Aktuális Információk | ILDI Munkavédelem

A közelmúlt változásait és a jövőbeli terveket tekintették át a tűzvédelmi szakemberek.

Irányelvváltozások a tűzvédelmi konferencián Budapesten — forrás: langlovagok.hu

Tervezést érintő jogszabályi és Tűzvédelmi Műszaki Irányelvi változások címmel rendezett konferenciát a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség több más szakmai szervezettel együtt április 19-én Budapesten, a Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban.

Gombos Márk, az Építési és Közlekedési Minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára áttekintette, hogy a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény milyen változásokat eredményezett, és milyen változásokat hoz még a jövőében. Előrevetítette az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet teljes megújulását, amelynek definícióira a tűzvédelem is alapoz.

Badonszki Csaba tű. alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűzvédelmi főosztályának helyettes vezetője a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek kapcsán a munkacsoportok elmúlt egy évi munkájáról számolt be, melynek eredményeképpen 2024. február 1-jétől több irányelv módosítása lépett hatályba.

Idén az első félévben az elektromos autóbuszok, tehergépjárművek és egyéb elektromos közlekedési eszközök töltésével kapcsolatos tűzvédelmi létesítési megoldások, akkumulátoros energiatároló rendszerek tűzvédelmi létesítési megoldásainak, valamint az élelmiszeripar területén előforduló porok robbanás elleni védelmével kapcsolatos megoldások kidolgozása van napirenden. A második félévben a Tűzterjedés elleni védelem, a Hő és füst elleni védelem, illetőleg a Számítógépes tűz és füstterjedés, valamint menekülési szimuláció témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv módosítását, bővítését tervezik.

Wagner Károly tű. alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzmegelőzési Főosztályának munkatársa az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokról számolt be. Előadásában konkrét példákkal illusztrálta, hogy meglévő épületeket érintő átalakításoknál az OTSZ 2. § (4) bekezdésében előírtak alapján hogyan kell az alkalmazandó követelményeket megválasztani.

Érces Gergő tű. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tűzvédelmi Mérnöki Tanszékének megbízott vezetője arról tartott előadást, hogy az elvárt biztonsági szintnek való megfelelő tervezés hogyan valósítható meg a változó jogi környezetben. Felhívta a figyelmet, hogy a tűzvédelmi helyzet változásai témakörben május 23-án lesz nemzetközi katasztrófavédelmi tudományos konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Takács Lajos Gábor, a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi Tagozatának elnöke ismertette, hogy a Tűzterjedés elleni védelem témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelvhez tavaly milyen javaslatok érkeztek, amikkel idén már mindenképpen foglalkozni kell. Ilyen például a klímaberendezések kültéri egységének az elhelyezése, és az OTSZ 177. § (5) bekezdésében a tűztávolságon belüli tárolás betartására való iránymutatás.

A konferencia több előadója ismertette, hogy milyen főbb változások léptek érvénybe február 1-jétől a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben, egyebek között az elektromos járművek töltésével és a kórházakkal kapcsolatban.

2024.04.18.2024.04.16.Aktuális Információk

Minél több a mesterséges intelligencia a munkahelyen, annál rosszabb a dolgozók életminősége

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/minel-tobb-a-mesterseges-intelligencia-a-munkahelyen-annal-rosszabb-a-dolgozok-eletminosege-20240404.html

Az új technológiáknak, köztük a teljesítményt mérő eszközöknek, robotoknak és mesterséges intelligencia alapú szoftvereknek való kitettség a munkahelyen rossz hatással van az emberek életminőségére – derül ki az Institute for the Future of Work úttörő tanulmányából, melyről a Guardian számol be.

A kutatóintézet több mint 6000 ember megkérdezésével végzett felmérés alapján elemezte a gazdaságban egyre inkább elterjedő technológiák jólétre gyakorolt hatását. A kutatók azt találták, hogy minél nagyobb a munkavállalók kitettsége az új technológiáknak – mesterséges intelligencián és gépi tanuláson alapuló szoftverek; megfigyelő eszközök és robotika – annál rosszabb volt az egészségük és a jóllétük.

Ezzel szemben a régóta alkalmazott információs és kommunikációs technológiák (IKT), például a laptopok, a táblagépek és az azonnali üzenetküldésre alkalmas munkahelyi eszközök (például chatprogramok) használata inkább pozitív hatással volt a jóllétre.

