Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

Mitől kifejezetten veszélyes munkavédelmi szempontból a mezőgazdasági ágazat?

forrás: https://mubi.hu/hirek/gepek-es-eszkozok-biztonsaga/mitol-kifejezetten-veszelyes-munkavedelmi-szempontbol-a-mezogazdasagi-agazat

A mezőgazdasági munka nemcsak kemény, hanem rendkívül veszélyes is, amit az évről évre bekövetkező halálos balesetek száma is bizonyít. Mik a legfontosabb kockázati tényezők? Ebben a cikkben ezt a témát járjuk körbe.

A munkavédelmi hatóság tapasztalatai alapján a mezőgazdasági munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi tudatossága gyakran alacsony szintű. A korábbi nagy létszámú munkáltatók helyett ma több kisebb, gyakran családi vállalkozások működnek, ahol a munkavédelem sokszor háttérbe szorul. Bár a költségek csökkentése is szerepet játszik ebben, sok esetben olyan intézkedések maradnak el, amelyek nem jelentenének anyagi terhet a munkáltatók számára. Az egyik legnagyobb probléma a kockázatok felmérésének hiánya, ami pedig elengedhetetlen a hatékony munkavédelmi intézkedésekhez.

A mezőgazdasági és erdészeti munkák során számos tényezőt kell figyelembe venni a veszélyek felmérésekor. Mivel a munkát gyakran szabadban, lakott területtől távol végzik, a dolgozókat különféle klimatikus hatások érik, és szükség esetén az orvosi ellátás is nehezen elérhető. A munkamódszerek rendkívül változatosak lehetnek, és sokszor többféle feladatot is el kell végeznie ugyanazon személynek a munkaideje alatt. A munkaeszközök meghibásodása esetén a hibaelhárítást gyakran egyedül, helyszínen (pl.: szántóföldön) kell megoldani.

A mezőgazdasági munkák időhöz kötöttek, így azokat gyorsan kell elvégezni, ami még magas gépesítettségi szint mellett is hosszú munkanapokat, túlmunkát és sok fizikai idénymunkaerőt igényel. Az ilyen munkákra gyakran alacsony vagy semmilyen szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat alkalmaznak, akik kevés munkavédelmi ismerettel rendelkeznek.

A dolgozók gyakran hosszú időre távol vannak otthonuktól és családjuktól, ami megváltoztatja az étkezési szokásokat és közvetlen hatással lehet az egészségre. Az állatokkal, növényekkel és agrokémiai anyagokkal való érintkezés növeli a fertőzések, balesetek, mérgezések és allergiás reakciók előfordulásának kockázatát.

Az ideiglenes, változó vagy idényjellegű munkák esetében a munkavédelmi és egészségügyi szabályok alkalmazása nehézkes, ami gyakran rossz higiénés körülményeket eredményez, mint például csatornázatlanság és vezetékes ivóvíz hiánya. 

Összefoglalva, a mezőgazdaság munkavédelmi szempontból rendkívül veszélyes ágazat. A munkavállalók és munkáltatók munkavédelmi tudatosságának növelése, a kockázatok felmérése és a megfelelő munkavédelmi intézkedések bevezetése elengedhetetlen a biztonságos munkavégzés érdekében. Következő cikkünkben részletes kitérünk a mezőgazdasági munkavégzés szegmenseire és a Munkavédelmi Hatóság legfrissebb kiadványának segítségével hasznos útmutatóval szolgálunk azért, hogy a szántóföldekről is mindenki biztonságban hazaérjen.

Aktuális Információk

Az 5 leggyakoribb munkaügyi jogsértés

Az idei első negyedévben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság összesen 4 269 munkáltatót ellenőrzött, a foglalkoztatók 64 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (15 549 fő) 57 %-át érintették – derül ki a Foglalkoztatás-felügyeleti Hatóság jelentéséből. Nézzük, melyek a tipikus jogsértések.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/az-5-leggyakoribb-munkaugyi-jogsertes-20240705.html

1. Feketefoglalkoztatás

Az első negyedéves ellenőrzési tapasztalatok szerint a feketefoglalkoztatás aránya a 2023. év hasonló időszakához képest csökkent, az ellenőrzött munkavállalók 12,98 %- át (2 019 fő) érintette. Az építőiparban és a vagyonvédelemben javult a feketefoglalkoztatás aránya, a többi ágazatban azonban növekedés tapasztalható a 2023. évi első negyedévhez képest. A javuló tendencia ellenére az építőiparból (41%) került ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló, ezt követi a vendéglátás (14%), az egyéb ágazatok és a kereskedelem(9%) területe.

A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatók továbbra is az adminisztrációs hibára, könyvelői mulasztásra, vagy arra hivatkoznak, hogy nem volt biztos, hogy aznap kezd-e a munkavállaló.

