Kategória: Aktuális Információk

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4609-megujul-a-tvmi-mit-jelent-ez-a-dokumentalas-es-az-uzemeltetes-gyakorlataban

2026. február 1-jén hatályba lép az Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás 12.6:2026.02.01 TvMI. A Tűzvédelmi Műszaki Irányelv módosításai a dokumentálási gyakorlatok pontosítását és egységesítését célozzák, különös tekintettel az üzemeltetési naplók tartalmára és hitelességére. A TVMI ezzel nem változtatja meg a szakmai tevékenységek tartalmát, ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy ellenőrzés során milyen dokumentáció tekinthető megfelelőnek.

Az üzemeltetési napló szerepének egyértelműsítése

Az irányelv rögzíti, hogy az OTSZ 18. mellékletében meghatározott üzemeltetői ellenőrzések dokumentálására tűzvédelmi üzemeltetési napló alkalmazható. Ez a megfogalmazás kijelöli azt a dokumentumtípust, amely a jogszabályi megfelelőség vizsgálatának alapjául szolgál.

Fontos hangsúlyozni, hogy a TVMI nem tiltja más belső nyilvántartások – például karbantartási rendszerek, vállalati adatbázisok vagy Excel-alapú listák – használatát. Ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy ellenőrzés során az üzemeltetési napló az a dokumentum, amely önmagában alkalmas a megfelelőség igazolására, feltéve, hogy annak tartalma és hitelessége megfelel a pontosított követelményeknek.

 Dokumentálási pontosítások – egységes naplózás

A TvMI pontosítja, hogy minden üzemeltetői ellenőrzést, felülvizsgálatot, karbantartást, valamint rendkívüli eseményt az üzemeltetési naplóban kell dokumentálni. Ez azt jelenti, hogy az események nem kezelhetők elkülönült, párhuzamos nyilvántartásokban, ha azok a naplóban nem jelennek meg.
Kiemelt hangsúlyt kap a javítások dokumentálása. Az irányelv egyértelművé teszi, hogy javítás esetén nemcsak az elvégzett beavatkozást, hanem a javítást végző személyt is azonosítható módon szükséges rögzíteni az üzemeltetési naplóban. Ez a pontosítás a felelősségi viszonyok egyértelműségét szolgálja, és összhangban áll az ellenőrzési gyakorlat dokumentumközpontú megközelítésével.

Aláírás és hitelesítés – világos határvonal

Az egyik legfontosabb pontosítás az aláírás és a hitelesítés kérdését érinti. A TVMI egyértelműen meghatározza, hogy a tűzvédelmi üzemeltetési napló hitelessége:

• papíralapú vezetés esetén eredeti kézi aláírással,
• elektronikusan vezetett napló esetén a meghatározott elektronikus hitelesítéssel (TvMI 4.5.5.2.l, lásd keretben) biztosítható.

A másolt, beillesztett vagy grafikus aláírás nem tekinthető megfelelőnek. Ezzel az irányelv lezárja azokat a korábbi, eltérő értelmezéseket, amelyek az aláírás formáját és a hitelesítést nem választották el egyértelműen egymástól. 

• Ne illesszünk be beszkennelt, bemásolt aláírást jpg, png formátumban dokumentációba, mert ezek nem elfogadhatók! 
• Sem a fájl, sem az abból kinyomtatott változat nem felel meg.

Elektronikus hitelesítés a TvMI szerint 
4.5.5.2. Az OTSZ előírásainak megfelel az az elektronikusan vezetett tűzvédelmi üzemeltetési napló, amely az alábbiakat teljesíti:
l) időbélyeggel, valamint minősített elektronikus aláírással/bélyegzővel vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú aláírással/bélyegzővel rendelkezik.   
Megjegyzés: 
Az elektronikusan vezetett tűzvédelmi üzemeltetési naplóból kinyomtatott és a jogosult személy által aláírt tűzvédelmi üzemeltetési napló bizonyító ereje megegyezik a papír alapú tűzvédelmi üzemeltetési napló bizonyító erejével.  

