Több mint 21 ezer munkabaleset egy év alatt: mely ágazatok a legveszélyesebbek?

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/tobb-mint-21-ezer-munkabaleset-egy-ev-alatt-mely-agazatok-a-legveszelyesebbek

Négy év csökkenés után 2025-ben ismét emelkedett a bejelentett munkabalesetek száma Magyarországon. A frissen megjelent országos munkavédelmi jelentésből az is kiderül, mely ágazatokban és vármegyékben történt a legtöbb baleset – és hol lenne különösen nagy szükség a megelőzés erősítésére.

Évről évre több mint húszezer olyan munkabaleset történik Magyarországon, amely három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel jár. A 2025-ös adatok pedig azért is figyelemre méltók, mert megtört egy több éve tartó kedvező tendencia.

A Szociális és Családügyi Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának frissen megjelent jelentése szerint 2021 és 2024 között folyamatosan csökkent a bejelentett munkabalesetek száma, 2025-ben azonban ismét emelkedést mértek.

2024-ben 20 240, 2025-ben pedig már 21 252 munkabalesetet regisztráltak. Ez több mint ezer esettel magasabb szám egyetlen év alatt. A halálos munkabalesetek száma ugyanakkor kedvezőbben alakult: 75-ről 65-re csökkent.

A feldolgozóipar messze kiemelkedik

Ha ágazatonként nézzük az adatokat, egy terület egyértelműen kiugrik.

2025-ben a feldolgozóiparban történt a legtöbb munkabaleset: összesen 7151 eset. Ez az összes regisztrált munkabaleset 33,6 százalékát jelenti – vagyis minden harmadik bejelentett eset ehhez az ágazathoz kötődött.

A második helyen a szállítás és raktározás áll 3234 esettel, ezt pedig a kereskedelem és gépjárműjavítás követi 2498 munkabalesettel.

A négy leginkább érintett ágazat:

  • feldolgozóipar: 33,6%
  • szállítás, raktározás: 15,2%
  • kereskedelem, gépjárműjavítás: 11,8%
  • humán-egészségügyi és szociális ellátás: 7,6%

Ez a négy terület együtt a 2025-ben történt összes munkabaleset 68,2 százalékát adta.

A legtöbb baleset és a legveszélyesebb ágazat nem ugyanaz

Az abszolút esetszám azonban csak az egyik mutató.

A feldolgozóiparban történt a legtöbb munkabaleset, de ha a halálos baleseteket nézzük, már más kép rajzolódik ki.

2025-ben az építőiparban történt a legtöbb halálos munkabaleset: 16 ember vesztette életét. A szállítás és raktározás területén 12, a mezőgazdaságban 10, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben pedig egyaránt 8 halálos eset történt.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a szállítási ágazat halálos eseteinek döntő része közúti közlekedési baleset volt. A foglalkoztatottak számához viszonyított halálos munkabaleseti gyakoriság alapján az építőipar és a mezőgazdaság bizonyult a két legveszélyesebb ágazatnak. 

Fontos különbség tehát: nem feltétlenül ott a legnagyobb a kockázat, ahol darabszám szerint a legtöbb baleset történik.

Budapest vezet darabszámban, de nem a baleseti rátában

Területi bontásban szintén érdekes különbségeket mutatnak az adatok.

A legtöbb munkabalesetet Budapesten regisztrálták: 3817 esetet.

  • Pest vármegyében 2717,
  • Borsod-Abaúj-Zemplénben 1210,
  • Fejérben 1148,
  • Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig 1146 baleset történt.

Az abszolút számokat azonban érdemes a foglalkoztatottak létszámához is viszonyítani.

Az 1000 munkavállalóra jutó munkabaleseti ráta a jelentés szerint Pest vármegyében volt a legmagasabb, 20,9-es értékkel. Ezt Jász-Nagykun-Szolnok (7,8), Komárom-Esztergom (6,9), Veszprém (6,8) és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye (5,7) követte. A legalacsonyabb értékek között szerepelt Somogy (3,1), Zala (3,5) és Vas vármegye is 3,7-tel.

Ez azért fontos, mert egy nagy foglalkoztatotti létszámú térségben önmagában természetes lehet a magasabb balesetszám. A ráta jobban megmutatja, hogy a munkavállalók számához képest milyen gyakran történik baleset.

A halálos esetek szinte mindegyike kisebb vállalkozásnál történt

A jelentés egyik legelgondolkodtatóbb adata a vállalkozásmérethez kapcsolódik.

A 65 halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló közül

37-en mikrovállalkozásnál,
12-en kisvállalkozásnál,
15-en közepes vállalkozásnál,
és mindössze egy ember nagyvállalatnál dolgozott.

