Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

Betegszabadság és táppénz

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/betegszabadsag-es-tappenz-20220331.html

A betegszabadság és táppénz fő különbsége, hogy a betegszabadságot a munkáltató fizeti, ez a munkavállaló keresőképtelenségének első 15 napjára jár. Ennek letelte után jár a táppénz, mely egészségbiztosítási ellátás.

A betegszabadsággal kapcsolatosan a Munka törvénykönyve tartalmaz rendelkezéseket. A jogszabályok szerint a munkavállalónak keresőképtelenség esetén évi 15 nap betegszabadság jár. Erre az időszakra a munkáltató távolléti díj 70%-át fizeti az alkalmazottnak. (Ez az összeg adó‐ és járulékköteles is.) 

Betegszabadság vagy táppénz?

Alapvető különbség, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, az egészségbiztosítási szerv folyósítja. A munkavállalónak a keresőképtelenség első 15 napjának – vagyis a betegszabadság – letelte után jár a táppénz. Betegszabadság csak saját betegség után jár, míg táppénzt a szülő a gyermeke betegsége után is kaphat, a gyermek 12 éves koráig. Ez utóbbi a gyermekápolási táppénz.

Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft., rt. alkalmazottai, stb.), továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, állami szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.

Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat.

A táppénz feltételei

  • Táppénzt kaphat az a személy, aki biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
  • Társadalombiztosítási járulékot teljesít.
  • Az orvos által igazoltan keresőképtelen. 

A táppénz jár a keresőképtelenség időtartamára, azonban legfeljebb 1 évig. Amennyiben az érintett személy nem rendelkezik egy teljes év biztosítási jogviszonnyal, illetve volt már korábban táppénzen, akkor csak az arányos időszakra jogosult táppénz kifizetésre. 

Orvosi igazolás

Táppénzt akkor fizet az egészségbiztosítási szerv, ha a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz vagy betegszabadság illeti‐e meg a beteget.

A keresőképtelenség kategóriái között a táppénz kódok részletesen leírják a különböző okokat, amelyek miatt a munkavállaló nem tudja ellátni munkáját. Ezek közé tartozik a saját betegség, a hosszabb kórházi kezelés, vagy a járványügyi intézkedések miatti munkakiesés. A különböző kódok között a 9-es kód a táppénz kalkulátorban különösen fontos, mivel ez általában a veszélyeztetett terhesség miatt igénybe vehető táppénzt jelöli, ami segíthet a várandós nőknek kiszámítani a táppénz összegét, amely a keresőképtelenség idejére jár.

A táppénz mértéke

Főszabály szerint a táppénz a napi átlagkereset 60%-a. Illetve egyes esetekben (kórházi illetve egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén) 50% jár. 
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2025-ben, a 290 800,- Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 19.386 Ft-ot.

Használja Táppénz kalkulátorunkat. 

Nem jár betegszabadság üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés és veszélyeztetett várandósság esetén. Ilyenkor eleve táppénz igényelhető.

További információkat a táppénzről ITT talál. 

Aktuális Információk

Így kellene dolgozni és dolgoztatni hidegben

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/igy-kellene-dolgozni-es-dolgoztatni-hidegben-20250114.html

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkavédelmi irányítási főosztálya felhívást tett közzé a hidegben történő munkavégzés veszélyeivel kapcsolatban.

Egyebek közt kiemelték, hogy a hideg munkakörnyezet a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan el kell végezni a kockázatértékelést, és megelőző intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelmére.

Kitértek arra, hogy a szabadban végzett fizikai munka esetén a kockázatértékelés eredményei alapján hideg elleni védőeszköz, védőruha biztosítása válhat szükségessé, és figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést, a mozgást, látást és hallást korlátozó hatást is.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a lefagyott tárgyak nehezebben, vagy egyáltalán nem mozdíthatók, amihez csúszásveszély is társul. A fűtőtestek megválasztásánál, elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne szennyezzék a munkahely, pihenőhely levegőjét, illetve ne okozzák a munkavállalók túlzott felmelegedését.

