Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

Elsősegélynyújtás alapjai

forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/e-e/1363-az-elsosegelynyujtas-alapjai.html

Az elsősegélynyújtás baleset esetén a szakszemélyzet kiérkezéséig nyújtott célirányos beavatkozás, amely a bajba jutott személy állapotának javításáért történik. Balesetek, betegségek, sürgősségi állapotok bármikor, bárhol kialakulhatnak, akár otthon, a munkahelyen, az iskolában, illetve közterületen is. Az elsősegélynyújtással sokat tehetünk a beteg állapota érdekében, amivel akár az életét is megmenthetjük.

Az elsősegélynyújtás a szívinfarktustól kezdve a csonttörésig minden szituációban kiemelten fontos és hasznos, ezért az elsősegélynyújtás alapjait mindenkinek fontos ismernie.

Az elsősegélynyújtás fontossága

Ha Ön megtanulja az elsősegélynyújtás alapjait, egy nap akár megmentheti családtagja, barátja, munkatársa életét. Biztassa ismerőseit is az elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítására, mert lehet, hogy egyszer éppen az Ön életét fogják megmenteni. Ha szeretné megtanulni az elsősegélynyújtás alapjait, számos kurzus áll rendelkezésére, ahol akár órák, napok alatt elsajátíthatók az elsősegélynyújtás alapjai.

A DRSABCD-akcióterv

A DRSABCD-akcióterv minden betűje egy angol szó rövidítése, amely egy-egy olyan lépést jelöl, ami segít Önnek az elsősegélynyújtásban és a megfelelő helyzetfelismerésben.

D  = danger (veszély). Bizonyosodjon meg róla, hogy az Ön és a beteg testi épsége nincs közvetlen veszélyben, a helyszín biztonságos. Amennyiben veszélyeztető tényezőt talál, távolítsa el azt.

R  = response (válasz). Figyelje, hogy a beteg válaszol-e, reagál-e a felszólításra. Szóljon hozzá hangosan. Ha ismeri a nevét, ismételgesse azt. Rázza meg a vállait, és próbálja felvenni vele a kapcsolatot.

S  = send for help (kérjen segítséget). Ha a beteg nem válaszol, kérjen segítséget. Amennyiben lehetséges, hívja a 112-t, és kérjen mentőt. Ha nem lehetséges, kiáltson segítségért.

A  = airway (légutak). Nézze meg a beteg száját, torkát, és keressen idegen testet. Ha nem talált idegen testet, hajtsa hátra a beteg fejét, és emelje ki az állát, hogy átjárhatóvá váljanak a légutak.

B  = breathing (légzés). Figyelje a beteg légzését 10 másodpercen keresztül. Alkalmazza a 3-as érzékelést (érzi-e a légzést az arcbőrén, hallja-e a légzést, látja-e a mellkas mozgását). Ha 10 másodperc alatt nem volt 2 megfelelő légvétel, kezdje meg az újraélesztést.

C  = CPR – Cardiopulmonary Resuscitation (újraélesztés). Kezdje meg a beteg újraélesztését 30 mellkaskompresszió és 2 befúvás váltakozásával mindaddig, amíg a beteg magához nem tér, vagy a segítség meg nem érkezik.

D  = defibrillatio (defibrilláció). Ha elérhető automata defibrillátor, csatlakoztassa a betegre, és kövesse a gép utasításait.

A DRSABCD-akcióterv kiválóan alkalmazható, azonban a biztosabb tudás érdekében keressen fel egy elsősegélyt oktató kurzust.

Egyes speciális elsősegélynyújtást igénylő helyzetek kezelése

Az egyes balesetek, hirtelen kialakuló betegségek eltérő elsősegélynyújtási módszereket igényelhetnek:

  • Az anafilaxia a szervezet túlzott allergiás reakciója, amelynél a gége és a nyelv ödémája könnyen fulladást okozhat. Ellenőrizze, hogy a betegnél van-e valamilyen gyógyszer anafilaxia ellen (adrenalininjektor), valamint azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt.
  • Erős vérzés. Erős vérzés esetén a fő tennivaló a vérzés csökkentése, valamint a vérzéses sokk kialakulásának megelőzése. Helyezzen fel a sebre nyomókötést, majd hívja a 112-t, és kérjen mentőt. Ha a beteg továbbra is vérzik, helyezzen öklével nyomást a comb vagy a felkar artériájára attól függően, hogy hol van a sérülés.
  • Fulladás. Ha lehetséges, távolítsa el a fulladást okozó idegen testet, majd haladéktalanul hívja a 112-t, kérjen mentőt, és kezdje meg a DRSABCD-akciótervet.
  • Áramütés. Áramütés esetén azonnal áramtalanítsa a környezetet, és győződjön meg róla, hogy a beteg nem ér semmilyen áram alatt lévő tárgyhoz. Ha ez nem biztosítható, ne menjen közel a beteghez, hanem hívja a 112-t, és kérjen mentőt azonnal.
  • Csonttörés. Ha olyan beteget lát, akinél biztos a csonttörés, rögzítse a végtagot az adott pozícióban, majd hívja a 112-t, és kérjen mentőt. Ha gerincsérülés feltételezhető, akkor ne mozgassa a beteget.
  • Szívinfarktus. Erős mellkasi fájdalom esetén azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt. Az elsősegély részeként ültesse le a beteget, és nyugtassa meg.
Aktuális Információk