Vagyis a 65 halálos áldozatból 64 mikro-, kis- vagy középvállalkozás alkalmazottja volt. 

Ez nem jelenti azt, hogy a kisebb cégek szükségszerűen veszélyesebbek, az adat azonban jól mutatja, milyen fontos a munkavédelmi folyamatok következetes működtetése a KKV-szektorban is.

„Figyelmetlen volt a dolgozó” – sokszor ennél jóval összetettebb a helyzet

A jelentés talán egyik legfontosabb megállapítása nem is egy szám.

A munkabalesetek kivizsgálása során gyakran a munkavállaló figyelmetlenségét, szabályszegését vagy utasításellenes magatartását jelölik meg okként. A hatósági tapasztalatok szerint azonban ennek hátterében szinte minden esetben feltárható valamilyen munkáltatói mulasztás is. 

Ilyen lehet például:

  • a balesetveszélyes munkaeszköz használata;
  • az egyéni védőeszköz hiánya;
  • a szükséges munkautasítás elmaradása;
  • hiányos kockázatértékelés;
  • elmaradt vagy nem megfelelő munkavédelmi oktatás;
  • hiányos üzembe helyezés vagy biztonsági felülvizsgálat.

A hatóság a munkabalesetek kivizsgálásánál is visszatérő problémákat talált. Előfordult, hogy egy balesetet egyáltalán nem vizsgáltak ki, hiányos vagy egymásnak ellentmondó adatokat rögzítettek, elmaradt a helyszíni szemle vagy a tanúk meghallgatása, illetve a szükséges műszaki intézkedéseket sem tették meg.

A 2025-ös adatok legfontosabb üzenete: a megelőzés nem egy dokumentum

A számok mögött végső soron emberek vannak. Több mint 21 ezer munkabaleset és 65 haláleset egyetlen év alatt.

A jelentés egyik legfontosabb tanulsága ezért nem az, hogy egy újabb dokumentumot kell elkészíteni.

A munkavédelem akkor működik, ha a kockázatértékelés, az oktatás, az eszközök felülvizsgálata, az egyéni védőeszközök, a határidők és a feltárt hiányosságok kezelése egymásra épülő folyamatot alkotnak.

Nem csak HR-kérdés: a munkahelyi stressz munkavédelmi kockázat is

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/nem-csak-hr-kerdes-a-munkahelyi-stressz-munkavedelmi-kockazat-is

Túlterheltség, állandó időnyomás, tisztázatlan feladatkörök vagy rossz munkahelyi kommunikáció – hajlamosak vagyunk ezeket egyszerűen HR-problémának tekinteni. Pedig a pszichoszociális kockázatok a munkavédelem részét is képezik, és 2026-ban Európa különösen nagy figyelmet fordít rájuk.

Ha munkavédelemről beszélünk, sokaknak még mindig a védősisak, a munkavédelmi cipő vagy a gépek biztonsága jut először eszükbe. Pedig egy munkahelyen nem csak az jelenthet kockázatot, amit látunk. A tartós túlterhelés, az állandó időnyomás, a bizonytalan feladatkör, a túl hosszú munkaidő vagy a munkahelyi konfliktusok ugyancsak olyan tényezők lehetnek, amelyekkel munkáltatói szinten foglalkozni kell.

Az EU-OSHA adatai szerint az uniós munkavállalók 29 százaléka tapasztal olyan stresszt, szorongást vagy depressziót, amelyet a munkája okoz vagy súlyosbít. Nem véletlen, hogy az ügynökség a 2026–2028-as Egészséges Munkahelyek kampányának középpontjába a munkahelyi mentális egészséget és a pszichoszociális kockázatok megelőzését állította.

Mit jelent pontosan a pszichoszociális kockázat?

Nem azt, hogy egy munkavállalónak időnként rossz napja van. A pszichoszociális kockázatok jellemzően abból fakadnak, hogyan van megszervezve és irányítva a munka. Többek között ilyen tényezőkön múlik:

  • túlzott munkaterhelés;
  • tartós időnyomás;
  • hosszú vagy kiszámíthatatlan munkaidő;
  • bizonytalan szerepek és felelősségi körök;
  • kevés önállóság;
  • nem megfelelő vezetői vagy munkatársi támogatás;
  • munkahelyi erőszak és zaklatás.

A megoldás ezért nem merülhet ki abban, hogy a dolgozó próbáljon „jobban megbirkózni” a stresszel. Sok esetben magát a munkaszervezést kell megvizsgálni.

Magyarországon is munkavédelmi kérdés

A pszichoszociális kockázat nem egyszerűen egy új HR-trend.

A magyar munkavédelmi törvény is nevesíti: a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés kialakításakor figyelembe kell vennie az emberi tényezőt, és törekednie kell a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére.

A munkáltatónak emellett kockázatértékeléssel kell rendelkeznie, amelyben felméri a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető tényezőket.

Egy gyümölcsnap önmagában nem oldja meg a helyzetet

Jóga, egészségnap, csapatépítő vagy stresszkezelő tréning – ezeknek lehet helyük egy szervezet életében, de önmagukban nem oldják meg a pszichoszociális kockázatokat.

Ha például egy munkakör tartósan túlterhelt, nem egyértelműek a felelősségi körök vagy folyamatosan irreális határidők mellett kell dolgozni, akkor a probléma gyökere elsősorban a munkaszervezésben van.

Az EU-OSHA megközelítése is a megelőzésre épül: fel kell tárni a kockázatokat, majd lehetőség szerint magukat a kiváltó okokat kell csökkenteni.

A probléma sokszor a folyamatokban bújik meg

Érdemes időről időre megvizsgálni például:

  • egyértelmű-e, kinek mi a feladata;
  • reálisak-e a határidők;
  • megfelelően oszlik-e el a munkaterhelés;
  • követhető-e, kinél tart egy feladat;
  • van-e lehetőség problémát jelezni;
  • megfelelő-e a vezetők és munkavállalók közötti kommunikáció.

Ezek első pillantásra nem feltétlenül tűnnek klasszikus munkavédelmi kérdéseknek, pedig nagyon is azok lehetnek.

Az ILO 2026-os jelentése szerint világszerte évente több mint 840 ezer haláleset kapcsolódik pszichoszociális munkahelyi kockázatokhoz, elsősorban az ezekkel összefüggő szív- és érrendszeri betegségek, illetve mentális egészségi következmények révén.

A kockázatértékelés nem lehet egy elfelejtett dokumentum

A pszichoszociális kockázatok gyorsan változhatnak. Egy átszervezés, létszámcsökkenés, új munkarend vagy megváltozott felelősségi kör rövid idő alatt teljesen más terhelést jelenthet ugyanabban a munkakörben. Ezért önmagában kevés, ha a kockázatértékelés elkészül, majd évekre egy mappában marad.

A jól működő folyamat inkább így néz ki:

kockázat azonosítása → értékelés → intézkedés → felelős → határidő → végrehajtás → felülvizsgálat.

Ebben segít a MUBI is: a munkavédelemhez kapcsolódó dokumentumok, feladatok, felelősök és határidők egy rendszerben kezelhetők, így könnyebben követhető, milyen kockázatot azonosított a vállalat, milyen intézkedés kapcsolódik hozzá, ki felel érte és mi történt már meg. Mert a megfelelő dokumentáció fontos – de igazán akkor ér valamit, ha a gyakorlatban is működő folyamat kapcsolódik hozzá.

Gyakori kérdések

Mi számít pszichoszociális kockázatnak a munkahelyen?
Pszichoszociális kockázatot jelenthet többek között a tartós túlterhelés, az időnyomás, a bizonytalan feladatkör, a hosszú vagy kiszámíthatatlan munkaidő, a kevés önállóság, a rossz kommunikáció, valamint a munkahelyi erőszak és zaklatás.

A munkahelyi stressz munkavédelmi kockázat?
Igen. A magyar munkavédelmi törvény kifejezetten foglalkozik a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatokkal.

Kell foglalkozni velük a kockázatértékelésben?
Igen. A munkaszervezésből eredő, a dolgozók egészségét veszélyeztető tényezőket is fel kell mérni.

Mi okozhat pszichoszociális kockázatot?
Például a túlterhelés, az állandó időnyomás, a rossz kommunikáció, a bizonytalan szerepek vagy a munkahelyi zaklatás.

Elég stresszkezelő tréninget biztosítani?
Nem. Elsősorban a kockázatok kiváltó okait, például a munkaszervezési problémákat kell feltárni és csökkenteni.

Egy cég az AI-ra bízta a munkavédelmi dokumentációt – a hatóság súlyos problémát talált

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/egy-ceg-az-ai-ra-bizta-a-munkavedelmi-dokumentaciot-a-hatosag-sulyos-problemat-talalt

Az AI egyre több feladatot vesz át a cégeknél, de a felelősséget nem lehet automatizálni. Egy friss hatósági eset megmutatta, milyen komoly kockázat lehet abból, ha az AI által készített dokumentáció emberi ellenőrzés nélkül kerül használatba.

Néhány másodperc alatt elkészülhet egy munkavédelmi eljárásrend, oktatási anyag, ellenőrzőlista vagy akár egy komplett szabályzat első változata. A mesterséges intelligencia ebben már ma is komoly segítséget jelenthet a cégeknek. Csakhogy van egy pont, ahol a gyorsaság önmagában már kevés: attól, hogy egy dokumentum szakmailag meggyőzőnek tűnik, még nem biztos, hogy valóban megfelel az előírásoknak, az adott munkahely sajátosságainak és a hatályos követelményeknek.

Erre hívta fel a figyelmet nemrég az EHS Today is. A szakmai portál júliusban egyenesen azt a kérdést tette fel: ha már az AI írja a munkavédelmi szabályzatot, ki viseli a felelősséget azért, ha abban hiba van? A cikk szerint az AI sok adminisztratív terhet levehet a szakemberek válláról, de az ellenőrzés nélkül felhasznált, AI által generált tartalom komoly megfelelőségi kockázatot teremthet.

Már hatósági ügy is lett az AI-ra hagyott dokumentációból

A probléma nem elméleti.

Az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA 2026 áprilisában figyelmeztető levelet küldött egy gyógyszergyártónak, amely többek között mesterséges intelligenciát használt specifikációk, eljárások és gyártási dokumentumok elkészítéséhez. A hatóság nem önmagában az AI használatát kifogásolta. A probléma az volt, hogy a vállalat nem ellenőrizte megfelelően, hogy az AI által létrehozott dokumentumok pontosak és valóban megfelelnek-e az előírásoknak.

Az FDA levelében még arra is kitért, hogy a vállalat egyik hiányzó kötelezettségéről azért nem tudott, mert az általa használt AI nem jelezte azt. A hatóság álláspontja egyértelmű volt: ha AI segíti a dokumentumok elkészítését, annak eredményét megfelelő jogosultsággal és szakértelemmel rendelkező embernek kell felülvizsgálnia.

A jól kinéző dokumentum még nem feltétlenül jó dokumentum

Egy AI pillanatok alatt összeállíthat például egy gépbiztonsági ellenőrzőlistát, veszélyes anyagok kezeléséről szóló tájékoztatót vagy munkavédelmi oktatási anyagot. A végeredmény akár teljesen professzionálisnak is tűnhet.

A valódi kérdések azonban csak ezután következnek.

Valóban az adott vállalatra vonatkozik? Figyelembe veszi az ott használt gépeket, technológiákat és veszélyes anyagokat? A megfelelő jogszabályból indul ki? Aktuális még az az előírás, amelyre hivatkozik? Nem maradt ki belőle egy olyan kötelezettség, amelyet az AI egyszerűen nem ismert fel?

És van még egy nagyon gyakorlati probléma: mi történik a dokumentummal az elkészítése után?

Egy ellenőrzés vagy baleset esetén ugyanis már nem elég megmutatni, hogy „van szabályzat”. Fontossá válhat az is, ki készítette, ki ellenőrizte, mikor hagyták jóvá, mikor módosították, melyik verzió volt érvényben, és az érintett munkavállalók melyik változatot ismerték meg.

Az EHS Today szerint éppen ezért az AI-val támogatott munkavédelmi dokumentáció egyik kulcskérdése a megfelelő emberi ellenőrzés, a források vizsgálata és a verziókövetés.

Európában is egyre fontosabb kérdés az AI kontrollja

Az időzítés sem véletlen. Az Európai Bizottság 2026. augusztus 2-án megkezdte az AI Act újabb rendelkezéseinek és átláthatósági követelményeinek érvényesítését. Az uniós szabályozás kockázatalapú megközelítést alkalmaz, és több területen különösen fontos szerepet kap az átláthatóság, a kontroll és az emberi felügyelet.

Az EU-OSHA szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy az AI munkahelyi alkalmazása egyszerre hordoz lehetőségeket és kockázatokat. A technológia támogathatja a biztonságosabb munkavégzést és csökkentheti az adminisztrációt, ugyanakkor az emberi felügyeletet nem lehet egyszerűen kivenni a rendszerből.

Nem az AI használata a probléma

A tanulság tehát nem az, hogy a vállalatoknak kerülniük kellene a mesterséges intelligenciát – éppen ellenkezőleg.

Egy jól felépített rendszerben az AI jelentősen gyorsíthatja az előkészítő munkát, segíthet nagy mennyiségű információ feldolgozásában, dokumentumok rendszerezésében, hiányosságok keresésében vagy akár egy első dokumentumváltozat összeállításában.

A különbséget az jelenti, hogy segédeszközként vagy döntéshozóként kezeljük-e.

A szakmai felelősséget nem érdemes egy chatbotra átruházni. Az AI akkor tud igazán értéket teremteni, ha olyan folyamatba kerül, amelyben az adatok rendezettek, a dokumentumok visszakereshetők, a változások követhetők, a jogosultságok tiszták, és a végső szakmai kontroll továbbra is emberi kézben marad.