Automatikus ellenőrzés a beépített tűzjelző központoknál

A TvMI külön pontosítja a beépített tűzjelző központok (TJK) működőképességének ellenőrzésére vonatkozó gyakorlatot, megkülönböztetve a manuális és az automatikus ellenőrzési módokat. Amennyiben az üzemeltető nem alkalmaz automatikus ellenőrző, adatrögzítő rendszert, a TJK állapotát továbbra is a gyártó előírásai szerint, az állapotjelzők (hangjelzés, LED, kijelző) ellenőrzésével kell vizsgálni, és az eredményt kézi módon kell dokumentálni az üzemeltetési naplóban.

Automatikus ellenőrző és adatrögzítő rendszer alkalmazása esetén az üzemeltetői ellenőrzés a rendszer által indított, időzített tesztfolyamaton keresztül valósul meg. A TJK által feldolgozott esemény és annak visszajelzése igazolja a berendezés működőképességét, amelyet az automatikus rendszer elektroni­kusan vezetett naplóban rögzít. A napi üzemeltetési teszt eredménye „Megfelelt” vagy „Nem megfelelt” státusszal jelenik meg, hiba esetén pedig az üzemeltető értesítést kap.

Ez a pontosítás egyértelművé teszi, hogy automatikus ellenőrző rendszer alkalmazása esetén a működőképesség igazolása nem igényel párhuzamos manuális ellenőrzést. Az automatikusan rögzített, időbélyegzett események önmagukban megfelelnek az üzemeltetői ellenőrzés dokumentálási követelményeinek.

Szervezeti adatok – az azonosíthatóság szerepe

Új pontosításként jelenik meg, hogy amennyiben az üzemeltetői ellenőrzést, felülvizsgálatot vagy karbantartást jogi személy végzi, úgy annak neve és székhelye az üzemeltetési napló kötelező tartalmi eleme. Ez a követelmény biztosítja, hogy a dokumentáció alapján egyértelműen megállapítható legyen, mely szervezet járt el az adott tevékenység során, és milyen jogosultság alapján.

A pontosítás célja a felelősségi lánc átlátható rögzítése.

fiREG platform
A fiREG elektronikusan vezetett naplót támogató platformban már elérhető az automatikus ellenőrzés lehetősége, mely minden tekintetben megfelel a vonatkozó előírásoknak.

 Gyakorlati következmények

A TvMI pontosításai azoknál a szervezeteknél okozhatnak érdemi feladatot, ahol a dokumentálás manuálisan, papíralapon vagy Excel-alapú nyilvántartásokban történik. Ezekben az esetekben szükség lehet a meglévő dokumentálási folyamatok átvizsgálására, az aláírási és azonosítási gyakorlat egységesítésére, valamint annak biztosítására, hogy minden esemény megfelelő módon jelenjen meg az üzemeltetési naplóban.

Az elektronikusan vezetett tűzvédelmi üzemeltetési naplók esetében a dokumentálás, az azonosíthatóság és a hitelesítés jellemzően rendszerszinten kezelt kérdés. A fiREG esetében a rendszer a TvMI hatálybalépésének napjától az új követelményeknek megfelelően működik, így a felhasználók részéről nincs szükség külön átállásra, előzetes vagy utólagos adminisztratív beavatkozásra. A fiREG szerződése szerint mindenkor megfelel a hatályos jogszabályoknak, ezért természetesen február 1-jétől a módosult TvMI-nek is.

 Összegzés

A TvMI 12.6:2026.02.01 módosításai nem a tűzvédelmi gyakorlat átalakítását célozzák, hanem az értelmezési bizonytalanságok csökkentését. A dokumentálásra, hitelesítésre, azonosíthatóságra és az automatikus ellenőrzések kezelésére vonatkozó pontosítások hozzájárulnak ahhoz, hogy az üzemeltetési napló egyértelműen, hitelesen és visszakövethetően igazolja a tűzvédelmi tevékenységek elvégzését.

(Az írás a fiREG.hu Kft. értelmezése, mely nem tekinthető hivatalos állásfoglalásnak.)

Horváth Gábor tűzvédelmi mérnök
fiREG alapító

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4594-a-svajci-szorakozohelyi-tragediaval-osszefuggo-kozos-feladataink-a-tanulsagok-levonasa-es-a-gyors-cselekves

2026. január 1-jén, szilveszter éjszakáján Svájcban, a Crans-Montana síközpont egyik zsúfolt szórakozóhelyén tragikus tűzeset történt. A hivatalos adatok szerint az éjszaka folyamán több mint 40 ember vesztette életét, és több mint 110-en megsérültek, közülük sokan súlyos, életveszélyes égési sérülésekkel. Az áldozatok jelentős része fiatal volt, többen húsz év alattiak. Lestyán Mária, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke ennek kapcsán fejti ki a szövetség vezetőségi álláspontját és mutat rá a hazai párhuzamokra.

A TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség vezetősége nevében részvétünket fejezzük ki a svájci szórakozóhelyi tűzeset áldozatainak hozzátartozói felé. Osztozunk a gyászban mindazokkal, akiket ez a tragédia érintett. Ugyanakkor szakmai felelősségünknek érezzük, hogy a megrázó esemény kapcsán ne csak az együttérzés, hanem a tanulságok levonása és a megelőzés iránti közös felelősség is hangsúlyt kapjon.

„A mennyezet már lángolt, a zene még szólt”

A tűz hajnali órákban keletkezett, a szilveszteri ünneplés kellős közepén. A rendelkezésre álló információk szerint a zárt térben alkalmazott csillagszórók és pirotechnikai látványelemek meggyújtották a mennyezet és a belső tér éghető burkolatait, hangszigetelőanyagait. A tűz másodpercek alatt átterjedt, és rendkívül gyors flashover alakult ki.

A felvételek tanúsága szerint a mennyezet már nagy felületen égett, miközben:

• a zene tovább szólt,
• a vendégek egy része mobiltelefonnal videózta az eseményeket,
• nem történt azonnali, határozott kiürítés,
• a biztonsági személyzet nem tudta kézben tartani a helyzetet,
• a menekülés késlekedett, torlódások alakultak ki
• a menekülési útvonalak és feltételek ellehetetlenültek.

Ez a tűzeset nemcsak azért megrázó, mert sok áldozatot követelt, hanem azért is, mert pontosan megmutatta, hogyan omlik össze egy teljes tűzvédelmi ökoszisztéma:

• anyaghasználat,
• használati szabályok,
• személyzet,
• társadalmi viselkedés és
• hatósági gondolkodás egyszerre válik elégtelenné.

Nem magyar tragédia – mégis rólunk szól

A svájci tűzeset nem Magyarországon történt. Mégis, súlyos hiba lenne úgy tekinteni rá, mint egy „külföldi rendkívüli eseményre”. A tragédia ugyanis nem ország- vagy jogrendszer-specifikus okokból következett be, hanem olyan kockázatok halmozódása miatt, amelyek nem csak Európa-szerte, hanem világszerte jelen vannak. 2025.12.06-án Indiában Goa-ban hasonló szórakozó helyén hasonló lefolyású tűz volt 25 elhunyttal és 50 fő sérülttel. A modern szórakozóhelyek, rendezvényterek sajátosságai:

• zárt terek,
• éghető belsőépítészeti megoldások,
• zsúfoltság,
• alkoholfogyasztás,
• digitális kultúra és az azonnali „tartalomgyártás” reflexe,
• veszélyészlelési késedelem.

A svájci felvételek egyik legnyugtalanítóbb tanulsága az volt, hogy amikor a helyzet már objektíven életveszélyes volt, a menekülés nem indult meg azonnal. Ez a viselkedés nem egyedi, nem „svájci sajátosság”, hanem társadalmi minta, amely Magyarországon is jelen van.

A használati dimenzió: ahol a rendszer leggyakrabban elbukik

A tűzvédelmi szakma régóta tudja, hogy a tűzesetek jelentős része nem csak tervezési vagy kivitelezési hibából, hanem használati kockázatokból fakad. A svájci tragédia ezt brutális egyértelműséggel igazolta.

A pirotechnikai eszközök használata, az éghető belső felületek jelenléte, a nem irányított kiürítés, a személyzet bizonytalansága és a vendégek késlekedő reakciója mind olyan tényezők, amelyek nem rajzolhatók fel egy alaprajzra, mégis döntően befolyásolják a túlélést.

A Tűzvédelem folyóiratban már a IX. résznél tart az a sorozat, amely részletesen ismerteti ezt a jelenséget, amit „hamis biztonságérzetként” ír le: amikor például az épület megfelel a jogszabályoknak, de a használat során olyan kockázatok jelennek meg, amelyekkel sem az üzemeltetés, sem az ellenőrzés nem foglalkozik kellő mélységben.