A hatóság jelentésében megjegyzi, hogy gyakran fordul elő, hogy a munkavállalókat részmunkaidős bejelentés mellett, de teljes munkaidőben foglalkoztatják, azonban nehéz bizonyítani ezt a jogsértést, mert az érintett munkavállalók félnek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, ezért a hatóságnak egyéb bizonyítékokat is szükséges beszereznie, hogy feltárja a jogsértést. Már megszűnt jogviszonyú munkavállalókkal kapcsolatban eredményesebb a jogsértés feltárása, mert ilyenkor a volt munkavállalók már nem félnek felfedni foglalkoztatásuk valós körülményeit.

2. Munkaidő, pihenőidő, rendkívüli munkavégzés

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések több munkavállalót érintettek, mint 2023. év első negyedévében (2023. március 31-ig 2 086 fő, 2024. I. negyedév: 2 387 fő). Huzamosabb ideje a munkaidő-beosztás hiányával (1 628 fő) és a munkaidőkerettel (531 fő) kapcsolatos szabálytalanságok dominálnak a munkaidővel kapcsolatos jogsértések közül, amik sokszor a jogszabályismeret hiányára vezethetőek vissza. Gyakran fordul elő, hogy a foglalkoztatóknak nincs tudomása arról, hogy a munkaidő-beosztást írásban kell közölni a munkavállalókkal, úgy gondolják, ha szóban egymás között megbeszélik a következő heti munkaidő-beosztást, az megfelel az előírásoknak. Munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása a legjellemzőbb, amivel ellenőrizhetetlenné válik például a munkaidőkereten felül teljesített rendkívüli munkavégzés, így annak ellentételezése is (munkabér, szabadidő). A foglalkoztatók sok esetben nem tudják, mit jelent a munkaidőkeret, valamint annak alkalmazására vonatkozó szabályait sem ismerik teljes körűen.

3. Munkaidő-nyilvántartás

A jogsértés egyik oka az, hogy a munkáltatók a nyilvántartás-vezetési kötelezettségüket – helytelen módon – átengedik a munkavállalók részére, akik vagy nem, vagy nem megfelelő módon vezetik a munkaidő-nyilvántartást, másik oka pedig a tudatos mulasztás. Számos esetben tapasztalja a hatóság azt is, hogy a munkáltatók tisztában vannak az előírásokkal, de tudatosan nem vezetnek munkaidő-nyilvántartást a teljesített munkaidőről – nem tartják komoly hiányosságnak -, ezzel ellehetetlenítve több más munkaidő-nyilvántartásból megállapítható jogsértés feltárását, úgy, mint a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását és a pótlékfizetés teljesítését. A munkáltatók az ilyen magatartásukkal közvetetten a munkavállalók alapvető jogait sértik meg, hiszen a munkaidő-nyilvántartás nélkülözhetetlen alapdokumentum a pontos, precíz bérszámfejtéshez.

A papír alapon vezetett jelenléti ívek, munkaidő-nyilvántartások mellett elterjedtek az elektronikus úton vezetettek is. Azonban ezek esetében is előfordultak már mind a naprakészséggel, mind a tartalom valóságnak megfelelőségével, hitelességével kapcsolatos szabálytalanságok.

4. Munkabér

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám (1 549 fő) a 2023. év első negyedévéhez nézve (965 fő) nőtt. Ezek közül a legtöbb esetben a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, a bérjegyzékre, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése fordult elő. Több alkalommal állapította meg a hatóság, hogy a munkabérről adott elszámolás, bérjegyzék nem az előírásoknak megfelelően készült el, mert abból nem lehetett megállapítani, hogy a munkáltató az alapbéren felül milyen pótlékokat számolt el a munkavállalóknak. Másik tipikus szabálytalanság, hogy a bérjegyzékek nem alkalmasak az elszámolás helyességének ellenőrzésére, mivel a rajtuk szereplő adatok eltérnek az annak alapjául szolgáló munkaidő-nyilvántartásokon vezetettektől. A bérpótlékok megfizetésének az elmaradása sok esetben a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad (pl. a könyvelők jogszabály ismeretének hiányosságai), de előfordulnak bérszámfejtési hibák, illetve a foglalkoztató szándékos szabálytalan magatartása is oka lehet ennek.

A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül a megemelt összegű minimálbér és garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.

5. Szabadságkiadás: sok helyen csak papíron

Jelentősen emelkedett a 2023. első negyedéves adatokhoz képest a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók száma (94 főről, 1171 főre). A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint, • a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak a naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést. A szabadságra vonatkozó szabályok foglalkoztató általi betartásának ellenőrzése összetett feladat, mert a munkáltatók „papíron” legtöbbször a jogszabály szerint kiadják a munkavállalókat megillető szabadságokat, és csak a helyszíni ellenőrzés során felvett tanúnyilatkozatokból, illetve egyéb bizonyítékokból derül ki az, hogy a szabadságként nyilvántartott napokon ténylegesen munkavégzés történt.