Bár a kutatók nem vizsgálták közvetlenül az okokat, rámutattak, hogy eredményeik összhangban vannak a korábbi kutatásokkal, amelyek kimutatták, hogy „az ilyen technológiák súlyosbíthatják a munkahelyi bizonytalanságot, a munkaterhelés fokozódását, a rutinszerűen végzett munkát, azaz a munka monotonitását és a munka értelmének elvesztését, valamint az autonómia elvesztését, amelyek mind-mind rontják a munkavállalók általános jólétét”.

A Goldman Sachs közgazdászai tavaly úgy vélték, hogy 2030-ra világszerte 300 millió munkahelyet automatizálhatnak teljesen a generatív mesterséges intelligencia fejlődésének eredményeként, és még több szerepkör gyökeresen átalakulhat.

Dr. Magdalena Soffia, a tanulmány vezető szerzője szerint nem feltétlenül maguk a technológiák jelentenek problémát, hanem az, ahogyan azokat alkalmazzák.”Nem akarjuk azt állítani, hogy valamiféle determinizmus van abban, hogy a technológia mit okoz a jólét szempontjából” – mondta. „Azt mondjuk, hogy ez valóban a kontextustól függ: sok egyéb strukturális tényezőtől, a környezeti körülményektől, a tervezés és az alkalmazás módjától. Tehát rengeteg emberi döntéstől.” Hozzátette, hogy a kutatók az életminőség jól bevált mérőeszközét, az EuroQoL EQ-5D-3L-t használták, amely olyan tényezőkről kérdezi a válaszadókat, mint a mobilitás, a mentális egészség és a fájdalom szintje. Az infokommunikációs eszközök életminőséget javító hatásáról szólva elmondta, hogy „ezek valójában a munkafolyamatokat racionalizálják, és egy kicsit hatékonyabbá teszik a munkaéletet. Ez pedig egyfajta sikerélményt ad”. Ezzel szemben a nyomkövetőkkel és a megfigyelési technológiákkal kapcsolatos megállapítások egybecsengenek a szakszervezetek és a kampányolók közelmúltbeli figyelmeztetéseivel, amelyek a folyamatosan megfigyelt teljesítményű munkavállalókra gyakorolt negatív hatásokról szólnak.

Mary Towers, a TUC mesterséges intelligenciával foglalkozó vezetője elmondta: „Ezeknek az eredményeknek mindannyiunkat aggasztaniuk kell. Azt mutatják, hogy új, szilárd szabályozás nélkül a mesterséges intelligencia sokak számára elnyomó és egészségtelen hellyé teheti a munka világát.A dolgoknak nem kellene így lennie. Ha megfelelő védőkorlátokat állítunk fel, a mesterséges intelligencia felhasználható a termelékenység valódi növelésére és a munka világának jobbá tételére”.

Sir Christopher Pissarides professzor, a felülvizsgálatot felügyelő veterán közgazdász elmondta: „Mivel az új technológiák egyre gyorsabban jelennek meg a munka világában, létfontosságú, hogy megértsük, hogyan hat a velük való interakcióink az életminőségünkre”.

2024.04.17.2024.04.16.Aktuális Információk

Égési sérülés a flexelésből

forrás: https://www.langlovagok.hu/13396/egesi-serules-a-flexelesbol/

Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emeltek vádat egy művezetővel szemben.

A Bajai Járási Ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt vádat emelt egy művezetővel szemben – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség. Az elkövető egy felújítás irányítása során nem tartotta be a munkavédelmi szabályokat, emiatt a sarokcsiszoló szikrája belobbantotta a szőnyegpadló eltávolításához használt hígító gőzét, súlyos égési sérüléseket okozva az ott dolgozó munkásnak.

A vád szerint a szolnoki férfi 2023 júniusában, művezetőként egy bajai épület belső felújítási munkálatait irányította. A munkaterület egyik helyiségében dolgozó munkás elektromos sarokcsiszolóval egy fémváz bontását végezte, amely szikraképződéssel járt. A közvetlen szomszédságában lévő, megfelelő szellőzés nélküli helyiségben a vádlott utasítására két munkás a szőnyegpadló ragasztó maradványait un. spaklival és nitro hígítóval távolította el.

Munkavégzés közben a sértett az ajtónak háttal haladva meglökte a szomszédos munkaterület felé nyíló ajtót. Az ajtó kinyílása következtében a sarokcsiszoló szikrája belobbantotta a szőnyegpadló maradványain szétterített nitro hígítót, illetve annak felgyülemlett gőzét. A padlózaton négykézláb ereszkedve, a kötelezően használandó munkavédelmi kesztyű nélkül munkát végző sértett a körülötte keletkezett tűzben súlyos égési sérüléseket szenvedett.

