Kategória: Aktuális Információk

Ez az egyik első munkavállalói kérdés az állásinterjún

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/ez-az-egyik-elso-munkavallaloi-kerdes-az-allasinterjun-20240802.html

Ausztriában jövőre a kávézó teraszáról is lehet „home office” munkát végezni, míg itthon ez csak akkor lehetséges, ha a munkaadó kifejezetten engedélyezi. Ez derül ki az osztrák munkaügyi tervezet és a magyar jogszabály összevetéséből. Nagy cégeknél már itthon is elterjedt a távmunka, a szabályozás azonban még nem a legmodernebb. Pedig igény lenne rá, hiszen a fehérgalléros jelöltek egyik első kérdése a home office lehetősége az állásinterjún.

Ausztriában egy új törvénymódosítás szerint 2025-től – válaszul a társadalmi igényekre és a változó gazdasági körülményekre – kibővítik a járvány miatt 2021 áprilisában bevezetett home office-törvényt. Tavaly ugyanis egy széleskörű társadalomkutatást végeztek nyugati szomszédunknál, amely megállapítja, hogy szükség van az otthoni munkavégzés helyfüggetlen továbbfejlesztésére, mégpedig a távmunkáról szóló törvénnyel – írja az Economx.hu. Jövőre így már nem csak az otthonukból dolgozhatnak a munkavállalók, hanem bármely, általuk választott helyről: például kávéházból, könyvtárból, vagy akár a nyaralójukból, szállodából vagy akár a vízpartról is – ehhez pedig jár a balesetbiztosítás és több kedvezmény is. A távmunka minden olyan, a verseny- és a közszférában alkalmazott munkavállalónak jár majd, akik rendszeresen kommunikációs technológiával, vagyis számítógéppel, internettel dolgoznak – idézi a törvénymódosítás lényegét a lap, amely szerint Németországban is egyre lazulnak a munkavállalás keretei és egyre inkább elterjed a távmunka, amit egy felmérés szerint a német dolgozók fele erősen igényel is.

Lehet, de nem bárhonnan

Itthon számos cég lehetővé teszi a távmunkát, ami a Covid-járvány óta – először szükségből, aztán a munkavállalói komfortosság okán – egyre inkább teret nyer magának. „Van-e lehetőség a home office-ra?” ez ma a legtöbb fehérgalléros munkakörben az első három kérdés között szerepel az állásbörzék tapasztalatai szerint és a különféle konferenciákon előadást tartó HR vezetők is hasonló tapasztalatokról számolnak be számos munkavállalójuk viszonylatában a cégeknél. A Magyar Telekomnál a HR Portál érdeklődésére azt nyilatkozták: jelenleg közel 6000 főt foglalkoztatnak, a munkatársak nagy többsége rendelkezik távmunka szerződéssel, mely feladatkörtől függően ad lehetőséget távoli munkavégzésre. A vállalaton belül vannak olyan területek is, melyek teljes távmunkában dolgoznak, pl. az IT-n és az ügyfélszolgálaton. A többi kolléga – aki nem rendelkezik ilyen szerződéssel – jellemzően olyan technológiai rendszereket üzemeltet vagy üzleteinkben dolgozik, ahol nem valósítható meg a távoli munkavégzés. Hozzáteszik: az egyéb rugalmas munkavégzési formák mellett, a távmunka a Magyar Telekomnál régóta bevett gyakorlat, már a pandémia előtt is része volt a vállalati kultúrának, illetve a COVID időszakot követően is a mindennapok része maradt. A Telekomnál azt tapasztalják, hogy távmunkában és az irodában töltött napok megfelelő kombinációja biztosítja a hatékony munkavégzést és rugalmas vállalati kultúránk fenntartására, megerősítésére is alkalmas. Ez hetente átlagosan 2-3 nap, amikor a csapatok tagjai találkoznak az irodában, mely kiváló lehet az inspirálódásra, kreatív ötletelésekre és a személyes kapcsolatok mélyítésére, ugyanakkor az elmélyültebb feladatok elvégzésére a kollégák választhatják az otthoni munkavégzést.

Arra a kérdésünkre, hogy csak az otthonában, vagy – Ausztriához hasonlóan – más helyen is dolgozhat a távmunkát végző személy azt válaszolták, hogy „a kollégáknak a távmunka szerződésükben meg kell jelölniük a távoli munkavégzés helyszínét, mely jellemzően lakóhelyük. Távmunka szerződéssel rendelkező kollégáink megfelelő adatbiztonsági feltételek, pl. monitorvédő, biztonságos távoli elérés használata stb. mellett esetileg nincs akadálya, hogy munkájukat távolról végezhessék, a biztonsági kritériumok teljesülésének hiányában viszont nem engedélyezett”. A szabályozás tekintetében leszögezik: a távmunka szabályozásuk tartalmaz egy Kézikönyv részt, melyben a távmunkában szem előtt tartandó ergonómiai és munkabiztonsági előírásokat mutatják be a kollégáiknak, melyet a szerződéskötés során megismernek. Az egyik legkényesebb, a munkabaleseti felelősséget firtató kérdésünkre azt felelték: „Többéves tapasztalatunk alapján mondhatjuk, hogy az otthoni munkavégzés az irodai munkavégzéshez viszonyítva nem jelent nagyobb kockázatot munkabaleseti szempontból, nem tapasztaltunk ezzel kapcsolatos negatív hatásokat.” 