Munkavédelmi oktatás során a veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell hívni a munkavállalók figyelmét arra, hogy az időjárásnak megfelelő ruhát vegyenek fel, rétegesen öltözködjenek, és figyeljenek a végtagok, valamint az arc, az orr és a fül védelmére is. Javasolják, hogy a dolgozók figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást, vagy az orvosi ellátást. Éppen ezért mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni.

Zárt térben történő munkavégzés esetén a megfelelő munkahelyi klíma biztosítása könnyebben megoldható, mint a szabadtéri munkavégzés során. Zárttéri munkahelyen a dolgozók számára biztosítandó megfelelő hőmérsékletet az ott folyó munka jellege, illetve a munkával járó fizikai megterhelés-igénybevétel határozza meg.

Hideg évszakban szellemi munka esetén 20-22, könnyű fizikai munka esetén 18-20, közepesen nehéz fizikai munkánál 14-18, míg nehéz fizikai munkánál 12-14 Celsius fok munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára.

A réteges öltözködés, meleg zokni, vastag talpú lábbeli csökkenti a szervezet hőleadását és elősegíti a hidegebb munkakörnyezethez való alkalmazkodást. Ha sok folyadékot iszunk, azzal nagyobb eséllyel előzzük meg a felfázást, a húgyúti fertőzéseket. A melegebb italok fogyasztásával fokozódik az anyagcsere, a hőérzet mellett a közérzet is javulhat.

A felhívásban kitérnek arra is, hogy az égéstermék-elvezetés nélküli fűtőberendezések szabálytalan használata minden évben több halállal végződő baleset, illetve fulladás, mérgezés előidézője, pedig a tragédiák megfelelő elővigyázatossággal megelőzhetők lennének.

A 2020-2024. közötti időszakban összesen 6 halálos munkabaleset következett be a fűtőberendezések szabálytalan üzemeltetése miatt. A nyílt égésterű gázkészülékek – például propán-bután palackkal üzemelő „szieszta kályhák”, hősugárzók – nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, valamint a gépjárművek belső terében. Az elektromos fűtőberendezés csak a munkáltató engedélyével, a munkavédelmi, érintésvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások és a kezelési útmutató szerinti szabályok betartása mellett üzemeltethető – hívták fel a figyelmet.

Aktuális Információk

Ruhaszárító, kenyérpirító, hosszabbító: mi okozza a legtöbb lakástüzet?

forrás: https://24.hu/elet-stilus/2025/01/19/tuz-tuzveszely-otthon-lakas-elektromos-eszkoz-katasztrofavedelem/

Több cikk is elterjedt a hét elején a különböző online felületeken arról, hogy mely elektromos berendezések, háztartási eszközök felelősek a legtöbb lakástűzért. Volt, amelyik a kenyérpirítót, egy másik a ruhaszárítógépet tette meg elsőszámú bűnbakká, de találtunk olyan cikket is, amelyik szerint az okozza a legnagyobb gondot, ha több nagyteljesítményű készüléket csatlakoztatunk ugyanahhoz az elosztós hosszabbítóhoz. Megkérdeztük a katasztrófavédelmet, mennyi valóságtartalmuk van ezeknek a futótűzként terjedő írásoknak.

Minden háztartási elektromos eszköz tűzveszélyessé válhat, ha nincs megfelelően karbantartva, vagy éghető anyagok vannak a közvetlen közelében

– emeli ki válaszában Dóka Imre tűzoltó őrnagy, a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának szóvivő-helyettese.

A katasztrófavédelem adatai szerint a tavalyi évben összesen 6372 lakástűz keletkezett, melyekben 81 ember vesztette életét.

Ez azt jelenti, hogy átlagosan négynaponta halt meg egy ember lakástűzben, Magyarországon.

Sokkoló adatnak tűnhet, de a tendencia javulást mutat: 2023-ban még 81-gyel több lakástűzhöz vonultak ki a tűzoltók és a halálos áldozatok száma is kettővel több volt a tavalyinál.

