Stressz, csend, kiégés – Miért a mentális egészség a munkahelyi biztonság egyik kulcsa?

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/stressz-csend-kieges-miert-a-mentalis-egeszseg-a-munkahelyi-biztonsag-egyik-kulcsa

A munkavédelem fogalma ma már nem merülhet ki a védősisakban és a csúszásmentes padlóban. A lelki egészség ugyanolyan fontos része a biztonságos munkakörnyezetnek, mint a fizikai kockázatok megelőzése – sőt, gyakran ezek okozói is lehetnek.

A „munkahelyi egészség” fogalma új értelmet nyer

– Amikor az egészség szóról hallunk, a legtöbben a testünkre gondolunk – mondja Nathan Shearman, a Red Umbrella nevű mentálhigiénés szervezet vezető terapeutája. – A munkahelyeken is jellemzően a fizikai kockázatokra fókuszálunk: balesetmegelőzésre, ergonómiára, biztonsági táblákra. Pedig az egészség definíciójához a mentális és szociális jólét is hozzátartozik. Ideje, hogy a munkahelyek ezt tükrözzék is.

A mentális egészség hiánya nemcsak egyéni probléma

A brit Munkahelyi Egészségvédelmi Hivatal (HSE) adatai szerint 2023/24-ben az összes munkahelyi megbetegedés több mint fele stresszre, szorongásra vagy depresszióra volt visszavezethető. Ezek az állapotok több mint 17 millió kiesett munkanapot eredményeztek – ami nemcsak az érintett munkavállalók életére, de a cégek termelékenységére és a gazdaság egészére is komoly hatással van.

A lelki megterheltség növeli a baleseti kockázatot

Shearman arra is felhívja a figyelmet, hogy a rossz mentális állapot a fizikai biztonságot is veszélyezteti. Egy 2023-as brit kutatás egyértelmű összefüggést talált a mentális megterheltség és a megnövekedett kockázatvállalási hajlam között. Egyszerűen fogalmazva: aki fejben nincs jól, az könnyebben szenved balesetet is.

A kulcs: bizalom és őszinte szervezeti kultúra

Mitől lesz egy munkahely mentálisan is biztonságos? A válasz a kultúrában rejlik. – Hiába van tréning és edukáció, ha a szervezeti kultúra nem támogatja a nyitottságot, akkor az egész nem ér semmit – fogalmaz Shearman.

A stressz, a kiégés, az állandó túlórázás sok helyen még mindig tabutéma vagy a gyengeség jelének számít, amit vagy elhallgatnak, vagy kinevetnek. Ez mérgező környezetet teremt.

A vezetők szerepe kulcsfontosságú

Egy 2024-es kutatás szerint a közvetlen vezetők nagyobb hatással vannak a dolgozók mentális egészségére, mint az orvosuk, a terapeutájuk vagy akár a párjuk. Ennek ellenére sok vezető nincs felkészítve arra, hogyan ismerje fel a problémákat, és hogyan nyújtson segítséget.

– A vezetők az első vonalban vannak, és ha ők nem érzik magukat kompetensnek, akkor a dolgozók sem fogják megkapni a szükséges támogatást – hangsúlyozza Shearman. Ezért is fontos, hogy a vezetők mentálhigiénés képzést kapjanak, és megtanulják, hogyan kezeljék az ilyen jellegű helyzeteket.

Segítséget kérni nem gyengeség – hanem jogos elvárás

A szakértő szerint még a legjobban működő munkahelyeken is természetes, hogy időnként valaki nehezebb időszakon megy keresztül. A fontos az, hogy ilyenkor elérhető legyen számára a segítség – például pszichológus, tanácsadás vagy akár rugalmasabb munkavégzés formájában.

– Nincs olyan munkahely, ahol soha senki nem küzd mentális problémával – mondja Shearman. – De létezhetnek olyan munkahelyek, ahol nem marad egyedül a nehézségekkel.

A mentális egészség is munkavédelmi kérdés

Ideje, hogy a mentális egészség ne háttérbe szorított téma, hanem a munkavédelem szerves része legyen. Ahogy felmérjük az irodák fizikai kockázatait, úgy kell feltérképezni a lelki terheket is: túlzott nyomás, irreális elvárások, rossz kommunikáció, mérgező légkör – ezek mind veszélyt jelenthetnek.

