Kategória: Aktuális Információk

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4196-oktober-1-tol-valtoznak-a-tuzvedelmi-es-katasztrofavedelmi-hatosagi-jogkorok

A Magyar Közlöny idei 66. számában június 18-án megjelent a katasztrófavédelem hatósági feladatait érintő 2024. évi XXIX. törvény. Ebben az állam működését érintő egyes törvények módosításáról rendelkeznek, amelyben több a katasztrófavédelem feladatait érintő hatáskör áthelyezésről döntenek. Ennek alapján október 1-től a kormányhivatalokhoz kerülhetnek át hatósági jogkörök.

A fő hatósági feladatokat érintő jogszabályok

• A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása
• A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása.
• A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása
• A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
• A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
• A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
• A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
• A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
• A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

E szerint  hivatásos katasztrófavédelmi szervtől kormányzati igazgatási szervhez 2024. október 1-jén kerül át hatósági hatáskör. Ezek a hatáskörök

• a tűzvédelmi,
• iparbiztonsági,
• vízvédelmi és
• vízügyi hatósági hatáskör.

A „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe mindenütt a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szerepel. Ezért a konkrét jogkörök a kormányrendeletben jelennek meg a későbbiekben.

Személyi kérdések

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása bevezeti a hatósági vezénylés fogalmát, amely határozott időtartamú és a hatósági hatáskört telepítő törvény vagy kormányrendelet hatálybalépésének napjával, azaz október 1-el indul és legfeljebb 2 év lehet.

• A hatósági vezényléshez nem szükséges a hivatásos állomány tagjának beleegyezése.
• A hatósági vezénylés helyett a hivatásos állomány tagja hozzájárulhat szolgálati viszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakításához, vagy kérheti szolgálati viszonyának megszüntetését.
• A hivatásos állomány tagja részére a hatósági vezénylés időtartama alatt olyan szolgálatteljesítési helyet biztosít, amelynek eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől nem haladja meg irányonként a másfél órát, tíz éven aluli gyermeket nevelőnél az egy órát, kivéve, nyilatkozatával vállalja a hosszabb utazási időt.
• Ha ez nem biztosítható, és a hivatásos állomány tagja nem vállalja a hosszabb utazási időt, akkor a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

A minisztériumok közötti egyedi ügyekben a  miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója dönt.

A törvény vonatkozó szövege:

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/b931ca6ba16771c8fd7b04d1ec570d36674c3a58/megtekintes

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4201-maganszallashelyek-hol-nem-kotelezo-tuzvedelmi-szabalyzat-keszitese

Sorozatunkban az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény tűzvédelemre gyakorolt hatásait próbáljuk összegezni. Egyik ilyen hatás a törvény 18. pontjában szereplő „A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása”. Látszólag nem sok köze van a tűzvédelemhez, de a tűzvédelmi szakembereket a Tűzvédelmi Szabályzat készítése kapcsán érinti.

Mint ismeretes, az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggően 2024. január 1-től módosult „A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény”.

E szerint:

nem kötelező tűzvédelmi szabályzatot készíteni: (19.§ (1) bekezdés a, b, c pontja)

• ha ötvennél kevesebb munkavállalót alkalmaznak;
• ha a legnagyobb helyiségük befogadóképessége kisebb 50 főnél;
• a 10 főnél kisebb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél. 

Az említett, az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 18. pontja módosítja a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-a 39. pontját. Ez a módosítás tulajdonképpen a fogalom kiterjesztését jelenti, amennyiben magánszálláshelynek ismeri el az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épületet is.  

A jogszabály eredeti szövegében kövér betűkkel jelöltük a változást.

Eszerint „A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép”: (E törvény alkalmazásában:)

• „39. magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás, üdülő vagy emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc darab, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat darab,”

Vagyis lakás, üdülő vagy emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épületben akkor is, ha magánszemély vagy egyéni vállalkozó üzemelteti 10 fő befogadóképesség felett kötelező tűzvédelmi szabályzatot készíteni!  A tűzvédelmi törvény hatálya pedig nemcsak a magyar állampolgárokra, hanem a Magyarország területén tartózkodó a magánszemélyekre és jogi személyekre is kiterjed.

Mindez a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozik, mivel az a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának alapvető követelményeire terjed ki.