Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

Mesterséges intelligencia

Mesterséges intelligencia használata a munkahelyeken: itt az új EU-s szabályozás

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/mesterseges-intelligencia-hasznalata-a-munkahelyeken-itt-az-uj-eu-s-szabalyozas

Az Európai Unió 2024. július 12-én tette közzé az AI Act nevű rendeletét, amely alapjaiban változtatja meg a mesterséges intelligencia (AI) rendszerek szabályozását. A törvény célja, hogy átláthatóbbá és biztonságosabbá tegye a mesterséges intelligencia alkalmazását, hatásai minden, AI-t használó vagy fejlesztő vállalkozást érintenek. De pontosan hogyan érinti a szabályozás a vállalatokat?

Mi az AI Act és miért fontos?

Az AI Act az első átfogó szabályozás az Európai Unióban, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia rendszerekre vonatkozik. A szabályozás a technológia biztonságos használatát és az etikai normák betartását helyezi előtérbe. Az új rendelet 2026. augusztus 2-án lép hatályba teljes egészében, de néhány rendelkezés – például a tiltott AI rendszerekre vonatkozó szabályok – már 2025. február 2-től érvénybe lépnek.

Kikre vonatkozik az AI Act?

Az AI Act minden olyan szervezetre kiterjed, amely mesterséges intelligenciát fejleszt, forgalmaz, importál vagy használ. Ez vonatkozik a nagyvállalatokra, kis- és középvállalkozásokra, startupokra, valamint állami intézményekre egyaránt. Az AI rendszerekkel foglalkozó cégeknek szigorúbb szabályokkal kell szembenézniük, míg az AI-t alkalmazó vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell az új előírásokhoz.

Milyen kötelezettségek várnak a vállalatokra?

Az AI Act a rendszereket kockázati szintjük alapján kategorizálja, és ennek megfelelően eltérő kötelezettségeket ír elő. A legszigorúbb előírások a magas kockázatú AI rendszerekre vonatkoznak, mint például a biometrikus azonosításra használt rendszerek vagy a munkaerő-felvételt támogató AI megoldások. Ezekre a rendszerekre szigorú minőségbiztosítási és kockázatkezelési követelmények vonatkoznak.

A kevésbé kockázatos AI rendszerek esetében elegendő az átláthatóság biztosítása, hogy a felhasználók tisztában legyenek a rendszerek működésével és hatásaival.

Mi tilos az új szabályozás szerint?

Az AI Act tiltja az olyan rendszerek használatát, amelyek manipulatív vagy megtévesztő technikákat alkalmaznak, vagy kihasználják az emberek sebezhetőségét, például életkor, fogyatékosság vagy társadalmi helyzet alapján. Jó példa erre egy virtuális asszisztens, amely titokban befolyásolja a felhasználók döntéseit. Továbbá tilosak lesznek azok a rendszerek, amelyek cél nélkül gyűjtenek személyes adatokat.

Milyen bírságokra lehet számítani?

Az AI Act súlyos bírságokat helyez kilátásba a szabályok megsértése esetén. A tiltott AI rendszerek alkalmazása esetén a bírság elérheti akár a 35 millió eurót vagy az előző évi globális árbevétel 7%-át, attól függően, hogy melyik összeg a magasabb. Ez hasonlóan szigorú, mint a GDPR esetében tapasztalt szankciók.

Hogyan készülhetnek fel a cégek az új szabályozásra?

Az AI Act bevezetése azt jelzi, hogy az Európai Unió komolyan veszi a mesterséges intelligencia szabályozását. A vállalatoknak időben fel kell készülniük, hogy megfeleljenek az új előírásoknak, különösen azoknak, amelyek magas kockázatú rendszereket használnak. Ez nemcsak a technológiai fejlesztésekre, hanem az etikai normák betartására is kiterjed, biztosítva ezzel, hogy az AI rendszerek valóban az emberek érdekeit szolgálják.

Az AI Act által létrehozott szabályozási környezet átláthatóbbá és biztonságosabbá teszi a mesterséges intelligencia alkalmazását, miközben védi a felhasználókat és egyértelműbb kereteket biztosít a fejlesztők és vállalatok számára. A cégeknek érdemes most elkezdeni a felkészülést, hogy a jövőben is versenyképesek maradhassanak az új, szigorúbb szabályozási környezetben.

Forrás: ITC Global

Aktuális Információk

Építőipari környezeti értékelés – tűzvédelmi kötődés

forrás: https://vedelem.hu/hirek/0/4220-epitoipari-kornyezeti-ertekeles-–-tuzvedelmi-kotodes

Az új CPR (Építésitermék-rendelet) megjelenéséhez kapcsolódóan várhatóan egyre nagyobb szerepe lesz az épületek és építőipari termékek környezeti értékelésének. A környezetvédelmi terméknyilatkozat (EDP) számszerűsített környezeti információt jelent a termék életciklusa során, így lehetővé teszi az ugyanazon funkciót betöltő termékek összehasonlítását. Az EDP az életciklus-értékelés (LCA) módszerén alapul, melyet az MSZ EN ISO 14040 ír le.

A tűzvédelmi berendezéseknek, termékeknek is van életciklusa, élettartama. Ezzel kapcsolatban emlékeztetőül idézzünk Nagy Katalin Beépített tűzvédelmi berendezések átalakítása című cikkéből.

Életciklus – Élettartam

Ebben az OTÉK és a CPR rendelet szinte szó szerint ugyanazt írja le.

26. Életciklus: anyagok, szerkezetek használati időszakának egymást követő szakaszainak összessége a nyersanyagbeszerzéstől vagy természeti erőforrásból történő előállítástól a végső ártalmatlanításig. OTÉK Az élettartam – hasznos élettartam fogalom már nagyon gyakorlatias. „Az az időtartam, amely alatt valamely termék a várható fizikai elhasználódás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével garantált hatékonysággal működtethető.”

A külföldi szakirodalomban, ez alapján, konkrét élettartamokat határoznak meg egyes berendezésekre:

  • Sprinkler 20 év
  • Szükségáramforrás 20 év 
  • Hő-és füstelvezetők – nyitási ciklusok száma szerint
  • Tűzgátló ajtók 50 év
  • Tűzgátló kapuk 30 év
  • Automatikus ajtók 20 év 
  • Tolóajtók 30 év
  • Ajtózárak, pánikzárak 25 év

Az értékeléshez szükséges adatok kiválasztására ad hasznos útmutatót a 2024. július 1-jén megjelent MSZ EN 15941:2024 Építmények fenntarthatósága. Adatminőségek termékek és építmények környezeti értékeléséhez. Az adatok kiválasztása és használata szabvány meghatározza az életciklus-értékelésen (LCA) és más számszerűsített környezeti információkon alapuló számítási módszert az épület környezeti teljesítményének értékeléséhez, és megadja az értékelés eredményének jelentésére és közlésére szolgáló eszközöket. A szabvány új és meglévő épületekre és felújítási projektekre vonatkozik. Az értékelés kiterjed az összes épülettel kapcsolatos építési termékre, folyamatra és szolgáltatásra, amelyet az épület életciklusa során használnak.

Az MSZ EN 15804:2012+A2:2020 Építmények fenntarthatósága. Környezetvédelmi terméknyilatkozat. Építési termékek kategóriáját meghatározó alapvető szabályok magyar nyelven elérhető szabvány határozza meg a fő termékkategória-szabályok szerinti adatminőség-értékelést és az adatok következetes kiválasztását, ezáltal biztosítja a környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD) harmonizált módon való elkészítését, igazolását és bemutatását. Ezek alkalmazhatók a környezetvédelmi terméknyilatkozatokhoz, valamint az épületek MSZ EN 15978:2012 Építmények fenntarthatósága. Épületek környezetvédelmi értékelése. Számítási módszer szabvány szerinti környezeti teljesítményértékeléséhez. Az MSZ EN 15804 alkalmas továbbá az MSZ EN 17472:2022 Építmények fenntarthatósága. Mérnöki létesítmények fenntarthatóságának értékelése. Számítási módszerek szabvány szerinti mélyépítési munkák környezeti vizsgálatához szükséges adatok értékelésére és kiválasztására is. Az MSZ EN 17472 követelményeket és konkrét módszereket határoz meg az építési beruházások környezeti, gazdasági és társadalmi teljesítményének értékelésére, figyelembe véve az építési beruházások műszaki jellemzőit.

Irodalom:

MSZT 2024. július

Nagy Katalin Beépített tűzvédelmi berendezések átalakítása (pdf dokumentum)

Mi legyen az éghető anyagokkal az építészetben?

Lestyán Mária Tűznek ellenálló épületek és a fenntarthatósági célok – PV panelek tűzkockázata

Érces Gergő A komplex tűzvédelem vizsgálata mérnöki módszerekkel történő tűzvizsgálat alkalmazásával (pdf dokumentum)

Aktuális Információk

A melegben végzett munka veszélyei

forrás: https://mubi.hu/hirek/kornyezetvedelmi-szabalyozasok/a-melegben-vegzett-munka-veszelyei

A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a ruházat, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja. A hirtelen jött nagy meleg, a napokig tartó hőség mindenkit megvisel, de rendkívül megterhelően hat a fizikai munkát végzők szervezetére.

Hőséghullámok idején a munkavégzés még fokozottabb megterhelést jelent a szervezetre, az átlagosnál melegebb időben az egészséges szervezetet is extrém igénybevétel érheti. A tartós meleg környezeti hőmérséklet (magas napi középhőmérséklet) és a fizikai munka a szervezetben többlethőtermelést okoz, ami megnöveli a hőártalmak (pl. hőséggörcsök, hőkimerülés, hőguta) kialakulásának kockázatát.