Májusi szabványok – Járművek, sprinklerek, gázzal oltók, hézagtömítések

forrás: https://vedelem.hu/hirek/0/4420-majusi-szabvanyok-–-jarmuvek-sprinklerek-gazzal-oltok-hezagtomitesek

Május elején 244 szabványváltozást történt. 122 új szabvány jelent meg, 90-et visszavontak, 11-et helyesbítettek, 12-őt módosítottak és 9-et magyar nyelven adtak közre. Ebből a szakterületünket öt új jelent meg ötöt pedig visszavontak. Tűzoltó járművek és felszerelések, sprinklerberendezések (ESFR, CMSA), gázzal oltó berendezések, átvezetések hézagtömítései.

Új szabványok

13 Környezet. Egészségvédelem. Biztonság

  • MSZ EN 1846-2:2025 Tűzoltójárművek és felszerelések. 2. rész: Általános követelmények. Biztonság és működési jellemzők
  • MSZ EN 12845-2:2025 Beépített tűzoltó berendezések. Automatikus sprinklerberendezések. 2. rész: ESFR- és CMSA sprinklerberendezések tervezése és kivitelezése
  • MSZ EN 15004-1:2025 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 1. rész: Tervezés, kivitelezés és karbantartás (ISO 14520-1:2023, módosítva)
  • MSZ EN 17451:2025 Beépített tűzoltó berendezések. Automatikus sprinklerberendezések. Szivattyúkészletek tervezése, szerelése, kivitelezése és üzembe helyezése
  • MSZ EN 1366-3:2021+A1:2025 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálatai. 3. rész: Átvezetések áttörésihézag-tömítései

Visszavont szabványok

Új közzététel miatt

  • MSZ EN 1366-3:2022 helyett 2025.05.01-től MSZ EN 1366-3:2021+A1:2025 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálatai. 3. rész: Átvezetések áttörésihézag-tömítései
  • MSZ EN 15004-1:2019 helyett 2025.05.01-től MSZ EN 15004-1:2025 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 1. rész: Tervezés, kivitelezés és karbantartás (ISO 14520- 1:2023, módosítva)
  • MSZ EN 1846-2:2009+A1:2013 helyett 2025.05.01-től MSZ EN 1846-2:2025 Tűzoltójárművek és felszerelések. 2. rész: Általános követelmények. Biztonság és működési jellemzők

Utód nélkül visszavont szabványok

  • MSZ EN 15882-4:2012 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálati eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. 4. rész: Hézagtömítések
  • MSZ EN 1794-3:2016 Közúti zajárnyékoló berendezések. Nem akusztikai tulajdonságok. 3. rész: Reakció tűzhatásra. Zajárnyékoló berendezések égési viselkedése és osztályozása

Magyar nyelven megjelent szabvány

  • MSZ CLC/TR 50479:2023 Villamos berendezések létesítési útmutatója. A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel- és vezetékrendszerek. A csatlakozási határfelületek melegedésének korlátozása

Elmehetek-e munkaidőben orvosi vizsgálatra?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/elmehetek-e-munkaidoben-orvosi-vizsgalatra-20250522.html

Gyakran felmerülő helyzet, hogy a munkavállaló munkaidő alatt szeretne egyébként munkavégzésre alkalmas állapotban nem kötelező orvosi vizsgálatra, vagy nem akut panasz miatt fogorvoshoz menni. Az ilyen eset megítélését az is nehezítheti, ha csak több hónapra előre kérhető az orvosi vizsgálatra időpont, vagy az orvosi rendelés csak munkaidőben érhető el. Az alábbiakban e kérdéskört elemezi Dr. Brózmann Attila az act legal Hungary ügyvédje, feltárja mi a helyes eljárás a munkáltató részéről, illetve, hogy a munkavállaló mire jogosult.

