Ezekért tettek panaszt a dolgozók a munkavédelemnél – itt a friss lista!

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/ezekert-tettek-panaszt-a-dolgozok-a-munkavedelemnel-itt-a-friss-lista

Több mint ezren fordultak panasszal vagy bejelentéssel a munkavédelmi hatóságokhoz tavaly – de miért? Mely ágazatok érintettek leginkább, és milyen hibák fordultak elő a legtöbbször? Legújabb cikkünkben összesítettük az adatokat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium friss jelentése szerint 2024-ben több mint 1100 panasz és bejelentés érkezett a munkavédelmi hatóságokhoz. A dolgozók legtöbbször az alapvető munkakörülményekre, a higiénia hiányára vagy a védőeszközök hiányosságaira panaszkodtak. De bőven akadt gond munkahelyi balesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel is.

Forrás: Munkavédelem, Foglalkoztatás-felügyelet

Panasz a munkavédelemnél – miért panaszoltak legtöbben?

A leggyakrabban bejelentett problémák között szerepelt:

  • a munkahely nem megfelelő kialakítása, rossz munkakörülmények, hiányos higiénia, kaotikus munkaszervezés – 444 esetben,
  • hiányzó vagy nem megfelelő egyéni védőeszközök – 287 esetben,
  • veszélyes vagy nem karbantartott munkaeszközök – 85 esetben.

A panaszok viszont más irányba mutattak: legtöbbször munkahelyi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés miatt keresték meg a hatóságot – összesen 59 esetben.

Névtelenül is sokan szóltak

Érdekesség, hogy a bejelentők több mint 28 százaléka névtelen maradt. Ez azt mutatja, hogy sokan félnek a retorziótól, mégis fontosnak tartják a szabálytalanságok jelzését. A hatóság azonban a névtelen bejelentéseket is kivizsgálta – gyakran jogosan, mert valódi hiányosságokat tártak fel, sőt, olyan is előfordult, hogy több jogsértésre fény derült, mint amit a bejelentés tartalmazott. 

A legtöbben e-mailben (56%) vagy telefonon (33%) tettek bejelentést, de még mindig akadt, aki személyesen vagy levélben fordult a hatósághoz.

Nem meglepő módon a legtöbb panasz az építőiparban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben érkezett. Ezek az ágazatok évek óta a legérzékenyebbek munkavédelmi szempontból – sok az időszakos dolgozó, nagy a fizikai terhelés, gyors a fluktuáció.

Mi lett a panaszok vége?

A hatóság nem nézte ölbe tett kézzel a dolgokat: több mint ezer ügyben indítottak vizsgálatot, és 271 esetben azonnali intézkedésre volt szükség. Csak minden 15. esetben szabtak ki pénzbírságot – de így is összesen több mint 55 millió forintnyi bírság jött össze.

A legsúlyosabb következményeket olyan ügyekben rótták ki, ahol a munkáltató nem jelentette a munkahelyi balesetet, nem biztosította a szükséges védőfelszerelést, vagy veszélyes körülmények között dolgoztatta az embereket.

Az esetek többségében a bejelentők nemcsak saját érdekükben, hanem kollégáik biztonságáért is cselekedtek. Ha mi is tapasztalunk szabálytalanságot a munkahelyen – legyen szó rossz szellőzésről, veszélyes gépekről vagy nem megfelelő munkaruháról –, ne féljünk jelezni. A munkavédelem nem adminisztrációs teher, hanem életek múlhatnak rajta.

Méh- és darázscsípés: életet veszélyeztethet – mit tehet a munkáltató?

forrás: https://mubi.hu/hirek/kornyezetvedelmi-szabalyozasok/meh-es-darazscsipes-eletet-veszelyeztethet-mit-tehet-a-munkaltato

A méh- és darázscsípések nem csupán kellemetlenséget, de akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek. A megelőzés, a felkészültség és a gyors reagálás életeket menthet. A munkáltatók felelőssége, hogy a szabadtéri munkavégzés során minden szükséges óvintézkedést megtegyenek.

Az NGM Munkavédelmi Irányítási Főosztálya felhívja a szabadtéri munkavégzést szervező munkáltatók figyelmét a megelőzés fontosságára, különös tekintettel az allergiás reakciók lehetőségére. A méh- és darázscsípések okozta anafilaxiás sokk gyors beavatkozás nélkül végzetes lehet – különösen olyan területeken, ahol nehézkes a mentők megközelítése.

Fokozott kockázat: hol és mikor?

A rovarok a klímaváltozás következtében már tavasszal megjelenhetnek, aktivitási időszakuk meghosszabbodott. Különösen veszélyeztetett területek:

  • erdőgazdálkodás, fakitermelés,
  • mezőgazdasági munkák (gyomirtás, szüret),
  • közterület-fenntartás,
  • folyóparti kaszálás,
  • elhagyatott épületek takarítása, bontása.