A katasztrófavédelem 2024-ben 327 lakástűz esetében indított vizsgálatot, hogy kiderítse a tűz keletkezésének pontos helyét, idejét és okát. Eredményeik szerint az esetek túlnyomó többségében elektromos eszközökkel kapcsolatos problémák, a fűtési rendszer hibája, nyílt láng használata, főzés, illetve dohányzás okoztak lakástüzet.

Dóka Imre kiemeli: az érintett ingatlanok közül alig néhányban volt füstérzékelő, holott ahol volt, ott nem történt tragédia, de még sérülés sem, hiszen a füstérzékelő már a tűz kezdeti fázisában jelzett.

Hálózatok és eszközök

A szóvivő-helyettes hangsúlyozza: az elektromos berendezések közül a legtöbb problémát elöregedett, nem megfelelően karbantartott készülékek, illetve hibás vezetékek okozzák. Az is előfordulhat azonban, hogy épp egy készülék lecserélése miatt keletkezik tűz, ha az épület elektromos rendszere elavult.

„A régi elektromos vezetékeket és azok kötéseit nem annyi elektromos eszközre tervezték még, mint amennyit manapság használunk. Ha túlterheljük a hálózatot, az folyamatosan melegszik, egészen addig, amíg a szigetelés meggyullad, a tűz pedig átterjed a környezetében lévő tárgyakra. Ha elavult az otthonunk elektromos rendszere, vizsgáltassuk felül szakemberrel és korszerűsítsük” – hívja fel a figyelmet Dóka.

Az elosztós hosszabbítókkal kapcsolatban a szóvivő-helyettes megerősíti, hogy ha több nagy teljesítményű készüléket csatlakoztatunk hozzájuk, a túlterhelés könnyen tűz keletkezését okozhatja. A nagyteljesítményű gépeket mindig dugjuk külön konnektorba. Hozzáteszi: tűzveszélyes az is, ha a hosszabbítót feltekerve használjuk, vagy ha valamit a vezetékre helyezünk, mert így megtörhet, megsérülhet a szigetelés.

A kenyérpirítók, hősugárzók, elektromos fűtőtestek általában akkor okoznak problémát, ha a közvetlen közelükbe éghető, gyúlékony anyagot tesznek, illetve ha letakarják őket. Dóka Imre hangsúlyozza: tilos elektromos eszközökön nedves ruhákat szárítani!

A szóvivő-helyettes szerint lakástüzet okozhat akár egy olyan, hétköznapi dolog is, mint egy villanykörte kicserélése. Fontos, hogy mindig megnézzük, maximum mekkora teljesítményű izzót szabad az adott foglalatba betekerni, mert egy nagyobb teljesítményű izzó használata túlmelegedést okozhat, ami tűzveszélyes.

Leggyakrabban használt elektromos eszközeinket: a telefonjainkat és a laptopjainkat pedig soha ne töltsük úgy, hogy az ágyon fekszenek, mert úgy könnyen tüzet okozhatnak.

Bajban is biztonság

Dóka Imre végül kiemeli: fontos, hogy elektromos gépet csak megbízható forrásból vásároljunk. Ismerjük fel, ha valamelyik eszköz rendellenesen működik: szikrázik, megolvadt, eldeformálódott, megfeketedett, lecsapja a biztosítékot, vagy égett szaga van. Ha ilyet tapasztalunk, ne használjuk!

Ha megtörténik baj, elektromos eredetű tüzet, feszültség alatt lévő eszközt tilos vízzel oltani. Minden háztartásban érdemes lehet tartani egy 6 kilogrammos ABC porral oltó tűzoltó készüléket, ezzel szinte minden ház körüli tűz biztonságosan oltható. Ha gyermekek vagy idősek is laknak az ingatlanban, érdemes lehet egy 2 kilogrammos tűzoltó készüléket is vásárolni, amelyet ők is elbírnak.

Bármilyen tűz észlelése során a legfontosabb a gyors helyzetfelmérés. A tűz másodpercek alatt rohamosan terjedhet, így ha látunk esélyt a tűz sérülés nélküli eloltására, akkor azt azonnal kezdjük meg. Ha nincs erre lehetőség, akkor menekülés közben elsőként értesítsük a tűzoltókat a 112-es segélyhívószámon.