elvégzésük. A szervezetek, tulajdonosok, használók tűzvédelmi tudatosságának a növelése ezen a téren elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy az épületeink biztonságosan használhatók legyenek, viszont a jogalkotó a szabályozások enyhítésével azt sugallja, hamis biztonságérzetet keltve, hogy ahova nem írja elő a tűzvédelmi szabályzat vagy házirendkészítési kötelezettséget, a berendezések karbantartását, ott az, nem lenne a biztonság oldaláról indokolt. Márpedig egy rendszer olyan erős, mint a leggyengébb pontja!

Kiürítési stratégia

A tűzvédelmi koncepcióban meghatározott menekülési (kiürítési) stratégiák igen eltérők lehetnek. Ráadásul egyre fontosabb a helyzetekhez alkalmazkodó rugalmasságuk, ami fejben (jogalkotó, tervező), majd tűzvédelmi technikai és szervezési intézkedésekben nyilvánul meg.  

Nélkülünk – Esélytelenek
Az elmúlt időszak nagyobb tűzeseteinek áldozati száma jól mutatja, hogy egy rosszul megválasztott kiürítési stratégia vagy a stratégiához nem megfelelő műszaki megoldások alkalmazása beláthatatlan következménnyel járhat, miközben az épületet használók azt gondolják; biztonságban vannak. A kockázatok felmérésére, felismerésére pedig gyakorlatilag esélyük sincs.
Az épületek teljes élettartama alatt biztosítani kell a tűzvédelmi koncepció során meghatározott kiürítési startégiát és az alkalmazott műszaki megoldásokat ehhez igazodva szükséges megválasztani. Amennyiben a tűzvédelmi helyzet a használat során megváltozik, nemcsak a kiürítési stratégia szorul felülvizsgálatra, hanem az alkalmazott műszaki megoldások és az időközben jelentkező többlet kockázatok is az értékelés részét kell, hogy képezzék.

Ott ahol a kiürítési stratégia vagy az épületben tartózkodók menekülő képessége ezt indokolja, kiemelten kell kezelni a tűz és füst terjedésének a lehetőségeit és fel kell készülni azokra az eshetőségekre is, ha a tűzeset körülményei felülírják az előzetes feltételezéseket. A tűz- és füstterjedésben részt nem vevő, megfelelő tűzvédelmi teljesítménnyel rendelkező nem éghető anyaghasználat nagymértékben csökkentheti a kockázatokat. Kockázatok jelenthetnek a tűz- és füstterjedés mellett a túl késői észlelés, reagálás, a félreértett felelősségi körök, ha pl. az épületben tartózkodók azt gondolják, hogy a menekítésüket majd mások fogják irányítani, valamint a tűzvédelmi rendszerek felülvizsgálata és karbantartása, megfelelő üzemeltetése is jelentős szerephez juthat egy tűz során.

Aktuális Információk

Elutasítod a MI képzést? Akár az állásod bánhatja! Kötelezni vagy ösztönözni kell a munkavállalót?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/elutasitod-a-mi-kepzest-akar-az-allasod-banhatja-kotelezni-vagy-osztonozni-kell-a-munkavallalot-20260308.html

Akár megszüntethető a munkaviszony, ha a munkavállaló megtagadja a képzést? Milyen eszköz áll a munkáltatók rendelkezésére arra, hogy munkavállalóikat az MI-jártasság megszerzésére kötelezzék vagy ösztönözzék? Ezen ismeretek hiányából fakadó hibás döntés komoly jogi következményekkel, továbbá az üzleti jóhírnév sérelmével járhat, hívja fel a figyelmet az act legal Hungary ügyvédje, Dr. Fehér Judit.

Mára nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia (MI) gyorsan fejlődő technológiájának használata kulcsfontosságú versenyelőnyt biztosíthat a vállalkozások számára. Ennek egyenes következménye, hogy az MI-rendszerek lehető legnagyobb mértékű kiaknázása érdekében a vállalkozások fontos céljává vált, hogy biztosítsák az MI-jártasság megszerzésének lehetőségét.Sőt, az EU AI Act elnevezésű rendelet kifejezetten elő is írja az ún. nagy kockázatú AI-rendszert használó cégek számára, hogy az érintett munkavállalók részére kötelezően biztosítsák a mesterséges intelligencia használatához szükséges alapvető ismereteket (ún. AI Literacy). Az AI Literacy azokat az alapvető ismereteket jelenti, amelyekre a mesterséges intelligencia rendszerek értő, biztonságos és felelős használatához szükség lehet, ideértve például az MI-technológiák működésének alapelveit, lehetséges kockázatok felismerését, vagy az etikai és jogi dilemmák tudatos kezelését. 