A szakmai szervezetek, tervezők, kivitelezők, üzemeltetők valamint a jogalkotó és a hatóságok közös felelőssége, hogy olyan szabályozókat alkossanak és alkalmazzanak, amelyek a valós kockázatokat kezelni képesek.

Hat éve a fiókban: egy felismerés következmények nélkül

Nem lehet azt mondani, hogy a használat során folyamatosan változó kockázatok valamint a szakmagyakorlók, épületben tartózkodók tűzvédelmi tudatosságbéli hiányai ismeretlen problémák lennének.

2019-ben – a szakmai szervezetek, köztük a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség jelzései alapján – a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság döntést hozott a használati szabályokra vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Irányelv kidolgozásáról.

Az erre létrejött munkacsoport 2020-ban összehívásra is került, és egy évnyi munkával megalkotott egy közel 100 oldalas irányelvet, mely a tűzvédelmi használati szabályok betartását segítette volna. Kiadásra azonban nem került.

Az indoklás szerint az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosítása vált volna szükségessé. Ez azóta sem történt meg. Így ma, hat évvel később, egy az életvédelem szempontjából alapvető dokumentum változatlanul a fiókban hever, miközben a kockázatok egyre összetettebbek.

Jogalkotási lemaradás és a „lazítás” illúziója

Álláspontunk szerint Magyarország jelentős lemaradásban van:

• a tűzvédelmi szabályozás aktualizálásában,
• a tűzeseti tapasztalatok összegzésében és adaptálásában
• a használati szabályok betartását segítő irányelvek kidolgozásában és társadalmasításában,
• valamint a felülvizsgálati és karbantartási kötelezettségek következetes, valós igényekhez igazodó kezelésében.

Különösen problémás, hogy az elmúlt időszakban egyes területeken – a bürokráciacsökkentés jegyében – lazultak bizonyos tűzvédelmi, építésügyi hatósági kötelezettségek. Ez nemcsak információhiányt eredményez, és tűzvédelmi kockázatot hordoz, hanem hamis biztonsági üzenetet is közvetít: azt sugallja, mintha az adott területen nem lenne szükség fokozott tűzvédelmi figyelemre. A kockázat azonban nem szűnik meg attól, hogy nem tesszük kötelezővé a feltárását és kezelését. A kockázatok a szakmai szervezetek véleménye alapján is jelentősen megváltoztak, egyes esetekben nőttek, amelyek feltárása és kezelése tekintetében közös a felelősség a cselekvésre!

Hatósági felelősség: tanulságok beépítése az ellenőrzésekbe

A svájci tragédia világos üzenetet hordoz a magyarországi hatóságok számára is. A 2026. évi ellenőrzési tervek kialakításakor elengedhetetlen, hogy:

• a közelmúlt külföldi nagyszabású tűzeseteinek tapasztalatai,
• valamint a hazai tűzesetekből levonható következtetések
  szisztematikusan megjelenjenek az ellenőrzési gyakorlatban.

Különösen indokolt a célellenőrzések alkalmazása a szórakozóhelyeknél és az éjszakai üzemelésű rendezvényhelyszíneknél.

A tervezés során alkalmazott „ideális menekülési modell” egyre gyakrabban nem fedi a valóságot. Az ittas állapot, a digitális tartalomgyártás, a veszély alábecsülése nem kivétel, hanem kezelendő társadalmi minta. Ezzel az ellenőrzéseknek és a szabályozási gondolkodásnak is számolnia kell.

2026: szakmai felelősségvállalás

Sajnálatos a használati szabályok betartását segítő Tűzvédelmi Műszaki Irányelv kiadása 2026-ban sem szerepel a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság munkatervében. A TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöksége úgy határozott, hogy a téma fontosságára való tekintettel, társadalmi felelősségvállalásából fakadóan 2026-ban – a Magyar Tűzvédelmi Akadémia és más szakmai szervezetek bevonásával – elkészíti a használati szabályokra vonatkozó Szövetségi szakmai ajánlását. Aki szeretne részt venni a munkában kérjük jelezze a tszvsz@tszvsz.hu email-címen.

