A munkajog és a hó
Kevés az olyan igazán megosztó időjárási esemény, mint a kiadós havazás. A téli sportok, játékos kalandok hívei számára tobzódást jelentő kuriózum az év eleje óta rég nem látott mennyiségben ránk köszöntő havazás. Mások szemében a hó a baleset(veszély), a közlekedési akadályok, a különös hidegártalmak hordozója. A hó persze a munkavégző emberek sokaságát is érinti. Nézzünk most rá a hótakaróra a munkajog (sí-)szemüvegén keresztül!
forrás: https://jogaszvilag.hu/cegvilag/a-munkajog-es-a-ho/
A hó mint a munkába járást ellehetetlenítő akadály
Mivel az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy mennyiségű hó esett, több településen fennakadást okozott, okozhat a munkába járáshoz használt útvonalak igénybe vétele. A vasúti közlekedés is több ponton bizonytalanná vált. Előfordulhat, hogy a munkavállaló számára a rendelkezésre álló közlekedési eszközökkel lehetetlenné válik a munkahely megközelítése. Milyen jogai és kötelezettségei vannak ilyenkor?
- Ha teljesen lehetetlenné válik a munkavégzés helyének megközelítése, a munkavállaló végső soron mentesülhet a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól: a rendkívüli időjárási helyzet ugyanis minősülhet olyan elháríthatatlan oknak, amely szükségszerűen indokolhatja a távollétet. Ilyen esetben a munkavállaló jogszerűen maradhat távol a munkahelyétől. Az ilyen távollét esetére díjazás nem jár. Persze esetről-esetre egyedileg megítélendő kérdés, hogy a hóakadály valóban olyan súlyos volt-e, hogy az a közlekedési útvonal elvágását jelentette. Ilyenkor fokozott figyelmet kell fordítania a munkavállalónak az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségére: az akadály észlelését követően haladéktalanul értesítenie kell a munkáltatói jogkör gyakorlóját, ha ezen indokból távol kíván maradni. A kérésére igazolnia is kell a távollét okát, indokoltságát (pl. fotóval, közlekedési hírekkel stb.). Folyamatosan tájékozódnia kell az időjárási, közlekedési helyzetről, és amint elhárul az akadály, a beosztás szerint meg kell jelennie a munkahelyén.
- A hóval összefüggő, kivételes méltánylást érdemlő személyi, családi körülmény is az előbb írtak szerint megalapozhatja a mentesülést a rendelkezésre állás, munkavégzés alól. Például ha egy idős, magányos rokon veszélybe kerül egy hirtelen lerobbanó kazán, vagy a kapuját elzáró hótömeg miatt, netán elcsúszik, és azonnal gondoskodni kell az egészségügyi ellátásáról, ez olyan közbelépést igényelhet a munkavállalótól, amely a fenti távollétet indokolhatja. Mindezt ugyanúgy haladéktalanul jelenteni, és szükség szerint utólag igazolni kell.
- Amennyiben a munkavállaló a munkaszerződésben rögzített munkavégzési helyen dolgozik, de munkakör sajátosságai megengedik, az otthoni munkavégzést a munkáltató – adott esetben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretei között – egyoldalúan is utasíthatja a munkavállalót arra, hogy a közlekedési akadályozottsággal érintett napokon otthonról végezze a munkáját. A munkavállaló maga is kérhet engedélyt az otthoni munkavégzésre, de erre nem formálhat alanyi jogon igényt. A munkáltató dönthet az otthoni munkavégzés elrendeléséről. Ha ennek hiányában lehetetlen bejutni a munkahelyre, akkor viszont a munkáltatónak számolnia kell a fenti lehetőséggel, miszerint a munkavállaló – elháríthatatlan közlekedési akadály esetén – nem fog bemenni dolgozni.
Amikor a munkáltató működése akadályozott a hó miatt
A hó akként is közbeszólhat a munkaszervezés rendes menetébe, hogy a munkáltató működése válik átmenetileg akadályozottá. A hó terhe alatt megrongálódó, beázó tető, leszakadó villanyvezeték okozta áramszünet, a közlekedési akadályok miatt kieső anyagbeszállítás – ilyen, és ehhez hasonló váratlan helyzetek a munkamenet leállásához vezethetnek.
Munkajogi értelemben állásidőnek minősül, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget. Amennyiben az állásidőt nem elháríthatatlan külső ok okozza, a munkavállalót erre az időre alapbér, továbbá – ha a munkaidő-beosztása alapján arra jogosult volna – bérpótlék is megilleti. Azonban ha az üzemleállás elháríthatatlan külső ok következménye, akkor nem kell díjazást fizetni. Fontos kérdés tehát, hogy a rendkívüli mértékű havazás elháríthatatlan külső oknak minősül-e. Nem lehet erre egyértelmű, minden helyzetre érvényes választ adni, hanem az eset egyedi körülményeinek értékelése szükséges. Természetesen, mint fent láthattuk, a váratlanul leeső, ritka mennyiségű havas csapadék lehet elháríthatatlan akadály. Azonban ha a leállás alapvetően a munkáltató ingatlanán fennálló, hosszú ideje kezeletlen, ismert állagproblémára vezethető vissza, amelyhez képest csak utolsó csepp a pohárban a nagy havazás, nem feltétlenül lehet azt mondani, hogy az állásidőt elháríthatatlan külső ok eredményezte volna. Ez esetben az állásidőre jár a díjazás.
