Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

Képernyő előtti munkavégzés

25 évet tölt a képernyő előtt egy átlagos dolgozó a munkája során

forrás: https://www.hrportal.hu/c/25-evet-tolt-a-kepernyo-elott-egy-atlagos-dolgozo-a-munkaja-soran-20240826.html

A friss kutatásból az is kiderül, hogy egy átlagos felnőtt az ébren töltött órák 76%-át online tölti.

A Bionic üzleti összehasonlító szakértői tanulmányt készítettek, hogy kiderítsék, mennyi időt tölt az átlagember az interneten élete során, és ebből mennyit tesz ki a munka – számolt be róla a HR News.

A kutatásból kiderült, hogy felnőttkorukban a britek 223 015 órát töltenek online karrierjük során, ami 9292 teljes napnak, azaz 25 évnek felel meg!

A törvényes munkavállalási korhatár (az Egyesült Királyságban 16 év) és az állami nyugdíjkorhatár (férfiak és nők esetében egyaránt 66 év) között az átlagember 50 évig dolgozhat. Ez azt jelenti, hogy a teljes 50 munkaévből 50% (25 egymást követő év) a képernyő előtt töltött idővel telik. A britek egyre inkább tudatában vannak a képernyők által kibocsátott kék fény egészségügyi hatásainak, amelyek olyan tünetekkel járnak, mint a fejfájás, a szemfáradtság és a rossz alvás.

Egy átlagos felnőtt az ébren töltött órák 76%-át online tölti.

A képernyőidő nem ér véget az irodában sem, hiszen amint kijelentkezünk a munkából, szemünk átvált az okostelefonok vagy a televíziók fényére. Az átlagember a nap 16-18 óráját van ébren, és a Bionic jelentése szerint naponta átlagosan 13 órát és 2 percet töltünk online, a Bionic kimutatta, hogy az átlagos felnőtt az ébren töltött órák 76%-át online tölti.

Ha kiszámoljuk, hogy ez hogyan néz ki egy életen át, figyelembe véve a britek 81 éves átlagos várható élettartamát és a különböző életszakaszok átlagos internethasználatát. A kutatás szerint az átlagos britek 312 805 órát töltenek online életük során, ami 36 egymást követő, képernyő előtt töltött évnek felel meg.

Aktuális Információk

Mi a különbség a munkaruha és a védőruha között?

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/mi-a-kulonbseg-a-munkaruha-es-a-vedoruha-kozott

A munkahelyi öltözet kiválasztása és viselése nem csak brandépítő és praktikus szempontok alapján történik: komoly munkavédelmi szabályozás is vonatkozik rá. Mikor kell védőruhát, és mikor elég egy egyszerű munkaruhát viselni? Cikkünkben ezt a fontos kérdést járjuk körül, hogy minden munkavállaló és munkáltató tisztában legyen a legfontosabb tudnivalókkal.

A munkahelyi öltözetek típusai

  • Egyenruha: A rendvédelmi szerveknél (pl. rendőrség, tűzoltóság) használatos hivatalos, egységes öltözet, amely a testület tagjait másoktól megkülönbözteti.
  • Formaruha: Egy szervezet arculatát jeleníti meg, és biztosítja, hogy az alkalmazottak jól láthatóak legyenek (pl. postások, pincérek, légitársaságok dolgozói).
  • Termékvédő ruha: A gyártás, szállítás vagy forgalmazás alatt lévő termékek védelmét szolgálja.
  • Védőruha: Egyéni védőeszköz, amely a munkavállalót védi a fizikai, kémiai, vagy biológiai károsító hatásoktól. Szabványok által meghatározott védelmi képességekkel rendelkezik. Az egyéni védőeszközökről itt írtunk bővebben.
  • Munkaruha: Védi a munkavállaló saját ruházatát a fokozott igénybevételtől és szennyeződéstől, vagy helyettesíti azt.

Ezek az öltözetek átfedésben is lehetnek egymással: például a kéményseprők fekete ruhája egyszerre formaruha és védőruha is, ami miatt a munkáltatónak az egyéni védőeszközökre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.

Mi a különbség a munkaruha és a védőruha között?