Emellett konferenciák, tájékoztató anyagok és szakmai fórumok segítik majd, hogy az épületek használata, a menekülési kockázatok és a valós emberi viselkedés nagyobb hangsúlyt kapjon a közgondolkodásban.

A svájci tragédia nem kivétel volt. Hanem jelzés. Jelzés arra, hogy a tűzvédelmi rendszer ott válik igazán sérülékennyé, ahol a szabályozás, az ellenőrzés és az emberi viselkedés nincs összhangban. A tűz nem veszi figyelembe, hogy egy szabály nem kötelező, vagy hogy egy irányelv még nem lett kiadva.

Amikor a mennyezet már ég, nincs lehetőség a rendszer újragondolására – a kockázatokat időben kell felismerni és kezelni. A tűzvédelmi szakma az elmúlt években számos területen előrelépést tett a kockázatok azonosításában, többek között a szakmai és bizottsági munkák során is. Ezek a tapasztalatok és jelzések folyamatosan megfogalmazásra kerültek, ugyanakkor a jogalkotás részéről eddig korlátozott mértékben volt tapasztalható olyan együttműködés, amely a tűzvédelmi szabályozásnak a tényleges, változó kockázatokhoz való igazítását – indokolt esetben annak szigorítását – lehetővé tette volna.

A tűzvédelem fontossága és a tűzvédelmi szakág tevékenysége egyre inkább felértékelődik világ szerte. Lemaradásban vagyunk ennek felismerésében! Miközben napról-napra újabb és újabb kezelendő tűzvédelmi kockázatok jelennek meg még mindig annak a hamis illúziójában ringatózunk, hogy ezek kezelése nélkül is, ha betartjuk az előírásokat biztonságban tudhatjuk az embereket, értékeinket, stb. Minél később ismerjük fel azokat a rendszerszintű kockázati elemeket, amelyeket nem kezeltünk megfelelően a szabályozóinkban, annál nagyobb mértékben halmozódhatnak fel tűzvédelmi kockázatok az épületeinkben, még abban az esetben is amikor jogszabályi értelemben nem beszélhetünk tűzvédelmi hiányosságról.

A TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség ismételten kéri, hogy a jogbiztonság és a megelőzés erősítése érdekében, a szakmai szervezetek érdemi bevonásával kezdődjenek meg a tűzvédelmi területet érintő kockázatok azonosítására és kezelésére irányuló szakmai egyeztetések.

Álláspontunk szerint nem egy nagy kiterjedésű, súlyos emberáldozatokkal járó magyarországi tűzesetet kellene megvárni ahhoz, hogy a jogalkotás érdemi reakciót adjon, úgy mint ahogy akkoriban a West Balkán esetében tette.

Nem gondoljuk, hogy a szakmának és a társadalomnak tragédiák árán kellene visszajelzést adnia a szabályozási környezet hiányosságairól. A közös felelősség abban áll, hogy az érintett szereplők – a szakmai szervezetek, a hatóságok és a jogalkotás – előrelátó módon, nem pedig utólag, kényszerhelyzetben reagáljanak azokra a kockázatokra, amelyek már ma is jól azonosíthatók.

Az elmúlt időszakban végbement technológiai változások, az új építési termékek és anyagok tömeges alkalmazása, az épülethasználati szokások átalakulása, a digitális kultúra hatása a veszélyérzékelésre, valamint az idősödő társadalom sajátos igényei együttesen olyan új kockázati környezetet hoztak létre, amelyhez a tűzvédelmi jogszabályoknak és hatósági gyakorlatnak alkalmazkodnia kell.

Álláspontunk szerint a tűzvédelmi kockázatok kezelése nem pusztán szabályozási kérdés, hanem szemléleti kérdés is. A tűzvédelem nem egy adminisztratív kötelezettség vagy formális megfelelési feladat, hanem olyan komplex terület, ahol egyetlen hiba hatásai hosszú ideig észrevétlenek maradhatnak, mielőtt valós veszélyként jelentkeznének. Éppen ezért elengedhetetlen a folyamatos szakmai párbeszéd és az a szabályozási megközelítés, amely megelőző jelleggel, a tényleges társadalmi és műszaki valósághoz igazodva képes kezelni a kockázatokat.

Lestyán Mária elnök
TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség vezetősége nevében