A hóeltakarítás feladatai
Az utakat, járdákat éjszaka belepő hó esetén megtelik a hajnali utca havat lapátoló emberekkel. Egy, immár 40 éves jogszabály [1/1986. (II. 21.) ÉVM–EüM együttes rendelet] alapján – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a tulajdonos köteles gondoskodni
a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);
b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá
c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület
tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.
Önkormányzati rendeletek ettől eltérően is rendezhetik a hóeltakarítással kapcsolatos kötelezettségeket. Mindazonáltal általában elmondható, hogy a hó eltakarításáért, a járda járhatóvá tételéért az ingatlan használója felel.
Ha tehát éjszaka nagy mennyiségű hó esik, a munkavállalónak állampolgári kötelezettsége lehet, hogy még munkába indulás előtt azt eltakarítsa. Természetesen alapvetően erre hivatkozva nem késhet el a munkájából (vagyis evégett korábban kell felkelnie adott esetben). Azonban ha mégis erre sor kerülne, megtörténhet, hogy az eset körülményeihez mérten méltányosabban kell megítélni az ilyen késést, mint a rendes kerékvágásban elkövetett hasonló magatartási problémákat. Hiszen lehetséges, hogy váratlan, másképp megoldhatatlan hóeltakarítási kötelezettség esett a munkavállaló ölébe, amelynek nem tudott egy időben megfelelni a munkahelyen való megjelenési kötelezettségével.
A munkáltató is köteles az ingatlana előtti útszakasz takarítására. Nem biztos, hogy akad olyan munkavállalója (pl. gondnok), akire a munkaköre szerint e feladat rábízható. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás ilyen esetben is lehetőséget ad arra, hogy eltérő munkakört betöltő munkavállalót utasítson e feladatra. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás törvényi kereteire ekkor is tekintettel kell lenni. Teljes évben, teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén évi 44 munkanap erejéig van lehetőség – munkaszerződés-módosítás nélkül – a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen stb. foglalkoztatására. Fokozottan figyelemmel kell lenni azon alapvető magatartási kötelezettségre, mely szerint a munkáltatónak a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, s a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Így tehát törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint olyan munkavállalót bízzon meg e munka elvégzésével, akinek munkakörétől nem túlzottan elütő a hóeltakarítás feladata, akinek ez fizikailag nem esik túlzottan nehezére, és így tovább.
A munkáltató akár rendkívüli munkaidőt is előírhate célból. Ha a rendkívüli munkaidőre balesetveszély elhárítása céljából kerül sor (s ide tartozhat a csúszásmentesítés is), akkor nem kell tekintettel lenni arra sem, ha a munkavállaló az éves szinten elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét már kimerítette. Ugyanakkor természetesen a rendkívüli munkaidőt megfelelő díjazni kell. Tehát nem várható el, hogy a munkavállalók „társadalmi munkában” havat lapátoljanak a telephely ingatlana előtt.
Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei a hóban
A hó, jég fokozott balesetveszélyt jelent, ami sokrétűen kihathat a munkavállaló munkavédelmi kötelezettségeinek alakulására, különösen amennyiben a munkavállaló szabad téren végez munkát. Érdemes ellenőrizni, hogy a munkavédelmi kockázatértékelés megfelelően figyelembe veszi-e a hóban való közlekedéssel járó fokozott kockázatokat, s ennek megfelelően biztosítottak-e például a megfelelő védőeszközök, -felszerelések (pl. munkavédelmi cipő, jégkarom, hideg és nedvesség elleni védőruházat). Ha a kockázatértékelés ezekkel a körülményeket figyelembe veszi, a munkáltató egy esetleges, a havazáshoz kapcsolódó, munkaviszonnyal összefüggő baleset esetén nem mentesülhet a kártérítési kötelezettsége alól arra hivatkozva, hogy ellenőrzési körén kívül eső, olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, ugyanis maga is számolt ezekkel a tényezőkkel. Természetesen azzal sem védheti ki az ilyen következményt, hogy kihagyja ezeket a kockázatokat a kockázatértékeléséből. Ugyanis munkaügyi perben szakértőileg bizonyítható, hogy a kockázatértékelés e körben hiányos volt, s ez esetben a munkáltató ugyanúgy elesik a mentesülés lehetőségétől. Vagyis a munkáltatónak nemcsak a munkavállalók, hanem a saját érdekében is fontos pontosan, alaposan felmérnie a hóval, jéggel járó munkavédelmi kockázatokat.
A cikk a Wolters Kluwer Hungary termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz