Sikeres volt a Tolna Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaránál rendezett munka, -tűzvédelmi konferencia.

A konferencián mintegy 35 fő vett részt: jellemzően cégvezetők, de részt vettek munka, – és tűzvédelmi szakemberek is.

Munkabiztonságot érintő témában elsőként az Egonom Kft-től Viszóczky Bence munka,-és tűzvédelmi tanácsadó, majd Géczi Rudolf a Magyar Munkavédelmi Akadémia elnöke tartott előadást.

Továbbá Hir Attila, veszélyes áruszállítási biztonsági tanácsadó, a HIR ADR iskola vezetője ismertette a veszélyes áru szállítással kapcsolatos képzéseket. Végül, a Tolna Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól, Kosztolányi Péter hatósági osztályvezető a tűzmegelőzési feladatokról és felelősségről beszélt.

A rendezvény célja az volt, hogy a munkabiztonság és tűzmegelőzés területén segítsük a munkáltatókat, cégvezetőket; hiszen nagy szükség van a munkavédelmi tudatosság növelésére és szemléletváltásra.

A konferenciáról a Tolnatáj TV is tudósított, ami a következő linken érhető el: https://www.ahir.hu/2023/01/28/munkavedelmi-konferencia/?fbclid=IwAR3SLs0UJuRhcfEqWSyBXKGJCHoDlPShFEKA7dnrNBLRZlWYr713mSNYBAs

Képek a konferenciáról:

a konferencia helyszíne
Pálfy Ildikó megnyitja a konferenciát
Viszóczky Bence – műszaki csoportvezető, munka -és tűzvédelmi tanácsadó, Ergonom Kft.
Géczi Rudolf – a Magyar Munkavédelmi Akadémia elnöke és az Európai Munkavédelmi Szervezetek Hálózatának elnökségi tagja
Géczi Rudolf és Pálfi Ildikó
Hir Attila ügyvezető, HIR Kereskedelmi, Információs és Továbbképző Iroda Kft.
Kosztolányi Péter tű. alezredes Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, hatósági osztályvezető
a konferencia résztvevői

a konferencia teljes programja:

Konferencia cégvezetők részére

A konferencia fő témái, a cégvezetők, munkáltatók kötelezettségei:

  • a munkabiztonság területén
  • a tűzvédelem kapcsán
  • az iparbiztonság (veszélyes áru szállítás) szempontjából.

ideje: 2023. január 27.

helyszíne: Szekszárd, Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

A konferencia hivatalos meghívója, tervezett programja és előadói:

Regisztrálni a következő linken lehet: https://forms.gle/DN6fc69Y6NMwGL9B8

Kérdés esetén keressen bizalommal az alábbi telefonszámon:
Pálfy Ildikó
+36-20/9827-791

Munkaügyi ellenőrzés: Hol tartsuk a munkaidő-nyilvántartást?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/munkaugyi-ellenorzes:-hol-tartsuk-a-munkaido-nyilvantartast-20230112.html

A munkaidő-nyilvántartás vezetése a munkáltatók számára kötelező. Egyrészt vezetése érinti a munkavállalók alapvető jogait, másrészt éppen ennek következtében a munkaügyi hatósági ellenőrzések gyakori, szinte megkerülhetetlen tárgya. A munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy szabálytalan vezetése jelentős bírságkockázatot hordoz – emeli ki Solt István, az act legal Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője. Hol kell tartani, és hogyan kell vezetni?

Az ellenőrzéseket végző hatóságok döntéseinek bírósági felülvizsgálatát sok esetben kérik a munkáltatók, így a kérdést a bíróságok is gyakran vizsgálják.

Egészen a közelmúltig a bírósági döntések ellentmondásosak voltak abban, hogy a hatóságok álláspontja mennyiben helyes a két leglényegesebb kérdésben, abban, hogy hol kell tartani a munkaidő-nyilvántartást, és hogy milyen módon kell azt vezetni. Az eltéréseket az eltérő jogértelmezések okozták, a Munka törvénykönyve ugyanis nem határozza meg, hogy hol kell tartani a munkaidő-nyilvántartást. A Kúria azonban, felismerve széttartó gyakorlatát, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárást folytatott a témában, mely során a bíróságokra kötelező módon kijelölte a követendő értelmezést.