A legnagyobb kockázatot a lódarazsak jelentik, amelyek a legagresszívebb fajnak számítanak.

Mi történik csípéskor?

A csípés helyén duzzanat, fájdalom, viszketés jelentkezhet. Azonban ha a csípés a szájban, torokban történik, vagy allergiás reakció alakul ki, az légúti elzáródáshoz, vérnyomáscsökkenéshez, eszméletvesztéshez is vezethet. Anafilaxiás sokk akár 30 percen belül is felléphet – azonnali sürgősségi ellátásra van szükség.

Munkáltatói teendők

A biztonság érdekében az alábbi lépéseket szükséges megtenni:

  • Kockázatértékelés készítése munkavédelmi szakember és foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával.
  • A munkaterületek átvizsgálása: potenciális fészkek keresése (faodvak, földlyukak, szénabálák).
  • Megelőző intézkedések bevezetése, különösen nehezen megközelíthető területeken.
  • Rendszeres konzultáció a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, főként, ha ismert rovarallergiás munkavállaló is dolgozik a csapatban.
  • Egyedüli munkavégzés kerülése az érintett területeken.
  • Segélyhívásra alkalmas eszköz (mobiltelefon) biztosítása minden munkaterületen.
  • Allergiás munkavállalók esetében: adrenalin auto-injektor meglétének ellenőrzése, a használat módjának ismertetése.

Innováció a tetőfedésben vagy a TvMI-ben? – Bravúros műszaki fejlődés?

forrás: https://vedelem.hu/hirek/0/4429-innovacio-a-tetofedesben-vagy-a-tvmi-ben-–-bravuros-muszaki-fejlodes

A műszaki fejlődésben mindig újabb eredmények születnek, amelyet a TvMI-k lekövetnek. Szinte bravúros műszaki fejlődést fedezhetünk fel az egyik legújabb megoldásban. Közismert, hogy a tűzvédelmi műszaki irányelvek az OTSZ-ben előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak megoldásokat. Ilyen újdonságként fedezték fel a műanyag tetőfedő anyagokat. Rögtön be is épültek a TvMI-be, így az OTSZ vonatkozó követelményei teljesülnek. Minden rendben?

Változatlan OTSZ előírás

Az OTSZ követelményei az elmúlt öt évben nem változtak, a fejlődés viszont láthatóan ütemes.

Az OTSZ 88. §  (2) bekezdésének d) pontja szerint nem kötelező hő- és füstelvezetést létesíteni az olyan – beépített tűzoltó berendezéssel nem védett – ipari, mezőgazdasági rendeltetésű vagy raktárhelyiségben, amelynek tetőfedése vagy a helyiséget felülről lezáró egyéb szerkezete a tűzzel szemben számottevő ellenállással nem rendelkezik.

Megjegyzés: Az E15 kritérium esetleges nem teljesülése egy szerkezet, fedés esetén nem jelenti azt, hogy az a tűzzel szemben számottevő integritási ellenállással nem rendelkezne. Ez mindössze azt igazolja, hogy egy esetleges tűzállósági vizsgálat során 6 mm-nél tágasabb rések alakultak ki.

Megjegyzés 2: Az a) pontban írt szerkezetek esetében figyelembe kell venni a teret lefedő szerkezet elhelyezkedési magasságát is. Minél magasabban helyezkedik el a szerkezet a várható tűzeseti hőmérséklete annál alacsonyabb lesz, így nem biztos, hogy eléri azt a hőmérsékletet, amelynél a térlefedés megnyílása bekövetkezne.

 Mit nem tekinthetünk a tűzzel szembeni számottevő ellenállásnak?

Ha a magyar nyelvből indulunk ki, akkor a jelentéktelen, elhanyagolható, lényegtelen, nem meghatározó, csekély szavakkal jellemezhetjük, hogy mi a nem számottevő ellenállás a tűzzel szemben.

A tűzzel szembeni számottevő ellenállás fogalma viszont jól körülírt. Ennek azt tekintjük, ha egy épületszerkezet vagy anyag a tűznek előírt ideig képes ellenállni úgy, hogy megtartja szerkezeti stabilitását, megakadályozza a tűz és a hő átterjedését, valamint biztosítja a bent tartózkodók biztonságos menekülését és a tűzoltók beavatkozását. Ennek az ellenállásnak az időtartama a tűzállósági határérték, amelyet percben határoznak meg.

Nézzük, mi a követelmény a tetőre!

2. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez *  1. táblázat, a Tűzeseti szerkezeti állékonyság alcímhez Építményszerkezetek tűzvédelmi osztályára és tűzállósági teljesítményére vonatkozó követelmények

„NAK kockázati osztályban 1–2 szintes Ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén
Tetőfödémek és a legfelső szint lefedését biztosító teherhordó szerkezetek:

  • kritérium REI,
  • Elvárt tűzállósági teljesítmény és tűzvédelmi osztály 15 D

Vagyis 15 percig R (teherhordó késesség) megtartja teherhordó képességét, E (integritás) megakadályozza, hogy a tűz átjusson a másik oldalra, I (szigetelés) korlátozza a hőátadást.