Magyarországon is lehet, de nem mindegy, hol

Szűcs László, a PWC Legal munkajogásza szerint azoknál a cégeknél, ahol engedélyezik a távmunkát, ott jól körülhatárolják ennek a feltételeit. Az unió országai között van különbség, hogy mennyire részletesen szabályozzák a távmunkát, de az elvek alapvetően hasonlóak – tette hozzá a szakember. A magyar céges gyakorlat – ami egyezik a Munka törvénykönyvével is – hogy minden olyan helyen, ahol ezeket a körülményeket a munkavállaló teljesíteni tudja, és ahol azokat a munkabiztonsági ellenőrzéseket, amik a távmunka biztosításához szükségesek lehetnek a munkáltató elvégzi, ott Magyarországon is végezhető távmunka. Mint mondta: ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül a munkavállaló bejelentett állandó lakóhelyén kell a távmunkának megvalósulnia – még akkor is, ha sok cégnél ezt otthoni munkavégzésnek tekintik – hanem gyakorlatilag minden olyan helyen, ami a munkavégzés szokásos helyétől – ami a munkáltatónak a székhelye, vagy telephelye – elkülönülten végzi rendszeresen ezt a tevékenységet, azt a magyar jog távmunkának tekinti és a cégek biztosítják is az ottani munkavégzésnek a lehetőségét. 

Az elmúlt 1-2 évben sok cégnél problémaként jelentkezett, hogy megengedhető-e, a munkavállaónak, hogy nem a szokásos távmunka-helyén dolgozzon, hanem elmenjen nyaralni vagy éppen külföldre. E tekintetben már számos cégnél különböző a gyakorlat. Egyes vállalatoknál engedélyezett a külföldről végzett távmunka, másoknál kifejezetten tiltják azt, vagy csak meghatározott országok esetében engedélyezik. Vannak ugyanis olyan országok, ahol az adatbiztonság és az adatkezelés nem olyan szinten biztosított, mint egy európai országban. Európai szintű adatbiztonság területén a munkaadók általában engedélyezik a távmunkát, azonban szinte minden esetben a munkavállalónak be kell jelentenie, hogy hol szeretne távmunkát végezni és a munkáltató mérlegelheti az engedélyezést. 

Munkabiztonság

A távmunkavégzés törvényi feltétele Magyarországon az, hogy a felek megállapodjanak a részletekről. Ebben általában rögzítik a távmunkavégzés helyszínét és feltételeit, ezek között például a munkaidő elszámolás hogyan történik, egy héten hány napot dolgozhat a munkavállaló távmunkában (az összes napot vagy bizonyos számú napot) stb. Mivel a távmunka is egy munkavégzés, ezért a munkabiztonsági feltételeket a munkavégzés időtartama alatt a munkáltatónak biztosítania kell, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató meghatározza azokat a munkabiztonsági feltételeket, amelyek mellett ez a távmunkavégzés elvégezhető. Például, hogy a munkavállaló tudjon megfelelően leülni, a munkáját zavartalanul el tudja végezni. „A munkáltató az információbiztonsággal kapcsolatos feltételeket is meghatározza, így mondjuk azt, hogy mások ne láthassák azt, ha a munkavállaló a cég megnyitott oldalain végzi a munkáját. Ezek kifejezetten kényes információk is lehetnek, például egy bérszámfejtő esetén, aki a munkavállalók keresetével kapcsolatos adatokat nyit meg a laptopon. Az információbiztonság feltételeit a munkavállalónak a távmunkavégzés alatt is biztosítani kell” – tette hozzá Szűcs László. A jogszabály kifejezetten nehezíti, hogy infokommunikációs eszközön történik a munkavégzés, a munkavégzés eszköze praktikusan ugyanaz kell, hogy legyen, mintha a munkavállaló a cég székhelyén végezné a munkáját. 

Munkaidő-beosztás

Legtöbb helyen a munkaidő beosztás is azonos, a legtöbb cégnél ugyanakkor kell távmunkában is dolgozni, mintha a székhelyen dolgoznának a munkavállalók, ugyanis, ha ők is a rendszerbe kapcsolódva dolgoznak, akkor az e-maileken, belső céges platformokon csak akkor tudnak együtt dolgozni a kollégákkal, ha ugyanabban az időben végzik a munkájukat. Ebből az is következik, hogy a túlórára vonatkozó szabályok is szinte teljes egészében azonosak. Igazából egy különbség van, ez pedig a munkavégzés helye, a többi feltétel azonban megegyezik a jelenléti és a távmunka között. 

Otthoni munkavégzés költségtérítése

A költségtérítés kapcsán is eltérő a cégek gyakorlata – fejtette ki a PWC Legal munkajogásza. Vannak olyan vállalatok, ahol egy költségelszámolási általányt fizetnek a munkavállalók részére és vannak olyan cégek is, ahol tételesen elszámoltatják a munkavállalókat – ez a ritkább. A legtöbb cég esetében azonban semmilyen költségtérítést nem biztosítanak a munkavállaló számára az otthoni munkavégzés költségeinek fedezésére. A cégek jelentős része úgy gondolja, hogy ez még mindig egyfajta juttatás a munkavállaló számára, hogy ő távmunkában dolgozhat, ennek költségvonzatát viselje a dolgozó. 

Azok közül a cégek közül, amelyek távmunkában végezhető munkával foglalkoznak és nem állami tulajdonban vannak inkább a hibrid munkavégzés terjedt el, vagyis általában heti 2-3 napot a munkáltató székhelyén dolgoznak a munkavállalók és a fennmaradó időszakot végzik távmunka keretében. Vannak azonban olyan munkakörök – pl. informatikai típusú munkák, SSC-k vagy BSC-k esetében – ahol sokkal jelentősebb a távmunkavégzés aránya, itt vannak olyan típusú munkakörök is, amelyek kizárólag távmunkavégzés keretében végzendőek. Gyakran a munkáltató csak azt kéri, hogy havi 1-2 alkalommal menjen be a munkavállaló a munkahelyre – mutatta be a hazai gyakorlatot a munkajogász.