Az ellentmondásos gyakorlat

A korábbi kúriai döntések abban egyformán foglaltak állást, hogy a Munka törvénykönyve szerint a munkaidő-nyilvántartási kötelezettség legfontosabb része az, hogy naprakészen kell vezetniAbban azonban eltértek egymástól, hogy a naprakészség követelménye pontosan mit is jelent, miként kell azt értelmezni.

Az egyik döntés szerint, ha a munkaidő-nyilvántartást a munkáltató nem tartja a munkavégzés helyszínén, az akadályozza a munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetését és ellenőrizhetőségét, mivel azok fogalmilag csak az ellenőrzéssel érintett munkanapra vagy a múltra nézve értelmezhetők.

A hatóságok értelmezése szerint a naprakész nyilvántartásvezetés követelménye akkor teljesül, ha a nyilvántartás eseményszerű, a valóságon alapuló, és nem utólagosan, a nap végén készül el. A hatósági elvárás szerint tehát minden, a nyilvántartás szempontjából releváns esemény bekövetkezésével egyidejűleg kell tükröznie a tényleges állapotot, azaz a munkaidő-nyilvántartásban valós időben kell rögzíteni az adatokat. A hatóságok nem tekintették naprakésznek a munkaidő-nyilvántartást, ha az ellenőrzés pillanatában nem szerepeltek benne hiánytalanul az aznapi legutolsó aktuális adatok.

A Kúria a hatóság döntésének felülvizsgálatakor nem követte ezt a szigorú értelmezést. Álláspontja szerint a munkaidő kezdetének és végének rögzítése során a munkaidő kezdeti időpontjának késedelmes, nem valós idejű rögzítéséből, vagyis az eseményszerű rögzítés hiányából még nem következik, hogy a munkaidő tartamának aznapi dokumentálása  nem történik meg és ezáltal a naprakészség követelménye sérül. A munkaidő-nyilvántartás helyszínen tartásának követelményével azonban ettől függetlenül is egyetértett a korábbi gyakorlat mentén, és mert ezt a munkáltató saját szabályzata is előírta.

A Kúria másik, ennek ellentmondó döntése viszont azt rögzíti, hogy a munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetésének követelményéből nem vonható le az a következtetés – tételes jogszabályi rendelkezés hiányában –, hogy annak a munkavégzés helyén ténylegesen elérhetőnek kell lennie.

Az egyik korábbi döntésben tehát a Kúria azt mondta ki, hogy a munkaidő-nyilvántartásnak meg kell felelnie a teljesség, az ellenőrizhetőség (mind a hatóság, mind a munkavállaló részéről), a naprakészség, a hitelesség és a munkavégzés helyén tartás követelményének, míg a másik korábbi döntésben az volt az álláspontja, hogy közömbös az, hogy a munkaidő-nyilvántartás fizikailag hol lelhető fel, illetve, hogy hozzáférhető-e a munkavégzés helyszínén.

A jogegységi vizsgálat

A Kúria a vizsgálatakor a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó hatályos törvényi rendelkezésekből és a hozzájuk fűzött jogalkotói indokolásból indult ki. A határozat szerint ezekből az állapítható meg, hogy a naprakészség törvényi követelménye valójában nem a munkaidő-nyilvántartás vezetésének az időbeliségéhez, hanem annak tartalmához kötődő követelményt jelent. A munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetése és annak fellelhetőségi helye között nincsen közvetlen összefüggés, így a naprakészség törvényi követelményéből nem vonható le alappal olyan következtetés, hogy a munkaidő-nyilvántartást a munkavégzés helyszínén kell tartani. Ezt az értelmezést erősíti az a jogszabályi rendelkezés is, amely lehetővé teszi a munkaidő-nyilvántartás napi vezetésének mellőzését is, ha az írásban közölt munkaidő-beosztástól nincs eltérés.