Védőruha: Olyan speciális öltözet, amely a munkavállaló egészségét és biztonságát védi a munkavégzés során felmerülő kockázatok ellen. Például, ha a munka során vegyi anyagokkal vagy magas hővel kerül kapcsolatba, a védőruha kötelező.

A védőruha mindig egyéni védőeszköznek minősül, és a munkáltatónak kötelessége biztosítani azt a munkavállalók számára próbaidő alatt is. A védőruha megfelelőségét szigorú szabványok szabályozzák, így rendelkeznie kell EU-megfelelőségi nyilatkozattal és CE-jelöléssel.

A védőruhák különböző károsító tényezők ellen nyújtanak védelmet, beleértve a vegyszerek és növényvédő szerek hatását, fertőző anyagokat (biológiai tényezőket), mechanikai és fizikai hatásokat, hőt, lángot, hideget, valamint a nedvesség vagy víz hatását. Ezen túlmenően védenek rossz láthatási viszonyok, sztatikus feltöltődés, láncfűrészek, ívhatások és radioaktív anyagok ellen is.

Munkaruha: Az általános munkaruha nem védelmi célt szolgál, hanem a munkavállaló saját ruházatát óvja a szennyeződéstől és elhasználódástól. Ezeket a ruhadarabokat a munkáltató általában belső szabályozás vagy kollektív szerződés alapján biztosítja. A munkaruha nem minősül egyéni védőeszköznek, így nem vonatkoznak rá szigorú megfelelőségi követelmények.

Mikor kötelező a védőruha?

A védőruha használata akkor kötelező, ha a munkahelyi kockázatokat más módon nem lehet kiküszöbölni. Például, ha veszélyes anyagokkal dolgozik a munkavállaló, vagy olyan munkakörben tevékenykedik, ahol a sérülés veszélye fennáll, a munkáltatónak biztosítania kell a megfelelő védőruházatot. A védőruha viselését a munkavédelmi törvények szigorúan előírják és szabályozzák, a használat elmulasztása akár szankciókat is vonhat maga után.

A munkaruha és a védőruha juttatásának szabályai

  • Kötelező biztosítás: A munkáltatónak kötelező biztosítani a védőruhát, és annak tisztításáról, karbantartásáról is gondoskodnia kell.
  • Tulajdonjog: A védőruha a munkáltató tulajdonában marad, míg a munkaruha akár a munkavállaló tulajdonába is átkerülhet.
  • Orvosi vizsgálat és oktatás: A védőruha használata bizonyos esetekben orvosi vizsgálathoz és oktatáshoz kötött, míg a munkaruha viselése ilyen követelményeket nem támaszt.
  • Kötelező felülvizsgálat: A védelmi képességtől függően (3. kategória esetén) időszakos felülvizsgálata kötelező lehet. Az erre vonatkozó részletes információkat az egyéni védőeszköz tájékoztatója tartalmazza.

Mire figyeljünk munkaruha viselésekor?

Míg a munkaruha viselése nem kötelező jellegű, fontos, hogy a munkáltató egyértelműen szabályozza annak használatát. A munkaruha nem igényel különösebb oktatást vagy orvosi vizsgálatot, de viselésének szabályai a kollektív szerződésben vagy belső szabályzatokban lehetnek rögzítve.

Összességében elmondható, hogy a munkahelyi öltözet kiválasztása és viselése nem csupán a cég arculatának része, hanem a munkavállalók biztonságának egyik alapköve is. Míg a munkaruha általában a munkavállaló saját ruházatát óvja, a védőruha speciális védelmet nyújt a munkahelyi kockázatokkal szemben.

A MUBI Egyéni védőeszközök moduljával könnyedén nyomon követheti a munkavállalóinak kiadott egyéni védőeszközöket, munkaruházatokat és munkaeszközöket és automatikusan generálhatja a kiadáshoz tartozó átadás-átvételi dokumentumot is! Itt kipróbálhatja ingyen!