Aktuális Információk

Nyár, távmunka, céges laptop

Nyár, távmunka, céges laptop – 7 tényező, amire oda kell figyelni biztonsági szempontból

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/nyar-tavmunka-ceges-laptop-7-tenyezo-amire-oda-kell-figyelni-biztonsagi-szempontbol-20240629.html

Nyári időszakban még inkább megnő az otthonról, a nyaralóból, vagy akár külföldről dolgozó munkatársak aránya. Kevés szó esik azonban arról, hogy milyen biztonsági kockázatokat rejt magában az, ha a céges laptop mozgó eszközzé válik. A TOPdesk Magyarország most összefoglalta, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a biztonság és a kényelem között a távoli munkavégzés során.

A kiberbiztonsági támadások egyre gyakoribbá és kifinomultabbá válnak, és a távoli munkavégzés miatt e támadások kockázata is egyre nagyobb méreteket ölt. Egy 2022-es kiberbiztonsági jelentés szerint a szervezetek több mint 49%-a állítja, hogy a kutatást megelőző két évben adatbetörést szenvedett el – szemben a pandémia előtti 39%-os eredményekkel.

A TOPdesk IT- és biztonsági szakértői szerint a nyári időszakban érdemes ráerősíteni az alapvető biztonsági követelményekre, hiszen a kiberbiztonság megsértésének 95%-a emberi hibára vezethető vissza. Ráadásul, mivel a kollégák ebben az évszakban sokat dolgoznak távol az informatikai részleg figyelő szemeitől, az iránymutatások betartásának felelőssége leginkább a dolgozókra hárul.

Ha tehát az IT-biztonság már nem csak az informatikusok feladata, a kollégákat érdemes egy rövid dokumentum formájában tájékoztatni a legfontosabb biztonsági teendőkről és tilalmakról. Ez nem csak abban segít, hogy az alkalmazottak ne kövessenek el alapvető biztonsági hibákat, de a kollégák értékelni is fogják, hogy kéznél vannak ezek a kulcsfontosságú információk.

A napi munka közben a kollégáknak figyelembe kell venniük: Ki áll mögöttem munka közben? Védett hálózatot használok? Feloldatlanul és felügyelet nélkül hagyom-e a készülékemet? Megengedhetem-e egyáltalán, hogy a partnerem vagy családtagjaim kölcsönvegyék a munkaeszközömet? 

Amikor a távmunka kezdett mindennapossá válni, az informatikai osztályok többségének elsődleges célja az volt, hogy biztosítsa az emberek otthoni környezetét a munkavégzéshez. A valóság azonban az, hogy a kutatások szerint egyre többen kezdenek úgynevezett “harmadik terekben”, például kávézókban, könyvtárakban vagy útközben dolgozni, ami ugyan a kollégáknak szabadságot és rugalmasságot biztosít, de egyben növeli a biztonsági fenyegetések kockázatát is.

A távmunka során a legfontosabb tényezők, amire oda kell figyelnie a munkavállalóknak:

1. Az eszközök és dokumentumok biztonsága

Talán magától értetődőnek tűnhet, mégis javasolt emlékeztetni a kollégákat, hogy vigyázzanak a vállalat által biztosított hardverekre és szoftverekre, hiszen távmunkában nehéz fizikai segítséget küldeni vagy cserét biztosítani. Ugyanígy érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy minden fontos dokumentumról készüljön biztonsági másolat.

2. Jelszó- és belépési biztonság

A digitális jelszavak megfelelő használatát jelszó-higiéniának is nevezik, ami magában foglalja az erős, egyedi, és rendszeresen cserélt jelszavak használatát minden alkalmazáshoz és minden felhasználói fiókhoz. A személyes és céges adatok védelme érdekében különösen fontos minderre odafigyelni a szigorúbb irodai környezeten kívüli munka során. Nem könnyű több tucatnyi egyedi és bonyolult jelszót fejben tartani, de erre nincs is szükség: a jelszókezelő alkalmazások biztonságosan generálnak és tárolnak összetett jelszavakat, ezáltal csökkentve az emberi hiba lehetőségét, a gyenge vagy újrafelhasznált jelszavak kockázatát. Emellett a többfaktoros hitelesítés (MFA) bevezetése a jelszavakon túl további biztonságot jelent. Az egyszerű kétlépcsős ellenőrzéssel szemben, ami jellemzően egy jelszót és egyetlen másodlagos tényezőt (például egy SMS kódot) tartalmaz, az MFA két vagy több különböző típusú hitelesítési tényezőt igényel – a laptopon beírt jelszó mellett például okostelefonon lévő alkalmazásba érkező kódot, vagy akár biometrikus ellenőrzést, így jelentősen megerősítve a jogosulatlan hozzáférés elleni védelmet.