Ezek voltak a jellemző munkavédelmi szabályszegések az első félévben

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/ezek-voltak-a-jellemzo-munkavedelmi-szabalyszegesek-az-elso-felevben

Cikkünkben áttekintettük a legfrissebb hatósági ellenőrzések eredményeit, és összegyűjtöttük a leggyakoribb hibákat, amelyekkel a munkavédelem kiemelt intézkedései során gyakran találkozott a vállalkozásoknál.

Nemrég jelent meg a Munkavédelem és Foglalkoztatás-felügyelet oldalán a munkavédelmi hatóság 2024. I. félévi ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentés. Korábban már összefoglaltuk a vizsgálatok legfontosabb jellemzőit – milyen iparágban, mennyi vállalkozást érintett – most pedig a kiemelt intézkedéseket vettük górcső alá.

Mik azok a kiemelt intézkedések?

A kiemelt intézkedések olyan munkáltatói szabályszegésekre utalnak, amelyek a munkavállalók életét, testi épségét és egészségét fokozottan veszélyeztetik. Ezek célzottan azokra az esetekre irányulnak, ahol jelentős mulasztások történnek a munkavédelmi előírások betartásában. Idén az első félévben az összes (23 898) intézkedés 50,43%-a tartozott a kiemelt intézkedések (12 052) közé.

A kiemelt munkavédelmi intézkedésekből a legtöbb a veszélyes anyagok szabálytalan kezeléséhez kötődött. Az összesen 15 374 munkavédelmi intézkedés közül 6875 minősült kiemelt munkavédelmi intézkedésnek, ami 44,7%-os arányt jelent.

Az intézkedések túlnyomórészt a veszélyes anyagok és keverékeik helytelen felhasználásával és tárolásával voltak kapcsolatosak.

  • Az egyik fő probléma a kockázatértékelés elmulasztása vagy hiányossága, különösen a munkahelyen felhasznált veszélyes anyagok változásainak figyelmen kívül hagyása esetén.
  • Emellett a munkahigiénés vizsgálatok elmaradása is gyakori szabályszegés, így például a légszennyezettség mérések rendszeres elmulasztása, amelyek pedig alapvetőek lennének a veszélyes anyagokkal dolgozók védelme érdekében.
  • Ezen kívül a munkavédelmi ismeretek hiánya is kiemelkedő szabályszegés, amely az összes kiemelt munkavédelmi intézkedés 14,4%-át tette ki. A munkáltatók gyakran elhanyagolják az oktatást, vagy nem minden szükséges ismeretre terjed ki a munkavédelmi tematika. Az ismételt munkavédelmi oktatás elmaradása is jellemző, különösen azokban az esetekben, amikor a munkavállalók szabálytalan munkavégzést folytatnak.
  • A dokumentálás elmaradása szintén hatósági intézkedést von maga után, mivel a vonatkozó törvény előírja, hogy a munkavállalók a foglalkoztatás teljes ideje alatt rendelkezzenek a szükséges ismeretekkel.
  • Az emelőgépekkel kapcsolatos intézkedések az összes kiemelt munkavédelmi intézkedés 14,3%-át tették ki. Az emelőgépek szabálytalan használata, a karbantartások elmulasztása, illetve az emelőgép kezelői jogosítvány vagy alkalmassági vizsgálatok hiánya jellemző szabályszegés. 
  • Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos szabályszegések, például az eszközök biztosításának elmaradása, az eszközök nem megfelelő használata vagy azok konstrukciós hibája miatt az összes intézkedés 12,2%-át jelentették. 
  • A munkaköri alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos szabálytalanságok az összes intézkedés 11,2%-át tették ki. Ezek a szabálytalanságok a vizsgálatok elmaradását jelentik, amelyeket törvény ír elő. 
  • A veszélyes munkafolyamatok, technológiák és munkaeszközök kockázatértékelésének hiánya az összes intézkedés 7,7%-át tette ki. A kockázatértékelés elmulasztása gyakori szabálytalanság, különösen, ha a munkavédelmi szakemberek csak a jogszabályban meghatározott időszakonként végeznek értékelést. Az előírások azonban megkövetelik, hogy minden jelentős változáskor ismételt kockázatértékelés történjen.
  • A szállítással, rakodással és anyagmozgatással kapcsolatos szabályszegések az intézkedések 4,6%-át tették ki, míg a munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása az intézkedések 2,2%-át eredményezte.
Aktuális Információk

Mi újság a villamos biztonsági felülvizsgálattal?

forrás: https://www.langlovagok.hu/13653/mi-ujsag-a-villamos-biztonsagi-felulvizsgalattal/

Egy idei jogszabályváltozás apropóján kérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet.

Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2024. január 29-én módosult, a változás érintette a villamos biztonsági felülvizsgálatot is.

Kivéve lakóépületek

Az 1. melléklet 1.13.2. db) alpontja így szólt az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat kötelezettségi köréről: „a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott villamos berendezésen”, míg most ekképpen rendelkezik a jogszabály: „a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott általános célú villamos berendezésen, kivéve a lakóépületek villamos berendezését”.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Épületvillamossági és Biztonsági Szakosztály Villamos Biztonsági Munkabizottság Operatív Csoport (továbbiakban: MEE) a Lánglovagok.hu kérdésére megerősítette, hogy ezzel a lakóépületek tekintetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 276. §-ával megteremtődött az összhang, de felhívták a figyelmet, hogy mindig figyelembe kell venni az esetleges helyi szigorító körülményeket, és mindig a szigorúbb előírásokat kell figyelembe venni a vizsgálatkor.

Ilyen, 3 évet előíró szigorító körülmény például a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklet 1.13.2. dc) alpontjában található változatlan formában: „a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint lakóépület, kommunális épület, valamint egyéb épület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül”. A munkahely fogalma a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában található: „minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.”

Három évből hat év

És mi a helyzet akkor, ha a jogszabályváltozás előtt az akkori előírások szerint a minősítő irat 3 év érvényességet adott, és a mostani rendelet szerint elegendő 6 évente elvégezni a villamos biztonsági felülvizsgálatot?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (továbbiakban: NGM) ezzel kapcsolatban érdeklődésünkre azt írta, hogy a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet nem rendelkezik arról, hogy az elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentumban (minősítő iratban) meghatározott időpontban kell elvégezni a következő, esedékes időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatot. (Ez természetesen nem vonatkozik arra az esetre, amikor a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásának határidejét a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője a minősítő iratban meghatározta – lásd 1.12.1. alpont). Tekintettel arra, hogy a villamos biztonsági felülvizsgáló által kiállított ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem hatósági döntés, ezért az abban foglaltak nincsenek hatással a jogszabályi előírásból fakadó kötelezettségek teljesítésére.

Villamos biztonsági felülvizsgálat lakásokban

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklet 1.13.3. alpontja 2024. január 28-ig így rendelkezett:

„Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:

 a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és

 b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.”

A rendelet 2024. január 29-től a félkövér betűtípussal jelzett résszel egészült ki: „Lakóépületekben lévő, bérleménynek nem minősülő lakások villamos berendezésén az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:”.

Az 1.13.2 alpont f) pontja szerint „a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén villamos biztonsági felülvizsgálat végzése bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor, amennyiben a bérbeadás, illetve a tulajdonosváltás időpontjához képest 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem áll rendelkezésre”.

Az NGM jelezte, hogy az 1.13.3. alpontja kizárólag az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat tekintetében fogalmazza meg a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyhatóságának feltételrendszerét. A bérlőváltás esetkörét az 1.13.3. alpontja eleve kizárja a mentességből, míg a tulajdonosváltás azért zárandó ki a mentességből, mert tulajdonosváltásnál nem időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni. E tekintetben az NGM felhívja a figyelmet az 1.6. alpontra, amelyben csak a d) pont szerinti esetkörhöz kapcsolódik időszakos felülvizsgálati kötelezettség (a többi pont esetében a villamos biztonsági felülvizsgálat nem időszakos felülvizsgálatot jelent).

Ki végezteti el a villamos biztonsági felülvizsgálatot?

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2. § 29. pontjában lévő definíció szerint az üzemeltető „a villamos berendezés üzemeltetője, az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki vagy amely a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított”.

Az 1. melléklet 1.8 pontja szerint a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés), valamint átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt a kivitelező feladata az ellenőrzés, míg az 1.6 pontban felsorolt többi esetben, így bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor az üzemeltető kötelezettsége, kivéve, ha szerződésben e kötelezettséget más vállalta.

Jó, de mindezek alapján egy bérbe adott ingatlannál ki az üzemeltető? Az NGM szerint a definíció alapján egyértelmű. A MEE viszont konkrétan válaszolt, bérbeadáskor a tulajdonos az üzemeltető. Hosszú idejű szerződések esetén azonban érdemes a bérlőre átruházni az üzemeltetői kötelezettséget.