A naprakészség követelménye nem jelent olyan értelemben vett eseményszerűséget, amely szerint a munkaidőkezdet rögzítésének az elmaradását az adott napon folytatott munkaügyi ellenőrzés munkáltatói kötelezettségszegésként értékelhetné, azaz a naprakészség nem jelent valós idejű adatrögzítési kötelezettséget. A munkaidőkezdet rögzíthető a nap végén is, utólagosan, és ebből nem következik az, hogy a munkaidő-nyilvántartás nem naprakész.

A naprakészség követelményéből egyedi esetben következhet a helyben tartás kötelezettsége. A Kúria meg is állapított ilyen kötelezettséget egy olyan ügyben, ahol a munkáltatónál munkaidő-nyilvántartási szabályzat volt érvényben, amely tartalmazta a munkaügyi ellenőrzésekhez kapcsolódó szabályokat is, előírva, hogy a hatóság kérésére a munkaidő-nyilvántartást azonnal be kell mutatni.

Az ellentmondásos döntések miatt a Kúria a munkaidő-nyilvántartási kötelezettség céljából kiindulva vizsgálta, hogy a nyilvántartásnak milyen követelményeknek kell megfelelnie, szerepel-e ezek között a munkavégzési helyen tartás kötelezettsége.

A Kúria ennek keretében megvizsgálta a munkavállalók alapvető jogaira, ezek között a maximális munkaidő korlátozásához és a napi, valamint a heti pihenőidőhöz való jogra vonatkozó európai uniós szabályozást és esetjogot is.

A Kúria megállapította, hogy a munkaidő-nyilvántartás vezetésének  kettős célja van,  egyrészt a munkaügyi ellenőrzés lehetővé tétele amely közjogi jellegű, másrészt pedig a munkavállalók pihenőidővel és munkaidővel kapcsolatos igényérvényesítésének megkönnyítése, amely magánjogi jellegű. Ahhoz, hogy ez a kettős cél megvalósulhasson, a munkaidő-nyilvántartásnak objektívnek és megbízhatónak, azaz hitelesnek kell lennie.

A Kúria arra az álláspontra jutott, hogy a munkaidő-nyilvántartás céljaiból sem következik általános érvényű helyben tartási kötelezettség. A munkaidő-nyilvántartás ellenőrizhetőségét az adott ellenőrzés során, de nem feltétlenül az ellenőrzéssel érintett munkavégzés helyszínén kell biztosítani.

A Kúria határozata

A jogegységi eljárásban folytatott vizsgálata alapján a Kúria a határozatában megállapította, hogy a Munka törvénykönyve nem írja elő kifejezetten a munkaidő-nyilvántartás munkavégzés helyszínén tartásának munkáltatói kötelezettségét, és kimondta, hogy a munkáltatónak ugyanakkor a munkaidő-nyilvántartást – a nyilvántartási kötelezettség szabályozási céljára tekintettel – objektíven, megbízhatóan, naprakészen és mindezek ellenőrzését lehetővé tévő módon kell vezetnie.

Hogyan tovább?

A Kúria iránymutató döntése alapján tehát a munkaidő-nyilvántartás tetszőleges helyen és formában tartható, nem szükséges a munkavégzés helyén tartani, feltéve, hogy a munkáltatónál nincsen érvényben ilyen kötelezettséget előíró szabályozás. A saját szabályaihoz a munkáltató kötve van, így, ha a jogszabályi kötelezettségeihez képest többletkötelezettségeket állapít meg a maga számára, azokat be kell tartania, és megsértésüknek ugyanolyan következményei vannak, mint a kifejezett tételes jogszabályi rendelkezések megsértésének.

A tárolás helyétől és formájától függetlenül a munkáltatóknak azt kell szem előtt tartaniuk, hogy a nyilvántartás vezetésének objektívnek, megbízhatónak, naprakésznek és ellenőrizhetőnek kell lennie annak érdekében, hogy az szabályos legyen – zárta gondolatait Solt István, az act legal Bán & Karika Ügyvédi Társulás együttműködő ügyvédje.