A baleset azért következett be, mert a művezető nem tartotta be a munkavédelmi szabályokat. A munkálatok megtervezésekor és végzésekor nem vette figyelembe, hogy a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes nitro hígítót hőtől, szikrától, nyílt lángtól távol kell tartani. Emellett a munkavédelmi eszközök használatának ellenőrzését is elmulasztotta.

Dr. Négyessyné dr. Bodó Marianna, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője a Lánglovagok.hu érdeklődésére további részletekkel is szolgált. Tájékoztatása szerint az ügyészség a vádban a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, valamint a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII.22.) EüM. rendelet rendelkezéseinek megszegését – mint foglalkozási szabályszegéseket – rótta fel a vádlottnak.

Az Mvt. 40.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

A vádlott az Mvt. 44. § (1) bekezdésében meghatározott azon szabály alkalmazása érvényesülésének sem tett eleget, mely szerint azoknál a munkafolyamatoknál, amelyeknél a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik –, zárt technológia alkalmazásában, ha ez nem oldható meg, akkor kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök – szükség szerint együttes – alkalmazásával kell megvalósítani.

Az Mvt. 44. § (3) bekezdése előírását is megszegte a vádlott, mely előírás szerint munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa.

A vádlott a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII.22.) EüM. rendelet 3. § (1) bekezdésében foglalt azon szabályt is megszegte, mely szerint, ha megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. A sértett tudott ugyan arról, hogy a vádlott utasítására végzendő munkafolyamat során az Mtv. 60. § (1) bekezdés b) pontjában írt rendelkezés alapján használnia kell a munkáltató által részére biztosított munkavédelmi kesztyűt, ennek használatát azonban elmulasztotta, amit viszont a vádlott nem ellenőrzött.

A vádlott a nitro hígítóval végzett munkára adott utasítás során a sértett sérüléseihez vezető belobbanást eredményező folyamatban megszegte a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 20. § (3) bekezdésében foglalt azon szabályt, mely szerint a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az azt végzők és más személyek egészséget ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve – egyéb nem szervezett munkavégzés esetén – a munkavégző a felelős. A 28. § (3) bekezdése értelmében a forgalomba hozott veszélyes anyaggal vagy veszélyes keverékkel foglalkozásszerű tevékenység csak az adott veszélyes anyagra vagy veszélyes keverékre vonatkozó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg.

A munkafolyamat során használt univerzális nitro hígító biztonsági adatlapjában rögzített alábbi szempontokat a vádlott a munkafolyamat elvégzésére adott utasításában nem vette figyelembe, illetve a veszélyes anyaggal végzett munkatevékenységgel összefüggő veszélyeket nem zárta ki, azok kockázatát nem csökkentette. Így különösen azt, hogy a nitro hígító fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz, amely hőtől, szikrától, nyílt lángtól, forró felületektől távol tartandó, továbbá alkalmazása során szikramentes eszközök használandók. A nitro hígító gőzei a levegővel keveredve robbanásveszélyes keveréket alkotnak.

Emellett az elektromos berendezéseknek szikra- és robbanásbiztosnak kell lenniük, szellőztetésről gondoskodni kell, védőeszközök használata ajánlott.

A vádlottnak a sértett részére az oldószerrel végzett munkára adott utasítása, a munkafolyamat veszélyei feltárásának és a veszélyhelyzet kizárásának elmulasztása, az emiatt bekövetkezett tűz és az ezzel összefüggésben a sértett által elszenvedett égési sérülések egymással ok-okozati összefüggésben voltak – tájékoztatott Dr. Négyessyné dr. Bodó Marianna.

Mi újság az OTSZ előírásaival?

A Lánglovagok tűzvédelmi tudásbázis a szóvivőnél rákérdezett arra is, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 184-185. §-ának előírásait betartották-e, hiszen itt egy alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység folyt, amelynek a feltételeit írásban meg kell határozni.

Dr. Négyessyné Dr. Bodó Marianna Mónika ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a tűz keletkezésének körülményeire vonatkozó további vizsgálat – a felmerült és a fentiekben ismertetett foglalkozási szabályokra figyelemmel – nem képezte a nyomozás tárgyát.

Pénzbüntetést indítványoznak

Az ügyészség a férfit foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségével vádolja és ezért vele szemben büntetővégzés hozatalára irányuló eljárásban – tárgyalás mellőzésével – pénzbüntetés kiszabását indítványozza. Ügyében a Bajai Járásbíróság hoz döntést.