A kiindulópont: a munkajogi szabályok szerint  a munkavállaló a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – egyéb ide nem tartozó esetek mellett – csak a keresőképtelensége időtartamára mentesül, annak időtartamára. A kérdésünk szempontjából keresőképtelennek az munkavállaló tekinthető, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. Ez esetben naptári évenként összesen 15 munkanap betegszabadságot kell kiadnia a munkáltatónak, azt követően a vonatkozó szabályozás szerint táppénz illeti meg a munkavállalót. ​A betegszabadság valójában nem munkajogi, hanem társadalombiztosítási intézmény, a munkavállaló keresőképtelenségéhez kapcsolódóan a társadalombiztosítás és a munkáltató közötti finanszírozási megosztás.

A keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálása és igazolása orvosi kérdés, ilyen igazolást a háziorvos, a járóbeteg-szakellátás orvosa, kórházi kezelés esetén a kórház, stb. állít ki. A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló a munkáját betegsége miatt ellátni nem tudja. Ha a munkavállaló az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a munkavállalót keresőképessé kell nyilvánítania.

Ha nem beteg a munkavállaló, csak munkaidőben kapott időpontot

Az előzőktől eltérő kérdés a bevezetőben jelzett helyzet, amikor a munkavállaló a munkája elvégzésére alkalmas, amikor nincs olyan betegsége, amely miatt a munkáját nem tudja ellátni, beteg ugyan, de nem keresőképtelen, vagy még csak nem is beteg, de például nem kötelező orvosi szűrővizsgálaton, nem akut probléma miatti fogorvosi kezelésen kívánna részt venni munkaidőben. Az ilyen távollétek nem tartoznak a betegszabadság körébe, hiszen a betegszabadság a betegség miatti keresőképtelenség tartamára jár. Ha tehát a munkavállaló nem keresőképtelen, a betegség nem akut, a munkavállalótól elvárható, hogy az ilyen orvosi vizsgálatokat lehetőség szerint munkaidőn kívüli időpontra szervezze.

Ez persze sajnos nem mindig egyszerű, hiszen egy szakorvosi vizsgálatra nem könnyű időpontot egyeztetni, illetve az orvosi rendelési időpontok is gyakran a munkaidőbe esnek. Ez esetben a munkavállaló arra a munkajogi szabályra hivatkozhat, amely szerint a munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól ​​a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára. Az, hogy a különös méltánylást igénylő, illetve  az elháríthatatlan helyzet fennáll-e, az adott tényállás egyéni mérlegelése eredményétől függ.

Nem elég csak bejelenteni

A következő kérdés, hogy a munkavállalót terheli-e előzetes bejelentési kötelezettség a különös méltánylást érdemlő személyi, családi körülmény fennállásról, és emiatti távollétéről, vagy elég erre hivatkoznia, akár utólag. Ha a munkavállaló csak bejelenti a távolmaradását az ok megjelölésével, amelyet a munkáltató vagy tudomásul vesz vagy nem, akkor azt kockáztatja, hogy a munkáltató a magatartását kötelezettségszegésként értékelheti.

Tételes jogi szabályozás hiányában úgy tudnánk a jogalkalmazást javasolni, hogy ha a munkavállaló előre tudja a különös méltánylást érdemlő személyi, családi okot, például egy nem keresőképtelenség miatti orvosi vizsgálata időpontját, akkor a felek együttműködési kötelezettségéből következően elvárható, hogyelőre bejelentse a munkáltatónak a meghatározott eseményt és kérje a munkavégzési kötelesség alóli mentesítését, amelyről a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt. Itt kell figyelembe venni a munkáltatónak, hogy például az orvosi vizsgálatra csak munkaidőre kaphat időpontot. Ha az előzetes bejelentés a körülmény jellege okán kizárt, mert például a munkavállaló hozzátartozója – váratlanul – felügyeletre, ápolásra, gondozásra szorul, ami a munkavállaló személyes jelenlétét kívánja, akkor az utólagos igazolás is elfogadható, az azonnali értesítés mellett.

Dr. Brózmann Attila az act legal Hungary ügyvédje így foglalja össze: amennyiben az érintett munkavállaló nem keresőképtelen, és ütemezhető orvosi vizsgálaton kívánna részt venni munkaidőben, akkor betegszabadságot nem vehet erre igénybe, és az ebből eredő távollétet előzetesen engedélyeztetnie kell, amely vonatkozásában a munkáltatót mérlegelési jog illeti meg, hogy az a különös méltánylást érdemlő személyi körülménybe besorolható-e vagy sem.