Forrás: Munkavédelem, Foglalkoztatás-felügyelet weboldala

Aktuális Információk

Mesterséges intelligencia

Mesterséges intelligencia használata a munkahelyeken: itt az új EU-s szabályozás

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/mesterseges-intelligencia-hasznalata-a-munkahelyeken-itt-az-uj-eu-s-szabalyozas

Az Európai Unió 2024. július 12-én tette közzé az AI Act nevű rendeletét, amely alapjaiban változtatja meg a mesterséges intelligencia (AI) rendszerek szabályozását. A törvény célja, hogy átláthatóbbá és biztonságosabbá tegye a mesterséges intelligencia alkalmazását, hatásai minden, AI-t használó vagy fejlesztő vállalkozást érintenek. De pontosan hogyan érinti a szabályozás a vállalatokat?

Mi az AI Act és miért fontos?

Az AI Act az első átfogó szabályozás az Európai Unióban, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia rendszerekre vonatkozik. A szabályozás a technológia biztonságos használatát és az etikai normák betartását helyezi előtérbe. Az új rendelet 2026. augusztus 2-án lép hatályba teljes egészében, de néhány rendelkezés – például a tiltott AI rendszerekre vonatkozó szabályok – már 2025. február 2-től érvénybe lépnek.

Kikre vonatkozik az AI Act?

Az AI Act minden olyan szervezetre kiterjed, amely mesterséges intelligenciát fejleszt, forgalmaz, importál vagy használ. Ez vonatkozik a nagyvállalatokra, kis- és középvállalkozásokra, startupokra, valamint állami intézményekre egyaránt. Az AI rendszerekkel foglalkozó cégeknek szigorúbb szabályokkal kell szembenézniük, míg az AI-t alkalmazó vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell az új előírásokhoz.

Milyen kötelezettségek várnak a vállalatokra?

Az AI Act a rendszereket kockázati szintjük alapján kategorizálja, és ennek megfelelően eltérő kötelezettségeket ír elő. A legszigorúbb előírások a magas kockázatú AI rendszerekre vonatkoznak, mint például a biometrikus azonosításra használt rendszerek vagy a munkaerő-felvételt támogató AI megoldások. Ezekre a rendszerekre szigorú minőségbiztosítási és kockázatkezelési követelmények vonatkoznak.

A kevésbé kockázatos AI rendszerek esetében elegendő az átláthatóság biztosítása, hogy a felhasználók tisztában legyenek a rendszerek működésével és hatásaival.

Mi tilos az új szabályozás szerint?

Az AI Act tiltja az olyan rendszerek használatát, amelyek manipulatív vagy megtévesztő technikákat alkalmaznak, vagy kihasználják az emberek sebezhetőségét, például életkor, fogyatékosság vagy társadalmi helyzet alapján. Jó példa erre egy virtuális asszisztens, amely titokban befolyásolja a felhasználók döntéseit. Továbbá tilosak lesznek azok a rendszerek, amelyek cél nélkül gyűjtenek személyes adatokat.

Milyen bírságokra lehet számítani?

Az AI Act súlyos bírságokat helyez kilátásba a szabályok megsértése esetén. A tiltott AI rendszerek alkalmazása esetén a bírság elérheti akár a 35 millió eurót vagy az előző évi globális árbevétel 7%-át, attól függően, hogy melyik összeg a magasabb. Ez hasonlóan szigorú, mint a GDPR esetében tapasztalt szankciók.

Hogyan készülhetnek fel a cégek az új szabályozásra?

Az AI Act bevezetése azt jelzi, hogy az Európai Unió komolyan veszi a mesterséges intelligencia szabályozását. A vállalatoknak időben fel kell készülniük, hogy megfeleljenek az új előírásoknak, különösen azoknak, amelyek magas kockázatú rendszereket használnak. Ez nemcsak a technológiai fejlesztésekre, hanem az etikai normák betartására is kiterjed, biztosítva ezzel, hogy az AI rendszerek valóban az emberek érdekeit szolgálják.

Az AI Act által létrehozott szabályozási környezet átláthatóbbá és biztonságosabbá teszi a mesterséges intelligencia alkalmazását, miközben védi a felhasználókat és egyértelműbb kereteket biztosít a fejlesztők és vállalatok számára. A cégeknek érdemes most elkezdeni a felkészülést, hogy a jövőben is versenyképesek maradhassanak az új, szigorúbb szabályozási környezetben.

Forrás: ITC Global