Munkáltatói utasítási jog

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása magában foglalja azon képzések, információk biztosítását is, amelyek nélkül a munkakörbe tartozó feladatok nem végezhetők el.

Mivel az MI-technológia használata egyes munkakörök ellátásához manapság már szükségszerű, az AI Literacy az ilyen munkakörök ellátásához szervesen kapcsolódó, gyorsan változó ismeretanyagnak tekinthető. Amennyiben egy képzés vagy továbbképzés a munkavállaló munkakörének ellátásához kapcsolódik, ahhoz ad új ismeretanyagot, akkor a munkáltató egyoldalú nyilatkozattal utasíthatja a munkavállalót a képzés elvégzésére, és az ilyen utasítás nem lesz ellentétes a munkaszerződés (munkakör) szerinti foglalkoztatás követelményével. A képzésre fordított idő ez esetben (rendes vagy rendkívüli) munkaidőnek minősül, és a képzés időtartamára munkabér is jár a munkavállalónak. A munkáltatói utasítással elrendelt kötelező képzés költségei a teljes egészében a munkáltatót terhelik, azok visszakövetelésére a munkáltató semmilyen esetben nem jogosult. 

Ha a munkavállaló jogszerű indok nélkül tagadja meg az utasítás teljesítését és a képzés folytatását, akkor az munkaviszonyból származó kötelezettségszegésnek minősül, hiszen az utasítás teljesítése alapvetően a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség, melynek elmulasztása miatt a munkáltató – a törvényi feltételek fennállása esetén – hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhat vagy akár megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát. A lehetséges szankciókat, illetve azok alkalmazásának eseteit a vitás helyzetek elkerülése érdekében célszerű munkáltatói szabályzatban rögzíteni.

Tanulmányi szerződés 

A munkáltató és a munkavállaló meg is állapodhatnak abban, hogy a munkavállaló elvégez valamilyen képzést vagy továbbképzést. A munkáltatóval kötött megállapodás ez esetben lehet például a Munka Törvénykönyve által szabályozott tanulmányi szerződés, amelyben a munkáltató azt vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Ebben az esetben a munkavállaló tehát a tanulmányok munkáltató általi anyagi vagy egyéb módon megnyilvánuló támogatásáért cserébe a munkaviszonya fenntartását vállalja. Ha ezt megszegi, úgy a munkáltató visszakövetelheti a tanulmányokhoz nyújtott támogatást.

Fontos hangsúlyozni: ha olyan tanulmányokról van szó, amelyekre a munkáltató kötelezte a munkavállalót, akkor erre tanulmányi szerződés nem köthető. A tanulmányi szerződés tehát nem képzésre kötelező, hanem annak elvégzésére ösztönző eszköz, amely elősegíti a munkaerő fejlesztését és megtartását kölcsönös előnyöket kínálva a munkáltató és a munkavállaló számára is.

A munkáltató által megállapodás alapján támogatott tanulmányok típusa sokféle lehet, így a felek a tanulmányi szerződésben bármilyen fajtájú, illetve bármilyen képzettség, végzettség vagy képesség megszerzésére irányuló tanulmány folytatását, illetve sikeres befejezését kiköthetik. A munkáltató által nyújtott támogatás ugyancsak többféle formában manifesztálódhat:a munkáltató viselheti a képzés közvetlen vagy közvetett költségeit, mentesítheti a munkavállalót a képzés idejére a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, vagy biztosíthat ún. tanulmányi szabadságot a munkavállaló részére.

Képzés vagy ösztönzés: hogyan döntsük el?

Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy egy MI-képzés elvégzésére a munkáltató utasítással kötelezheti-e a munkavállalót vagy inkább valamilyen ösztönzővel lehet jogszerűen biztosítani, hogy az alkalmazottak MI-jártasságot szerezzenek, és a munkáltató megőrizze a versenyképességét a gyorsan változó körülményekhez való alkalmazkodással, esetről esetre vizsgálandó.

A vizsgálandó tényezők számossága (pl. az adott munkakör, illetve a munkavállaló és a munkaviszony körülményei, a munkáltató iparága és az irányadó jogi környezet) és a szabályozás szerteágazó volta miatt feltétlenül javasolt munkajogi szakember közreműködésével feltérképezni a munkáltató rendelkezésére álló jogi lehetőségeket, ezt követően lehet kiválasztani és implementálni a felek céljait a leghatékonyabban szolgáló megoldást. Foglalja össze a témát meg az act legal Hungary ügyvédje, Dr. Fehér Judit.