A hőstressz, kiszáradás a legrosszabb esetben halálhoz is vezethet!

A magas hőmérsékletű munkahelyi környezetben végzett munka – a szükséges megelőző intézkedések hiányában – a szellemi éberség alacsonyabb szintjével, csökkenő mértékű elővigyázatossággal és fizikai teljesítőképességgel járhat együtt. A hőség hatására bekövetkező élettani változások (pl. figyelmetlenség, reakcióidő növekedése, fáradékonyság, nedves, csúszós kéz) növelik a munkahelyi balesetek kockázatát is, ezért kiemelten fontos, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a meleg, forró napokhoz. 

A szabadban dolgozók számára különösen nagy és növekvő egészségi és biztonsági kockázatot jelenthetnek a hőhullámok, valamint az erős UV- (különösen az UV-B) sugárzás. Az ő védelmük az időjárás káros hatásaitól azért is fontos, mert számukra a munkavégzés helyének és idejének megválasztási lehetősége korlátozott. Kiemelten veszélyeztettek a várandósok is. 

A hőártalmak kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezők

  • hőhullámok: tartós magas környezeti hőmérséklet és páratartalom,
  • közvetlen és erős napsugárzás (árnyékos terület hiánya),
  • hőexpozícióval járó technológia (pl. gépek, berendezések beltéri hőkibocsátása),
  • elégtelen légáramlás (nem megfelelő szellőzési viszonyok),
  • intenzív verejtékezés, alacsony folyadék- és só (elektrolit) bevitel,
  • nehéz fizikai munka,
  • hőleadást gátló ruházat,
  • az akklimatizáció (hőalkalmazkodás feltételeinek) hiánya,
  • nem megfelelő fizikai állapot (pl. elhízás, alultápláltság) vagy egészségi problémák, betegségek (pl. só-vízháztartás zavara, keringési betegségek, kiterjedt bőrbetegség),
  • a szervezet hőegyensúlyát befolyásoló gyógyszerek (pl. egyes vérnyomáscsökkentők, „vízhajtók”, antihisztaminok, antidepresszánsok). 

A hőség miatt kialakulhat:

A napszúrása fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzás miatt alakul ki. Az erős napsugárzás agyi vérbőséget okoz, melynek főbb tünetei: kábultság, fejfájás, szédülés, 

Hőséggörcsök erős izzadás következtében, a só- és folyadékvesztés miatt alakulhatnak ki, a vázizmokban fájdalmas összehúzódásokat okozva. Akkor is kialakulhat, ha az elvesztett folyadékot kizárólag vízzel pótolják. Leggyakrabban melegüzemi munkásoknál (pl. kohókban) fordulhat elő erőteljes fizikai aktivitást követően. A bőr hideg és nedves, az izmok nyomás- érzékenyek, duzzadtak. 

A hőkimerülés meleg környezetben végzett tartós nehéz fizikai munka és elégtelen sóbevitel következménye. Tünetei: forró, vörös, verejtékes bőr, láz, feszítő fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szapora pulzus, zavartság. Ha a verejtékezés megszűnik, hőgutává súlyosbodhat. 

A hőgutaa hőszabályozás elégtelensége miatt létrejött életveszélyes állapot. A verejtékezés megszűnik, a szervezet nem képes a felesleges hőmennyiséget leadni, emiatt a testhőmérséklet megemelkedik (sok esetben több mint 40 °C fok fölé). Főbb tünetei: a testhőmérséklet hirtelen emelkedése, sápadt, forró és száraz bőr vagy intenzív verejtékezés, szapora pulzus, alacsony vérnyomás, szívritmuszavar, szabálytalan légzés, tüdővizenyő, görcsök stb. Emellett hányás, hasmenés, vizelés hiánya, kiszáradás is tapasztalható. Az érintett eszméletlen is lehet, orvosi kezelés nélkül akár halálhoz is vezethet. A beteget mielőbb hűvös helyre kell vinni, a legfontosabb a testhőmérséklet csökkentése fizikai hűtéssel (ruházat eltávolítása, vízzel permetezés, borogatás). A hőguta azonnali kórházi ellátást igényel!

A munkavédelmi tanácsadás elérhetőségei

E-mail: munkavedelem-info@gfm.gov.hu. Telefon: 06-80/204-292 zöld szám, hívható: keddi és csütörtöki munkanapokon 8:30 és 16:00 között.
Az aktuális meteorológiai helyzetet a http://www.met.hu oldalon találja meg.
A hőségriasztással kapcsolatban további információk a http://www.nnk.gov.hu weboldalon találhatók.

Amennyiben szeretné vállalkozását egy munkavédelmi szoftver segítségével még biztonságosabbá és modernebbé tenni, próbálja ki szoftverünket díjmentesen!