Az OTSZ szerint a szerkezetre vonatkozó EI kritériumtól el lehet tekinteni, ha a szerkezet megnyílása, átmelegedése a szerkezet környezetét nem veszélyezteti és a szerkezet vagy valamelyik részének meggyulladása nem jár a tűz jelentős tetőfelületre való kiterjedésének veszélyével”

Vagyis a követelmény a tetőre 15 perc. Tehát az így behatárolt tűzzel szemben számottevő ellenállással nem rendelkező tetőfedésnek „számottevően” 15 percen belül el kell veszítenie állékonyságát, funkcióját.

Kérdések:

  1. A 15 perces a követelményhez képest mi nem minősül a tűzzel szemben számottevő (jelentéktelen, elhanyagolható) ellenállásnak? Hány perc a „számottevően” kevesebb? Magyarul hány perc tekinthető jelentéktelen tűzzel szembeni ellenállásnak?
  2. Ha az EI kritériumtól el lehet tekinteni, akkor az 1200 m2-es tető több, mint felének meggyulladása nem jár a tűz jelentős tetőfelületre való kiterjedésének veszélyével?

Van a TvMI 1 számú megjegyzése

„Az E15 kritérium esetleges nem teljesülése egy szerkezet, fedés esetén nem jelenti azt, hogy az a tűzzel szemben számottevő integritási ellenállással nem rendelkezne. Ez mindössze azt igazolja, hogy egy esetleges tűzállósági vizsgálat során 6 mm-nél tágasabb rések alakultak ki.”

  1. Akkor mégsem lehet eltekinteni az E kritérium teljesítésétől?
  2. Akkor ez a megoldás mégis a tűzzel szemben számottevő integritási ellenállással rendelkezik, bár a vizsgálaton megbukott?
  3. Ha azokon a fedéseken csak „6 mm-nél tágasabb rések alakultak ki”, akkor azon kimegy a hő-és a füst?
  4. A 7 mm „tágasabb” a 700 mm még „tágasabb”?

150 – 400°C közötti gyulladáspontú anyag

Most akkor tényleg ilyen rohamos a fejlődés? Mi történhetett?

Az előző TvMI-ben szereplő 150 °C alatti gyulladáspontú anyag eleve kizárt volt, mert ilyen anyag építési termékként nem alkalmazható. Most ezt a hibát korrigálták és módosították 150 – 400 °C közötti gyulladáspontú műanyagra.

A kérdés:

  • Hogy égnek ezek a műanyagok?
  • Tényleg nem rendelkeznek a tűzzel szemben számottevő ellenállással tetőfedésként?
  • Biztosítják a menekülés és a tűzoltói beavatkozás feltételeit?

Tűzzel szemben számottevő ellenállás tetőfedésként?

Olyan ipari, mezőgazdasági rendeltetésű vagy raktárhelyiséget kell magunk elé képzelni, amely 1200 m2 alapterületű, kevesen dolgoznak benne és a tetőfedésének legalább 50%- át az említett műanyagból készült szerkezetek teszik ki. Ezek közül a felsorolt hat anyagból egy a hőmérsékleti szűrőn elbukott, a másik bukdácsolt.

A megmardt négy még akár jó is lehet a gyulladási hőmérséklete alapján, de ennek a gyulladásnak a feláramló füst hőmérsékletétől kellene bekövetkezni.

Mivel nem ad a TvMI hozzá adatokat, ezért nehéz tervezőként igazolni, hacsak nem olvassuk el a magunk megnyugtatására a TvMI bevezető sorait, miszerint a tűzvédelmi műszaki irányelvek az OTSZ előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak megoldásokat.

Biztosítják a menekülés és a tűzoltói beavatkozás feltételeit?

Ha ezekben a helyiségekben kevés ember dolgozik, akkor gyors észlelés esetén a menekülés feltételeit biztosítottnak tekinthetjük. Ezzel az OTSZ életvédelmi céljainak első fele (veszélyeztettek menekülése) rendben van.

A másik fele a tűzoltói beavatkozás részvevőinek védelme és a beavatkozás feltételeinek biztosítása csak akkor, ha ez a műanyag tető biztosan megnyílik. Erre azonban a jámbor óhajon kívül, szakmailag igazolt, alátámasztott megoldásról nincs ismeretünk. Annyit viszont tudunk, hogy az anyagok egy része, hő hatására égve csepeg. Ha a tetőfelület minimum 50%-án ilyen van, azt talán csak a tűzoltó élet- és balesetbiztosítása tudja ellensúlyozni. Márpedig az OTSZ 5. §-a követelmény.

Szóval nehéz dolog ez a műszaki fejlődés, nekem például „számottevő” nehézséget okoz ez és a „tágasabb„rések értelmezése.

S.H