3. Magán- vagy magánhasználatú céges eszközök

A hibrid munkavégzés elterjedése azt jelenti, hogy egyre több munkavállaló dönt úgy, hogy személyes eszközeit, például laptopjait és telefonjait használja munkájához. Ennek rövidítése a BYOD = bring your own devices. A kollégák számára ez gyakran kényelmesebb, az informatikai részlegek számára azonban a személyes eszközök potenciális biztonsági kockázatot jelentenek. Ha ez engedélyezett a cégben, határozzuk meg a határokat – azt, hogy mit tehetnek meg a kollégák ezeken az eszközökön és mit nem. Ráadásul, mivel a BYOD-eszközök általában személyes és üzleti adatok keverékét tartalmazzák, az IT számára nehezebb biztosítani és távolról irányítani őket, ha valami baj történne. Szintén gondot okozhat, ha a távmunka időszakában valaki a gyerekeit is odaengedi a munkához használt laptophoz vagy mobilhoz. Érdemes jelezni a kollégáknak, hogy ne engedjék, hogy a gyerekek alkalmazásokat telepítsenek a bizalmas információkkal teli céges gépre. Erre az időszakra inkább biztosítsunk nekik egy külön – akár régi – eszközt.

4. „Árnyék IT”

Így nevezünk minden olyan szoftvert, hardvert vagy informatikai erőforrást, amelyet a vállalati hálózaton az informatikai osztály jóváhagyása és gyakran az informatikai osztály tudta vagy felügyelete nélkül használnak. Az árnyék IT lényegében a vállalati IT vakfoltja, ami nem csupán az adatkezelést teszi nehezebbé, de láthatatlan kockázatokat is létrehoz. Ezeket a kockázatokat és problémákat az informatikai részlegek nem tudják kezelni, hiszen nem is tudnak róluk, aminek következtében jelentősen megnő az adatszivárgás veszélye.

5. Nyilvános hálózatok, nyilvános helyek

A kollégák ne jelentkezzenek be vállalati gépükkel nyilvános hálózatokra, különösen, ha külföldről dolgoznak. A nem biztonságos nyilvános hálózatokon könnyedén ellophatják a bejelentkezési adatainkat, jelszavainkat, de akár rosszindulatú szoftvereket is telepíthetnek a gépünkre. Ugyanígy javasolt ügyelni arra is, hogy ne tekintsenek meg bizalmas információkat nyilvános helyeken és ne beszéljenek meg bizalmas anyagokat virtuális találkozókon ismeretlen, illetve nem szavatoltan biztonságos alkalmazások segítségével.

6. Szoftverfrissítés

Hívjuk fel a kollégák figyelmét, hogy mielőtt hosszabb időszakra távmunkára vonulnak, győződjenek meg arról, hogy minden eszközön friss szoftver működik és naprakész biztonsági védelem van. A szoftverfrissítések kulcsfontosságúak a biztonság szempontjából, mivel ezek kezelik a biztonsági réseket, amelyeket rosszindulatú támadók arra használhatnak, hogy jogosulatlanul hozzáférjenek a rendszerhez vagy az adatokhoz. A gyakori frissítések biztosítják, hogy a réseket azonnal betömjék, amint felfedezik őket.

7. Virtuális magánhálózatok (VPN)

Bár egyes szervezetek a távoli eléréshez saját VPN-t biztosítanak a kollégáknak, hogy ezzel próbálják növelni a szervezet egészére kiterjedő biztonságot, valójában ennek az ellenkezőjét érhetik el: a VPN használatával a laptop nagyobb támadási felületet kap, ami az egész szervezetet kiszolgáltatottabbá teszi a támadásokkal szemben. Egyetlen veszélyeztetett eszköz hatással lehet a cég összes szolgáltatására, mert a VPN természeténél fogva beengedhet potenciálisan nem kívánatos vagy nem biztonságos eszközöket a vállalat belső hálózatába. Ráadásul minél több eszköz használ VPN-hozzáférést, annál nehezebb az IT csapatnak követnie mindegyiken a frissítések és biztonsági javítások telepítését.

+1 Kérdéses helyzetek

Végül, mivel minden helyzetre nem lehet tökéletesen felkészülni, a munkatársak minden kicsit is gyanús helyzetben keressék fel az IT biztonság terén illetékes kollégákat. Érdemes egyértelműen, konkrétan meghatározni, hogy a cégnél kihez lehet fordulni kiberbiztonsági kérdés, probléma, vagy csak bizonytalanság esetén.